Kelet-Magyarország, 1986. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-19 / 169. szám
HÉTVlOl MBUÍKUnr /7J/ /f/J Az 5. Országos Alkalmazott Grafikai Biennálé Békéscsabán A magyar kulturális élet országos terítésben leginkább arányosan jelentkező rendezvényei a képző- és iparművészeti, műfaji-ágazati kiállítások. Ennek a helyzetnek a kialakulását részben a művelődéspolitika nagyon is helyeselhető ez irányú célkitűzése, másrészt *— és ez is hozzátartozik a képhez —, az országos, átfogó, úgynevezett „nemzeti” kiállítások megszűnése, hiánya segítette, idézte elő. Így jöttek létre — csak példaként említve — a kisplasztika, kerámia (Pécs), a festészet (Szeged), a grafika (Miskolc), a textil (Szombathely), a kerámia, zománc (Kecskemét), az akvarell (Eger) országos biennáléi, olykor triennáléi. E törekvések keretében igen szerencsés döntésként került az Alkalmazott Grafikai Biennálé Békéscsabára. A rendezők (a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége, a Munkácsy Múzeum) a biennálé első sorozatában az alkalmazott grafikai műfajokat vonultatták fel. Egymást követték 1978- tól a plakát-, a könyv-, a csomagolás- (embléma) művészet kiállításai. Ezután legutóbb a betűt központba heDr. Vissy Gábor: Orvosi címer lyező tárlat nyílt, majd ez évben a szín vált a kiállítás szervező gondolatává. Ez tartalmilag azt jelentette, hogy miután a szín minden művészeti ágban jelen van, a kiállítás az alkalmazott grafika egész területét felvállal-* ta, és abból válogatott. Valóban találkozunk, bár nem egyenlő arányiban plakátokkal, csomagolással, emblémákkal, könyvekkel. Számban ér kiállítási felületben is legjelentősebben a plakátok vannak jelen. A társadalmi mecenatúra kellő odafigyeléssel adományozta díjait: Máté István (Művelődési Minisztérium), Orosz István (Békés megye Tanácsa), ifj. Felsmann Tamás (Békéscsaba Tanácsa), Tasnádi László (Művészeti Alap), Schmal Károly (Képző- és Iparművészeti Lektorátus), Khell Csörsz (Reklámszövetség), Kiss István (Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa), Duczki Krysz- tof (Magyar Hirdető). Az alkalmazott grafikával gyakorlati kapcsolatban álló testület, a Magyar Kereskedelmi Kamara díját Zahorán Mária kapta a Békéscsabai Konzervgyár részére készített libamáj-csomagolás címkékért. Mind a kézhez álló dobozok tömör formája, mind a termék eredetére, gyártójának nemzetiségére utaló piros-fehér-zöld szín keskeny szalagkénti, mértéktartó alkalmazása szakmai telitalálat. A piros-fehér-zöld szín egyébként is többször előfordul a kiállított plakátokon, ami külföldre szóló kereskedelmi és idegenforgalmi propagandánk keretében teljesen érthető és indokolt. Antal Pál stilizált virágoknál alkalmazza, Kerényi János pedig mezőgazdasági termék (izsóp) csomagolásánál érvényesíti a fehér alapon zöld, piros növények együttesét. Molnár Kálmán a kairói ma- \ gyár napok plakátjánál ara- beszkes szalagfonat által emeli ki nemzeti színeinket. Pincehelyi Sándor 18 magyar művész kiállításához készített plakátján a „csókolod- f zó4’ nyuszik háttérfotóján kapnak humoros elhelyezést a trikolorcsíkok. Szereday Ilona megy el humorban a ' legtovább, amikor a piros- I fehér-zöld talajon lovát ug- I rató csikós karikásostorával | kaligrafálja a Hungary szót. I A kiállítás rendezői felkel- jj tették a szakmabeliek és a ) rendszeres tárlatlátogatók ki- I váncsiságát a jövőt illetően ] is: merre haladnak tovább a | hatodik és az azt követő tár- I latok? A szín után a vonal, j a forma, a szerkezet követ- I kezik, vagy visszatérnek új- I ra a kezdeti műfaji váloga- | táshoz? Megtudják a tárlat- I látogatók az esedékes legkö- 1 zelebbi biennálén — két év j múlva! Dömötör János Zahorán Mária: Címkecsalád Szombati galéria WEÖRES SÁNDOR: Egysoros versek A mindenség a szemedben fészkel. k A múlt a jelen alakja: a jövő a jelen illata. k Koldus: akinek van valamije. k A bolond a saját fejével, a bölcs a te fejeddel ítél rólad. ★ A por siet. A kő ráér. (Szántó Tibor montázsa: A por siet. A kő ráér.) Szépen magyarul FIZET-E AZ NYVSSC? A főnévi igenév sok min- | denre jó. Például arra