Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-10 / 135. szám

1986. június 10. Kelet-Magyarország 7 TUDOMÁNYI TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Termelékenyebb munka a hizlalásban ment el. A továbbépítésnél az önköltséget jelentősen csök­kenthetjük, mert a járulé­kos beruházások a valamikor megépülő 3000-es telephez épültek. Amint ismertettem, a továbbfejlesztésnél a dol­gozók létszáma is alig nö­vekszik. Adatok a tiszadobi Táncsics Tsz-ből Lassú A mezőgazdasági szövetke­zetek legutóbbi megyei kül­döttközgyűlésén Bán György, a tiszadobi Táncsics Tsz el­nöke felszólalásával nagy fi­gyelmet keltett. Egyebek kö­zött elmondta: az új, ezer férőhelyes szarvasmarha- hizlaló telepükön az 1 kg értékesített húst terhelő bér és bérjellegű költség 9 fo­rinttal kevesebb, mint a me­gyei átlagnál valamivel jobb eredménnyel termelő hagyo­mányos telepükön. A szép eredmény elérésé­nek módját tudakolva Tisza- dobon kerestük fel Bán Györgyöt. Az elnök így fog­lalta össze a szarvasmarha- ágazat fejlesztését, eredmé­nyeit : — A termelőszövetkeze­tünk átlag aranykorona-érté­ke 12,6 hektáronként. Az öt és fél ezer hektáros összte­rületünkből 1500 hektár az ősgyep. Területünk jelentős hányada ár- és belvízveszé­lyes. Termelési adottságunk olyan, hogy magasabb szin­tű növénytermelést csak ki­sebb területen végezhetünk. Viszont szálas takarmány-ter­melésre jók a lehetőségeink. Adottságaink tehát szinte kö­teleznek a szarvasmarhatar­tásra. Tizenegy éve vagyok elnöke a tsz-nek, ebből 9 év­ben nyereséges volt a $zarvasmarha-ágazat. Tejről, húsra váltás A szarvasmarhatartást sza­bályozó rendelet 1976-ban a tejprémium bevezetésével a fejlesztést a tejelő tehené­szetre irányította. Akkor 284 fejőstehenünk volt, 2863 li­ter évi tejhozammal. Egy 436 férőhelyes szakosított telepet építettünk. A fejlesztés ered­ményeként 1981-ben már 756 darab tehenet tartottunk. Fo­lyamatosan nőtt a tej hozam, 1984-ben 5016 liter átlagot fejtünk. Ebben az esztendő­ben megszüntették a tejpré­miumot, ezzel romlott a tej­termelés eredményessége. Vezetőségünk úgy döntött, hogy a hústermelést karol­juk fel. A tejelő tehenészet­ből 300 darab gyengébb ho­zamú magyartarka tehenet áttettünk a hústermelő állo­mányba. Ezek a tehenek fe­jés nélkül évente egy-egy borjút nevelnek fel 200—220 kilogramm súlyra. A hizla­lásra ösztönzött minket a marhahús átvételi árának növelése is. Jelentős az a tá­mogatás is, amit gyenge tsz- ként kapunk a hús után. Ezért határoztuk el, hogy je­lentősen növeljük a hizlalást, hozzákezdünk egy 3000 férő­helyes hizlalda létesítéséhez. Ez a vállalkozás nem kis összegbe kerül. Nehezen si­került 1984 szeptemberére annyi pénzt összeszedni, hogy megkezdhettük két da­rab 500 férőhelyes istálló épí­tését. Az egyik még abban az évben december végére kész lett, a másik következő már­ciusban. Így 1985 áprilisában megvalósulhatott az istállók hízóanyagai való betelepíté­se. Az 1000 férőhelyen 969 marhát helyeztünk el. A hiz­lalás ideje alatt 30 darab ke­rült kényszervágásra. A töb­bi hízómarha 97 százaléka exportra ment. Kisebb bér­költség Az új telepen az 1 kilo­gramm hús teljes önköltsége 51,83 forint. Az értékesítési bevételünk 60,31 forint volt kilogrammonként, tehát a nyereségünk jóval meghalad­ta a kilogrammonkénti 8 fo­rintot. A hagyományos telep­ről a múlt évben 523 darab hízómarhát értékesítettünk. Ott az egy kilogramm hús előállítási költsége 54,08 fo­rint volt. A minőség gyen­gébb volt, kevesebb ment