Kelet-Magyarország, 1986. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-14 / 164. szám
4 Kelet-Magyarország 1986. július 14. Távcső és toronyóra Á tiszadobi ezermester A zeneszerszámokhoz sajnos nem sokat értek, de ha a megmunkálás szépségét, pontosságát tekintem, akkor igazi mesterművek a Balogh András hegedűi. A legtöbb odabenn sorakozik egymás mellett a szobában, a legújabb pedig most készül hátul, a műhelyben. Bandi bácsi maga szerkesztett a munkához gyufásdoboznyi gyalu- kat, s más finom eszközöket, melyekkel miniatűr hegedűt is faragott az unokáknak. Az idős mester ügyességét akkor is becsülnünk kellene, ha történetesen hangszerkészítő lenne, pedig két évvel ezelőtt csatormaőrként ment nyugdíjba. Nevét sokan emlegetik tisztelettel falujában: Tiszadobon. Mostanában azért, mert egyedül ő tudott életet lehelni a református templom toronyórájába. — Egy hétig dolgoztam rajta. Mikor elkészültem rábeszéltek, hogy ezentúl húzzam fel én a szerkezetet. így aztán járhatok mindennap a templomtoronyba. Az ezermester mosolyogva meséli a történetet, hiszen nagyon is büszke rá, hogy ért az órajavításhoz. Igaz, nem ez az egyetlen mesterség, aminek elleste a titkait. — Iparosembernek készültem, de nem jutott pénz a taórajavítás volt. Egyszer kaptam egy rossz naptárórát. Addig próbálkoztam a javítással, míg nem sikerült. Tűből barkácsoltam hozzá picike csavarhúzókat, fogókat. Hamarosan úgy belejöttem a szakmába, hogy egymás után jöttek a megbízások. De sokat megcibáltak ezért a csendőrök! Aztán a rádiószerelés kezdett foglalkoztatni. Tizenhat éves koromban kapzőgép és sok-sok fotó, melyeket Bandi bácsi fényképezett és hívott is elő. Legnagyobb büszkeséggel a távcsövet mutatja, melyet szintén saját kezűleg készített. Még a tükröt is maga csiszolta a szerkezethez. Képünkön: Balogh András és felesége büszkén mutatja a házilag készített távcsövet. Ismét virágzik a Magnolia Tavasszal sokan gyönyörködtek Sóstógyógyfürdőn a Mackó utca egyik kertjében pompázó magnoliafák virágaiban, melyek Domonkos Mátyásnak, a nyíregyházi konzervgyár idős, nyugdíjas konzervmesterének gondoskodásaként váltak olyan szépekké. Négy magnóliafája egy sorban igazán szép látvány most is. A magnolia hazája Japán. Hazánkban sokfelé ültetett, jól meghonosodott faj. A három-négy méteres cserje olykor több törzses fácskávánő, mint e kertben is. Húsos szirmú tulipánszerű virágaival igen mutatós és közkedvelt, igazán díszítője a kertnek. Április végén, május elején virágzik. Az elmúlt napokban, bizonyára a meleg és a sok napfény hatására ismét virágokat bontott az egyik mag- noliafa Mátyás bácsi kertjében. S bár a szakemberek azt mondják, hogy ez hátrányára válik, mert esetleg tavasszal nem hoz újabb virágokat. Most sokan megcsodálják a magnolia virágait, melyeknek a szirmai belül fehérek, kívül rózsaszínűek, némelyik egészen piros. níttatásomra. Apám arató volt, tizenhárom évesen már harmadosként dolgoztam mellette. A mezőgazdaságot nem szerettem, inkább katonának álltam. Tüzér lettem. A katonaságból annyi hasznom lett, hogy jogosítványt szereztem. Károm viszont annál több, mert hadifogságba estem és csak ’48 őszén keveredtem haza. A középső nővérem akkor már a halálos ágyán feküdt, hamarosan el is temettük. Azóta eltelt egy pár évtized, amibe sok minden belefért. Nem is olyan egyszerű csokorba gyűjteni, mi mindenhez is ért Bandi bácsi. — Első szenvedélyem — még gyermekkoromban — az tam ajándékba egy detektoros rádiót. Majd’ hetven kilométerre: Tiszakeszibe kellett kerekeznem érte. Megérte a fáradtságot, mert egy életre szóló hobbimmá vált a rádiózás. Még manapság is megesik, hogy bekopogtatnak hoznánk egy-egy készülékkel az ismerősök. Ezeket szépen rendbe hozom. Őrzünk is itthon vagy másfél tucatnyit... A falon szép számmal sorakoznak a Bandi bácsi festményei. A családtagok portréi, a csendéletek, tiszadobi utcarészletek mellett látni néhány meglepően jó másolatot is híres művészek képeiről. Valahonnan, egy doboz mélyéről előkerül egy ősöreg, üveglemezes fényképePorafás „úsxóvértet11 A bikini ősei A XVI. században még ingben fürödtek, amelynek alsó széle ólominehezékkel volt ellátva, nehogy vitorlaként a víz felületén lebegjen. A kényeLmetlen ruhadarabot bizony nem sokan szerették — egyre többen fürödtek meztelenül. Ez ellen pl. Zürichben dörgedelmes tilalmat adtak ki. Ideje volt tehát, hogy valaki kitalálja a fürdőnadrágot. A gondolat állítólag egy zürichi német felcser, Melchior Hössiin agyában született meg. Hössiin később nemesi rangot kapott, s címerébe egy piócás üveg melPrométheusz és a csodaszarvas lé odarajzoltatott egy úszónadrágot is. A XVIII. század végén a férfiak térdig érő fürdőnadrágot és vászonmellényt, a hölgyek bu- gyogót. fekete blúzt, fonott fürdőcipőt, vászon fürdősipkát viselteik. Aki teljes biztonságra törekedett, az ,,úszóvértet” öltött, amely vászonkabátból és nadrágból állott, belevarrt parafa- darabokkal. Ezzel a nem úszó is egyenes tartással haladhat a vízben. Tizennyolcadik századi német fürdőorvosok — a korszerűség jegyében — ilyen fürdőfelszerelést javasainak: hosszú flanell- nadrág, blúz övvel, nagy gallérral, széles köpeny. Tíz évvel később Aargau svájci kantonban a csupasz testen hosszú flanellin- get kellett viselni, és alatta durva szövésű, bokáig érő nadrág volt kötelező. A vízből való kiszállás után pedig bő pongyolába kellett burkolózni. IGEN — FARMERBAN Menyasszonyi csokor — búzavirágból A bódító, szerelemillatú tavasz után most már végérvényesen itt a nyár. A legtöbb lehetőség elhatározásra érett, sokan egész további sorsukról döntenek akkor, amikor felkeresik a nyíregyházi anyakönyvi hivatalt, hogy bejelentsék házasságkötési szándékukat. A nyár az esküvők évszaka, s ezt mutatja, hogy egy szombati napon általában 20 pár fogad egymásnak örök hűséget. A házasulási kedv 1986- ban sem csökkent: az első hat hónapban eddig 358 esküvőt tartottak. Jó, hogy nem lehet azonnal az anyakönyvvezetőhöz rohanni, mert gyakran előfordul, hogy a 30 napos várakozási idő alatt meggondolják magukat a jegyesek. Sajnos, gyakran előfordul, hogy felmentést kell adni a kötelező várakozási idő alól, mert a boldog ara fiatalkorú és gyermeket vár. Intő példa ez arra, hogy meg kell gondolni, miként alakítjuk a kapcsolatokat. Túl sok esküvő ér véget a bíróságon. Július elsejéig 170 házasság esetében mondták ki a válását. A legtöbb bontópert a 15—20 évet együtt eltöltött házaspárok kezdeményezik. Üj divat, hogy a falvakból Nyíregyházára utaznak házasodni. Mára az esküvői ruhák egyszerűsödtek. Divat a muszlin, hajban a virág, a csokrokat pedig leginkább szolid búzavirágból fonják. Vannak, akik az egyszerűség hívei, így az esküvőn csak a pár és két tanú jelenik meg. Nem szűntek meg a farmernadrágos esküvők sem, ahol az anyakönyvvezetőtől is a hasonló stílusú öltözködést kérik. Az anyakönyvi hivatal szolgáltatásokkal segíti az ünnepélyes lebonyolítást, de emelni akarják a színvonalat, hogy az esküvő felejthetetlen legyen. Szabó Szilvia Rákóczi útikárpitja Nagy értékű műtárggyal, II. Rákóczi Ferenc 6x4 méteres nagyságú eredeti útikárpitjával gazdagodott a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteménye. A kuruc versek szerzőijeként ismert jeles múlt századi történész, Thaly Kálmán írja: „A fejedelemnek fal- és padA múlt század közepéig az előkelő angol hölgyek acélrugós- halcsontos fúzöt viseltek bokáig érő fürdőruhájuk alatt. Viktória királynő az urak számára hosszú inget és alatta hosszú alsónadrágot írt elő. A szigorú tilalmak fokozatosan enyhültek, egy párizsi újság beszámolója szerint az 1860-as évekre eltűnt a fürdöblúz derekából a halcsont, a nadrág már csak térdig ért. és ez a merész újítás divatba hozta a fekete se- lyemhacisnyát. A blúz ujja rö- videbb, a matrózgallér keskenyebb lett, a kivágás mélyebbre csúszott. Sok vállalkozó szellemű hölgy már a fekete harisnyát is elhagyta, Így a vízen keresztül láthatóvá vált a lábszáruk. A férfiak jó ideig viselték a kötelező térdig érő harántcslkos trikót, amely arra szolgált, hogy optikai megtévesztéssel eltüntesse a természetes domborulatokat. Századunk második évtizedében a hölgyek a mai egyrészes fürdőruhákra emlékeztető, rugalmas és kényelmes dresszben mentek vízbe. Azóta bizony nagyot haladt a világ — mondhatjuk a strandokon a bikinik és a még merészebb fürdöholmik láttán. O. Sz. lóborító mindenféle szőnyege annyi volt, hogy ha az udvar utazott, az udvarmester társzekereken küldötte előre a munkácsi, pataki tárházakból az ilyen háziöltözeteket, melyeket aztán ott, ahol a fejedelem megszállni kívánt, előre felfüggesztették a szobák falaira, bevonták velük a lépcsőket, a padla- tot, úgy, hogy pár óra alatt a legegyszerűbb nemesi udvarház, fejedelmi fényű palotává volt átvarázsolva.” A gobelinek olyan értékesek voltak, hogy azokat a régi világban mindig fennálló úti veszélyeknek még fejedelmi személyek sem tehették ki rendszeresen. Ezért erre a célra külön útikárpitjaik voltak. Szerencsés módon fönnmaradt a régi magyar kárpitfestök alkotásai közül egy olyan mű, amelynek származási helye is megállapítható: a gobelinszövés textúráját hűen utánzó pamutvászon alapra temperával festett. színeiben erős olasz hatás alatt álló útikárpit hajdan hat más darabbal együtt II. Rákóczi Ferenc zborel vadászkastélyában függött. Ezeknek sajnos nyomuk veszett. Annak az egy darabnak a kivételével, amelyet 1900-ban vásárolt meg Olgyay Viktor festőművész. Az ő Budapesten élő leszármazottainál lelte fel és vásárolta meg jelentős anyagi áldozattal a miskolci múzeum. II. Rákóczi Ferenc útikárpitja kiváló érdekességú kultúrtörténeti ereklye. A szakembereknek ezenkívül még hét festett útikárpitról van tudomásuk. Az egyik Erdélyben van, hat pedig a körmendi Batthyány-kastély- ban. Az értékes szerzemény a pácini kastélyban, a jelenlegi felújítási munkák végeztével megnyíló múzeum dísztermének falára kerül. 3. MOSOK KOSSUTH RADIO 8,20: Hogy tetszik lenni? — 9,00: Szkrjabin: Etűdök. — 9.30: Fodor András versei. — 9,40: Ki kopog? — 10,06: Nyitnikék. — 10,35: Mozart: D-dúr szimfónia. — 11,05: Az ezerarcú mappák mestere. — 11,25: Balázs Árpád dalaiból. — 11,38: Bethlen Kata önéletírása. — 12,45: Jogi aröképosarnok. — 18,05: Magyar előadóművészek albuma. — 14,10: Népdalfeldolgozások. — 14,35: Séta az egypercesek körül. — 14,55: Édes anyanyelvűnk. — 15,00: Világablak. — 15,30: Kóruspódium. — 16,05: Szinusz . . . Fantasztikus rádiójáték. — 16,35: A csudálatos Mary. — 1,7,00: Eco-mix. — 17,30: Zenekari muzsika. — Í0,15: Rádiómapíó. — 20,30: Zenés francia emlékek. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Jól tette, hogy eljöttél Paul. — 23,21: Francia népzene. — 23,3«: Dvorák: Az aranyrokka. PETŐFI RADIO 8,05: Népdalcsokor. — 12,10: Fúvósmúvek. — 12,26: Kis magyar néprajz. — 12,30: Népzene. — 13;05: Slágermúzeum. — 14,00: Kettőtől ötig. — 1,7,08: Újdonságainkból. — 17,30: ötödik sebesség. — 18,30: Tip-top parádé. — 18,06: Jóakarat versenyek. — 19,15: Nóták. — 19,30: Sportvilág. — 20,05: Amerikai popzene. — 21,06: A Ludas Matyi történetéből. — 22,05: Louis Armstrong önéletrajza. — 23,45: Furulya- és Ci- teramuzsika. — 28,20: Operett- részletek. 9,08: Kórusok — nőkről. — 9,31: Strauss: Az árnyék nélküli asszony. — 10,36: Zengjen a muzsika! — 11,05: Kamarazene. — 12,14: Zenekari muzsika. — 13,06: Budapest, túndérváros. Gellérthegy. — 14,03: Székely Endre múveLből. — 14,51: Leoncavallo operáiból. — 15,30: Szimfonikus zene. — 16,30: Könnyűzene. — 17,00: Romantikus kórusok. — 17,30: Versek. — 17,50: Reneszánsz zene. — 18,07: Bécsi klasszikus muzsika. — 18,06: Karácsonyi komédia. Hangjáték. — 18,33: Operafelvételek. — 20,05: Hangversenyközvetítés. — 21,55: A zeneirodalom remekműveiből. — kb. 22,30: Madrigálok. NYÍREGYHÁZI radio 17,00: Hírek. — 17,05: Hétnyitó. Hétfői információs magazin. A tartalomból: Program- ajánlat. — Sportösszefoglaló. — Fészekrakás ’86. — Hallgatóink leveleire válaszol dr. Orosz Gyula. — 18,00: Északtiszántúli krónika. Lapszemle. Músorelőzetes. (A nap szerkesztője: Ágoston István) MAGYAR TV 17,00: Hírek. — 17,10: Jóakarat versenyek. Magyarország— Japán női kézilabda-mérkőzés. — 18,20: Hét kívánság. Makay Ida versei. — 18,50: A Telepódium komédiabemutatója. Csacsifogat. — 21,00: Jóakarat versenyek. — 22,30: Hírek. — 22,35: Himnusz. 2. MŰSOR 17,20: A tévéfesztivál díjnyertes filmjeiből. Piac. — 18.00: A velünk élő történelem. Válság és kibontakozás. — 18,05: Körösi Csorna Sándor nyomában. — 20,00: A mester. Portréfilm. — 20,25: Panoráma. Riportíilm Japánról. — 21,30: Holtpont. Riportfilm Izraelről. MOZIMŰSOR Kert mozi: A SMARAGD ROMÁNCA. Krúdy mozi: NYOMÁS, UTANA! Béke mozi: de: HARMADIK TÍPUSÜ TALÁLKOZÁSOK I—II. Du.: MIRE MEGYEK AZ APÁMMAL? Móricz mozi: AZ ÁLARCOS LOVAS LEGENDÁJA. IXI L J HALLGASSUNK CT Üli 11 NÉZZÜNK MEG ** 1986. július 14., hétfő Az egész ország csodájára jár Sárospatakon a Mako- vecz Imre tervezte művelődési központnak. A szomszédos megye e látványossága július elején még impozánsabbá vált. A városi tanács költségvetési üzeme elkészítette azt a két oszlopot, melyre Péterffy László szobrász- művész alkotásai kerültek. „Prométheusz a sas karmai között” és „A csodaszarvas” című alkotások segítségével most már elnyerte végleges formáját a tér. (M. K.)
