Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-13 / 138. szám

Budapesti (elhívás 3 aggal előzte meg felfokozott várakozás a Var­sói Szerződés tagállamainak kétnapos budapes­ti csúcsértekezletét. A világ ma veszélyes fe­szültségekkel terhes, jogos a félelem, hogy a fegyver­kezési hajsza új, beláthatatlan következményekkel já­ró szakasza előtt állunk. Elég csak arra emlékeztetni, hogy intenzíven folyik az Egyesült Államokban az űr­fegyverkezés előkészítése, s Reagan eh ők nagyon hatá­rozottan szólt a SALT—II. sz . zóc! s felrúgásáról is. De nem csupán ez okoz nyugtalan áf.ot. Az emberiség megannyi átfogó problémával küzd, amire az Egye­sült Államok a neoglobalizmus politikájával, vagyis oly módon válaszol, hogy csak növeli a feszültséget a kü­lönböző kontinenseken, a lokális háborúk kirobbanását kockáztatva ezzel. Milyen választ lehet adni e kihívásra? A szocia­lista országok a feszültség feloldását tárgyalások útján tartják lehetségesnek, a fegyverek felhalmozása he­lyett a korlátozást és leszerelést, a konfrontáció helyett az együttműködést ajánlják. Ezt hangsúlyozzák a bu­dapesti dokumentumokban is. A Varsói Szerződés Po­litikai Tanácskozó Testületének mostani ülésén két ok­mányt fogadtak el, A közlemény összefoglalta azokat a lépéseket, amejyek a szocialista politikai-védelmi kö­zösség szerint elengedhetetlenek ahhoz, hogy a világ kikerüljön a mai helyzetből; a másik dokumentum, a felhívás pedig konkrét tervezet, javaslat. A szocialista külpolitika realista. Országaink tud­ják. hogy terveink megvalósítása nem megy, nem me­het egyik napról a másikra, a megfelelő* nemzetközi feltételek biztosítása nélkül. N' .’sak a szélsőséges, imperialista körök ellenállása gátolja ezt. A leszerelés megkezdéséhez ál kell törni a *ozalmatlanság még meglévő magas és erős falait. Ez r1 is határoztak úgy, hogv egy újabb területen, az < -*i fegyveres erők es hagyományos fegyverzetek csökken tse érdekében új, nagyszabású kezdeményezést tesznek. Ez már önma­gában nagy jelentőségű lépés. De túl ezen, cáfolja azo­kat a nyugati állításokat is, hogy a szocialista orszá­gok e téren hallani sem akarnak a csökkentésről. Em­lékezetes, hogy néhány évvel ezelőtt a nyugati képes hetilapokban sorra jelentek meg olyan „forgatóköny­vek" amelyek szerint a Kelet — kihasználva a NATO és az Egyesült Államok félelmét az atomfegyverek be­vetésétől — arra készül, hogy nagyarányú harckocsi- támadással törjön az NSZK-ra és más atlanti orszá­gokra. Mit tartalmaz ez a dokumentum? Röviden: tervet arra. hogy a Varsói Szerződés, valamint a NATO or­szágai egy-két éven belül hajtsanak végre 100—150 ezer fős csapatcsökkentést, és semmisítsenek meg nagy mennyiségű fegyvert. A csapatokat feloszlatnák, a fegyvereket ellenőrzés melletti megsemmisítenék, vagy nemzeti. területen tárolnák. A tervezet szerint a jövő évtized elejére fokozatosan elérhető Tenne, hogy a két katonai tömb fegyveres erőinek létszáma 25 százalék­kal csökkenjen. A megállapodáshoz csatlakozhatnának a tömbön kívüli országok is. A részvétel nemcsak azért lenne előnyös ezeknek az államoknak, mert csökkenné a hadikiadásoknak nemzetgazdaságukra nehezedő ter­he. Az egyezmény aláíróiként maguk is részt vehetné­nek a csapatcsökkentés ellenőrzésében. A szocialista országok azt is javasolják, hogy a csapatok és_fegy- verzetek leszerelését nemzetközi bizottság ellenőrizze. Ez a testület felhatalmazást kapna arra. hogy nagy vasúti csomópontokon, kikötőkben, repülőtereken el­lenőrző állomásokat létesítsen. Nem igaz tehát az a nyugati állítás sem, miszerint a szocialista országok valamiféle „zárt társadalmak" lennének, amelyek ki­vonják magukat a világközvélemény ellenőrzése alól. A helyszíni ellenőrzés persze csak egy — igaz nagyon fontos — eleme a bizalomerősítő intézkedések javasolt sorozatának. A hadgyakorlatok méretének és számá­nak csökkentése, a csapatmozgásokról, más katonai in­tézkedésekről való kölcsönös tájékoztatás mind része a javasolt egységes rendszernek. A bizalom felépítése nagyon fontos világunk szá­mára. Ezért a Varsói Szerződés tagállamai felhívják a figyelmet a katonai doktrínák kérdésére. A bizalmat­lanság, a globális gyanú eloszlatásához szükség van ar­ra, hogy a katonai koncepciók védelmi jellegűek le­gyenek. (Hogy ez lehetséges, azt számos nyugati kísér­let is bizonyítja. Ez olyan hatásos fegyverrendszerek kiépítését jelenti, amelyek alkalmasak a támadó visz- szaverésére, de kifejezetten védekező jellegűek — nem keltenek félelmet a másik oldalon.) Eelmerül a kérdés: miért van szükség erre a felhi- ' vásra. amikor ezeket a kérdéseket vagy másfél évtize­de vitatják Bécsben, s hosszabb ideje tart már az euró­pai országok leszerelési és bizalomerősítési konferen­ciája Stockholmban? A szocialista országok nem akar­nak átlépni ezeken a fórumokon. Meg akarják azonban gyorsítani ezek tevékenységét, ki akarják hozni az el­lj, húzódó tárgyalásokat a zsákutcából. Radikális javas­lataik ezért születtek, s ezért fogalmaztak úgy a fel­hívás zárószakaszában, hogy készek elfogadni a NATO és a semleges országok bármely más e tárgykörű in­dítványait. A zt jelenti-e a budapesti felhívás, hogy a szocia- lista országok „prioritást váltottak" biztonsági j politikájukban? Nem. Amint azt a közlemény j és a felhívás egybehangzóan kimondja: az emberiség fennmaradására továbbra is a nukleáris pusztító esz­közök felhalmozása, az új típusú tömegpusztító fegy- j verek kifejlesztése, az űrfegyverkezés, a vegyi fegy- j 1 verkezés beígért fordulója jelenti a legfőbb veszélyt, j Miért foglalkozik akkor ez a dokumentum mégis a ! „sokkalta ártalmatlanabb" hagyományos fegyvereknek , csapatokkal? A budapesti ülés résztvevői ezt a felhí- j vást olyan konkrét, bizalomépítő üzenetnek szánják, j amely jól kiegészíthetné a már ismert nukleáris fegy- \ verzetkorlátozási és leszerelési programokat, s egy j újabb területen világítja meg — kölcsönös akarat ese­tén — az érdemi megegyezés lehetőségét. 1969-ben a budapesti PT-ülés az európai bizton­sági és együttműködési értekezlet megtartásába szólí­totta lel a kontinens államait. Az eredmény — a hel­sinki értekezlet, a történelmi jelentőségű záróokmány — tény. Talán nem hiú remény abban bizakodni, hogy a mostani felhívás is hasonló fogadtatásra talal. Euró­pa. az emberiség járna vele jól. MegkiiliiÉjiztetett figyelem a növényvédelemre Jól fejlődnek a kalászosok A végre ismét kalendárium szerint alakuló időjárás lehe­tővé teszi, hogy a mezőgaz­daságban azok a munkák ke­rüljenek sorra, amelyek va­lóban következnek. Az eső­zésekkel nem csak a kultúr­növények indultak erős nö­vekedésnek. hanem a gyo­mok is. Az elsősorban ott je­lent gondot, ahol nem volt mód a vegyszeres gyomirtás­ra. A háztáji kukorica, a kender lókapázása, vagy ahol a nagyüzem rendelkezik ilyen gépi eszközzel, akkor kultivátorozása nem késle­kedhet. A burgonyában már nehe­zebb elvégezni a gaz eltávo­lítását ilyen módon, mert a lomb a meleg és nedves idő­ben már olyan fejlett, hogy összeborult és egyenletesen fedi a bakhátakat, ami ter­mészetesen megakadályozza a további gyomfejlődést. Ezzel együtt sem múlt el azonban a gombafertőzések veszélye, emiatt itt éppúgy, mint a gyümölcsösökben tovább fo­lyik a növényvédelem, dol­goznak a permetezőgépek. Nagyon szépen fejlődnek a kalászos kultúrák, és úgy tű­nik, hogy az aszály egyelőre nem fenyegeti őket. Különö­sen igaz ez olyan területe­ken, ahol öntözéssel segítet­tek a nedvesség pótlásában. Kevés helyen látni nagyon megdőlt és összekuszált állo­mányt, így ha nem követke­zik be nagyobb vihar, akkor könnyen hajtja majd kasza alá fejét a kalász. Megvai az alap a szellemi fejlődésre Köpeczi Béla művelődési miniszter megyénkben Új rendezési tery Kisvárdán Gazdagodik 1975-ben már készült rész­letes rendezési terv Kisvárda központjára, azonban az túl­ságosan , nagymértékű szaná­lást kívánt volna meg, s ke­véssé vette figyelembe a tényleges lehetőségeket. A gazdasági helyzethez reáli­san alkalmazkodó, ugyanak­kor a városkép gazdagodását eredményező, a hagyomá­nyokra is figyelmet fordító új rendezési tervet tegnapi ülésén vitatta meg és hagyta jóvá a Kisvárdai Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. Eszerint fokozott figyelmet kell fordítani a kiemelkedő építészeti értékekre, a legje­lentősebbek műemléki védel­me is szükséges. Amíg