Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-12 / 137. szám
2 Kelet-Magyarország 1986. június 12. Nyíregyházi látkép, (cs) Legalább 200 négyszögöl Szédítő karriert futottak be az utóbbi években a zártkertek. A földéhséget az sem csillapítja, hogy időközben drágábban bérelhetik a területeket, az új rendelkezések pedig állami földek eladását meg is tiltják. Sokan szívesen bérelnek egy parcellát. Megugrott a hirdetések száma a zártkertek és bérelhető földek cseréjéről. Arra kerestünk választ: miért ennyire népszerű a „zsebkendőnyi” földdarab az egyénnek és a hivatalnak? Őrös felé közeledve a 41-es főút bal oldalán balról lassan előtűnnek a szép családi házak, jobbra viszont az embermagasságú zöldben könnyen eltéveszti az utat a járatlan idegen. Csak aki itt jutott földhöz, tudja, hogy az úttalan utak végül is hepehupás utcává rendeződnek. Gyüre Miklóséit szíves szóval invitálnak be. A száraz melegben is frissen locsolt ágyások, már termést- hozó gyümölcsfák közt kalauzolnak a közeli házikó verendá- jára. — A feleségem főpénztárosként a közelmúltban ment nyugdíjba, engem leszázalékoltak — mutatkozik be a családfő. — Kétszobás szövetkezeti otthonban élünk a vasútállomás mellett már 13 éve. Az öcsémnek volt itt korábban a kertje, ő szólt, nem győzi egyedül, átvennénk-e a kert felét? Örömmel vettük, s azóta el sem tudnánk enélkül képzelni az életünket. Tavasztól őszig szinte kinn is lakunk, csak estére buszozunk haza, mert az idős nagymama velünk él és nem akarjuk magára hagyni. A gazda büszkeségével mutatja az asszony a pirosló epret, a dús zöldséget, és gyors háztartási napló titkaiba avat be. — Mióta megvan ez a kis kert, egy szál zöldséget nem veszünk a boltból. A pincében jövő év tavaszáig kitart minden. Meggy, barack, szilva, körte, málna termett tavaly, a birsalmából még a konzervgyárnak is jutott eladásra. Szörpöt, magozott meggyet, dunsztolt lekvárt, savanyúságot tettem el. A fiunk és lányunk már családos, de még nekik is jutott a kert kincseiből. Csak azt sajnálom, hogy az unokáim nem szeretik a finom házi baracklekvárt... A Nyíregyházi Városi Tanácson a termelés-ellátás- felügyeleti osztályhoz tartoznak a zártkertek és a külterületi parcellák. Szikora Andrásné osztályvezető és Döme Istvánná mezőgazda- sági csoportvezető évek óta emelkedő keresletről mutat statisztikát. — Az első zártkerteket 1967-ben alakították ki Oro- son és Sóstóhegyen — hallottuk az osztályvezetőtől. — Három-négy éVe viszont ug- sásszerűen megnőtt az igénylők száma. Kérik az irodai alkalmazottak, munkások, értelmiségiek, sokgyermekesek, nyugdíjasok, a lakótelepen élők, szóval a társadalom minden rétege képviselteti magát. Ne legyen nagy a földterület — kérik, — csak 200 öl legalább. Egyébként ez a minimálisan megszabott legkisebb földdarab. Tavaly már Nyíregyháza környékén 17 helyen, zömében Oroson, Nagyszálláson, Császárszálláson ösz- szesen 377 hektárt parcelláztunk fel. A zártkertek száma 2644. Persze, nem egyforma érdeklődés nyilvánul meg valamennyi iránt. A legkeresettebbek és így a forgalmi értéke is a legmagasabb az Orosi, császárszállási és a sóstóhegyi zártkerteknek. A tárgyalóteremből Részegen kísérletezett... . . . nem éppen szolid módon, nőt szerezni magának a 31 esztendős nyíregyházi Kurucz József. Nem először próbálkozott ilyesmivel, korábban egyszer már elítélték erőszakos közösülés, illetve akikor is csak a kísérlete miatt. A vádlott az első tárgyaláson nem ismerte el tettét, a következőn pedig igy beszélt: több tanú is állítja, hogy elkövettem, én meg nem emlékszem, akkir biztos a tanúk mondanak igazat. Mással nem is tudott védekezni, mint, hogy részeg volt, s nem tudta, mit csinál. Ha pálinkát iszik, akkor gyakran kerül ilyen állapotba. A történet — szerencsére — rövid. Augusztus 6-án délután eg£ lány Nagyszálláson elindult a buszhoz. Az ösvényen találkozott Kuruczoal, aki felszólította, csókolja meg. A lány tiltakozott, erre a férfi elkapta a csuklóját, a bokrok közé húzta. Befogtad száját, megszorította a torkát, így próbált célt érni. Anfikqr enyhült a szorítás a lány ismét kiabált segítségért. Ezt .egy arra járó gépkocsivezető meghallotta, nyomni kezdte a dudát, amitől Kurucz megijedt, s elszaladt. A bíróság a büntetés kiszabásánál szinte csak súlyosbító körülményeket tudott figyelembe venni. A vádlott ittasan, útonálló módon, fiatalkorú ellen, nem sokkal korábbi szabadulása titán követte el tettét. A Nyíregyházi Városi Bíróság Kurucz Józsefet erőszakos közösülés kísérletében mondta ki bűnösnek, s ezért 4 év fegyházra ítélte, s elrendelte a kényszergyógyítását is — alkoholizmusa miatt. FeUebbe'- zés után a megyei bíróság is tárgyalta az ügyet, s helybenhagyta az első fokú határozatot, amely így Jogerőssé vált. Legkevésbé óhajtanak parcellát Gerhát- és Benkő- bokorban. A növekvő igények kielégítésére még 1984. decemberében készített egy tervet a továbbfejlesztésre a tanács termelésellátás-felügyeleti és műszaki osztálya közösen. A végleges adatok a megyeszékhely új rendezési tervéhez kapcsolódnak. Az újabb zártkerteket a már meglévők mellett alakítják ki Császárszálláson, Nagyszálláson, Sóstóhegyen, Lóczi-bokorban és most először Rozsrétszőlőben. A nagyüzemiig nem hasznosítható földterületeken összesen száz hektárt osztanak ki. . Tóth Kornélia Megrongált székek és szakadt térítők Alacsonyabb osztályba léphet Nem mindegy, hogy a városainkba, falvainkba látogató idegent milyen üzletekben, éttermekben szolgálják ki. Bizonyára rossz véleménye lesz rólunk, és rossz hírünket kelti, ha mondjuk szemetes boltokra, vendéglőkre talál. De még kellemetlenebb azoknak a vásárlóknak, akiknek nap nap után ilyen elhanyagolt üzletekben kell vásárolniuk. Sőt, az már egyenesen fogyasztói megkárosításnak számít, ha mondjuk egy olyan első osztályú presszóban szolgálják ki őket — meglehetősen borsos áron —, ahol a berendezés elavult, és piszkos a pohár. Nem véletlen tehát, hogy az ellenőrök rendszeresen vizsgálják a kereskedelmi és vendéglátó- egységek környezeti kulturáltságát. Márpedig munkájuk, úgy látszik, bőven akad. A napokban Nyíregyházán a termelés és ellátási bizottság tagjai és a városi tanács társadalmi ellenőrei végeztek ilyen átfogó vizsgálatot. Külön alkalmat erre a környezetvédelmi hónap adott. Néhány helyre mi is ellátogattunk velük. Nem illik a környezetbe Idegenforgalmi területen, Sóstón, a Berenát és a Ke- mecsei út sarkán található a Nyíregyháza és Vidéke Áfész 22. sz. vegyesboltja. Régi panasza az itt lakóknak az üzlet környékének rendezetlensége. A bolt előtti parkoló (?) kátyús és hepehupás. A nagy forgalmú üzlet előtt kerékpár egymás hegyén-hátán a falnak, fának támasztva. A bejárati lépcső pedig egyenesen balesetveszélyes, annyira töredezett. A bolthoz tartozó udvar sem különb, keresetlen hanyagságban, széntörmelék, korhadt ládák, romlott cit- rommaradványok és dudvák csúfítják a tágas udvart. Pedig egyébként belül szép és rendezett a bolt. S ha valóban igaz, hogy az Áfész egy új üzletet kíván itt építeni, akkor sem lenne szabad megengedni, hogy évekig ilyen elhanyagolt legyen egy üzlet környezete. N feltételek hiánya Az előzőknél már csak az kellemetlenebb, ha az üzlet belül is elhanyagolt. Az ellenőrök a Tisza étteremben is több rosszat írtak a jegyzőkönyvbe, mint jót. Egyértelműen kiderült, hogy a másodosztályú feltételek itt nincsenek meg.^A. fal szeny- nyezett, a bútorzat nem egységes, az ételbár székei megrongálódtak, a terítő szakadozott, az ablakok piszkosak. A W. C.-k berendezései is töredezettek, de a konyha felszerelése is elavult. Az ilyen üzletben a vendég nem jól érzi magát. Talán éppen emiatt csak alig néhány vendég lézengett ebéd előtt a hajdan nagy forgalmú étteremben. Ha nincs raktár... Sajnos a kellemes bolti közérzetért néhány helyen az üzletek dolgozói sem tehetNyíregyháza—Budapest—Sao Paulo: kísérlet, kiállítás Művészi alkotás—hullámpapírral Érdekes képzőművészeti kiállítás tart nyitva e hónap végéig Visegrádon, a Salamon toronyban: a 18. Sao Pauló-i Biennálén részt vett magyar műveket mutatják be. Megyei vonatkozású különlegesség, hogy a kiállító négy művész közül kettő — Bullás József és Szikora Tamás — Nyíregyházáról indult. Mindketten a Vasvári gimnázium diákjai voltak, csak különböző időben: kor- különbségük két évtized. Szikora Tamás, aki Budapesten él, a művészi alkotó^ munka mellett tanít: Esztergomban a tanítóképző főiskolán docens és van egy osztálya a budapesti iparművészeti főiskolán, ahol a rajzoktatás kiszélesítésével kísérletezik. A napokban Nyíregyházán járt, s a brazíliai szereplésről, munkájáról, terveiről kérdeztük. — Sajátos volt a kiállítási anyag, hiszen Sao Pauló- ban a legújabb kortárs törekvéseket mutatták be a nemzetközi biennálén — mondta a művész, aki sajkát kiállítási munkáit „konstruktivista jellegű grafikák, téri installációk” megnevezéssel illeti. — Mennyire ismertek ezek a művészi törekvések, milyen nyilvánosságot kapnak munkái itthon és külföldön? — Az érdeklődő közönség megismerkedhet az új törekvésekkel. Konkrétan csak a saját munkáimról szólnék: több grafikám látható a Műcsarnokban, s az európai kulturális fórum idején a „Kísérlet a képzőművészetben” című budapesti kiállításon, a Petőfi-csarnokban is bemutattak néhányat. öt grafikával vehettem részt a A művész kedvenc „dobozai”, a Sao Paulói biennálén szerepelt egyik grafika. is június elején zárult londoni kiállításon, amely á magyar kortárs grafikát reprezentálta, két. rajzzal pedig Göteborgban mutatkozhattam be. A póznái Interart vásáron a szófiai modern múzeum részére vásárolták meg egy- képemet. Számomra azonban különösen nagy öröm, hogy egy festményem után most három rajzom került a budapesti Nemzeti Galériába. — Milyen a kapcsolata a szőkébb pátriával, szülőföldjével, foglalkoztatja-e esetleg újabb nyíregyházi kiállítás gondolata? — A művészi munka egyik vonala szorosan köt Nyíregyházához, a papírgyárral társadalmi szerződést is kötöttünk: itt gyártott anyagokat is használok munkáimnak egy részéhez. Léteznek ugyanis olyan törekvések a képzőművészetben, amelyek a múlandó anyagot is meg akarják örökíteni. így én például különböző installációkhoz, térplasztikákhoz hullámpapírt, kartont, fát is használok. A kapcsolat kétoldalú: a segítség fejében nagyméretű dekoratív képet készítek — a tervek szerint — a gyár tanácskozótermének falára. A kérdés második felére még nem tudok elég konkrét választ adni. Nyíregyházán 1978-ban, a főiskolai évek után mutatkoztam be önálló kiállítással a Jósa András Múzeumban. Azóta csaknem egy évtized telt el, s valóban időszerű lenne az út felmérése egy újabb kiállítással. Erről — még időpont nélkül — szó van, és várhatóan a nem túl távoli jövőben létre is jön: én örömmel készülök. M. S. nek sok mindent. Az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat borbányai boltját is hiába festik kívülről, ha az üzlet belül olyan szűk, hogy a felhalmozott göngyölegek között a szatyrokkal megrakott vásárló csak slalomozhat. Az üzletvezető tehetetlenül tárja szét a kezét. Már évek óta ígérgetik, hogy kap egy raktárt, ahová a rekeszeket elrakhatja. A társadalmi ellenőrök 38 üzletben vizsgálták a környezeti kulturáltság helyzetét. Az összefoglaló vizsgálati jegyzőkönyvből csak két jellemző adat. A kei^skedel- mi üzletek 60 százalékát, a vendéglátóegységek 40 százalékát belül festeni kellene. Csupán 11 olyan üzlet volt, ahol egyértelmű dicséret került a jegyzőkönyvbe. Tetszett például az Imbisz Grill tisztasága és a Randevú presszó eleganciája. Néhány vendéglátóegységet viszont, ha a hiányosságokat nem pótolják záros határidőn belül — alacsonyabb osztályba kell sorolni. Bodnár István HELYZETKÉP TISZABECSRÖL A Képes Üjság május 31-i számában terjedelmes riport jelent meg Tiszabecsről. A cikkben olvashatjuk, hogy a Tiszába került első tiszabecsi templomot már Rákóczi sem láthatta, mikor 1703. július 14-én hajnalban Ti- szaújlak irányából átúsztatott a folyón. A falu melletti Bajnok- réten ütköztek meg a német vértesekkel, s mindjárt meg is fu- tamították a labanc csapatot. A csata emlékét a templom kertjében őrzi egy obeliszk, de a becsiek az ütközet helyén, a Baj- nokrét egyik kies ligetében szeretnének emléket állítani a szabadságharc első katonái győzelmének tiszteletére. Társadalmi munkásokban nincs is hiány, de az ásók, kapák mellé valami pénz is kellene. A faluban bármerre kerül szóba az emlékmű dolga, Köpeczi Bélát, Rákóczi - kutató miniszterünket említik, mondván, hogy tervükkel őt szándékoznak megkeresni. A gazdálkodásról, a jövőről a tsz- elnök így nyilatkozik: — „Ha nyolc-kilencszáz évig megélhetést adott ez a vidék, miért éppen most kell elnéptelednie? Eddig például évi kétmillió veszteséget .termelt’ a marhatelep. Most majd kiadjuk a tagoknak a borjakat, ugyanúgy a juhászaiból ' a bárányokat. Tavaly mindenki Idegenkedett tőle, de akik belevágtak, a havi nyolcezret .megkeresték vele. Az ezernégyszáz hektár földből legfeljebb ezret hagyunk meg. Ami felszabadul, ott erdőt telepítünk, meg legelő lesz a jószágoknak.” A VÁMHATÁROKRÓL A Népszabadság május 30-i száma összeállítást közöl a vámhatárokról. Ebben olvashatjuk: „A rövid szovjet—magyar ha- tarszakasz átkelőhelye Csop— Záhony. A közúti állomás szerényebb utasforgalmat bonyolít le. Tavaly 622 ezren fordultak meg itt, s a vasúton is megközelítően ennyien lépték át a határt. Viszonylag szerény a turistaforgalom, a ki- és belépők zöme az idén lengyel turista. A szovjet és a magyar utalok csaknem valamennyien autóbusszal, csoportosan érkeznek. A forgalom 1981-től folyamatosan 10—12 százalékkal nő. Megritkult a gépkocsival a Szovjetunióba készülő magyar turisták száma, ám csoportosan mind többen tesznek látogatást a határ túlsó oldalán, s _onnan Is mind többen érkeznek- hozzánk. A vámkezelők minden utast becsületes, törvénytisztelő állampolgárként kezelnek. Mégis érik őket meglepetések: ruhadarabok közül, az autó üregeiből, ilyen-olyan rejtekhelyekről az engedélyezettet meghaladó pénzösszegek kerülnek elő forintban és konvertibilis valutában egyaránt. Nem ritka, hogy apróbb cikkekből nagyobb tételeket rejtenek el. A Szovjetunióból behozott cikkek skálája igen széles. Legkedveltebbek a műszaki és barkácsáruik, továbbá a színes tévé. Ez utóbbiak vámtétele méltányos. Az ajándékként tőlünk kivitt holmik közül a fűszerek, a gyermekruha, a farmer és a cipő a leggyakoribb. Zártkertek karrierje
