Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-30 / 152. szám

1986. június 30. Kelet-Magyarország 7 Testnevelés az óvodában Mozogjon együtt szülő és gyerek Hovatovább már az óvodások­nak is készülniük kell a másna­pi ovira. Szinte elképzelhetetlen, hogy megfelelő előképzés nélkül kerüljenek gyermekeink az is­kolába. Így már az óvodában is különböző témakörű foglalkozá­sok (ábrázolás, környezetisme­ret, ének-zene, irodalom, mate­matika és testnevelés) segítik az iskolaéretté válást. A fentiek kö­zül, a test rendszeres nevelése, a mozgás, sport iránti igény ki­alakítása szinte létfontosságú a legfiatalabb nemzedéknél. — Óvónőként és szülőként is közismert, hogy az óvodáskorú (3—6 éves) gyermekeknek igen nagy a mozgásigénye — tájékoz­tat Sipos Gyuláné óvodai fel­ügyelő. Fokozottan jelentkezik ez, a városban élő, bérházi gye­rekeknél. Ezért fő feladatunk ezt az igényt kielégíteni, megterem­teni a változatos, kötetlen moz­gás lehetőségét. Ennek egyik for­mája az óvodai nevelési prog­ram tematikájába foglalt test- nevelési foglalkozás. A tornateremmé átalakítható tornafal. (F. Z.) aula, és a leguniverzálisabb szer, a A két Miki ma utazik ló szerencsét Tatabányán! Kiss Miklós és Moldván Miklós — fociikrek. 32 évesek, szőkék, az NYVSSC volt labdarúgói. Egyénenként száznál több NB I- es mérkőzéssel rendelkeznek. Különböző válogatott csapatban szerepeltek. Tagjai voltak a Nyíregyháza „nagy menetelésé­nek” — és hanyatlásának. Itt váltak ismerték, innen távoznak „idegenlégiósnak” — Tatabányá­ra. Kiss egy-, Moldván kétéves szerződést kötött új klubjával. galommal végzi ,,maszek” edzé­seit Nyíregyházán. — Mi a vágya új csapatában? — Szeretnék jól játszani, gó­lokat lőni. Tudom, elsősorban ezt várják tőlem Tatabányán. KISS MIKLÓS: „Szeretnék jól játszani” Kiss Miklós Góljait az élvonalban is meg­ízlelték az ellenfelek kapuvédői. A legmagasabb osztályban a DMVSC ellen szerezte első talá­latát. Kivételes futógyorsaságát ma is jól kamatoztatja, ezért minden mérkőzésen szigorú őri­zetet kap. — Mit jelentettek egy tisza- vasvári fiú számára az NB I-es esztendők? MOLDVÁN MIKLÓS: „Maradona az első számú” — Melyik az igazi posztja? — Jobboldali középpályás va­gyok, bár szerepeltem más he­lyen is a nyírségi csapatban. — Hogyan készült fel az 1986- os évre? Azaz, milyen erőben érzi magát? — Érzésem szerint fizikailag jobb vagyok, mint három évvel ezelőtt, ezt a közelmúltban vég­zett teszteredmények is bizonyít­ják. Például 3610 métert futottam 12 percen belül. Bár most éppen nyári szabadságukat töltik a lab­darúgók, én különórázok, napi két Futóedzést végzek a sóstói erdőben. — Miként értékeli az elmúlt évek „Moldván-teljesítményét"? — Igaz az az állítás, hogy egy labdarúgónak nem szabad soká­ig játszania egy helyen, meg kell újulnia, csakúgy, mint a környezetnek. — ön szerint melyik játékos nyújtotta a legtöbbet a VB-n? — Nekem Maradona az első számú játékosom. — Miért éppen ő? — Olyan labdarúgó az argentin fiú, aki nem kíméli magát, még­is brilliánsan futballozik. — És az NB Il-ben ki volt a legjobb? — A Szeged játéka kiemelke­dett a mezőnyből. S hogy még­sem jutottak feljebb, ez talán a labdarúgás örök bizonytalansá­gában rejlik. — Mi volt az NYVSSC tavaszi sikerének titka? — Nincs titok: minden mérkő­zésen csak egy gondolat vezérelt bennünket, hogy győzzünk! So­kat javult a kollektív játék, a csapatszellem. — Megítélése szerint a „tava­szi” Nyíregyháza kijátszotta a teljes tudását? — Meggyőződésem, hogy igen! Korábban eldőlt, hogy Moldván Miklós nem újít szerződést volt csapatánál. Szeretne 1—2 évet az NB I-ben játszani. A szakosz. tály vezetése — méltányolva a játékosnak az egyesülethez való eddigi hűségét — nem gördített akadályt távozása elé. Korábban, amikor az NYVSSC Újpesten legyőzte a Dózsát, a következőt írták róla a fővárosi lapok: „A szőke hajú Moldván többet futott, mint Pintér fény­korában . ..” — Erőnlét kérdése csupán a rengeteg futás? Vagy más? — Az is. Na és az, hogy így kezdje az ember. Annak idején otthon, négyen-négyen játszottuk a focit — nagypályán. — Az erőnlét „karbantartásá­hoz” végez valami pluszmunkát? — Nem végzek, de amíg a pá­Moldván Miklós lyán vagyok, az edzéseken nem állok meg, nem lazsálok, mert tudom, mit jelent megnyerni egy-egy rövid vágtát. Kiss és Moldván ma indul Ta­tabányára, ahol július 1-én kez­dődik a felkészülés az NB I-re. Feleség, a gyermekek augusztus közepén követik a családfőt, ők is a bányászváros lakói lesznek. Jó szerencsét kívánunk nekik! Kovács Györgyi — Nagyon fontos, hogy az óvónő betartsa a fokozatosság elvét — folytatta Sipos Gyuláné. A gyakorlatok összeállításánál vegye figyelembe a csoport és az egyes gyermek testi fejlettsé­gét, mozgáskészségét, egészségi állapotát és a testneveléshez va­ló viszonyát. Külön kategóriát képeznek az iskola előtt álló nagycsoportosok. Részükre több sor- és váltóver­senyt kell összeállítani, ami cél­tudatosabb mozgásra nevel, ki­tartásra és szabálybetartásra késztet, gyorsaságot és ügyessé­get fejleszt. A versenyjátékok során fejlődnek a gyermek er­kölcsi-akarati tulajdonságai, fe­lelősség, igazságérzet, belekóstol­ni a siker és kudarc érzéseibe. Mindezek pozitívan hatnak a személyiségfejlődésre. A kis- és középső csoporto­soknak heti egy-egy alkalommal 10—15, illetve 20—25 percesek a foglalkozások. A nagycsoporto­sok hetente kétszer vesznek részt 30—35 perces „tesiórán”. Ami a tárgyi feltételeket illeti: Nyíregyházán ötezer-egyszáz gye­rek jár óvodába és kétszáz cso­portban négyszázharminc óvónő foglalkozik velük. A huszonnyolc óvodából háromban épült tor­naterem, mintegy tízben talál­ható szükségtornaterem. Ezek a legnagyobb alapterületű helyi­ségek. A többi oviban a csoport- szobában tornásznak a gyerekek, itt a mozgástér szűk és kialakí­tása fáradtsággal jár. A Búza utcai 11. számú óvodá­ba kettőszázhatvan gyerek jár, tizenhat óvónő foglalkozik az apróságokkal. Körülményeit te­kintve átlagosnak nevezhető. — Sajnos nálunk nincs torna­terem — kesereg Nagyné Kocsis Zsuzsa, az óvoda vezetője. — Így az aulát alakítjuk át a test- nevelési foglalkozások színteré­vé. A tornaszerek ellátása jó, a legkedveltebb és leguniverzáli­sabb szer a tornafal. Amikor az időjárás megengedi, a gyerekek kikerülnek a szabad­ba. Hiszen a testnevelési foglal­kozásokon túl fontos a gyerme­ki szervezet edzése, kondicioná­lása. Ojabban beiktattak egy speciális lábboltozat-javító moz­gást, a lúdtalp kialakulásának megelőzésére. Az úszásoktatás megszervezése még a jövő gon­dolata, hiszen a város pár me­dencéje az iskolásoknak is ke­vés. Nem kell viszont medence a szülők bevonásához. Jelent­heti ez nyüt napokon szülőkkel közösen rendezett játékos vetél­kedőket, hétvégi kirándulást, sportolást, sétát, kirándulást, mozgást. A szülő otthon se tart­sa vissza gyermekét, hanem ve­le együtt mozogjon, játsszon, sportoljon. így a gyerekeken több szülőt^ is meg lehet nyerni az egészséges életmód kialakítá­sához. Mán László Küzdelem a kifulladásig Feljebb akar lépni a röpis legénység Az utazások az idegenbeli meccsekre (ha összeadnánk) egy hónapot tennének ki, kilomé­terben 13—14 ezret. Ugyanis so­ha ilyen maratoni hosszúságú bajnoki évadot nem küzdött vé­gig az NYVSSC férfi NB I-es röplabdacsapata, mint az ideit. 48 mérkőzés — a múlt évben 34 —, amelyből 24 idegenben, mindez téli szünet nélkül, nem­csak fizikailag, hanem idegileg is fárasztó. És ennek a küzde- .lemsorozatnak a végén, amely­nek azt a címet is adhatnánk, hogy kifulladásig, a 8. helyért vívott csatában az NYVSSC dia­dalmaskodott a Csepel ellen, igy a nyíregyháziaké lett a nyolcadik, míg a fővárosiaké a kilencedik hely. (A szövetség kezdeményezésé­vel, hogy minél több mérkő­zést játsszanak a csapatok, egyetértünk, azzal viszont már kevésbé, hogy ezt a bajnoki óvet a budapesti együttesek jó­formán egy összvonalas bérlet­tel játszották le. mig a „szpari- sok” jókora pluszköltséggel.) A helyezéssel, amellyel a csa­pat „beállította” az 1982-es ta- bellacsúesot, elégedett a szakve­zetés, bár hazai pályán a BKV Előre, a Vasas és a Komép, míg idegenben a kiesők ellen győ­zelmek csúsztak ki az együttes kezéből. Viszont a „nagyok” el­len — pl. Újpesti Dózsa — egyenlítette számláját a csapat. A bajnokság előtt Balázs Ist­ván vezetőedző legfontosabb fel­adatoknak a következőket je­lölte meg-: Sri riőfcészítő i&étss — Kovács Tibor, aki a BKV Élő­iétől igazolt az NYVSSC-be — beépítését a csapatba, a bizton­ságos nyitásfogadást és az el­lenfél térfeléről érkező könnyű labda variációs, kombinációs megoldását. Az irányító. Kovács a mérkő­zéssorozat végére találta meg a megfelelő hullámhosszt a csa­pattal, addig látszott, hogy hiá­ba improvizált, társai csak rit­kán vették át a szólamot. A má­sik előkészítő, Varga László, szinte mindegyik szerepkörben pályára lépett, februárban és márciusban például sérülések miatt ütőjátékosként szerepelt, tegyük hozzá, nem okozott csa­lódást. A bajnokság elején a szakve­zető Pál Lászlót kivonta a nyi­tásfogadásból, majd néhány mérkőzés után visszaállt az ere­deti felállás. Az egyetlen nyír­egyházi válogatott egyébként egész évben ellentétes „félidő­ket” produkált. Leg jobbjainkkal mind edzésen, mind mérkőzése­ken kiválót nyújtott, viszont a nyíregyházi gárdában, az érté­kelés szerint, nem szakította meg magát. És az a tény, hogy egész évben eligazolási szándé­kát hangoztatta, bizonytalansá­got szült a csapaton belül, és ez a teljesítményre is rányomta a bélyegét. Majdnem hasonló volt a hely­zet Drotár Györggyel, aki feb­ruár 13-i leszerelése után április elsején kivette a munkakönyvét és beadta átigazolási lapját, majd visszavonta szándékát, s maradt, de játékával még adós. Legelőször kellett volna emlí­teni Kánya Gábort, aki egyen­letes jó játékot mutatott, több­ször pedig válogatott szinten produkált. A többiek közül Do­rogi Lászlót és Prékopa Tamást tanulmányi munkája, Batai Já­nost pedig sérülése hátráltatta. A Romániából átigazolt Nagy László nem kapott annyi játék­lehetőséget, amennyit a játékos szeretett volna, így várható, hogy a sportoló nyáron eligazol. A lfl-es keretben Szikszai