Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-13 / 138. szám
1986. június 13. Kalet-Magyaronng 3 Kedvezőtlen adottságok Bátrabban újítani A kedvezőtlen adottságú agrár térségek fejlesztési programjának megvalósítási lehetőségeiről tárgyalt tegnap Nyíregyházán a TESZÖV elnöksége. JÓ IDEIG CSAK BIZONYTALAN HATÁROKKAL rajzolták körül az ország térképén azt a területet, ahol a kedvezőtlen adottságú termelő- szövetkezetek és a — nagyrészt ebből következően — elmaradott települések helyezkedtek el. Az Országos Tervhivatal a közelmúltban pontos regisztert készített és hagyott jóvá, amelyben — megyénkben Észak-Sza- bolcs és Tiszahát, Erdőhát és Szatmár, valamint Délkelet-Nyírség 125 települése, 60 termelőszövetkezete és három állami gazdasága kapott helyet. E térségben él a megye lakó- népességének egynegyede — sajnos eléggé kedvezőtlen kor- és szakmastruktúrájú megoszlásban. E vidéken 24 gazdaság tartósan veszteséges, de a többiben sincs elég jövedelem a fejlesztéshez, a továbblépéshez. A kedvezőtlen helyzet kialakulásának okait vizsgálva öröklött tényezőket ugyanúgy találunk, mint az elmúlt néhány év gazdasági nehézségei által „kitermelt” negatív hatásokat. Az Országos Tervhivatal által elkészített fejlesztési program elsősorban az öröklött bajok felől intézkedik. A TÉRSÉGBEN A VÍZKÁRTÉTEL rendszeresen visszatérő gazdasági nehézségeket okoz, ezért nagyon fontos feladat az órás belvízmentesítés. Az ebből eredő kár egyedül tavaly egymilliárd forintot tett ki. Mintegy 105 ezer hektár termőföld szorul mielőbbi vízmentesítésre. A vízrendezést követően kell elvégezni legalább 125 ezer hektáron a talajjavítást, amely a humuszban szegény földeken csak nagy adagú szerves- anyag-bevitellel oldható meg. A meliorációval kapcsolatban, illetve azt követően ésszerű földhasználatot kell kialakítani. Mintegy 2600 hektár területet indokolt mentesíteni tartósan a szántóföldi művelés alól és 9 ezer háromszáz hektáron szükséges erdőt telepíteni. A gazdaságok termelési szerkezetét megvizsgálva a gyümölcsrekonstrukció szorul leginkább gyorsításra. Az új telepítéseknél az alma és egyéb gyümölcsfajok aránya 85:15- nél tűnik a legkedvezőbbnek a téli alma tájjellegének megőrzése végett. Ezen belül a fajtaszerke- zetnek a korábbinál jobban kell követnie a piaci igényeket. Az egyéb gyümölcsösök közül elsősorban a bogyósok és a csonthéjasok szerepét kell erősíteni Délkelet-Nyírség és Szatmár térségében. A szántóföldeken a hozamok növelésével a csökkenő terület ellenére is lehetőség van a termés- mennyiség szinten tartására, sőt növelésére is. Természetesen csak akkor, ha a műszaki ágazat a jelenlegi kritikusan alacsony színvonalról felemelkedik. Ma még az egyszeri újratermelésre sincs lehetőség az elmaradott agrár térségek gazdaságaiban, ezért a gépesítés „helyretétele” egyszeri nagy összegű pénzügyi segítséget igényel. Erre a célra a tervek szerint — üzemenként differenciált mértékben — 596 millió forint kell majd. A fenntartást szolgáló javító-karbantartó bázis megvalósítása további kétszázmillióba kerül. A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMELÉST megalapozó tápanyag-gazdálkodás korszerűsítésében a folyékony műtrágyaellátás az energiaracionalizálás és a költségkímélés miatt előnyben részesül. Ennek érdekében a térségekben megfelelő ellátó bázisok létesülnek. Az állattenyésztésben bizonyos területi átrendeződés mellett az állomány stabilizálása a feladat. A kérődzők tartása továbbra is meghatározó. A szarvasmarha-ágazatban a tervezett 151 ezres tehénlétszám tartásához 428 millió forint beruházást kell megvalósítani, amelyből 30 százalék új férőhelyek létesítéséhez. 