is, hogy személytelenek maradjunk. „Most szép lenni kato- | nának” — szoktuk dalolni. Itt tehát mindenkire vonatkozhat. Másodszor többnyire I az indiánregényekben fordul elő: „Én menni a prérire” —J azaz a nyelv nem tudását I akarta a fordító hangsúlyoz- ' ni. Ez utóbbi alkalmi jelentés, inkább olvassuk, de nem használjuk. Az is megesik — főként a katonai nyelv hatására —, amikor felszólítunk általa (/elállni, leülni stb.). Ezeket — a nyelvi hiba ellenére sem értjük félre. A főnévi igenév — mór nevéből is tudjuk — mind igei, mind főnévi tulajdonságokkal rendelkezik. A személytelenséget meg lehet szüntetni a birtokos személyragokkal. Nemcsak a személytelenség szűnik meg, hanem a mondanivalónk is teljesen félreérthetetlenné válik. A tankönyvek gyakori példamondata a következő: „Az anyósomnak fizetni kell’4. A mondat teljesen szabályos, nincs benne nyelvi hiba, csakhogy azt nem értjük: én fizetek-e az anyósomnak, vagy ő fizet nekem. Ha kitesszük a birtokos személyragot, egyértelművé válik a mondat: „az anyósomnak fizetnem kell” (azaz: én fizetek az anyósomnak): „az anyósorrfhak fizetnie kell” (az anyósom fizet nekem). Ne gondoljuk azt, hogy ez csupán nyelvészeti precízkedés! Azt is mondhatnánk rá, hogy egy másik mondattal javíthatunk. Ez éppen igaz, de a leírt szöveget nem biztos, hogy úgy értjük, ahogy a közlő gondolta. És ez okozza a bajt. Olvasom a Népsport július 10-i számában a következőket: „Pető István, a Tatabánya képviselője jön ... — Moldvánt hozzuk a Nyíregyházától és Kiss Miklóst a Rakamazból (így!). Már meg is állapodott a Tatabánya a Nyíregyházával a két játékos dolgában. — Nincs félreértés. Moldvánért és Kissért is a Nyíregyházának kell fizetni". Méghogy nincs félreértés? Bizony, épp itt kezdődik! Sem egy nyíregyházi, sem az ország más részén élő olvasó nem érti: ha az NYVSSC kiadott egy NB I-es klubnak két labdarúgót, miért kell fizetnie érte. Pedig nagyon egyértelműnek látszik az, hogy a Nyíregyháza kapná a pénzt. Nyilván a cikkíró is így gondolta, hiszen az a logikus, hogy a Tatabánya fizetett a két labdarúgóért. Ekkor viszont nem kellett volna „megspórolni” azt a bizonyos birtokos személyragot. azaz: „ ... a Nyíregyházának fizetniük kell (a tatabányaiaknak)”. Ez nemcsak azt jelenti, hogy így teljesen szabályos, hanem azt, hogy így korrekt is. Mizser Lajos — baráti körök KINCSES ti I K K V! I MÚRIOM Nwwmrtmt n ItőftojaittwéMHMfc HU xMlut 1«. kőakoége-s, ie üantfá «swcadöbw. 4 mtgáni wi'náf) * wsftafr a; i>páci£' tevN-áfMa 4<tm* sxüété« * »»'ifit#» V&ivroxittot é 4 iába Tí'mt. Jteosv. .. « i» >m« Hi&erix&kM 4 uiftitíz» fsa&x&mrii « «W <í»>iass » teaméi Ffrtx. ,"4w*««í> bmx u<if>máxat Licr Fmtx M ♦ Szítaim *Sex? v xiiowx k<«iws/ni» « «tt<> hon ni T-b ijJíKÍjS í * £>i Pi PM Wpf Az utóbbi időben egyre többet olvashatunk a sajtóban irodalmi társaságokról, irodalmi körökről. Hol és milyen körülmények között tevékenykednek, mire terjed ki hatáskörük, milyen szervek támogatják őket, mihez van joguk? Ezekre a kérdésekre Fekete Gyula, a Magyar írók Szövetsége alelnöké- nek tájékoztatása alapján próbálunk — a teljesség igénye nélkül — válaszolni. Fekete Gyula helyesbít: nem irodalmi társaságok működnek Magyarországon — legalábbis nem ezek vannak túlsúlyban —, hanem irodalmi baráti körök. A Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság is, melyről a legtöbbet hallani, s amely válóban a legsokrétűbb tevékenységet folytatja, egy ilyen baráti körből nőtt ki. E társaságnak — noha a magját, a vezetőségét ma is az eredeti baráti kör tagjai adják — ma már több száz tagja van, s nemcsak írók, hanem egyéb, szinte minden rétegből származó értelmiségiek is. Létezése teljesen független a Magyar Írók Szövetségétől; önálló szervezetként — önálló költségvetéssel stb. — tevékenykedik. Hatásköre szinte az egész Dunántúlra kiterjed. Az írók közül is főként a Dunántúlon élő vagy az onnan elszámiazókat találjuk soraiban. Tevékenysége igen kiterjedt: emlékülések. irodalmi estek, konferenciák szervezése, a Berzsenyi-életmű ápolása, mai értelmezése, kutatása, népszerűsítése. Hasonló szerepet vállalt fel az Alföldön alakult Petőfi Társaság, mely rendezvényeit főként Kiskőrösön tartja. Az irodalmi társaságok mellett nagyon sok baráti kör működik az írószövetségen belül, a szövetség egyetértésével, szellemi támogatásával. Felsorolni is hosszú lenne őket. Csak néhányat említsünk közülük: Jókai kör, Nagy Lajos kör, Móricz Zsigmond kör, Németh László kör, örley István kör, Szilágyi Domokos kör. Mindegyik nevében szerepel a baráti szó, hiszen végeredményben baráti kisközösségekről, Fekete Gyula szerint „asztaltársaságokról” van szó. S noha a fiatalabb írók is baráti körökbe tömörülnek — erről később —, a baráti „asztaltársaságoknak” is vannak fiatalabb tagjai. Tehát nem beszélhetünk nemzedéki elkülönülésről. Egy-egy baráti kör tagsága tízen felül van általában: írók, a szövetség tagjai, csak elvétve találunk köztük nem szövetségi tagokat. Mint elnevezésük is sejteti, ezek az írói csoportosulások szellemi vezérükként választották a névadót, tehát programjuk, vitáik, beszélgetéseik is elsősorban hozzájuk kötődnek. (A Jókai Baráti Kör például a scifi írókat egyesíti.) Összejöveteleiket az írószövetség klubjában tartják, de ha népesebb esteket tartanak, vitákat szerveznek, vagy egy- egy kiállítást rendeznek, akkor máshová mennek el. Meg kell jegyeznünk, hogy e körök egy- egy rendezvénye szorosan kapcsolódik az írószövetség megfelelő szakosztályához (költői, prózai stb.), annak védnöksége alatt történik. A volt Kilencek költői csoportosulás tagjait tartja továbbra is egybe az Elérhetetlen föld című antológia nevét viselő irodalmi kör. Mint ismeretes, első antológiájukat az írószövetség KISZ-szervezete adta ki 1969-ben. Az Elérhetetlen föld II. című közös kötetük néhány éve a Magvető Kiadónál jelent meg. E est port szorosan kötődött i ELTE-hez, ebben az évben i: mét irodalmi esteken találko: hatunk — sorozatban — a K lencek tagjaival az Eötvi Klubban. Az egyik legnépesebb közöl ség a fiatal írók József Attii Köre, mely a legfiatalabb - esetenként még kötettel sei rendelkező, de rendszerese publikáló — írókat-költőki tömöríti. Ez a Magyar írc Szövetségének anyagi-szeller támogatásával tevékenykedi igen tartalmas programme Tagjai között természetese írószövetségi tagokat, több ki tetes, országosan ismert írók; is találunk, önálló szerveze életet élnek, a tagokat saj; maguk veszik fel, a vezetőki saját maguk választják. A ko: határ 35 év. Gondolhatnán hogy az innen kiöregedő írc az írószövetség tagjai leszne mint ahogy az óvodából iski lába megy a gyerek. Nem íg van: az írószövetségbe ess azok kérhetik felvételüké akiknek már két kötetük mej jelent. Van-e joguk az irodalmi ki röknek könyv megjelentetési re? Van, ha valamelyik kiac vállalja kéziratukat. (A Mag vető vállalta például a Józsi Attila Kör JAK-füzetekkéi ismert kiadványainak megji lentetését), de magánúton kiadhatják fontosnak tartó gyűjteményeiket, ám az írc szövetség erre általában nei biztosít anyagi támogatást. — Hogyan értékeli az in dalmi baráti körök létét, téri kenységét? — kérdeztem Feki te Gyulát. — Fontosnak tartom őke hiszen azonos vagy hason! szellemű írókat fognak ossz' s mindenképpen pezsgőbb színesebbé teszik a szövetsé életét is. Népszerűségüket n sem bizonyítja jobban, mir az, hogy az írószövetség tagja nak, melynek száma 600 köri van, mintegy fele e baráti ke röknek is tagja. Nagyon sok irodalmi ke működik az országban a Hr zafias Népfront égisze a lat szakkörként. Általában kezd kevésbé ismert írókat-költőki (fiataltól idősekig) toborozna soraikba. Ezek is egy-egy kiás: szikus írónk nevét veszik fe s a népfront anyagi hozzájárt lásával időnként antológiák; is megjelentetnek. Azt is vá lalják, hogy ápolják a névad író emlékét, népszerűsítik mt veit. Példaként említhetjük £ óbudai Krúdy Gyula Irodain Kört, mely 1983-ban Tiszteiéi kör címmel antológiát adott 1 tagjainak írásaiból. Ez az irc dalmi kör is azonban, mint többi hasonló, az írószövetség tői függetlenül működik, a írószövetségnek nincs köz hozzájuk. Képünkön: a Bei zsenyi Dániel Irodalmi és Mű vészeti Társaság kalendáriu mának címlapja. Györke Zoltá KM