ex­portra, így 57,28 forinttal ér­tékesült. A hizlalásba fogott szarvasmarhák fajtája azo­nos volt mind a két telepen, ugyanígy a takarmányozás is. A nagyobb nyereség a ki­sebb bérköltségből, a jobb minőségből adódott az új te­lepen. Amíg a hagyományos tele­pen az 523 hízómarhát 26 ember gondozta, az 1000 fé­rőhelyes új telepen 8 ember dolgozott. A régi telepen az egy kilogramm húst 11,95 fo­rint bér és bérjellegű költ-, ség terhelt, ezzel szemben az Egy kis földtörténet (4.) A kontinensek kialakulása A paleozoikumot, azaz a föld- történeti ókort követő mintegy 170 millió évet középállati idő­nek, azaz mezozoikumnak neve­zik a földrajzkutatók. Három időszaka a triász, jura és a kré­ta, mely utóbbi legjellemzőbb kőzetéről, a jól Ismert írókrétá­ról kapta nevét. Ekkortájt kez­dett szétdanaboűódni az egységes Pángea kontinens, hogy aztán évmilliók alatt, egymástól való lassú távolodás után fölvegyek a szárazulatok mai elrendeződé­süket. Azonban a kontinensek, földrészek ma is mozgásban van­nak s a Föld képe néhány év­millió múlva Ismét másmilyen lesz. A mezozoikum éghajlatát a fel- melegedések. és lehűlések válta­kozása jellemezte, melyhez al­kalmazkodnia kellett a tengeri és és szárazföldi élőlényeknek. A jurában a nyitvatermő növé­nyek lesznek jetliemzőelk, így a fenyőfélék, araukáriák. A kréta időszakban megjelen­nek a törzsfejlődéstaniliag maga­sabb szintet képviselő zárvater­mők, melyek magja a környezet károsító hatásától védve, immár zárt magházban nevelkedik. Az állatok között a csigák és kagylók egyre nagyobb számban találhatók a vizekben, de fontos megemlítenünik az ízeltlábúakat is. A triászban a rovarok, az ezt követő jurában és krétában a ráikak indulnak erőteljes fejlő­désnek. Megjelennek a szúnyo­gok, szöcskék, legyek, termé­szetesen nem teljesen a ma is­mert formák, hiszen az azóta el­telt évmilliók sokat változtattak kinézetükön. A kréta időszakban bekövetkező nagyobb arányú fejlődést a rovarok körében fel­tehetően az okozta, hogy erre az Időszakra tehető a virágos növé­nyek elterjedése is. A triászban érték el a kétél­tűek legnagyobb fejlettségüket, mégis a mezozoikum a hüllők, az óriásira növő repülő, száraz­földi, vagy éppen vízi életmódot folytató ..sárkánygyíkok” ideje. Ezekről a sokait vitatott legen­dás állatokról a következő rész­ben lesz szó. Petrilla Attila új telepen csak 3,39 forint. Az új telepen mélyalmon kötetlen tartással hizlalunk. A belső technológia egyszerű. A takarmánykiosztást trak­torral végezzük. Ugyanígy a trágyakihordást, amire egy hizlalási ciklusban kétszer kerül sor. Az 1000 hízómar­hát két gondozó, egy trakto­ros, két éjjeliőr, egy telepve­zető és egy portás látja el. Mi még ezt a létszámot is soknak tartjuk, mert ha fel­épül az újabb 1000 darabos istálló, akkor is csak 10 em­berre lesz szükség, 3000 da­rabnál pedig 12 emberre. Az éjjeliőr, telepvezető és a por­tás létszám nem növekszik. Csökkennek az egyéb költsé­gek is. A most működő 1000 férőhelyes telep 16 millió fo­rintba került, ennek fele az istállók értéke, a további 8 millió forint a telep egyéb létesítményeire, mint víz, út, silótartály, szociális helyek tovább­fejlesztés Sajnos a mai gazdasági helyzet nem engedi meg, hogy a további 2000 férőhe­lyet gyorsan megépítsük. Je­lenlegi terveink szerint 1987- ben tudjuk elkezdeni az újabb két darab istálló épí­tését. Ha kedvezőbbre fordul a helyzet, akkor 1990-re meg­építjük az utolsó két istállót is, amivel kompletté válik a 3000-es telep. Reméljük a hitelfelvételek lehetőségei ja­vulnak, a hízómarha-kereslet megmarad, illetve a hizlalás eredményességi pozíciói nem romlanak — fejezte be is­mertetőjét Bán György. Csikós Balázs EBBEN AZ ÉVBEN SZAMOS ŰJ TERMÉK KERÜLT a bel- és külföldi piacokra a nyíregyházi MEZÖGÉP-től. A mezőgazdasági munkákat és az állattenyésztést segítő ter­mékek közül néhány kiállításon vesz részt és van olyan is, amelyet már megrendelésre szállítanak. Az első képen ROTÁR—3 típusú csöves kukoricamorzsoló új termék, rö­videsen a minszki kiállításon mutatják be. A második ké­pen az NSZK-megrendelésre — átalakított vázszerkezettel — elkészült egy takarmánykiosztó kocsi, amelyből sikeres bemutatkozás után nagyobb megrendelés várható. Az alsó képen az FMR—008-as pótkocsira szerelt folyékony műtrá- gyaszállító kocsi a termelőszövetkezetekben könnyíti meg a munkákat. (Jávor L. felv.) Új szervezeti tormák a KEHÉV-béI „Leányok“-rugalmas piacpolitikával MAR TÖBB MINT HÁROM ÉVE, hogy a Kelet-magyar­országi Állami Építőipari Vállalat az építési piac meg­változása (beruházások csök­kenése, az építési struktúra módosulása) mint külső kényszerítő erő, a vállalati gazdálkodás nehézségei (jö­vedelmezőség csökkenése, létszámelvándorlás) mint belső gondok miatt arra kény­szerült, hogy az új szerveze­ti formák kialakításának le­hetőségeit kihasználja. A vállalatvezetés — a társadal­mi szervekkel együtt — fel­ismerte, hogy — egyéb in­tézkedések mellett — leány- vállalatok alakítása egyik és sikerrel kecsegtető eszköze lehet a nehézségekből való kilábalásnak. így alakult meg a KEMÉV Gépkölcsönző és Szolgáltató Leányvállalata 1982. október 1. hatállyal, a Munkásellátó, Szálloda, Vendéglátó Szol­gáltató Leányvállalat 1983. január 1-én. A gépkölcsönző és szol­gáltató leányvállalat tevé­kenységi köre — mint nevé­ben is benne van — építőipa­ri gépek, járművek kölcsön­zése állami vállalatok, szö­vetkezetek, a lakosság részé­re, fuvarozási és egyéb szál­lítmányozási, szolgáltatási tevékenység elvégzése, gép­javítás, szervizszolgáltatás. Az alapítólevél lehetőséget ad, hogy a piaci körülmé­nyektől függően az ország egész területén működjön. A leányvállalat él is ezzel a le­hetőséggel, s Budapestre, sőt a Dunántúlra is kölcsönöz építőgépeket. A nagy nehéz­ségek árán megszerzett nyír­egyházi üzlethelyiségben (az Arany János utcán) bonyo­lódik a lakossági szolgálta­tások szervezése, a magán­építkezők betonkeverővel, kisgépekkel való ellátása. A kisvállalat összlétszáma je­lenleg 250 fő körül van, je­lentősebb bővítést nem ter­veznek, meg akarják tartani rugalmasságukat, és jó mun­kájukkal egyre stabilabbá váló megrendelő körüket. A munkásellátó, szálloda, vendéglátó szolgáltató le­ányvállalat tevékenységi kö­re: az alapító vállalat igé­nyeinek kielégítése: szállás, étkeztetés, munka- és védő­ruha-beszerzés, takarítás és szükség szerint egyéb szoci­ális ellátás, valamint állami vállalatok, szövetkezetek, in­tézmények, magánszemélyek részére szállás, étkeztetés, ta­karító szolgáltatás biztosí­tása. A leányvállalat műkö­dési területe Szabolcs-Szat- már megye és az alapító vál­lalat munkahelyei. A kis­vállalat (leány) tevékenysé­gének bázisai a munkásszál­lókból kialakított két 1 csil­lagos szálloda, fogadó, illetve 2 db 200 adagos konyha, 3 db 1500 adagos konyha-étte­rem, valamint több munka­helyi büfé. MINDKÉT LEÁNYVÁL­LALAT legnagyobb megren­delője a KEMÉV, amely ez­zel mintegy stabilizálja tevé­kenységüket, de erőteljes az ösztönzés a „külső” megren­delők kielégítésére, hiszen nyereségüket elsősorban on­nan kell realizálni. A nyere­ség 50 százaléka illeti meg az alapító vállalatot. Azt, hogy alapvető kötelezettsége­iknek egyre javuló színvona­lon tettek eleget az elmúlt években az alábbi táblázat szemlélteti: (millió forint) Év , Gépkölcsönző nettó árbev. „külső” eredménye 1983. 