Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-10 / 135. szám
4 Kelet-Magyarország 1986. június 10. KÁDÁR JÁNOS: Kapcsolatainkat a bizalom, a megértés hatja át Kedves elvtársak, elvtársnők! MIHAIL GORBACSOV: Szilárdítjuk a szocialista világrendszer nemzetközi pozícióit Köszönöm a szíves fogadtatást. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának nevében s a magam részéről köszöntőm a becsülettel és eredményesen dolgozó Csepeli Szerszámgép- gyár kollektíváját; a magyar —szovjet barátságot kifejező nagygyűlés minden résztvevőjét, s az önök személyében köszöntőm a magyar munkás- osztályt, dolgozó népünket. Kiemelkedően fontos és örvendetes politikai esemény számunkra, hogy meghívásunkat elfogadva baráti látogatást tesz nálunk, s most itt van közöttünk Mihail Szergejevics Gorbacsov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára. Engedel- mükkel én is szeretném szívből köszönteni magas vendégünket. hozzánk oly közelálló elvtársunkat, Gorbacsov elvtársat, kedves feleségét és a kíséretében lévő valameny- nyi szovjet barátunkat. Személyükben a hazánkat a hitleri fasiszta megszállás alól felszabadító Szovjetuniót, a testvéri szovjet népet, a velünk jóban-rosszban kitartó, segítő, igaz barátot, nagy szövetségesünket köszöntjük. Gorbacsov elvtárssal a tegnapi napot munkával töltöttük. Tájékoztattuk egymást az országainkban folyó szocialista építőmunkáról, áttekintettük kétoldalú kapcsolatainkat, a magyar—szov jet együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeit, beható eszmecserét folytattunk a nemzetközi helyzet főbb kérdéseiről. Tárgyalásainkon ismét bebizonyosodott, hogy egységünk szilárd és megbonthatatlan, mert közös marxista- leninista elveink alapján, valamint országaink alapvető érdekeinek és távlati céljainak egybeesése nyomán pártjaink a szocialista építés és a világhelyzet kérdéseit azonosan ítélik meg. Közös az elhatározás abban, hogy a kétoldalú magyar- szovjet együttműködést minden területen továbbfejlesztjük és magasabb színvonalra emeljük, s abban is, hogy a nemzetközi kérdésekben együtt, azonos célokért: a viszonyok megjavításáért, a tartós békéért, az emberiség nyugodt, pusztító fegyverektől mentes jövőjéért küzdünk. Magunkról, a szocialista építés magyarországi helyzetéről szólva reális tájékoztatásit adtam Gorbacsov elv- társnak. őszintén elmondtam. hogy gondunk jelenleg ás van, több mint elegendő, s a szocialista építés menetében igen nehéz akadályokat kell még leküzdenünk. Ha számba veszem összes mostani nehézségünket, tudom, hogy nem kis feladatokat kell megoldanunk. De tudom azt is, hogy voltunk már százszor nehezebb helyzetben is, és a párt, a társadalom, a nép erőit összefogva úrrá lettünk rajta, túljutottunk az akadályokon, és alig hihető, szép eredményeKádár János beszédét tartja. két értünk el. Most sokkal több erőnk van, pártunk és népünk tapasztaltabb, érettebb, tudása gazdagabb, mint régebben volt. Ezért sok múlik a céltudatosságon, az akaraton, a felelős hozzálláson a feladatok megoldásakor — röviden szólva: sok múlik a jobb munkán. Ma kezdi meg munkáját hazánkban a Varsái Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének soros ülése. Szövetségi rendszerünk párt- és állami vezetői feszült és ellentmondásos nemzetközi helyzetben tanácskoznak. A genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozó után a világ egy fokkal több bizalommal tekintett a jövőbe. Már akkor számoltunk azonban azzal, s a legutóbbi hónapok tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy az imperializmus szélsőséges körei, a szembenállás amerikai és más hívei nem egykönnyen adják fel terveiket, tovább szítják a' feszültséget, fokozzák a fegyverkezési hajszát. A Politikai Tanácskozó Testület üléséről még korai szólni, egyet azonban biztosan mondhatok: a Varsói Szerződés országai a béke érdekében fogják ismételten felemelni szavukat, és határozottan síkraszállnak a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett éléséért. Olyan világot akarunk, amelyben mindenki szabadon és biztonságban érezheti magát, s a biztonság a sokoldalú együttműködés szilárd alapjaira épül. Hazánk — szövetségeseivel összhangban — a maga eszközeivel és lehetőségeivel a jövőben is arra törekszik, hogy hozzájáruljon a közös célok eléréséhez. Szovjet barátainkkal együtt abból indulunk ki, hogy mai világunkban nincs fontosabb feladat, mint a békéért, az emberiség biztonságáért való kitartó küzdelem. Kedves elvtársak! Szívből köszönöm a meleg, bensőséges fogadtatást, őszintén köszönöm önnek, kedves Kádár elvtárs, magyar barátainknak az országunkról és a szovjet—magyar barátságról itt elmondott meleg szavaikat. Nem először járok Budapesten. Ez az újabb találkozás laz önök gyönyörű fővárosával és ismerkedésem a gyárral feljogosít arra, hogy kijelentsem: az ország jó munkaritmusban él. Itt, Csepelen érzem (azt a szovjet munkáskollektívákkal történt találkozásaimból ismerős légkört, lamelyet áthat, hogy az embereket nemcsak a saját üzemük ügyei, hanem az ország dolgai is érdeklik. Érezhető, hogy nem a régi módon akarnak dolgozni, hanem úgy, ^ahogyan most az idő megköveteli. Kádár élvtárssial tegnap tartalmas beszélgetést folytattunk. Szót váltottunk a világban végbement jelentős változásokról, a szocialista világrendszer problémáiról; arról, hogy Magyarországon és a Szovjetunióban hogyan oldják meg a pártjaink kongresszusain kitűzött feladatokat. E feladatok lényege mind Magyarországon, mind pedig a Szovjetunióban világos: még jobban, még hatékonyabban kell dolgozni, úgy, ahogyan azt a jelenlegi idők megkövetelik. Márpedig az idő nem tesz lehetővé más választást sem önöknek, sem nekünk, sem más testvéri országoknak. Az alkotó útkeresés új történelmi kihívása elé állítja a szocializmust. Nincs jogunk egy helyben topogni, lemaradni. Csakis gyorsított léptekkel állíthatjuk teljesebben a dolgozó ember szolgálatába a szocializmus óriási tartalékait és lehetőségeit. Ez azt is jeleníti, hogy szilárdítjuk országaink, a szocialista világrendszer nemzetközi pozícióit, növeljük tekintélyét, fokozzuk vonzerejét, hatását a világeseményekre, az aitom- katasztrófia elhárításáért vívott küzdelemre. Ez annak a stratégiának alapvető értelme és célja, amelyet pártunk a Szovjetunió gazdasági -és 'társadalmi fejlesztésének meggyorsítására dolgozott ki. Ez a feladat, mint tudják, nagy és bonyolult, mind 'arányait, mind megközelítését, mind a megoldás módszereit tekintve. Mi lényegében éppen csak megkezdtük a végrehajtását, s az első, igazi, egyelőre még csalk szerény eredményeket értük el. Sok még a tennivaló. • Most az van napirenden, hogy a szocialista országok internacionalista kapcsolatait is az intenzív együttműködés vágányaira helyezzük át, elmélyültebbé és eredményesebbé tegyük, megújítsuk a politikád és a gazdasági együttműködés mechanizmusát, a többi között a KGST keretében is. Ezen a találkozón feltétlenül szólnom kell nemzetközi kérdésekről is. A külpolitika ugyanis már régóta nemcsak a diplomaták dolga. Valamennyi embert, minden ember somsát és életét érinti. Ez napjaink valósága, az atomkor valósága. Másfél hónapja megrázó szerencsétlenség történt: tönkrement a csernobili atomerőmű reaktora. Emberek vesztették életükét. A szerencsétlenség sok országban töltötte el fájdalommal az embereket. Felhasználva az alkalmat, szeretnék köszönetét mondani önöknek, Magyarország állampolgárainak a részvétért, a szolidalitás- ért és a segítőkészségért. Gondosan vizsgáljuk a baleset műszaki okait, levonjuk belőlük a tanulságokat, megteszünk mindent, hogy a jövőben elejét vegyük az effé- le haleseteknek. Minden atomerőműnél — azoknál is, amelyek működnek és azoknál is, 'amelyek épülnek — fokozott biztosógi intézkedéseket foganatosítunk. A