Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-30 / 152. szám

1986. június 30. Kelet-Magyarország 3 ^KÉRDÉSEIRE Ilim; Will Bódi Andrásaié az ilelmiszer-Msker vállalat igazgatója A legtöbb kérdés a kenyérel­látással függ össze, kezdjük az­zal: Kovács Kálmán jósa városi lakos arról panaszkodik, hogy 7,60-as kenyeret csak ritkán kap­ni. — A vállalat boltjai által rendelt kenyérnek általában 65 százaléka a drágább, 35 százaléka az olcsóbb kenye­rek közül való. Ez hosszú idő megfigyelései, tapasztalatai alapján alakult így, s általá­ban nincs is vele baj, A 7,60- as kenyér hiánya a boltokon múlik. Felhívom a boltveze­tők figyelmét, hogy még na­gyobb figyelmet fordítsanak a vevők igényeinek kielégí­tésére. Az etelközi bolttal kapcsolat­ban három kérdés érkezett. Az egyik: szombatonként IX Ara táj­ban rendszeresen elfogy a ke­nyér, s a boltvezető arra hivat­kozik, hogy keveset kap. Elfo­gadható-e ez a magyarázat? — kérdezi Baraksó János Jósavá- rosból. — Amikor a kérdést meg­kaptam, vizsgálatot rendel­tem el a boltnál, s azt az eredményt kaptam, hogy az utóbbi két hónapban csupán egyszer hiányzott a kenyér, az is csak átmeneti időre. Természetesen, aki akkor nem kapott, annak az is bosszúság, ezért igyekszünk olyan mennyiséget rendelni, hogy még átmenetileg se kell­jen a vevőnek nemet mon­dani. Hét végén ügyeletet tartunk, gépkocsi is rendel­kezésünkre áll, s a sütőipar­nál előkészített tartalékból hamar pótolni tudjuk a hiányt. Tudom, hogy a vá­sárlókat nem érdekli, de évente körülbelül 800 ezer forint veszteséget okoz a megmaradt kenyér. Sok észrevétele közül T. L.-né Ságvári-kertvárosi lakosnak egyik a kenyér minőségét kifogá­solja. — Az utóbbi időben na­gyon ritkán fordul elő, hogy a kenyér minőségét kifogá­solja valaki, mert általában nincs vele probléma. Ezt nemcsak a minőségellenőrzési intézetek véleménye alapján lehet megállapítani, hanem egyszerű . szemrevételezéssel és ízleléssel is. Szállításnál sajnos előfordulhat defor- málódás, lehetséges, hogy a kenyér nem meleg, de a mi­nőségmegőrzési ideje 48, il­letve 72 óra, ezért a másna­pos kenyeret is el kell még fogadni jó minőségűnek. El­képzelhető, hogy kedves vá­sárlónk vett már kisebb sü­tőüzemben készült, esetleg háziasabb jellegű kenyeret, s ahhoz viszonyítja amit a hoz­zá legközelebbi boltban kap, de annak a kenyérnek a mi­nősége is megfelel a legszi­gorúbb szabványnak is. Ugyancsak T. L.-né teszi szóvá, hogy a Prága utcai boltban nem valami jó az ellátás, nincs fris­sen vágott baromfi és csirke­comb. — Igaza van a vásárló­nak, mert a KÖJÁL szigorú előírásai miatt nem tárolha­tunk egy helyen töltelékárut a baromfihússal, s mivel azonnali megoldást nem ta-. láltunk, a baromfi árusítását I megszüntettük. Két jó hírem is van azonban. Az egyik, hogy három héten belül is-1 mét kapható lesz baromfi is, mert megoldjuk a hűtőkapa­citást, a másik pedig, hogy | szeptember 1-én egy 500 négyzetméteres tan-ABC nyí­lik a lakótelepen, s ez remél-i jük jelentős javulást hoz' majd a Ságvári-telepen élők ellátásában. A tej-, Illetve a tejtermék- ellátásról is sok kérdést kaptunk. A Ságvári-telepiek például a j karcagi, nagykunsági termékek | hiányát és a nyíregyházi tejfel minőségét kifogásolják. — Örömünkre szolgál, I hogy Nyíregyháza lakói meg­szerették a karcagi termé­keket, s igyekszünk is minél többet beszerezni az ottani üzemtől. Az elmúlt hetekben sajnos szüneteltetni kellett a szállítást, mert a gyárban egy jelentősebb rekonstruk­ció volt, rövid időn belül azonban ismét kapható lesz a kunsági túró, a tejföl és a különböző sajtfélék is. A nyíregyházi tejfel minőségét népi ellenőrök is vizsgálják, mert valóban sok a kifogás. Reméljük ez is minél hama­rabb megjavul. Jasku Sándorné a péksütemé­nyek hiánya, illetve azok minő­sége miatt emelte fel a telefont. — Sajnos nem lehet ropo­gós, friss süteményt kapni egyetlen boltunkban sem. Az oka minden bizonnyal a gyártás technológiájában ke­reshető, vagy abban, hogy mire kiszállítják, megszíjja- sodik. Ami a sóskifli hiányát illeti, az a kereskedelemben dolgozók gyarlósága. Nyil­ván azért nem gyártanak, mert nem rendelünk. A töltelékáruk választékát is sokan kevésnek tartják. — Általában nem lehetne gond. Megyén kívülről, pél­dául Szentesről, Füzesgyar­matról, Vésztőről, Szarvasról hozunk nagyobb mennyiségű árut, de segít az ellátásban a varsánygyürei és a nyíregy­házi Ságvári Tsz is, a Nyír­egyházi Húsipari Vállalat pedig gyakorlatilag minden igényünket kielégíti. Ha te­hát gondok vannak, az több­nyire a mi hibánk, amiért itt is elnézést kérek. Előfordul­hat időszakonként, hogy va­lamit nem tudunk beszerez­ni, de boltvezetőinknek több figyelmet kellene fordítani vevőik igényeinek megisme­résére. Többi olvasónk kérdésére és azok megválaszolására keddi la­punkban visszatérünk. B. J. * H asa van a dohány­levélnek, amikor a hőségben szoknya­ként lebeg körben a széle. Nagyon nagy kánikulának kell annak lenni, amikor a gazdája azt mondja: elég lenne már ebből az égi ál­dásból. Az akácfasor övez­te zsebkendőnyi táblán már térden felül ért a dohány, ahol a két öreget kapálni láttam. A tűző nap meg­torpant az asszony fekete fejkendőjénél, de a bácsika kalapja sem igen engedte a sugarakat izzadó homlo­kához. Csendesen dalolgattak ka­pálás közben. Nem nagyon lehetett érteni mit, hát megkérdeztem, amint a sor végére értek. „Szent ének ez fiam”, mondta a bátyó, „a maiak már nem ismerik ezeket.” Miért nem valami vidámabbat? „Mert a do­BÁR A TEREP NAGYJÄBÖL SlK, MEZŐT NEMIGEN TALÄLNI RAJTA. TEVEFÜNEK MONDJÁK A RITKÁN MEGTALÁLHATÓ FÜCSOMÓKAT A FÉLMOCSARAS VIDÉKEN. HOMOKSIVATAG, FÉLSIVATAG, AHOVA A SZABOLCSI ÉPlTÖMUNKASOK IS KÉSZÜLŐDNEK. A FORRÓ HOMOK ALATT VISZONT KINCSET ÉRŐ OLAJMEZŐ HÜZÖDIK, AMELYNEK KI- AKNÄZÄSA FONTOS CÉL A SZOVJETUNIÓBAN. S AZ ÉPÍTÉSBEN VA­LÓ RÉSZVÉTELÉRT A SARKKÖRÖN TÜLI TÄJRÖL ÉRKEZŐ GAZT KAP­JAK CSERÉBE A MAGYAROK. Irány a sivatag! Szabolcsiak a tengizi olajmezőn Az említett vidéket már megtapasztalták ketten is Nyíregyházáról. Ojtozi János, a Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat igazgatója és Zom- bor József, a Kelet-magyar­országi Állami Építőipari Vállalat főépítés-vezetője járt arra néhány hete, ahová nemsokára társaik követik. Hazánkkal nagyjából azonos földrajzi szélességben, mint­egy két és fél ezer kilométer­re található a tengizi olaj- mező, a Kászpi tenger keleti partja mellett, Kazahsztán­ban. A szárazföldi éghajlat adja, hogy nyáron árnyék­ban negyven fok fölé kúszik a hőmérő higanyszála, télen viszont majd ugyanennyit mérnek — mínuszban. Útépítők kétszázan A távolságok érzékelteté­sére: Gurjev, a legközelebbi nagyváros a maga három- százezer lakosával, az Ural folyó beömlésénél, ahová a nagy utasszállító repülőgé­pek is leszállnak. Innen lég­vonalban kétszáz kilométerre található Kulszari (vasúton van vagy háromszáz kilo­méter), az a harmincezer la­kosú város, ahová egyelőre az anyagok érkeznek. Továb­bi kilencven kilométerre áll az összkomfortos sivatagi fa­lu, a háromezer lakosú Ka­mton, ami mellett (húsz ki­lométeres körzetben) felépül az olajfinomító rendszer, el­készülnek a kiszolgáló léte­sítmények, s már alakul az ideiglenes felvonulási hely, ahol a közeljövőben majd