Géza szerepelt még. aki cserében bár­melyik poszton beugrásra ké­szen állt. s többször a mérkőzé­sek hajrájában lépett pályára. Az edző szerint a felsorolt tíz játé­koson kívül jelenleg nincs olyan junior, aki be tudna kerülni a csapatba, helyet követelne ma­gának a keretben. —£v fegäfegn egy jelentős válto­zás történt a csapat *?za taían- Parti János lett a technikai zető, aki nemcsak az adminiszt­rációs ügyekben, hanem a szak­mai munkában is segít az edző­nek. És ezt lehet, hogy egy újabb változás követi. Ugyanis Balázs István, aki négy évig fő­állásban dirigálta a csapatot, szeptembertől visszamegy taní­tani a Vasvári gimnáziumba. Egyelőre a tervek szerint mel­lékfoglalkozásban dolgozna to­vább, de ez még nem végleges. Mindenesetre az 1982 utáni lefe­lé szálló lift megállt a csapattal, sőt emelkedett. A fiatal gárda a bajnokság utolsó harmadában mutatta meg igazi arcát, együtt volt a csapat, az akarás jó Já­tékkal párosult. A cél most már nem az 1982-es Illetve 1986-os eredmény megismétlése, hanem a feljebb lépés. (m. cs.) Az NYVSSC NB I-es férfi röplabdacsapata a 8. helyért vívott csa­ta után. Álló sor (balról jobbra): Balázs István vezetőedző, Pré­kopa Tamás. Drotár György, Dorogi László. Pál László, Batai Já­nos, Parti József technikai vezető. Guggolnak: Kánya Gábor, Nagy László, Kovács Tibor, Szikszai Géza, Varga László. (Fotó: Farkas Z.) — A legszebb álmaimat is fe­lülmúlta. Különösen kezdetben volt jó a Temesvári Miklós dik­tálta nyíregyházi csapat, s tényleg jó volt akkoriban sza­bolcsi játékosnak lenni. Újonc létünkre hamar megismertük a sikereket. Erős, de nem izomkolosszus. Olyan játékos, aki minden por- cikájával gólra tör. Éveken ke­resztül a nyíregyházi csapat gól­királya. Aztán 1985 tavaszán — váratlanul — elbúcsúztatták! Be­vallja, nem tudta, miért. Erezte, hogy még nem járt el felette az idő. Nem akart még búcsüzni, hiszen a labda jelentett számá­ra sok mindent. Rakamazon tárt karokkal várták, 15 góllal járult a Tisza-paj-tj csapat sikeréhez. Nyíregyházán vált első osztá­lyú játékossá. Olyan nevek tár­saságában futballozott, mint: Buús, Szendrei, Czeczeli, Tur- tóczky, Varga J„ Pólyák ... Most az NB I egyik patinás csapatának labdarúgója lett. Mennyire tisztában van a reá háruló feladatokkal — hiszen a válogatott Kiprich helyén — aki katonai szolgálatra vonul be — kell helytállnia? Mi ad erőt a megújuláshoz, érzése szerint mi­ben kell javulnia? Félmondatok­kal válaszol: „Hát, el tudom in­dítani az akciókat és odaérek a befejezésekhez is”. „Rá tudok dobni még egy lapáttal. . .” Ez tehát Kiss Miki jelene és közeljövője. Nem lenne teljes a portré, ha egy icipicit nem be­szélnénk a múltról Is. „Valóban voltak szürke idő­szakaim is” — mondja, mintha gyorsan túl akarna jutni a szük­séges rosszon. „Néha elfárad az ember a játékban. Ilyenkor én is éreztem, baj lesz . . .” Meg akar újulni új szerepé­ben, környezetében. Ezekben a nyári napokban hallatlan szór­Kínába készül és doktorál... * Legutóbb Csa­pó Gabi látoga­tott haza Nyír­egyházára, a múlt hét végén pedig egy újabb Sza­bolcsból indult válogatott spor­toló, Rácz Ma­riann, a Vasas női kézilabda- csapatának 1B0- szoros válogatott kapuvéóőjével találkoztam. A szőke, arányos testalkatú csinos hölgy góltotó- szelvényét dobta be a szerkesztő­ségünk előtti lá­dáiba. — Tippjeid? — A belgáknak és az NSZK-nak drukkolok, mert ők játsszák az eredményesebb focit. De mégis 2:l-es francia győzelemre vok­solta, míg az Ar­gentína—NSZK meccsre- 2:2-őt. — Legutóbb Belgrádban véd- tél nemzetközi tornán a váloga­tottban, ahol leg­jobbjaink „csak” az ötödik helyen végeztek. Rácz Mariann a 130-szoros válogatott — civilben pszichológus ... Mariann a rangidős — A tavaszi bajnoki fordulók után szinte mindenki sérüléssel bajlódva lépett pályára, ráadá­sul Gödömé és Gomlbai nélkül, valamint rengeteg újonccal, akik közül néhányat Barabás Zsolt, a válogatott edzője szeretne be­építeni az együttesbe a decembe­ri „B” világbajnokságig. — Lassan 26 évesen Te leszel a rangidős. — Nevetni fogsz, de igen. Most például Gödömé helyett én vol­tam a csapatkapitány ezen a tor­nám — Legközelebbi válogatott program? — Július 11-én Moszkvában, a Jóakarat-verseny, majd augusz­tus 5—20-a között Kínában ven­dégszerepelünk. Az már biztos, hogy két városban, Pékingben és Sanghajban játszunk a kínai vá­logatottal. — Ez lesz életed leghosszabb útja? — Eddig Izrael volt a csúcstar­tó, ahol a Vasassal kupameccset játszottunk. Ez a kínai út újabb kuriózum lesz a Közel-Kelet után. — Majd kezdődik a bajnokság, amelynek eddigi fordulói után a Vasas nyolc ponttal leszakadva követi az éllovas Bp. Spartacust. — Újra csak a sérüléshullámra hivatkozom. Egy ősapát nem bír­ja el. ha kezdőcsapatnyi játéko­sa a kispadról nézi a meccset. Pontarány szerint szerintem el­dőlt a bajnoki cím sorsa, de nem adjuk fel, — A sűrű programban mikor lesz időd újra haza látogatni? — A karácsonyt mindig a csa­ládommal töltöm, most is. A má­sik ünnep, amikor általában itt­hon vágyóik, a húsvét. Nyáron, mint most is, maximum két-tvá- rom napra szaladok haza. — Mennyire ismered a mai Nyíregyházát? — Őszintén mondom, alig. Hi­szen másodikos gimnazistaként költöztem fel Pestre, és ha itt­hon vagyok, a szűk családdal töltöm el az időt, néha a telkün­kön. — Milyen sportos élményed van a megyeszékhelyről? — Középiskolás meccsen a Va­sas Ifjúsági csapatát, melynek edzője Csík János volt. vertük 3:2-re. Azon a meccsen az első félidőben nem kapta i gólt. Ké­sőbb a döntő legjobb kapusa let­tem. s ultána igazoltam át Cse­pelre. — Maradtak-e hazai barátok? — Egyedül egy volt osztálytárs­nőm. Szőke Katalin. — Hobbyd? — Minden mennyiségben zene, kedvenceim a Dire Straits és a Qeen. — Lakás? — A Vasas hozzásegített a Du- na-panton egy öröklakáshoz. Igaz, keményen le vagyok ter­helve anyagilag, de nem panasz­kodom. — Vezetsz-e naplót az ellenfe­lekről? — Csak a külföldiekről, s en­nek főleg a hetesek hárításánál látom előnyét. Két játékos van. akiről hiába jegyeztem fel min­dent, lövéseiknél előzetesen mégsem tudom, melyik sarokra céloznak. A jugoszláv Kitics és a szovjet Karlova ugyanis mindent tudnak a kézilabdázásról. — Sokan elmondták: a jó ka­pushoz tehetség, fizikai felkészü­lés szükséges. Szerinted még mi? — Stabil idegzet és kiegyensú­lyozottság; — A jövőre gondoltál már? — Elvégeztem az ELTE bölcsész karának pszichológia szakát, s rögtön el szerettem volna he­lyezkedni egy kórházban, de a kézilabdázással nem tudtam a munkát összeegyeztetni. Szep­tembertől azért külsősként kuta­tómunkával foglalkozom, és meg­kezdem az angol nyelvtanulást, ugyanis a doktori címhez egy középfokú nyelvvizsga is szüksé­Máthé Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents