Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-28 / 151. szám

Ülést tartott az Elnöki Tanács Egészségünk érdekébsn Nagyobb figyelem a megelőzésre Semmelweis-emlékSnnepség megyénkben - Kitüntetések Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Taná­csa. Losonczi Pál elnök tájé­koztatta a testületet Canaan Sodindo Banananak, a Zim­babwei Köztársaság elnöké­nek hivatalos, baráti látoga­tásáról és Kenan Evrennek, a Török Köztársaság elnöké­nek hivatalos látogatásáról, amelyek a közelmúltban tör­téntek. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelettel átfogóan szabályozta a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó fel- számolási eljárást, valamint törvényerejű rendeletet alko­tott a testület az állami né­pességnyilvántartásról. Az Elnöki Tanács a továb­biakban kinevezésről határo­zott, majd bírákat mentett fel és választott meg. Am operatív bizottság ülése Eredgnényes növényvédelem Az intenzív védekezés idő­szaka lezárult megyénk szán­tóföldi és gyümölcskultúrá­inak növényvédelmében — mondotta tegnap Nyíregyhá­zán Sallai Pál, a megyei nö­vényvédelmi és agrokémiai állomás igazgatója a növény- védelmi operatív bizottság ülésén. A jó alapozás után most már e fenntartó keze­lések vannak soron, és azok sikerén múlik, hogy az eddig befektetett munka és pénz ne vesszen kárba. A kalászosokban sok he­lyen felütötte fejét a fuzá­rium, elsősorban a gyenge ál­lományokban. Sajnos véde­kezésre a közeli aratás miatt már nincs mód. A kukoricá­ban rajzik a moly. különö­sen nagy a számuk Nábrád, Fehérgyarmat és Záhony tér­ségében. A vetésfehérítő bo­gár is a tengeritáblákba vál­tott, mert a gabonaféléken nem talál rágnivalót. A cu­korrépában erős feketelevél- tetű-fertőzés tapasztalható. A gyümölcsösökben az ilyenkor szokásos kártevők találhatók meg, az ellenük való védekezésnek semmi sem állít akadályt. Vezérgépek A z aratás vezérgépei a ^ kombájnok. Rangju­kat nemcsak az ad­ja, hogy a betakarítás élén járnak, velük kezdődik a munka. Egy arató-cséplő gépnél ma aligha van a mezőgazdaságban bonyolul­tabb masina. Ha minden részét nézzük, sok ezer da­rabból rakták össze, forgó, csúszó, egyszóval mozgást végző alkotó eleme több száz van. Az ára is ennek megfelelő. Egy E—516-os kombájn egymillió-kettő~ százezer forint. A vezérgépeket becsülni kell és a lehető legjobban hasznosítani — mondta Ran. András, a Balkányi Ál­lami Gazdaság főmérnöke, de azt is közölte, mire gon­dol. Van a gazdaságnak hat kombájnja, az aratnivaló- juk 800 hektár. Egy-egy gépre 140 hektárnyi jut,, nem sok, ha minden jól megy. Másrészt mivel a gazdaság vetőmagtermelő, jóval később kezdődik a betakarítás, mint az olyan üzemekben, ahol kenyér- és takarmánygabonát ter­mesztenek. Van tehát ka­pacitásfelesleg és van né­hány nap ráérő idő. Ezt kell hasznosítani, hogy a kom­bájnok árából, fenntartá­sából pluszként is megté­rüljön valami. A gondolatot tett követte és a gazdaságiak tárgyal­tak a zsá'kai itsz-szel, hogy az idén ott is aratnak. A zsá- kai tsz-ben, mert délebbre van, gyorsabban érik az ár­pa és a búza és mire itt acé­lossá lesz a gabonaszem, már haza is jöttek. Jó öt­let az ilyen, még ha nem is vadonatúj. A kombájn­kölcsönzés a megyében hob kisebb, hol nagyabb ará-i nyokban évek óta tart. És? most az arányokon van a| hangsúly. A vezérgépek, ai kombájnok kölcsönzése ölt~\ hetne nagyobb arányokat! is. Az eddigi gyakorlat sze-í rint az éves kombájnbérlés, és bérletbe adás nem több,’ két tucatnál, holott két-i háromszáz gép is végezhet-! ne vendégaratást. A gép- kölcsönzésnek természete­sen ára van, de vajon mi a drágább, az elhúzódó be­takarításból adódó szem­veszteség, avagy a vendég­aratók tarifája? A