ötezer magyar munkás lakó­tábora lesz. A fővállalkozó Vegyépszer márciusban kezd­te meg az építést. Az útépítők Nyíregyházá­ról mintegy kétszáz tagú stábbal vesznek részt az épít­kezésen , de az ország más vállalataival együtt ezernél többen lesznek, akik a belső úthálózat kialakításán szor­goskodnak. Készülnek a „csillagházak11 A kőolajipari komplexum kiszolgáló ipari bázisának építését — amiben a javító- műhelyektől a szociális léte­sítményekig minden szere­pel — a 22. sz. Állami Építő­ipari Vállalat nyerte el. Ne­ki alvállalkozója a ké'; sza bolcsi vállalat. A KEMÉV- nél úgy készülnek, hogy au­gusztustól folyamatosan in­dulnak a munkáscsoportok, akiknek az orvosi vizsgálata most folyik. Szeptember vé­gére kétszázan vesznek részt az építkezésen, ahol javító- csarnokot emelnek, megte­remtik az építőipari előre- gyártás feltételeit, beton- és aszfalttelepet hoznak létre, de nem marad el egy kony­ha megépítése sem. A Vegy­épszer a Fémmunkás Válla­lattal nagy ütemben építteti a „csillagházakat”, (amelye­ket az összekapcsolásukról neveztek így el), ahol egy- egy szobában összkomfortos körülmények között előbb négy, később csak három munkást helyeznek el. A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat hasonló létszámmal vesz részt az ipa­ri bázis építkezésén. Itt is folyik az egészségügyi alkal­massági vizsga. Határidő: 1991 A tengizi komplexum tel­jes átadási határideje 1991. Eddig lesznek kinn a magyar építők, természetesen nem mindig ugyanazok a munká­sok, hanem szakmánként vál­tozó összetételben, ahogy a munka kívánja. A nehéz kö­rülmények közötti építés — bár aki Líbiában járt, állít­ja, hogy Tengiz sokkal elvi­selhetőbb a lengedező szellő miatt — megfelelő anyagi megbecsüléssel jár. Hetente hat napon át kilenc órát dol­goznak. A kereset havi 8—12 ezer forintos alapbérnek fe­lel meg, amihez ugyanennyi munkahelyi pótlék és még 25 százalék tereppótlék jár. Amennyiben határidőn és előírt költségen belül dol­goznak, akkor még az alap­bérnek megfelelő prémium fizethető ki. A munkahelyen a teljes ellátásról gondoskod­nak, amiért a 20 rubeles na­pidíj felét kell fizetni. Álta­lában egyéves szerződést köt­nek egy-egy dolgozóval, amit meg lehet hosszabbítani. A hazai alapszabadságra még 16 nap pótszabadság jár, évente kétszeri hazautazást vállal a foglalkoztató válla­lat. A külföldi munkákra álta­lában sok a jelentkező. Ezt tapasztalni a tengizi kikül­detésnél is. A megyei mun­kaegészségügyi vizsgálat szi­gora ugyan figyelmeztető, hogy az építőmunkások kö­zött sokan nem ismerik elég­gé állapotukat, azonban akik kijutnak, biztosan megállják a helyüket. L B. Vízparton, külföldön Hol nyaralnak az úttörők? A megyében kilenc úttörő váltótábor van, a legtöbb fürdőzésre alkalmas víz mel­lett. Rakamaztól Gergelyi- ugornyáig a megye legszebb tájain idén nyáron húszezren táborozhatnak szervezett formában. Néhány táborban speciális oktatás is folyik. Csengerben például egész nyáron úttörővezető-képzés lesz, ahol egy-egy úttörőcsa­patból egyszerre négy gyerek sajátíthatja el a vezetés alap­ismereteit, illetve vihet haza jó ötleteket majd csapatá­hoz. A természetvédő pajtá­sok a sóstói szaktáborokban bővíthetik ismereteiket. Zánkára, Csillebércre és Szigligetre is sok úttörő el­látogat még. A szigligeti tá­bort például több éves szü­net után idén nyitották meg felújítva. Július elején 300 szabolcsi gyerek külföldre indul. Rzeszówban, Poznan­ban, Magdeburgban és Szat­márnémetiben szerezhetnek majd barátokat. Néhányan Franciaországba is eljutnak. A táborból hazatérőket és a vakációt itthon töltő gye­rekeket a nyár végéig más programok is várják. „Va­káció akció” címmel a me­gyei úttörőelnökség egy kis füzetet adott ki, amelyben különböző programokat kí­nál. Érdemes végigböngész­ni: amelyik fiatalban van kellő vállalkozókedv, a nyár hátralévő részében sem unat­kozik majd. Hozzánk szóló személyes üzenetet inté­zett csütörtökön a magyar nép legfelsőbb államha­talmi szerve, az ország- gyűlés. Az üzenet lényege tömören összefoglalható: gazdasági helyzetünk nem a tervezett módon, hanem azzal szöges ellentétben alakult. Ha a külföld előtt meg akarjuk őrizni hite­lünket, egyben életszínvo­nalunkat, ahhoz rendkívül gyorsan kell cselekedni, egész munkánkon javíta­ni. Most már valóban tu­domásul kell vennünk, hogy nem építhetünk más­ra, csak magunkra. Csu­pán saját jobb munkánk­ra számíthatunk, támasz­kodhatunk. Ez az őszinte hang jellemezte az ország- gyűlést, a legutóbbi keres­kedelmi kamarai tanács­kozást és a ma egy hete megtartott nyíregyházi pártaktívaülést is. Itt a budapesti pártbizottság első titkára így fogalma­zott: adott a lehetőség, hogy jobban szervezett, hasznosabb gazdasági és politikai munkával megta­láljuk a kiutat. Ennek el­ső számú feltétele, hogy a társadalomban visszaál­lítsuk a munka becsületét, méltó rangot adjunk a tisztes helytállásnak. A gondok leküzdéséhez új felfogásra, új magatartás­ra van szükség. Vallom, hogy a gazda­ság jelene, jövője hazánk minden egyes állampolgá­rán múlik. A segédmun­kástól a miniszterelnökig. Azon, hogy valamennyien gondosan megtervezett, ér­telmes munkát végezzünk. Hogy ott, ahol nincs meg, teremtsük meg a feltéte­leit a személyre szóló fel­adat kiosztásának, a sze­mélyre szóló következte­tések levonásának. Nem lehet tovább kibic módjá­ra új módszerekről be­szélni, s a régi módon cse­lekedni. Nem lehet má­sokra mutogatni, felelős­ségünk alól kibúvókat ke­resni, úgy élni, mintha a közjóért dolgozni csak mások feladata lenne. Felelősek vagyunk a lát­szattevékenységért, a pa­zarlásért, a közösséget sér­tő legapróbb dolgokért is. Mai mulasztásainkért ne­künk fogják a számlát holnap benyújtani. Kopka János Ének a dohányról hány nem tűri a hebehur­gya danászást. Tudja mitől sudárul a termete? A bú­csúsok énekétől.” Dehát máma már busszal mennek Pócsra, nem úgy mint ré- genében. Itt vonultak gya­log, vagy szekérrel a dűlő- utakon toronyiránt. Nem bánták a port. Igaz, nem siettek. Sokszor nem is láttuk őket, csak a szél hozta az asszonyok hangját. Az messzebbre hallatszik, mint a férfiaké. Tényleg. Az előbb én sem hallottam az öregét, csak a feleségéét. Annak ritmusából következett, hogy mind a ketten éne­kelgetnek. Folytatták is azután, hogy ismét hozzá­kezdtek a kapáláshoz. Csak a csend neszezett a me­legségben, a homok felett pedig délibáb remegett hangtalanul. Talán a zsoltár, de az égiek kegye mindenképpen — nagyon szép az öreg do­hánya. Nem érte jég, eső áztatta a palántáját, pótol­ni sem kellett. Nem bán­totta még betegség, kövér, érdes, egészséges leveleket hordott erős dereka. Boldo­gan siklik végig a tekintet az egyenletes állományon, és meg sem áll a szomszé­dos lucernatarló fölött szi­táló karvalyig. Ha létezik ének a búzamezőkről, akkor a dohánynak is van dala. Ésik Sándor Akkuniulátor-szakQalet nyílt Nyíregyházán. A görbehá­zi Béke Tsz nyíregyházi részlege önállósult, kisszö­vetkezetet létesítettek. Fő tevékenységűk különböző tí­pusú gépjárművek akkumulátortöltése, értékesítése, üzemanyagkutak karbantartása, ezenkívül villanysze­reléssel és laprugójavítással is foglalkoznak a kisszö­vetkezetben. Képünk a Dimitrov utcai akkumulátor­boltban készült.

Next

/
Thumbnails
Contents