azon­ban a műemléki felügyelőség nem dönt ebben a kérdésben, a városkép addig is helyi, tanácsi véde­lem alatt állnak ezek az épületek. A meglévő értékek megőr­zése érdekében a városköz­pontban nem javasolt típus­tervek alkalmazása, ehelyett egyedi tervezésű, általában magastetős házak építése le­hetséges. Külön utcaképi ja­vaslat készül a Lenin utca városközponti részére, ame­lyet a jövőben gyalogosutcá­vá alakítanak át. A tanács végrehajtó bi­zottságának tegnapi ülésén a rendezési terv elfogadása mellett a testület beszámolói hallgatott meg a tűzvédelem­ről. a városi tűzoltóparancs­nokság tevékenységéről, va­lamint a dolgozók gimnáziu­mában folyó oktatómunkáról is. Köpeczi Béla művelődési miniszter június 12-én Nyír­egyházán járt. délelőtt a me­gyei ía'nácson folytatott meg­beszélést Szabolcs-Szatmár megye közoktatási és közmű­velődési helyzetéről, illetve a VII. ötéves tervi feladatokról. A megbeszélésen részt vett Varga Gyula, a megyei párt- bizottság első titkára. A minisztert Bánóczi Gyu­la, a megyei tanács elnöke és Gyúró Imre elnökhelyet­tes tájékoztatta Szabolcs- Szatmár gazdasági, társadal­mi és kulturális fejlődéséről, az utóbbi évek sokirányú erőfeszítéseinek eredményei­ről és a gondokról. Köpeczi Béla elmondta: a Művelődési Minisztérium 1984-ben tartott általános fel­ügyeleti vizsgálatot a megyé­ben, s ez megkönnyíti a vé­leményalkotást. A miniszté­rium vezetése az intézkedési tervben rögzített feladatok végrehajtását. a vizsgálat utógondozását és az elért eredményeket, továbbá a VII. ötéves tervben megfogalma­zott célokat. törekvéseket összességében elismerésre méltónak tartja. Köpeczi Béla szerint külö­A megyei tanácson tartott tájékoztatón. nősen elismerésre méltóak az intézmények közötti műkö­désbeli különbségek csökken­tésére tett, a hátrányos hely­zetű iskolás korú gyermekek körülményeinek javítását szolgáló megyei erőfeszíté­sek, az oktató-nevelő munka korszerűsítését segítő pályá­zati rendszer, a megyei ne­velési tanácsadó hálózat kié­pítése, a középfokú intéz­ményhálózat fejlesztési prog­ramjának kidolgozása. Érzékelik a minisztérium vezetői a gondokat is. így a demográfiai helyzetből adódó tennivalókat, amelyek az át­lagosnál nagyobb terheket rónak a megyére, s a továb­bi megyei erőfeszítések mel­lett az országos szervek fo­kozott felelősségét, gondosko­dását is igénylik. Szóba hoz­ta többek között az értelmi fogyatékos gyermekek elhe­lyezési, iskoláztatási gondja­it, a tankötelezettségi törvény megvalósítását nehezítő oko­kat, a kisgimnáziumok hely­zetét, a szakoktatás, szakkép­zés új vonásait. Utalt a miniszter arra is, hogy a művelődési ágazat tanácsi irányító tevékenysé­ge, a városi művelődési osz­tályok ágazati-szakmai irá­nyító munkája bővült és az egész körzetre kiterjed, majd hangsúlyozta, hogy számos megoldásra váró tennivalót külön is megvitatnak a me­gye vezetőivel. Ezt követően a megyei ta­nács nagytermében Köpeczi Béla miniszter tájékoztatót tartott az oktatási és kultu­rális ágazat irányítói, és az intézmények vezetői számá­ra a közoktatás é& a közmű­velődés időszerű kérdéseiről. Bevezetőben utalt azokra a véleményekre, amelyek sze­rint napjainkban a kultúra presztízse csökkent, s ennek fő okát a megváltozott gaz­dasági életben, a bekövetke­zett változásokban látják. A miniszter kifejtette: nem ele­gendő a gazdasági tényezők­nek a kulturális életre gya­korolt hatását vizsgálni. Az­zal is szembe kell nézni, va­jon a művelődés felkészült-e (Folytatás a i. oldalon) A Taurus Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyárának ibrányi telepén — napi két műszakban — kétezer kempingterméket készítenek. A telep dolgozói negyedéves szinten 44 millió forint értékben készítenek gumimatracot és ágybetétet, a nyíregy­házi gyár részére évente több ezer Ikarus csuklós autóbuszhoz gyártanak lelkész harmonikát. Második képünkön: Imre Ferenené a harmonikaelemet csiszolja. (Csá­szár Csaba felvételei) XLIII. évfolyam, 138. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1986, június 13., péntek MA Kulturális körkép (2. oldal) Dolgozzon-e a feleség? (3. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents