Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-13 / 138. szám
Budapesti (elhívás 3 aggal előzte meg felfokozott várakozás a Varsói Szerződés tagállamainak kétnapos budapesti csúcsértekezletét. A világ ma veszélyes feszültségekkel terhes, jogos a félelem, hogy a fegyverkezési hajsza új, beláthatatlan következményekkel járó szakasza előtt állunk. Elég csak arra emlékeztetni, hogy intenzíven folyik az Egyesült Államokban az űrfegyverkezés előkészítése, s Reagan eh ők nagyon határozottan szólt a SALT—II. sz . zóc! s felrúgásáról is. De nem csupán ez okoz nyugtalan áf.ot. Az emberiség megannyi átfogó problémával küzd, amire az Egyesült Államok a neoglobalizmus politikájával, vagyis oly módon válaszol, hogy csak növeli a feszültséget a különböző kontinenseken, a lokális háborúk kirobbanását kockáztatva ezzel. Milyen választ lehet adni e kihívásra? A szocialista országok a feszültség feloldását tárgyalások útján tartják lehetségesnek, a fegyverek felhalmozása helyett a korlátozást és leszerelést, a konfrontáció helyett az együttműködést ajánlják. Ezt hangsúlyozzák a budapesti dokumentumokban is. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének mostani ülésén két okmányt fogadtak el, A közlemény összefoglalta azokat a lépéseket, amejyek a szocialista politikai-védelmi közösség szerint elengedhetetlenek ahhoz, hogy a világ kikerüljön a mai helyzetből; a másik dokumentum, a felhívás pedig konkrét tervezet, javaslat. A szocialista külpolitika realista. Országaink tudják. hogy terveink megvalósítása nem megy, nem mehet egyik napról a másikra, a megfelelő* nemzetközi feltételek biztosítása nélkül. N' .’sak a szélsőséges, imperialista körök ellenállása gátolja ezt. A leszerelés megkezdéséhez ál kell törni a *ozalmatlanság még meglévő magas és erős falait. Ez r1 is határoztak úgy, hogv egy újabb területen, az < -*i fegyveres erők es hagyományos fegyverzetek csökken tse érdekében új, nagyszabású kezdeményezést tesznek. Ez már önmagában nagy jelentőségű lépés. De túl ezen, cáfolja azokat a nyugati állításokat is, hogy a szocialista országok e téren hallani sem akarnak a csökkentésről. Emlékezetes, hogy néhány évvel ezelőtt a nyugati képes hetilapokban sorra jelentek meg olyan „forgatókönyvek" amelyek szerint a Kelet — kihasználva a NATO és az Egyesült Államok félelmét az atomfegyverek bevetésétől — arra készül, hogy nagyarányú harckocsi- támadással törjön az NSZK-ra és más atlanti országokra. Mit tartalmaz ez a dokumentum? Röviden: tervet arra. hogy a Varsói Szerződés, valamint a NATO országai egy-két éven belül hajtsanak végre 100—150 ezer fős csapatcsökkentést, és semmisítsenek meg nagy mennyiségű fegyvert. A csapatokat feloszlatnák, a fegyvereket ellenőrzés melletti megsemmisítenék, vagy nemzeti. területen tárolnák. A tervezet szerint a jövő évtized elejére fokozatosan elérhető Tenne, hogy a két katonai tömb fegyveres erőinek létszáma 25 százalékkal csökkenjen. A megállapodáshoz csatlakozhatnának a tömbön kívüli országok is. A részvétel nemcsak azért lenne előnyös ezeknek az államoknak, mert csökkenné a hadikiadásoknak nemzetgazdaságukra nehezedő terhe. Az egyezmény aláíróiként maguk is részt vehetnének a csapatcsökkentés ellenőrzésében. A szocialista országok azt is javasolják, hogy a csapatok és_fegy- verzetek leszerelését nemzetközi bizottság ellenőrizze. Ez a testület felhatalmazást kapna arra. hogy nagy vasúti csomópontokon, kikötőkben, repülőtereken ellenőrző állomásokat létesítsen. Nem igaz tehát az a nyugati állítás sem, miszerint a szocialista országok valamiféle „zárt társadalmak" lennének, amelyek kivonják magukat a világközvélemény ellenőrzése alól. A helyszíni ellenőrzés persze csak egy — igaz nagyon fontos — eleme a bizalomerősítő intézkedések javasolt sorozatának. A hadgyakorlatok méretének és számának csökkentése, a csapatmozgásokról, más katonai intézkedésekről való kölcsönös tájékoztatás mind része a javasolt egységes rendszernek. A bizalom felépítése nagyon fontos világunk számára. Ezért a Varsói Szerződés tagállamai felhívják a figyelmet a katonai doktrínák kérdésére. A bizalmatlanság, a globális gyanú eloszlatásához szükség van arra, hogy a katonai koncepciók védelmi jellegűek legyenek. (Hogy ez lehetséges, azt számos nyugati kísérlet is bizonyítja. Ez olyan hatásos fegyverrendszerek kiépítését jelenti, amelyek alkalmasak a támadó visz- szaverésére, de kifejezetten védekező jellegűek — nem keltenek félelmet a másik oldalon.) Eelmerül a kérdés: miért van szükség erre a felhi- ' vásra. amikor ezeket a kérdéseket vagy másfél évtizede vitatják Bécsben, s hosszabb ideje tart már az európai országok leszerelési és bizalomerősítési konferenciája Stockholmban? A szocialista országok nem akarnak átlépni ezeken a fórumokon. Meg akarják azonban gyorsítani ezek tevékenységét, ki akarják hozni az ellj, húzódó tárgyalásokat a zsákutcából. Radikális javaslataik ezért születtek, s ezért fogalmaztak úgy a felhívás zárószakaszában, hogy készek elfogadni a NATO és a semleges országok bármely más e tárgykörű indítványait. A zt jelenti-e a budapesti felhívás, hogy a szocia- lista országok „prioritást váltottak" biztonsági j politikájukban? Nem. Amint azt a közlemény j és a felhívás egybehangzóan kimondja: az emberiség fennmaradására továbbra is a nukleáris pusztító eszközök felhalmozása, az új típusú tömegpusztító fegy- j verek kifejlesztése, az űrfegyverkezés, a vegyi fegy- j 1 verkezés beígért fordulója jelenti a legfőbb veszélyt, j Miért foglalkozik akkor ez a dokumentum mégis a ! „sokkalta ártalmatlanabb" hagyományos fegyvereknek , csapatokkal? A budapesti ülés résztvevői ezt a felhí- j vást olyan konkrét, bizalomépítő üzenetnek szánják, j amely jól kiegészíthetné a már ismert nukleáris fegy- \ verzetkorlátozási és leszerelési programokat, s egy j újabb területen világítja meg — kölcsönös akarat esetén — az érdemi megegyezés lehetőségét. 1969-ben a budapesti PT-ülés az európai biztonsági és együttműködési értekezlet megtartásába szólította lel a kontinens államait. Az eredmény — a helsinki értekezlet, a történelmi jelentőségű záróokmány — tény. Talán nem hiú remény abban bizakodni, hogy a mostani felhívás is hasonló fogadtatásra talal. Európa. az emberiség járna vele jól. MegkiiliiÉjiztetett figyelem a növényvédelemre Jól fejlődnek a kalászosok A végre ismét kalendárium szerint alakuló időjárás lehetővé teszi, hogy a mezőgazdaságban azok a munkák kerüljenek sorra, amelyek valóban következnek. Az esőzésekkel nem csak a kultúrnövények indultak erős növekedésnek. hanem a gyomok is. Az elsősorban ott jelent gondot, ahol nem volt mód a vegyszeres gyomirtásra. A háztáji kukorica, a kender lókapázása, vagy ahol a nagyüzem rendelkezik ilyen gépi eszközzel, akkor kultivátorozása nem késlekedhet. A burgonyában már nehezebb elvégezni a gaz eltávolítását ilyen módon, mert a lomb a meleg és nedves időben már olyan fejlett, hogy összeborult és egyenletesen fedi a bakhátakat, ami természetesen megakadályozza a további gyomfejlődést. Ezzel együtt sem múlt el azonban a gombafertőzések veszélye, emiatt itt éppúgy, mint a gyümölcsösökben tovább folyik a növényvédelem, dolgoznak a permetezőgépek. Nagyon szépen fejlődnek a kalászos kultúrák, és úgy tűnik, hogy az aszály egyelőre nem fenyegeti őket. Különösen igaz ez olyan területeken, ahol öntözéssel segítettek a nedvesség pótlásában. Kevés helyen látni nagyon megdőlt és összekuszált állományt, így ha nem következik be nagyobb vihar, akkor könnyen hajtja majd kasza alá fejét a kalász. Megvai az alap a szellemi fejlődésre Köpeczi Béla művelődési miniszter megyénkben Új rendezési tery Kisvárdán Gazdagodik 1975-ben már készült részletes rendezési terv Kisvárda központjára, azonban az túlságosan , nagymértékű szanálást kívánt volna meg, s kevéssé vette figyelembe a tényleges lehetőségeket. A gazdasági helyzethez reálisan alkalmazkodó, ugyanakkor a városkép gazdagodását eredményező, a hagyományokra is figyelmet fordító új rendezési tervet tegnapi ülésén vitatta meg és hagyta jóvá a Kisvárdai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Eszerint fokozott figyelmet kell fordítani a kiemelkedő építészeti értékekre, a legjelentősebbek műemléki védelme is szükséges. Amíg azonban a műemléki felügyelőség nem dönt ebben a kérdésben, a városkép addig is helyi, tanácsi védelem alatt állnak ezek az épületek. A meglévő értékek megőrzése érdekében a városközpontban nem javasolt típustervek alkalmazása, ehelyett egyedi tervezésű, általában magastetős házak építése lehetséges. Külön utcaképi javaslat készül a Lenin utca városközponti részére, amelyet a jövőben gyalogosutcává alakítanak át. A tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén a rendezési terv elfogadása mellett a testület beszámolói hallgatott meg a tűzvédelemről. a városi tűzoltóparancsnokság tevékenységéről, valamint a dolgozók gimnáziumában folyó oktatómunkáról is. Köpeczi Béla művelődési miniszter június 12-én Nyíregyházán járt. délelőtt a megyei ía'nácson folytatott megbeszélést Szabolcs-Szatmár megye közoktatási és közművelődési helyzetéről, illetve a VII. ötéves tervi feladatokról. A megbeszélésen részt vett Varga Gyula, a megyei párt- bizottság első titkára. A minisztert Bánóczi Gyula, a megyei tanács elnöke és Gyúró Imre elnökhelyettes tájékoztatta Szabolcs- Szatmár gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődéséről, az utóbbi évek sokirányú erőfeszítéseinek eredményeiről és a gondokról. Köpeczi Béla elmondta: a Művelődési Minisztérium 1984-ben tartott általános felügyeleti vizsgálatot a megyében, s ez megkönnyíti a véleményalkotást. A minisztérium vezetése az intézkedési tervben rögzített feladatok végrehajtását. a vizsgálat utógondozását és az elért eredményeket, továbbá a VII. ötéves tervben megfogalmazott célokat. törekvéseket összességében elismerésre méltónak tartja. Köpeczi Béla szerint külöA megyei tanácson tartott tájékoztatón. nősen elismerésre méltóak az intézmények közötti működésbeli különbségek csökkentésére tett, a hátrányos helyzetű iskolás korú gyermekek körülményeinek javítását szolgáló megyei erőfeszítések, az oktató-nevelő munka korszerűsítését segítő pályázati rendszer, a megyei nevelési tanácsadó hálózat kiépítése, a középfokú intézményhálózat fejlesztési programjának kidolgozása. Érzékelik a minisztérium vezetői a gondokat is. így a demográfiai helyzetből adódó tennivalókat, amelyek az átlagosnál nagyobb terheket rónak a megyére, s a további megyei erőfeszítések mellett az országos szervek fokozott felelősségét, gondoskodását is igénylik. Szóba hozta többek között az értelmi fogyatékos gyermekek elhelyezési, iskoláztatási gondjait, a tankötelezettségi törvény megvalósítását nehezítő okokat, a kisgimnáziumok helyzetét, a szakoktatás, szakképzés új vonásait. Utalt a miniszter arra is, hogy a művelődési ágazat tanácsi irányító tevékenysége, a városi művelődési osztályok ágazati-szakmai irányító munkája bővült és az egész körzetre kiterjed, majd hangsúlyozta, hogy számos megoldásra váró tennivalót külön is megvitatnak a megye vezetőivel. Ezt követően a megyei tanács nagytermében Köpeczi Béla miniszter tájékoztatót tartott az oktatási és kulturális ágazat irányítói, és az intézmények vezetői számára a közoktatás é& a közművelődés időszerű kérdéseiről. Bevezetőben utalt azokra a véleményekre, amelyek szerint napjainkban a kultúra presztízse csökkent, s ennek fő okát a megváltozott gazdasági életben, a bekövetkezett változásokban látják. A miniszter kifejtette: nem elegendő a gazdasági tényezőknek a kulturális életre gyakorolt hatását vizsgálni. Azzal is szembe kell nézni, vajon a művelődés felkészült-e (Folytatás a i. oldalon) A Taurus Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyárának ibrányi telepén — napi két műszakban — kétezer kempingterméket készítenek. A telep dolgozói negyedéves szinten 44 millió forint értékben készítenek gumimatracot és ágybetétet, a nyíregyházi gyár részére évente több ezer Ikarus csuklós autóbuszhoz gyártanak lelkész harmonikát. Második képünkön: Imre Ferenené a harmonikaelemet csiszolja. (Császár Csaba felvételei) XLIII. évfolyam, 138. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1986, június 13., péntek MA Kulturális körkép (2. oldal) Dolgozzon-e a feleség? (3. oldal)