nemzetközi ügyekben vallott véleményünket így lehetne megfogalmazni: atomháborút nem szabad megengedni, az atomfegyvereket meg kell semmisíteni. Ebből kiindulva a Szovjetunió előterjesztette az atomfegyverek teljes megsemmisítésének a gyakorlatban is megvalósítható programját. Támogatják ezt barátaink és szövetségeseink, támogatja minden józan gondolkodású ember. Ezért vagyunk ilyen eltökéltek, elvtársak az atomkísérletek kérdésében. Ha betiltjuk ezeket, máris felépítettük az első szilárd gátat a tömegpusztító fegyverzet növelésének útjában. Az pedig, hogy ehhez a problémához hogyan nyúlnak az államok, sajátos fokmérője politikájuknak. Aki az atomfegyverek megsemmisítésére törekszik, az a kísérletek betiltását követeli. Aki ragaszkodik ehhez a fegyverhez, az el is követ mindent, hogy a kísérletek folytatódjanak. Csaknem egy esztendeje, hogy a Szovjetunió nem végez atomrobbantásokat. Ez azt bizonyítja, hogy komolyan, felelősségtudattal kezeljük a háború és a béke problémáját. De tekintsünk csak az Egyesült Államokra. Ott szinte egy napot sem tudnak elképzelni atomfegyver-kísérlet nélkül. Azt mondják: a jelenlegi körülmények között enélkül nem lehet sem növelni, sem korszerűsíteni a meglévő fegyverzetet. Nos, valóban, újabb kísérletek nélkül a régi fegyver nem tökéletesíthető, új pedig nem hozható létre. De hiszen mi éppen ezt akarjuk! A Szovjetunió azt javasolja, hogy semmisítsék meg az atomfegyvert. Ezért, a béke érdekében vállaltuk a kockázatot, amikor meghosszabbítottuk egyoldalú moratóriumunkat. A Szovjetunió szeretné meggyőzni az Egyesült Államokat, hogy kövesse példáját, majd állapodjanak meg az atomkísérletek végleges betiltásában, beleértve az erről szóló megállapodás végrehajtásának átfogó, megbízható ellenőrzését. Az eddigiekből ítélve azonban Washington csak arra hajlandó, hogy kockára tegye az emberiség sorsát saját önző érdekei miatt. Lehetetlen, erkölcstelen és veszedelmes politika ez! Még egy dologról feltétlenül szólnom kell itt, Budapesten. Az európai helyzetről. Európában annyi atomfegyver halmozódott fel, hogy sűrűn lakott földrészünk a szó szoros értelmében a földkerekség legrobbanékonyabb helye lett. A genfi szovjet— amerikai tárgyalásokon új tervezetet nyújtottunk be, amelynek célja Európa mentesítése a közepes hatótávolságú szovjet és amerikai rakétáktól. Ez összességében néhány száz olyan atomtöltetet jelent, amely képes Európa földjét „felperzsejt földdé” változtatni. Egyedülálló esélyt adtunk arra, hogy megnyíljék az út az atomleszerelés felé Európában és szerte a világon. Igaz, Angliának és Francia- országnak Is vannak atomfegyvereik. Ezek egyelőre semmilyen tárgyalások napirendjén nem szerepelnek. Álláspontunk a következő: a legfontosabb, hogy ez az erő ne növekedjék, ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok megsemmisíti közepes hatótávolságú rakétáit. Mi azonban készek vagyunk tovább is lépni, s már javasoltuk Londonnak: ha lemond az atomfegyverről, akkor a Szovjetunió arányosan csökkenti nukleáris eszközeit. Természetesen ez a kérdés azonnal nem oldható meg. De haladhatunk fokozatosan. Mondjuk, megállapodnánk abban, hogy az azonos biztonság elvei alapján és megbízható ellenőrzés mellett kölcsönösen, szakaszosan és arányosan csökkentjük az atompoteenciálokat. A Szovjetunió kész ilyen tárgyalásokat kezdeni Angliával is és Franciaországgal is. Azt kérdezik tőlünk: és mi legyen a nem nukleáris fegyverekkel. Hiszen ezekből is nagyon sok van Elurópában, és önmagában ez is nagy veszélyt jelent. Országaink amellett vannak, hogy lényegesen csökkentsék a hagyományos fegyverzetet Európában, az Atlanti-óceántól az Urál-hegységig. Ilyen részletesen kidolgozott és meghatározott időtartamra szóló programot készülnek megvitatni Budapesten a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének holnap megnyíló ülésén. Nehéz és bonyolult időket élünk, elvtársak. De teljes meggyőződéssel kijelentem: az emberiség nemcsak arra képes, hogy fennmaradjon, hanem arra is, hogy megtanuljon emberi módon, vagyis békében és szabadságban élni. Ezért azonban küzdeni kell. Keményen és közösen. Nemcsak a háború veszélye ellen, hanem az államok nemzetközi együttműködésének elmélyítéséért is, s azért, hogy még teljesebben aknázzuk ki földünk és a világűr lehetőségeit. A közeli napokban a Szovjetunió elvi fontosságú javaslatot terjeszt az ENSZ elé. Lényege egyszerű: tegyük a világűrt a „csillagbéke” ne pedig „csillagháború” színterévé. Az emberiség képes rá, hogy együttes erővel, közös fellépéssel előbbre jusson a világmindenség kutatásában és kiaknázásában, közös földi' szükségleteink kielégítése érdekében. Ez komoly, nagyszabású program. Javasoljuk, hogy megvalósítására az ENSZ keretében hozzák létre a kozmoszvilágszervezetet. Ez megfelelne minden — kis, közepes és nagy — állam érdekeinek. Az a gyakorlat, amelyet a szocialista országok az In- terkozmosz szervezetben szereztek, bizonyítja, hogy ez valóban így van. Elvtársak! A történelem úgy alakult, hogy országainkban a szocializmus sorsa kezdettől fogva szorosan összefonódott. A szocialista forradalom orosz- országi győzelme megnyitotta a magyar munkáshatalom létrehozásának távlatát is. A hősi harc az 1919-es Magyar Tanácsköztársaságért — s ebben Csepel proletariátusa is részt vett — elősegítette a szovjet hatalom megerősödését is oroszföldön. Lenin, a szovjet és a magyar kommunisták első nemzedéke örökül hagyta ránk a proletár osztályszolidaritáshoz való hűséget. Ez a szolidaritás segít abban, hogy megvalósítsuk, s ha kell, bátran védelmezzük közös vívmányainkat, mindazt, ami a legjobb, a legértékesebb a népeink közötti kapcsolatokban, a kommunista célokat és eszményeket. Kedves elvtársak! Még egyszer köszönöm a szíves fogadtatást. Sikereket kívánok önöknek, az egész magyar népnek a szocialista építésben, az MSZMP XIII. kongresszusa határozatainak megvalósításában. Diadalmaskodjék földünkön, Európában és határain túl a béke és az együttműködés! Mihail Gorbacsov további programja A csepeli látogatást követően Mihail Gorbacsov belvárosi sétával folytatta hétfői programját. Ide is, miként Csepelre, elkísérte felesége, Raisza Gorbacso- va, s ott voltak a magyar vendéglátók, akikhez csatlakozott Kádár Jánosné is. Ugyancsak jelen voltak az SZKP KB főtitkárának kíséretében lévő szovjet vezetők. A kora délutáni órákban a Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Me- riklon Gazdasági Társulásánál folytatódott Mihail Gorbacsov programja. ★ Mihail Gorbacsov hétfőn a Központi Bizottság székházában találkozott Kádár Jánossal és a Magyar Szocialista Munkáspárt más vezetőivel. Elvtársi beszélgetésre került sor az MSZMP XIII. és az SZKP XXVII. kongresszusa határozatainak végrehajtásával összefüggő időszerű kérdésekről. Megkülönböztetett figyelmet szenteltek a szovjet—magyar együttműködés fejlesztése és elmélyítése távlatainak. Megerősítették az SZKP és az MSZMP eltökéltségét, hogy fejlesztik együttműködésüket a szocialista építés minden területén, gazdagítják a párt- és államközi kapcsolatok tartalmát, minden eszközzel elősegítik a gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális együttműködés hatékonyságának növelését, új korszerű formádnak alkalmazását. A találkozón hangsúlyozták a testvéri szocialista országok összehangolt erőfeszítéseinek megkülönböztetett jelentőségét a béke, a nemzetközi biztonság szavatolásáért és a leszerelésért vívott harcban. Kifejezték a két ország szándékát: a jövőben is tovább erősítik a szocialista közösség egységét és összeforrott- ságát, amely a béke és a társadalmi haladás legfontosabb tényezője. A találkozó szívélyes baráti légkörben, a kölcsönös megértés és a teljes egyetértés jegyében zajlott le. Mihail Gorbacsov a szónoki emelvényen.