válasz egyértelmű: az üzemet a legtöbb esetben a bérletig díj többszörösét meghala­dó veszteség éri, ha elpe­reg a termés egy része. Ez előfordulhat mindenütt, ahol kevés az larató-cséplő vagy ahol sok már az ela­vult, de még üzemben tar­tott régi kombájn. ermészetesen a ve­zérgépek mellett van­nak más olyan esz­közök is, amelyekből egyik helyen bőség, más helyen szükség mutatkozik. Gon­doljunk a szállítójárművek­re, a bálázókra és nem utol­sósorban a szárítóüzemek­re. Ezeknél a kooperációk még kisebb, mint a kom­bájnoknál. A kialakult hely­zeten nemcsak lehet, de szükséges is változtatni. S. E. 1986. június 28., szombat I Értékelés négy megyéből Az MSZMP XIII. kongresz- szusa határozatainak helyi végrehajtásáról, az időszerű pártirányítási tennivalókról tartott pénteken Nyíregyhá­zán tájórtekezletet a Köz­ponti Bizottság gazdaságpo­litikai osztálya. A Szolnok, Heves, Borsod-Abaúj-Zemp- lén és Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottságok gaz­daságpolitikával foglalkozó titkárai és osztályvezetői előtt a vendéglátó megye ne­vében Gyuricsku Kálmán adott értékeltést. A tájérte­kezleten az egységes cselek­vésre, a kongresszusi hatá­rozatokban megfogalmazott legfontosabb célok végrehaj­tására hívták fel a figyelmet, meghatározták a pártmunka sajátos módszereit a teljesítés érdekében. mérést, pedig nagy felfedezé­se, a betegségmegelőzés nap­jainkban is az egyik legfon­tosabb feladata az egészség­ügynek. A miniszterhelyettes a jelenről szólva kiemelte: Magyarország lakosságának egészségi állapotával kőránt- sem lehetünk elégedettek. E téren a jelentős beruházások, műszerfejlesztések időszaká­ban sem kielégítő a helyzet. Minden erőfeszítés ellenére bizonyos területeken tovább emelkedett a halálozás ará­nya, romlott a lakosság egészségi állapota. Mostanra Semmelweis Ignác szü­letésének évfordulója az orvosok ünnepe. Szabolcs- Szatmár egészségügyi dol­gozóinak megyei rendez­vényét ezúttal június 27- én Tiszavasváriban, leg­fiatalabb városunkban tartották. A megjelenteket dr. Csiná- dy László, a megyei tanács vb egészségügyi osztályának vezető főorvosa köszöntötte, majd dr. Horváth Ottó egész­A kitüntetettek egy csoportja ségügyi „ miniszterhelyettes mondott ‘ünnepi beszédet. Bevezetőjében hangsú­lyozta: büszkék lehetünk ar­ra, hogy a világ ötven legte­kintélyesebb orvosát felsoro­ló amerikai listán Semmel­weis Ignác neve is megtalál­ható. A tiszteletére kiadott művészi emlékérem szemlé­letesen ábrázolja: az orvosi hivatás feladatokkal, gon­dokkal terhes. Az anyák megmentőjének tartott Sem­melweis munkássága csak halála után nyert méltó elis­Kockózat, pénz, rossz idő — ígéretes műsorok A szabadtéri kínálata Nem újkeletű kérdés a megyeszékhelyen: miért nem használjuk ki jobban az ezer nézőt befogadó Benczúr téri szabadtéri színházat változatos nyári kulturális rendezvé­nyekre. Több évvel ezelőtt — amikor még nem épült meg a jelenlegi megyei és városi művelődési ház — állandó színtársulata sem volt a megyének, emlékezetes nyári prog­ramokat bonyolítottak le a szabadtéri színpadon. Később inkább mozinak használták a város egyik szép színfoltját, az utóbbi öt év­ben pedig a Móricz Zsigmond Színház fenntartásába került a szabadtéri, de nyári ren­dezvények csak tavaly vol­tak itt, miután a megyei és városi művelődési központ vette át az eléggé leromlott állapotú szabadtéri __ intéz­ményt. Tetemes költséggel rendbe hozták a legfontosabb be­rendezési tárgyakat, a fény- technikai berendezéseket, át­festették a székeket... De ta­valy a kései — tavaszi — gazdacsere miatt csak néhány előadásra került sor. Az idén viszont tűrhető válasz­tékot kínál a szabadtéri; programjának megszervezé­séhez még a múlt év őszén hozzáláttak a megyei és vá­rosi művelődési központ nép­művelői. Valójában csak áp­rilis és május hónapban tud­tak érdemi tárgyalásokat folytatni és szerződéseket kötni a különböző rendező­irodákkal, illetve magánszer­vezőkkel, mert korábban nem voltak pontos dátumok az egyes művészek, illetve együttesek turnéinak idő­pontjairól. Az idei tervek között sze­repelt egy saját finanszírozá­sú és szervezésű nyári szín­házi bemutató előadás is. A Paraszt Hamlet, egy jugo­szláv szerző darabja kertit volna színre neves művészek — Balázs Péter, Tahi Tóth László, Schütz Ila és mások — közreműködésével. A költségek azonban — a szer­zői jogdíjjal, színészi honorá­riummal, szállítással, díszlet­tel stb. — megközelítették a 600 ezer forintot. Ez olyan összeg, amely telt ház és több előadás esetén is komoly rá­fizetéssel járt volna. Ezt nem vállalhatták. Le kellett mon­dani az önálló produkció színreviteléről... Maradt tehát a rendezőiro­dák, magánszervezők kínála­ta. Egy-egy komolyabb, lát­ványosabb produkció azon­ban ma már eléri, sőt meg­haladja a 100 ezer forintot. Ez még magas jegyárak mel­lett is ugyancsak nagy ráfi­zetéssel jár, ha az intézmény vállalja a kockázatot. A nyíregyházi szabadtéri szín­pad nem tartozik a nyári színházak kategóriájába, me­lyek egyes produkciói köz­ponti pénzügyi támoga­tást kaphatnak, a költsé­geket a művelődési in­tézmény éves költségveté­séből 4ell fedezni. Ezért kel­lett lemondani az egyik lát­ványos, kuriózum előadás­ról, a Lézer Színház nyír­egyházi vendégjátékáról is. amellyel komoly tárgyalás­ban voltak a művelődési köz­pont szakemberei. Végül is a nyári program, amelyben magyar nóta, ope­rett, rock, népzene, tánc és szalonzene, s egy vígjáték kapott helyet, produkción­ként 20—50 ezer forintos költséggel lekötött előadáso­kat jelent. így elfogadható, 50—80 forint közötti jegy­árakkal kalkulálhatnak a népművelők, ami szintén fon­tos, hisz a magas jegyárak nem kedveznek a látogatott­ságnak. Egyébként a nyíregy­házi szabadtéri jegyárai jó­val olcsóbbak a fővárosi sza­badtéri színpadokénál, ahol 80—150 forint között kapha­tók jegyek. Egy-egy produk­ció „lehozatala" viszont dup­la költségbe kerül a művelő­dési intézménynek a nagy távolság, a közreműködők szállásdíja , a díszletek, jel­mezek szállítása stb. miatt. (Folytatás a 4. oldalon) Az új szobor Tiszalökön világosan látható: az egész­ségügyi ellátás színvonalának intenzív fejlesztése mellett azonos fontosságú ' a haté­kony. eredményes megelőző munka, az egészséges élet­mód kialakítása, a káros szenvedélyek visszaszorítása. Mindezekhez azonban kevés az egészségügyben dolgozók jó szándéka. Nagyfokú szem­léletváltozásra is szükség van, mind a társadalomban, mind az egészségügyi dolgo­zók népes táborában. Horváth Ottó megyénk egészségügyéről szólva hang­súlyozta: olyan alapokat te­remtettünk meg, amelyek le­hetővé teszik a kitűzött cé­lok megvalósítását. A mi­niszterhelyettes a továbbiak­ban kitüntetéseket adott át az egészségügy különböző te­rületén dolgozóknak. (A ki­tüntetettek névsorát lapunk 15. oldalán közöljük.) A Semmelweis-ünnepség délutáni programjában Csontváry Kosztka Tivadar bronz mellszobrának avatá­sára került sor. Hondromati- disz Rigasz szobrászművész alkotását Tiszalökön, a gyógy­szertár előtti parkban leplez­ték le, emlékezve arra, hogy a nagy festő valamikor a te­lepülés patikájában gyógy­szerészként dolgozott. (kovács—jávor) Silókukorica vetéséhez készítik elő a talajt az aranyosapáti fjj Élet Termelőszövetke­zet egyik 60 hektáros területén. (Császár Csaba felvétele) XLIII. évfolyam, 151. szám ÁRA: 2,20 FORINT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents