Kelet-Magyarország, 1986. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-16 / 166. szám

1986. július 16. Kelet-Magyarország 7 olvasóink leveleiből Postabontás Kései rekviem Mindannyiunkban él valami morbid kíváncsi­ság. Ezért tolonganak az emberek a közlekedési balesetek és egyéb sze­rencsétlenségek helyszíne körül, ahol rendszerint annál népesebb a tömeg, minél nagyobb a baj. Egyéni tragédiáknál is le­hetőleg részletekbe menő­en tudni akarjuk, mi és hogyan történt a híres táncdalénekessel, a szom­széd falu elnökével, vagy az ismerős fiatalasszony- nyal. Ezt a kíváncsiságot azonban féken lehet és kell tartani. Annál szo­morúbb, hogy némelyek valósággal vájkálnak má­sok szerencsétlenségében; sőt, ha a tudomásukra ju­tott tények számukra eset­leg nem elég érdekfeszí- tőek, addig forszírozzák a dolgot, míg végül képte­lenebbnél képtelenebb hí­resztelések kelnek szárny­ra, a hozzátartozók leg­nagyobb döbbenetére és fájdalmára, felszakítva a talán már hegedő sebeket. Élő példa erre mindai, ami a nyíregyházi Ma- hács családdal történt (nevüket természetesen engedélyükkel, sőt, kife­jezetten kérésükre köz­löm). Fiuk, András mind­össze huszonegy éves volt. Sajnos, már csak múlt időben beszélhetünk róla, mert fél évvel ezelőtt meghalt. Nem valami alattomos. kivédhetetlen és elháríthatatlan beteg­ség miatt távozott, és nem is önmaga adta fel időnek előtte, mint ahogyan te­szik azt néhányan saját kortársai közül, összerop­panva olykor az elvisel­hető és elviselendő teher alatt is. Ez a fiatalember éppen azon a küszöbön állt, ami a közhiedelem szerint el­választja a kamaszéveket a férfikortól: sorkatonai szolgálatát töltötte. S er­ről a küszöbről a felnőtt lét . helyett egy pillanat alatt a semmibe lépett. Január végén hazaen­gedték pár nap szabad­ságra. De csak pár óra lett belőle — életéből is mindössze ennyi maradt hátra. Fél négy tájban ér­kezett, meséli az édesap­ja, aztán evett, rendbe szedte magát, váltott pár mondatot az édesanyjával, majd elment a barátnőjé­hez, azzal, hogy legkésőbb nyolc óra tájban otthon lesz. Helyette a ruháját hozták — halálra gázolta- egy autó, amely gyorsab­ban hajtott, mint szabad lett volna, s amelynek tá­volságát valószínűleg ő maga is rosszul becsülte fel. Családja bánatát — ha most még úgy érzik is, ez soha nem következhet be — oldani fogja az idő. A rokonok, ismerősök csak egyféleképpen segíthet­nek: tapintatukkal. Tehát ha kéretlen hírnökként nem hozzák-viszik a rosszindulatú vagy „csak" ostoba pletykákat. Ha nem teszik fel azo­kat a bizonyos „Igaz-e, hogy.. ,?”-típusú kérdése­ket. Gönczi Mária KEDVETLEN KISTERMELŐK Menta termesztésére kötöttem szerződést az Ibrányi ÁFÉSZ-szel. Tudni kell, hogy a szénaminőségű men­táért ^kilónként 25, a foszlottért pedig legkevesebb 113 forintot fizetnek. Tehát nagyon nem mindegy, milyen­nek minősítik a termést. Éppen ezzel kapcsolatban van egy észrevételem. Az idei termést adtam le a napokban. Véleményem szerint a menta ugyanolyan volt, mint tavaly (amikor az egészet fosztott mentaként vették át). Most mégis egytoarmadát csak szénaként voltak hajlandók felvásá­rolni, ami számomra jelentős veszteség. Ilyen árért ter­mészetesen nem lennék köteles leadni a mentát, de ak­kor ugyan hová vigyem, hiszen máshol nem vásárolják meg. Tehát kénytelen vagyok beletörődni a szaksze­rűtlen vagy szubjektív minősítésbe is. Mostani rekla­mációmra először kijött az áfész felvásárlási csoport- vezetője, aki el is fogadta kifogásaimat, de amikor másnap fiam ment a különbözeiért, már üzentek, hogy mégsem fizetik ki, menjek Nagyhalászba, majd az ot­tani gyógynövény-feldolgozóban tisztázzuk a dolgot. Amihez persze újabb szabadságot kellene kivennem. Meg kellene találni a módját, hogy egyszerűbben is tisztázni lehessen a kistermelő és a termeltető (felvá­sárló) közötti vitákat. Szilágyi Péter Búj, Vasvári P. u. 10. Az fvm-tevékenység egy­szerű, mert a háztartásban valamelyik készülék előbb- utóbb elromlik. A tulaj ilyenkor bejelenti a hibát és szerelőt kér. A szerelő ház­hoz megy és javít, majd köz­li a javítási összeget. A tu­laj örül, mert készülékét új­ra használhatja. Fizet, sőt még borravalót is ad az „ügyes kezű” szakembernek. Aztán jön a probléma, mert ha a kicserélt, garanciával beépített szerkezet elromlik, a megrendelőnek nincs mi­vel reklamálni, hiszen csak akkor derül ki, hogy semmi­lyen hivatalos számlát, vagy papírt nem kapott a szer­vizből jött szerelőtől. Jó len­ne nagyobb gondot fordítani az efféle „megoldásokra”. Cs. Csaba Nyíregyháza Szerkesztői üzenetek Bereczki Laszioné Nyír bogát Levélírónkat a MÉ­SZÖV Takarékszövetkezeti Titkársága tájékoztatta, hogy a tőle, mini kezestő’ levont összeget polgár: per útján követelheti az adós­tól. Gyöngyösi József, Nyír­egyháza: Ha a munkavi­szony megszűnése után a munkaruhát nem adják le, akkor annak értékét köte­les a dolgozó megfizetni. Amennyiben a munkavi­szony felmondással meg­szűnik, és a kiadott munka­ruha kihordási ideje még nem járt le, a ruházatnak a hátralévő időre eső értékét kell megtéríteni. Takács Imréné, Nyírtass: A nyugdíjfolyósító igazga­tóságtól kapott tájékoztatás szerint a hagyatékot azért nem utalhatják ki, mert a közjegyző nem küldte meg a végzést az igazgatóság­nak. Ha oivasónk a birto­kában lévő saját példányt, törzsszámára való hivatko­zással elküldi az igazgató­ságnak, intézkedni fognak az összeg kiutalásáról. Cs. F., Tiszavasvári: Az a dolgozó, aki év közben ke­rült nyugállományba, nyug­díjasként is dolgozhat ab­ban az évben. Azonban a nyugdíjasok számára meg­állapított kereteket (a le­dolgozható órák mennyisé­ge, a kereset nagysága) idő­arányosan kell alkalmazni. Nagy Zsuzsa, Nyíregyha­za: Idegenvezető csak az le­het, aki idegenvezetői iga­zolvánnyal rendelkezik, s akit az idegenvezetők nyil­vántartásába bejegyeztek. Az idegenvezetői igazol­vány megszerzéséhez tan­folyamot kell végeznie, majd sikeres vizsga után kaphat képesítést. Sz. K., Űjfehértó: Ha a vásárló — például a hiba megállapításának céljából — önmaga szótszereli a ké­szüléket, a jótállás meg­szűnik. NEM SZERETJÜK A VIRÁGOT? Tudom, nem írok újat, sem ^világrengető dolgokat. Elnézem, hogy Nyíregyházán hány virágtartó árválkodik üresenr vagy ha ültettek is bele valami növényt, senki nem gondozza, locsolgatja őket (nem a köztér., hanem a közü.letek , „fennhatósága alá” tartozó kőbölcsőkre, -tartókra gondolok). Néme­lyikben egész nyáron csak a dudva zöldell .. . Azt sem értem, miért maradnak üre­sen azok az erkélyládák, amiket pedig már gyárilag beépítettek? Talán kötelezni kellene az üzleteket, intézményeket, hogy az előttük lévő virág­ládákban gondozzák a nö­vényeket (mint ahogyan né­hány helyen ezt meg is te­szik). Karasz Pálné Nyíregyháza, Kossuth u. NYUGDÍJASOK LÁTOGATÓBAN A Nyírségi Konzervipari Vállalat nyugdíjasklubjának tagjai minden hónap első keddjén jönnek össze. Az idén hallgattunk már egész­ségügyi előadást (üzemorvo­sunk tartotta), felkerestünk több intézményt is. Megnéz­tük a modern szakszerve­zeti székházat, a tanárképző főiskola könyvtárát, botani­kus kertjét, uszodáját. A Jó­sa András Múzeumban képet kaptunk a restaurátorok munkájáról, s természetesen kiállításaikat is megtekintet­tük. Jártunk a Sóstói Múze­umfaluban, körülnéztünk a környéken. Igen jólesett, hogy mindenütt szívesen fo­gadtak és kalauzoltak ben­nünket. Pórteleki Sándorné Nyíregyháza HULLADÉK ÉS GAZ Már több esetben jelent meg cikk a Ságvári-kertvá- rosról, bármennyire is kert­városnak nevezik a lakókör­zetet, a gerince Dugonics és Legyező utca látványa nem­igen nyeri meg az arra járó tetszését. A Legyező utca 1. és 19. számú ház között beépítet­len területre a városból ki­kerülő mindennemű szeme­tet, sittet, háztartási hulla­dékot szállítanak nap mint nap tehergépkocsik, de arról, hogy azt elsimítanák, nincs, ki gondoskodjon. A Legyező- utcán van az év lakóháza, viszont igencsak meglepő a környezete. Erre nem fi­gyelnek oda? Jól tennék az illetékesek, ha ezt is figyelemmel kísér­nék, hogy ez a városrész ne szemétlerakóhely legyen, a közterületőröket még egyet­len alkalommal sem láttuk azon a környéken. A bűzös pataknak, vagy ki tudja, mi az, sem igen van gazdája. Jó lenne, ha ezek a gondok megoldódnának és akkor va­lóban kertvárosi rész lehet­ne ez a lakókörzet. Egy Ság vári-kertvárosi lakó ÓVAKODJUNK A FUSIZÓTÓL A vgmk-t már sokan isme­rik és gyakorolják, ám az fvm-et csak azok ismerhetik, akik valamelyik javító szer­viztől rendeltek szerelőt. Az fvm, azaz „fusizz vál­lalati munkából” nevű új vállalkozás sem a megrende­lőnek, sem a vállalatnak vagy kisszövetkezetnek nem kifizetődő. Egyedül a szere­lő jár jól (míg le nem bu­kik). Az illetékes válaszol FELÚJÍTJÁK A Kelet-Magyarország jú­lius 2-i számiban Laboda címmel cikk jelent meg a nyíregyházi Bessenyei térrel kapcsolatban. A helyzet reá­lis megítéléséhez az alábbi véleményt kívánjuk közölni. A cikkben megfogalmazot­takkal egyetértünk, azt ki­egészítve elmondjuk, hogy a Bessenyei és Benczúr teret az idén — a városi tanács döntése alapján — részben felújítják. Már elkezdődött a munka, amelynek során az a terület, amelyről a cikkben szó esik, építési területté vált, és átvette a kivitelező kisvállalkozás. Itt a felújítá­si munkák befejezéséig vál­lalatunk fenntartást nem vé­gez. Ennek következtében ezt a részt már be sem telepítet­tük. Tehát vállalatunkat mu­lasztás nem terheli. A tér felújítása után a szükséges fenntartási munkálatokat vállalatunk megfelelő szín­vonalon el fogja végezni. Nyíregyházi Közterület-fenntartó Vállalat MEGJEGYZÉSÜNK: a tény tehát igaz, a címzett más, bár írásunkban nem is a KÖZ- TER-t marasztaltuk el név szerint. Mindenesetre egy ilyen hosszú ideig tartó mun­ka esetében bármely kivite­lezőnek gondoskodni kellene, hogy „építési területe” (kü­lönösen, ha az ennyire szem előtt van) tisztességesen néz­zen ki. CSAK RENDELTETÉSSZERŰEN A Nyíregyháza, Kun Béla u. 28. sz. lakóépület szemét- ledobó-rendszerének, a sze­méttároló konténerek állapo­tára tett lakossági panaszbe­jelentést jogosnak találtuk. A kivizsgálásunkkor tapasztalt állapot megszüntetése érde­kében házfelügyelőnket uta­sítottuk e tevékenységének gondosabb ellátására, külö­nös tekintettel a beindult gyümölcsszezonra. A szemétledobó-rendszer tisztítására, fertőtlenítésére az ezzel foglalkozó kisiparos­sal időközben megkezdtük a tárgyalást. Megegyezésünktől függően a rendszer gépesített takarítását, fertőtlenítését időszakosan el fogjuk végez­tetni. Azonban azt is el kell mon­danunk, hogy szemlénk so­rán a szemétgyűjtő edények­ben már a gj'ümölcsszezon kezdetén sok helyen nagy mennyiségű nedves, lédús hulladékot észleltünk, ami el­lentétes mind a városi tanács köztisztasági rendeletével, mind pedig a házirendben foglaltakkal. Ezúton is kér­jük tehát a lakókat, hogy sa­ját érdekükben ügyeljenek a rendeltetésszerű használatra, és kerüljék a sok nedves, lé­dús hulladék elhelyezését a szeméttárolókban, illetve ne öntsék azt a szemétledobóba. 'Ingatlankezelő és szolgáltató vállalat Nyíregyháza Háztáji és illetményföld Szakmunkástanulók a tsz-ben Bimba Károlyné vámosatyai lakos nyugdíjas termelő­szövetkezeti tag. Nyugdíjazását megelőzően 50 százalékos munkaképesség-csökkenést állapítottak meg nála. Emiatt az utóbbi években már nem tudta teljesíteni a tsz által meghatározott munkamennyiséget. Olvasónk azt írja, bogi­amig egészséges volt, rendszeresen részt vett a közös mun­kában, 'és a háztájit is megkapta. Most arra kér választ, megilleti-e őt ezután is a háztáji juttatás? A termelőszövetkezeti tagot a kijelölt háztáji föld használata vagy a terményjuttatás a tagsági viszony fenn­állása alatt megilleti, ha a tag a részére megállapított munkamennyiséget azért nem teljesítette, mert munkaké­pessége megváltozott, és nem rehabilitálható. Ennek azon­ban az is feltétele, hogy munkaképesség-csökkenését köz­vetlenül megelőzően teljesítménye alapján a tag jogosult legyen a háztájira. Ilyen esetekben a háztáji juttatás nem vonható meg és mértéke sem csökkenthető. A fentiek alapján olvasónk a szövetkezeti döntőbi­zottsághoz fordulhat jogorvoslatért. K. Gy.-né nyíregyházi levélírónk az egyik környék­beli termelőszövetkezet alkalmazottja. A közeljövőben te­lik le gyermekgondozási szabadsága, amelyet két gyermek után vett igénybe. Az iránt érdeklődik, erre az időszakra hogyan jár részére a rendes szabadság, a gyermekek után külön-külön is megilleti-e? A munkaviszony, illetve tagsági viszony fennállásakor a gyermek gondozására igénybe vett fizetés nélküli sza­badság időtartama munkaviszonyban töltött időnek szá­mít, amely után legfeljebb egy évre rendes szabadságra is jogosult a dolgozó. Ez a kedvezmény az anyát újabb szü­lés esetén isméteken megilleti. Levélírónk tehát mindkét gyermeke után egy-egy évre megállapított szabadságra jo­gosult. • Virág József nyírmadai olvasónk a helyi állami gaz­daságban dolgozik, és azt sérelmezi, hogy nem kapott il­letményföldet. A munkáltató azzal indokolja döntését, hogy a levélírónk tulajdonában lévő földterület meghalad­ja azt a mértéket, amelyen felül még adható illetmény- föld. Olvasónk véleménye szerint nem helyesen állapítot­ták meg a jogosultságot, és egyébként is úgy tudja, hogy a személyi tulajdon nagyságától függetlenül jár neki 3000 négyzetméter illetményföld. Tájékoztatásul elmondjuk, hogy az illetményföld használatára jogosult dolgozóknak 3000 négyzetméteren belül csak annyi illetményföld adható, hogy az a haszná­latban lévő földdel együtt ne haladja meg a 6000 négyzet- métert. Levélírónk tehát olyan mértékű illetményföldben részesülhet, ami megfelel az előzőeknek. Másik kérdésére válaszolva, amennyiben a használatá­ban lévő földterületek mértékének megállapítása vélemé­nye szerint nem tükrözi a valóságot, kezdeményeznie kell annak felülvizsgálatát. A községi tanács szakigazgatási szervétől is kérhet igazolást erre nézve. Több levélírónk is érdeklődött a szakmunkástanulók­nak járó ösztöndíjról, az őket megillető juttatásokról. A szakmunkástanuló-viszony a tanulmányok befejezé­séig tart, vagyis a szakmunkásvizsga sikeres letételéig. Az ösztöndíj a tanulmányok megkezdésétől jár (az oktatási szünetek időtartamára is). Ha a tanulóviszony a tárgyhó 16. napja előtt szűnik meg, a tanuló csak félhavi ösztön­díjra jogosult. A különféle munkaköri ártalmaknak kitett tanműhelyi tanulókat a védőruhán és védőfelszerelésen kívül a mun­kaviszonyban álló dolgozókkal azonos feltételek szerinti juttatás Is megilleti, a munkaügyi szabályzat rendelkezé­seinek megfelelően. A szakmunkástanuló és a termelőszövetkezet (válla­lat) között keletkező vita bírósági eljárás alá tartozik. , Dr. Kondora Zsuzsanna

Next

/
Thumbnails
Contents