70 százalék a rekonstrukcióhoz szükséges. Űj beruházásként indul az Ecsedi-láp térségében társulásos alapon a mérki Kossuth Termelő- szövetkezet gesztorságában egy éfri 1000 hízómarha kibocsátású telep 25 millió forint bekerülési költséggel. A juhágazatban az állomány szinten tartása mellett a tenyésztői munka színvonalát kell javítani. A hús-, gyapjúhasznosítási irány mellett szélesíteni kell a hús-, gyapjú-, tejhasznosítást is. A sertéságazatban a meglévő kapacitások teljes kihasználása a cél, a gazdaságossági mutatók egyidejű javításával. A megfelelő tartási körülmények kialakításához 674 millió forint beruházás szükséges. A háztáji és kisegítő gazdaságok szerepét a jövőben is nagy súllyal kell kezelni. A hagyományos gazdálkodási formák korszerűsítése nem elegendő, nem szabad az újaktól idegenkedni. Bátrabban lehet lépni a tehénállomány háztáji kihelyezésében, a gyümölcsösök bérbe adásában, szakcsoportok létrehozásában. Bővíteni kell emellett a kiegészítő tevékenységet az aktív keresők foglalkoztatása céljából. Ilyen lehet az élelmiszeripari feldolgozás, a háttéripari szolgáltatások bővítése és a helyi természetes alapanyagok hasznosítása. A kiegészítő tevékenységek fejlesztésénél sok a kihasználatlan lehetőség a falusi turizmusban. A FEJLESZTÉSI PROGRAMBA csak az elengedhetetlenül fontos fejlesztéseket vették fel, amelyek a termelés szinten tartásához elegendőek. * Az igény és a lehetőség között így feszültség marad. A kiegészítés a vezetők és a szakemberek szemlélet- változásában, korszerűsödésében rejlik. Nyári ávoda a konzervgyárban Néhány gyerek vissza sem akar menni a három hét leteltével az igazi óvodába, annyira megszereti a környezetet, az új óvó néniket. A nyíregyházi konzervgyár hagyományos nyári óvodájába június végétől augusztus közepéig — maximum három hétre — hozhatják gyerekeiket a gyár dolgozói, így az sem gond számukra, ha karbantartás, festés miatt bezár a városi óvoda. Húsz-harminc gyerekkel foglalkoznak itt a szakképzett óvónők, megfelelő körülmények között, sőt a gyár autóbuszával kisebb kirándulásokra is elviszik a kicsinyeket. A MEKOFÉM fehérgyarmati üzemében elektrolízissel, illetve vegyi úton égetik az evőeszközökbe a márkajelzést. Horváth Istvánné a késeket látja el jelzéssel. (E.) Üzemalapftás Tiszadobon Dolgozzon-e a feleség? Az öreg fa árnyékából idős bácsi emelkedik fel a kapunyitásra. — Ha a lányomat keresi, itthon van — mondja. — Szólok neki. Csak nagy sokára kerül elő a kertből Szilágyi Lajosné. Szeme fáradt, homloka verejtékes, keze sáros a gyomlálás- tól. ö az egyik a 66 háztartásbeli közül Tiszadobon. — Hajnali fél 4-kor kelek, mint az uram, aki Leninvá- rosba jár dolgozni. Megfőzöm a kávét, aztán visszafekszem hat óráig. Akkor ébresztem, és iskolába indítom a két gyermeket. Megetetem a jószágokat, majd mosok, főzök, takarítok, mikor mi a legfontosabb. Főzni délután szoktam, hogy estére friss étel legyen. Hivatalosan nem... Nagyjából így telnek az asszony napjai, aki — hivatalosan — nem dolgozik. Valójában nem is kevés, amivel hozzájárul a családi kasz- szához. Hiszen rá hárul a jószágok gondozása, s nagyrészt a kert művelése is. Zöldségre, gyümölcsre, húsra nem kell költeni. A házaspár maga termeli meg a kukoricát és a répát az állatok takarmányozására. Mákból pedig még eladásra is jut. — Nem szerettem tanulni, ezért nyolcadik osztály után a tsz-ben, majd a leninvárosi festékgyárban helyezkedtem el. Hamarosan férjhez mentem és albérletbe kerültem a munkásszállóról. A kisfiam születésekor költöztünk haza Tiszadobra a szüléimhez. Nekem tetszett a városi élet, de a párom nem szerette. Szilágyiék a ritka kivételek közé tartoznak, akik visz- szajöttek, nem pedig elmentek a községből. Az elmúlt negyedszázad alatt ugyanis az elvándorlás miatt alaposan megcsappant a népesség. Míg 1960-ban több, mint ötezren, ma mintegy 3600-an élnek a településen. Elkelne a segítség! — Legnagyobb baj, hogy nincs munkalehetőség — ráncolja a homlokát a tanácselnök: Dopita György. — Helyben a termelőszövetkezet és a Serköv foglalkoztatja a legtöbb embert. Az intézményekben — beleszámítva a gyermekotthont is — nem egészen kétszázan keresik a kenyerüket. Rengetegen ingáznak: főleg Leninvárosba, Miskolcra, Tiszavasváriba, Tiszalökre. Ügy félszázan még ettől is messzebb kerültek. így ők csak hétvégén jönnek haza. Már évek óta keresik a lehetőséget az ipartelepítésre a tiszadobiak. Gondoltak a tsz fűrészüzemének a bővítésére. Ám elegendő alapanyag és megrendelés híján erről le kellett mondani. Viszont a szövetkezet fölajánlotta az üresen álló, 4 ezer négyzet- méteres almatárolóját az üzemtelepítés céljára. — Eddig öt céggel tárgyaltunk, eredménytelenül — veszi át a szót Huszti Jánosné vb-titkár. — A hatodik: a Munka- és Védőruházati Ipari Szövetkezet végre korrekt partnernek látszik. Szerencsére Tiszadob három megye határán áll, s ebben a körzetben nincs részlege a fővárosi szövetkezetnek. Nagy gond, hogy 8—10 millió forintba kerül az üzem létrehozása. Sokat segítene a megyei tanács 2—2,5 millió forintos támogatása, melyre pályázatot nyújt be a szövetkezet. Száz ember kenyere — Szívesen dolgoznék, de az uram azt szereti, ha itthon vagyok — mosolyog Szilágyiné. Láthatóan nem bántja a családfő döntése. Egy házzal arrébb, Révész Istvánéknál egészen más a helyzet. I smerősöm meséli, két hete nincsen náluk meleg víz. Igyekeztem megértő képet vágni a dologhoz, gondoltam, most következik a panaszáradat. , Ám ahelyett, hogy elmondta volna, meleg víz nélkül milyen keserves az élet, hogy mégis csak borzasztó ennyi ideig vizet melegíteni, ser- pálni lavórba, pohárba, mosogatóba, szóval ehelyett gyengén hátba vágott, s megkérdezte, ugyan mit bólogatok, mikor még nem is mondott semmit. Ebből is látszik, nem érdemes megértőnek lenni, de én túltettem magam a dolgon, s szemöldököm felhúzva jeleztem, várom a mondanivalót. Ismerősöm közelebb lépett. Lopva körülnézett, nem hallja-e valaki, aztán súttog— Engedném én a feleségem — szól a férj —, ha lenne hova. A házaspár három éve költözött be az új családi házba, melyet belvizes kölcsönből építettek. Még nagyon sok kiadás lesz rá, mivel rendbe kell hozni a fürdőszobát, kellene egy előtető, szükség van új bútorokra. — Tartottunk vágómarhát, vágósertést és fiaskocát — sorolja Révészné —, de any- nyi volt a kiadás rájuk, hogy nem érte meg. — Másfél hónapja állást változtattam, jobb lett a keresetem, ezért úgy döntöttünk, hogy nem kínlódunk tovább az állatokkal — kapcsolódik a beszélgetésbe a férj. Révész István most Pestre ingázik: testvérével együtt magánfuvarozóként keresi a kenyerét. A kedvezőbb jövedelemnek nagy ára van:hetenként csak egyszer találkozhat a családjával. — Ha csak háromezer forintot is keresnék, rengeteget segítene rajtunk — folytatja az asszony. — Szeretnék elhelyezkedni az új üzemben. A tanács számításai szerint mintegy száz ember — javarészt nem dolgozó, illetve jelenleg ingázó asszony — számára kellene helyben munkalehetőséget teremteni. Az új varrodában egyelőre 70— 80 dolgozónak lesz munkája, de idővel szeretnék a második műszakot is beindítani. Terv szerint július 1-én fog hozzá a raktárház átalakításához a Tiszavasvári Építőipari Szövetkezet. A jelentkezők betanítása novemberben indul, így remény van rá, hogy jövő januárban megkezdődik a termelés az üzemben. Házi Zsuzsa va elmondta, ö bizony örülne, ha gyakrabban renoválnák a melegvíz-hálózatot. Szavai kíváncsivá tettek ... ö folytatta: gondold meg, mióta nincsen meleg víz, azóta két nagy fazékban magunk forraljuk. Egy fazéknyi éppen elég egy lavór langyos víz készítéséhez. Tizenöt literes a lavór, ennyiből kiadósán meg lehet feredni. Én még mindig nem értet- 1-m, mi ebben a nagyszerű. Az ei bér loccsant a vízből, szapTelekárnyak A Nyíregyháza kör- 'nyéki szép hétvégi telkek között barangoltam Gerda György főagronómussal, aki a sóstóhegyi Vörös Csillag Ter- melőszövekezet földjeit mutatta meg. Ezekből a táblákból — a városiak örömére — mind többet lehet bérbe venni és a nagyüzemi művelésben csak veszteséget termelő területek szép kis víkend- telkekké válnak. A szemet gyönyörködtető „birtokok” között azonban az út mentén, a fasorban, az árokban hatalmas szemétcsomók éktelenkednek. Mindenféle szennyes mocsok előfordul itt. A civilizáció valamennyi elképzelhető és már-már elképzelhetetlen hulladéka. Ma még a megvalósult álom egy-egy kis telek, selymes pázsittal, végre valahára megfogant fenyővel, alpesi faházzal, holnap pedig ott van a kerítés tövében egy éjszaka stikában odaborított csomó szemét. — Pedig minden alkalmat megragadunk, hogy fülön csípjük az illetőket és tettenérés esetén azonnal fel is jelentjük — kesereg Gerda György. — Állandóan azonban nem lehet ott egy mezőőr. Rajtuk különben nem is múlna a mezei rend, mert premizálják őket. Egy sikeres tettenérés 100 forint prémium. Mégis hiába minden. És mindez még semmi. Az utóbbi időben elszaporodtak a még undorítóbb ügyek. A szippantósok is erre hozzák a „kommunális szennyvizet”, amire van egy sokkal találóbb szó is, amely egyúttal szagának ereclotóre utal. A tartály ugyebár csapra jár, a szennyvíz pedig beterít mindent. Szippantósunk gyorsan eltűnik, mielőtt bárki is leleplezné. Dzsungelbéli állapotok — mondhatni. A szó azonban kevés. Valami hathatósabb intézkedés szükségeltetne, amely megelőzhetné, hogy a pihenésre és felüdülésre hivatott városkörnyék ne váljék a héjafészek környékéhez hasonlóvá. Esik Sándor A SZÜTS MARA HÁZASSÁGA c. filmmel kezdődött el a megyében a moziüzemi vállalat nyári filmmúzeumsorozata. Ennek keretében hét, ma már muzeálisnak számító alkotást ismerhetnek meg a nézők. A sorozatkezdő magyar film június 13- án a nagykállói, 14-én az újfehértói, 15-én a tiszalöki, 16- án a tiszavasvári mozi műsorán szerepel. Utána az Alibi című 1937-ben készült francia film következik 19-től 21-ig a nyíregyházi Béke moziban. panoz, megint loccsant, majd törülközik. Ha nem ismernélek, korholt szelíden ismerősöm, azt hinném, ostoba vagy. Nem magunkra locsoljuk azt a vizet, hanem egymásra. A feleségem rám, én a feleségemre. Tizenöt éves házasságunk megújulóban van. Eddig, a karbantartás idejére mindig nyaralni mentünk, idén véletlenül itthon maradtunk. Mondhatom, megérte! Remek mulatság ez a fürdőzés. Ám tegnap este, sajnos, újból megjött a meleg víz. Újból működik a zuhany, rám pedig egy évig semmi szükség. Ha csak addig el nem rontom a melegvíz-csapot! Csendes Csaba = Fürdővé^