121,5 32,0 8,0 1984. 133,3 65,6 9,8 1985. 158,4 113,3 15,0 A táblázatból látható, hogy dinamikusan növelték árbe­vételüket, a nem anyaválla­lattól származó bevétel mér­tékét és arányát, s folyama­tosan javult jövedelmezőségi mutatójuk is. Ehhez nagy­mértékben hozájárult rugal­mas üzletpolitikájuk, a belső tartalékok feltárása, a mun­ka szervezése, a szervezeti struktúra folyamatos javí­tása. Mi sem jellemző jobban, mint hogy a gépkölcsönző és szolgáltató leányvállalat 1982 óta, á munkásellátó, szálloda, vendéglátó, szolgáltató le­ányvállalat 1985 óta nem emelte árait. KÜLÖN EMLÍTÉST ÉRDE­MEL, hogy az alapításkor juttatott aránylag alacsony forgóalap eredményeképpen az anyavállalatnál relatíve megnőtt a forgóalap. Pl. a. gépkölcsönző leányvállalat­nál az összes alapjuttatásból, — ami 90,5 milliót tett ki. — közel 5 millió forint volt a forgóalap. Ugyanez az arány a munkásellátó leányvállalat­nál 32,7 millió és 6 millió. A gépkölcsönző leányvállalat működéséből adódik egy másik finanszírozási és pénzgazdálkodási előny a KEMÉV számára. Mivel leg­nagyobb megrendelője leány- vállalatának, árengedmény­nyel segíteni tudja. E mel­lett a leányvállalat hiteltör­lesztési kötelezettségekből is átvett terheket — 50 millió forint értékben. 1985. január 1-től az amortizáció teljes egészében visszamaradt a kis­vállalatnál. Ez a vagyonadó, felhalmozási adó lerovása után is kedvezőbb helyzetet teremt a hiteltörlesztés tel­jesítésére. A gépkölcsönző leányvál­lalat megalapítása és mű­ködtetése igen pozitív ha­tást gyakorolt és gyakorol a KEMÉV termelőegységeinek Szállodai nettó árb. „külső” eredm. 37.9 19,5 2,3 54,7 36,0 3,3 59.9 41,2 4,2 munkavégzésére, költséggaz­dálkodására, a főüzemek, főépítésvezetőségek költség- érzékenységére. Ugyanis a jelenlegi rendszerben rá van­nak kényszerítve a termelés- irányítók, hogy csak a szük­séges mértékben, a szükséges ideig rendeljenek gépet, s annak kapacitását minél job­ban kihasználják. Ha nem így tesznek, a kölcsönszint megemelkedése egyértelműen jelzi a szervezetlen munka­végzést. A LEÁNYVÁLLALATNAK KŐTELEZŐ ELŐÍRÁS, hogy elsősorban az anyavállalat gépigényeit elégítse ki, de a termelőegységeknek módja van arra is, hogy más szerve­zetektől vegyenek kölcsön- bérletbe gépet, ha az olcsóbb, vagy a munka paraméterei­nek jobban megfelel. A munkásellátó leányvál­lalat árbevétele arányos nye­resége 6 százalék felett van, ami több ok miatt is jónak mondható. Először is, mert nem tisztán vendéglátás a profilja, hiszen a munkaruha mint kiskereskedelmi tevé­kenység, és a takarítási szol­gáltatás torzít, másodszor azért, mert az anyavállalat erőteljesen támaszkodik er­re a leányvállalatra is. A szállodai szolgáltatásokat ön­költségi áron veszi igénybe, főidényben üdültet, ezzel szemben a leányvállalat ré­szére végzett építőipari ki­vitelezési munkákat „nem maximált áron” számlázza le. Végül megállapítható: nagymértékben hozzájárult a két leányvállalat eredmé­nyes tevékenysége, hogy a KEMÉV az igen nehéz épí­tési piaci körülmények, egyéb gondok mellett is talpon tu­dott maradni. Siklós István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents