Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-27 / 150. szám

1986. június 27. Kelet-Magyaroraság 3 Tanácskozott az országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról) rékoskodni. Ez nemcsak a költséggazdálkodás oldaláról fontos, hanem versenyképes­ségünk egyik előfeltétele is: enélkül ugyanis sem a termé­kek, setn a termékszerkezet korszerűsítésének feladata nem oldható meg. Marjai József ezután a gaz­dasági szabályozásról szólt, hangsúlyozva, hogy az egé­szében rugalmasabbá, éssze­rűbbé vált, de a megérett vál­toztatásokról nem lehet le­mondani a továbbiakban sem. — Különösen ár- és pénz­ügyi rendszerünk, ezen belül adórendszerünk szorul töké­letesítésre; a vállalati gazdál­kodás hatékonyságát reáli­sabban tükröző árrendszerre, a jövedelmező vállalatok gaz­dálkodását jobban segítő, a társadalmi igazságosságnak, az arányos közteherviselés­nek eleget tevő adórendszerre van szükség — mutatott rá. Minden értékelésünk, elem­zésünk azt erősíti meg, hogy fokozni kell erőfeszítésein­ket, gyorsítani cselekvésün­ket, s javítani munkánkat an­nak érdekében, hogy 1986-ot a lehető legjobb eredménnyel zárjuk; a kulcspontokon lega­lábbis megközelítsük az ér­vényes népgazdasági tervben kitűzött célokat. Súlyos kö­vetkezményekkel járna, ha ez nem sikerülne, mert nemcsak 1986-ban kellene gondjaink fokozódásával számolni, ha­nem erősen megterhelnénk a jövő évi, illetőleg az azt kö­vető évek gazdasági fejlődé­sét is. Amit ma elmulasztot­tunk, azt később pótolni kell, de az mindig több áldozatot és erőfeszítést követel. Nem építhetünk másra, mint erre — mondotta befejezésül Mar­jai József elfogadásra ajánl­va a törvényjavaslatot. Egy további képviselői fel­szólalás után Hetényi István összegezte a vitában elhang­zottakat, köszönetét mondott az észrevételekért, amelyeket a képviselők elsősorban a gazdasági feladatok megoldá­sával kapcsolatban tettek. Ezt követően szavazás követke­zett: az országgyűlés a Ma­gyar Népköztársaság 1985. évi költségvetésének és a taná­csok 1981—1985. évi pénz­ügyi tervének végrehajtásá­ról szóló törvényjavaslatot ál­talánosságban és részletei­ben, a benyújtott eredeti szö­veg szerint elfogadta. Ezután a második napiren­di téma tárgyalása követke­zett: Kárpáti Ferenc vezér- ezredes, honvédelmi minisz­ter beszámolóját a honvéde­lemről szóló 1976. évi I. tör­vény végrehajtásáról. Kárpáti Ferenc beszéde — Megtisztelő feladatom­nak teszek eleget, amikor a kormány megbízásából be­számolók a tíz évvel ezelőtt megalkotott, s elfogadott honvédelmi törvény végre­hajtásáról s annak fontosabb tapasztalatairól — mondotta elöljáróban a miniszter. Szeretném hangsúlyozni, hogy nincs semmilyen rend­kívüli Oka annak, hogy e kér­dés ma napirendre került. Is­meretes azonban, hogy már huzamosabb ideje, tartósan olyan nemzetközi viszonyok között élünk, amelyek indo­kolttá tették és teszik, hogy a honvédelem fejlesztésére és megfelelő színvonalon tartá­sára államunk megkülönböz­tetett figyelmet fordítson. Most, egy évtized tapaszta­latai alapján jóleső érzés­sel állapíthatjuk meg, hogy a törvény minden vonatkozás­ban jól szolgálja a haza vé­delmének ügyét, biztosítja védelmi képességünk magas színvonalát és hatékonysá­gát. Ez idő alatt egész tár­sadalmunkban még inkább elfogadottá vált, hogy a haza védelme az egész nép ügye, dolga. A honvédelmi törvény elő­írásainak megfelelően ki­épült és megszilárdult a hon­védelem irányításának rend­szere, amely a kormányzati szervek munkájától kezdve a helyi tanácsokig bezárólag jól funkcionál. A Miniszter- tanács a reális szükséglete­ket számba véve rendszere­sen állást foglalt a hadsereg­fejlesztés és felkészítés, a honvédelmi költségvetés és a honvédelmi készenlét min­den oldalú biztosítottságá­nak kérdéseiben. Kárpáti Ferenc ezután — többek között — a fegyveres erők és testületek állapotá­ról, felkészültségéről, mun­kájukról szólt. — Az elmúlt esztendőben, az MSZMP XIII. kongresz- szusán, társadalmi valósá­gunk értékelésének része­ként elismerő megfogalma­zás hangzott el: „A Magyar Népköztársaság fegyveres erői és testületéi, a néphad­sereg, a határőrség, a rendőr­ség, a munkásőrség és más fegyveres testületek egymás­sal szorosan együttműködve, népünk támogatásával ered­ményesen járulnak hozzá a béke megőrzéséhez, belső ren­dünk biztosításához.” E tömör megfogalmazás számos tényező gondos szám­bavételén, elemzésén alap­szik. Jelenthetem a Tisztelt Országgyűlésnek, hogy fegy­veres erőink és testületeink között jó szellemű, bensősé­ges együttműködés van és te­vékenységünkben összehan­golt, célirányos munkameg­osztás valósul meg. — Az elmúlt évtized során tovább folytattuk néphadse­regünk korszerűsítését, mi­nőségi fejlesztését. Néphad­seregünk a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek elismert, megbecsült tagja. Hadseregünk megítélésében meghatározónak tartjuk er­kölcsi-politikai egységét, ha­zánkhoz, szocialista társa­dalmi rendszerünkhöz való hűségét, a néppel való össze- forrottságát. Hadseregünk jellegéből fa­kad az is, hogy dolgozó né­pünk a szorosan vett kato­nai feladatokon túl is min­denkor számíthat katonái­nak helytállására, keze mun­kájára, ha azt az ország, a társadalom boldogulása meg­kívánja. Ezen túlmenően néphad­seregünk részt vesz az építő­munka feladatainak végre­hajtásában is. Az építő-mű­szaki csapatok mintegy 50 vállalatnál vesznek részt ki­emelt nagyberuházások meg­valósításában. Bizonyára sokukban fel­merül a kérdés: vannak-e gondjaink a katonák ne­velésében? Igen vannak — erről is őszintén kell szól­nunk. Bevonuló fiataljaink­nak nagyobb hányada kel­lő műveltséggel, szakmai felkészültséggel rendelkezik, ugyanakkor a mai huszon­éveseknek kevés az életta­pasztalatuk. Nevelésük ép­pen ezért átgondolt, komoly feladatot jelent, figyelmessé­get és a nevelőktől magas felkészültséget igényel. Itt vetném fel a katonák egészségi állapotával össze­függő gondunkat is. Jelentős azoknak a fiataloknak a szá­ma, akik már a sorozásnál „szolgálatra alkalmatlan” mi­nősítést kapnak, vagy csak korlátozott mértékben alkal­masak, s az erős fizikai meg­terhelést igénylő kiképzési és testnevelési foglalkozások alól felmentést kell kapjanak. Ezért mi is messzemenően támogatjuk a kormány és a KISZ azon törekvését, hogy az ifjúsági, a diáksportot új alapokra helyezve, a tömeg­sportot a maihoz képest je­lentősen kiszélesítsük és fel­lendítsük. Kárpáti Ferenc a további­akban megállapította: ha­zánkban a törvény által sza­bályozottan érvényesül az ál­talános hadkötelezettség. Ti­zennyolc hónapos szolgálati idővel számolunk a főiskolai és egyetemi hallgatók eseté­ben is. Közülük az egyetemi előfelvételis hallgatók meg­osztottan, egyrészt az egyete­mi tanulmányok megkezdése előtt, majd befejezése után teljesítik szolgálatukat. An­nak érdekében, hogy az egyén és a társadalom érde­két jobban összhangba hoz­zuk, a Művelődési Miniszté­riummal közösen tanulmá­nyozzuk annak lehetőségét, hogy azokon az egyetemeken, amelyek a hadsereg szem­pontjából közvetlenebbül hasznosítható képesítést nyúj­tanak, az egyetemre felvételt nyert hallgatóknak lehetővé tennénk a választást: tanul­mányaik előtt, vagy után kí­vánnak-e szolgálati kötelme­iknek eleget tenni. Nem kizárt, hogy a követ­kező években jelentősen szű­kíteni kell a 18 hónaljnál rö- videbb sorkatonai szolgálatot teljesítők körét. Erre az kény­szerít bennünket, hogy a fegyveres erők újoncszükség­letét a 90-es évek után is biztosítanunk kell, amikor a demográfiai helyzet követ­keztében lényegesen kisebb létszám áll majd rendelke­zésre. A kedvezmények köfébe tartozik az is, hogy a nős és egyéb családi okok miatt ne­hezebb helyzetben lévő sor­köteleseket lehetőleg a lakó­helyükhöz közeli alakulatok­hoz hívjuk be. Igaz, egyes esetekben erre honvédelmi érdekből, vagy egyszerűen azért, mert a lakóhelyhez kö­zeli alakulat nincs, nem ke­rülhet sor. A miniszter ezután emlé­keztetett arra: amikor tíz év­vel ezelőtt a honvédelmi tör­vényt elfogadták, a világ ép­pen az enyhülés tényét és ki­bontakoztatásának további módjait megfogalmazó hel­sinki megállapodás után volt, és abban bízott, hogy az eny­hülés folyamatát a katonai szférában is meg lehet te­remteni. — A szocialista világ, min­denekelőtt a Varsói Szerző­déshez tartozó testvéri orszá­gok nagy erőfeszítéseket tet­tek annak érdekében, hogy ez a remény valósággá vál­jon. A szovjet kormány, a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének er­re irányuló kezdeményezései azonban ez ideig nem talál­tak kellő fogadtatásra, meg­értésre. A Varsói Szerződés Politi­kai Tanácskozó Testületének június 11 —i, Budapesten meg­tartott ülésén újabb kezde­ményezésekkel fordult az Egyesült Államokhoz és a NATO többi országaihoz. A Politikai Tanácskozó Testület a nukleáris kísérletek be­szüntetését, az Európában telepített közép-hatótávolsá­gú rakéták kölcsönös és tel­jes felszámolását, az űrfegy­verkezés megállítását, a ve­gyi fegyverek megsemmisíté­sét és ipari bázisuk felszá­molását előirányzó javasla­tain túl, most az európai had­erők és hagyományos fegy­verzetük jelentős csökkenté­sét is kezdeményezte. A Magyar Népköztársaság érdekei teljesen egybeesnek AZ ORSZÁGGYŰLÉS SAJTÓIRODÁJA KÖZLI: szövetségeseink törekvéseivel. A szocialista Magyarország számára a béke, a biztonság, a barátság, az együttműkö­dés nem pusztán szavakat je­lent, hanem szilárd elveken, súlyos történelmi tapasztala­tokon nyugvó hosszú távú po­litikát. Kárpáti Ferenc végezetül köszönetét mondott a katona­fiainkat felnevelő családok­nak, azoknak, akik áldozatos munkájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy fiaik becsülettel teljesíthessék hazájuk és né­pük iránti kötelezettségüket. — Köszönetemet fejezem ki az államapparátus, a tár­sadalmi szervezetek, a gazda­sági szervek és intézmények vezetőinek, és dolgozóinak, a pedagógusok nagy tömegei­nek, akik munkájukkal hon­védelmünk erősítését szolgál­ják. Végezetül engedjék meg, hogy a fegyveres erők és testületek állománya nevé­ben megköszönjem országunk politikai és állami vezető szerveinek, az országgyűlés­nek, népünknek hazánk biz­tonságáért és védelméért tett erőfeszítéseit, a rólunk való gondoskodást — mondotta, s kérte az országgyűlést, hogy a beszámolót vitassa meg és fogadja el. Gyuricza László, az ország- gyűlés honvédelmi bizottsá­gának elnöke szólt először a miniszteri beszámoló után, majd öt képviselő mondta el véleményét. A felszólalások­ra Kárpáti Ferenc válaszolt. Határozathozatal következett: az országgyűlés az 1976. évi I. törvény végrehajtásáról el­hangzott miniszteri beszá­molót, valamint a vitában el­hangzottakra adott választ jóváhagyólag tudomásul vet­te. Ezt követően a napirend harmadik témájának meg- tárgyalááával folytatta és fe­jezte be munkáját az ország- gyűlés nyári ülésszaka. A törvényhozó testület csü­törtöki zárt ülésén Sarlós Ist­ván elnök előterjesztésében megvitatta és elfogadta az ügyrendjének módosítására és egységes szövegére vonat­kozó javaslatot. Az ügyrend elfogadásával az országgyűlés működésé­nek szabályait, tárgyalási rendjét az alkotmánnyal összhangban, az alaptörvény­ben kapott felhatalmazás alapján és a kormányzati szervekkel kialakított mun­kamegosztást figyelembe vé­ve határozták meg a képvi­selők. Ugyanebben a szel­lemben szól a házszabály a képviselők kötelességéről, amelyeket e tisztségük rájuk ró, illetve az ennek alapján őket megillető jogokról is. A társadalmi, gazdasági fejlődés, a szocialista demok­rácia kiteljesedése, intéz­ményrendszerének gazdago­dása tette lehetővé és szüksé­gessé, hogy a törvényhozó tes­tület tevékenységének sza­bályait is az ezekből eredő új követelményekhez igazít­sák. Ugyanakkor az új szö­vegezésű ügyrend — bár a változások száma jelentős — az eredeti rendelkezések kö­zül számosat megőriz, s az új elemek sem jelentik a ko­rábbiak elvetését, csupán a formálódó gyakorlathaz iga­zításukat. A továbbiakban kiemelünk néhány konkrét változást, magyarázatra szoruló tételt a legjelentősebbek közül. Üj pontként került a ház­szabályba a képviselők es­kütételének előírása. Az es­kü szövegének aláírásával a képviselő a haza, a nép irán­ti hűségre, érdekei képvise­letére, az alkotmány és az alkotmányos jogszabályok megtartására, az állami és a szolgálati titok megőrzésé­re tesz Ígéretet. A megalapozottabb véle­ményalkotást segíti élő, s lehetővé teszi egy-egy jelen­tősebb döntés megszületése egész útjának figyelemmel kísérését a képviselők sza­mára a kétlépcsős tárgyalás gyakorlatának bevezetése. A módosított ügyrend sze­rint célszerű a kiemelten fon­tos gazdasági terveket és koncenpciókat két fordu­lóban megtárgyalni. Az első fordulóban az általános vi­tát folytatja le az ország- gyűlés, a koncepció irányel­veit, tervezetét véleményezi. A másodikban már a vita alapján véglegesített terv­ről, illetve koncepcióról dönt. Az új szövegezésű ügy­rend intézkedik az interpellá­ció rangjának növeléséről azzal, hogy különbséget tesz a képviselők ilyen címen be­nyújtható, valamint egysze­rű, tájékoztató jellegű kér­dései között. Az eddigi mindenkor nyílt szavazás gyakorlatának ál­talános megtartása mellett két esetre is bevezette az új házszabály a titkos szavazó­lapos választást, az ország­gyűlés tisztségviselőire, il­letve az országos listán meg­üresedett helyek betöltésére való szavazásnál. Ez utóbbi esetben egyébként a válasz­tási törvény előírásaihoz va­ló igazodás is indokolja a fenti rendelkezést. Az észrevételekkel módo­sított új szövegezésű ügy­rend összességében megfe­lel a korábban jelzett kö­vetelményeknek, alkalmaz­kodik a törvényhozással szembeni új elvárásokhoz. Alátámasztja azt a politikai szándékot, hogy bővüljön az országgyűlés tevékenységi kö­re, növekedjék az állami élet­ben betöltött szerepe. Június 28-án és 29-én, a labdarúgó VB utolsó két napján jelentkezik legközelebb a televízió Hétvége című műsora. A 3.-4. helyet eldöntő szombati mérkőzésre, valamint a vasárnapi döntőre ingyenes ^ÁMÍTQElÉFE^ CÖITBTÓ játékot hirdet a Magyar Televízió.a Képes 7 szerkesztősége, a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat, valamint a Hírlapkiadó Vállalat. A számítógép segítségével már 20-25 perccel a mérkőzés vége után eldől - és Ön ezt láthatja a saját képernyőjén hogy a helyesen tippelők közül ki a szerencsés nyertes, kinek jut a színes TV-készülók, az értékes számítógép, vagy a fődíj, a Dácia gépkocsi. Amennyiben ön szereti a kockázat nélküli szerencsejátékot, legyen a játszótársunk! Kérjük, olvassa el és fogadja el a JÁTÉKSZABÁLYOK at 1. A játékban minden magyar állam­polgár a személyi számával (név és cím nélkül) vehet részt. Egy mérkő­zésre mindenki csak egy tippet ad­hat le. Akinek a személyi száma kétszer, vagy többször fordul elő egy mérkőzés tippjei mellett, azt a számítógép programja automatiku­san kizárja a játékosok sorából! 2. A góltotóban a mérkőzés 90 per­ce, illetve hosszabbítás esetén a 120 perc alatt kialakult végeredményt kell eltalálni. Ez döntetlen is lehet! (120 percnyi döntetlen után bün­tető rúgásokkal döntik el a mérkő­zés sorsát. Ennek eredményét már nem vesszük figyelembe!) 3. Játszani kétféleképpen lehet. a) Tippelhet írásban: június 27-én pénteken a Képes 7-ben, a Ma­gyar, Hírlapban, a Magyar Nemzetben, valamint az ország vala­mennyi megyei lapjában megjelenik egy tippszelvény, amelyre Ön beírhatja az elgondolt eredményt, valamint a személyi számát. A kitöltött szelvényeket vidéken a megyei lapok szerkesztősége előtt, Budapesten a Televízió Szabadság téri székházánál, továbbá a Képes 7 szerkesztősége (VII., Lenin krt. 9-11.), valamint a Hír­lapkiadó Vállalat székháza (Vili., Blaha L. tér 3.) előtt lehet a gyűjtőládába bedobni június 27-én, pénteken reggel 8-tól este 8 óráig. b) Tippelhet telefonon: a 170-333-as budapesti telefonszám egy- időben 40 hívást tud fogadni. Ez a szám az országból bárhonnan hívható június 27-én péntek este 20.00 órától. Ettől kezdve egész éjszaka és szombaton 19.30 óráig mindkét mérkőzés eredményére lehet tippelni. ( Tehát a bemondott eredményt és a személyi szá­mot a telefonkezelő kisasszony visszaolvassa.) Szombat este 19.30 után már csak a vasárnap esti döntő eredményére fogadnak el tippeket. A telefonügyelet szombatról vasárnapra virradó éjsza­ka is működik. 4. Mind az újságokból kivágott tipp- szelvényeket, mind pedig a telefo­non bemondott tippeket számító­gépen dolgozzák fel és végül egy központi számítógépben összesítik. A gép a mérkőzés vége után néhány perc alatt kiválogatja azokat a sze­mélyi számokat, amelyeknek tulaj­donosa eltalálta a végeredményt. Ezt követően kezdődhet a helyesen tippelők között a sorsolás. 5. Szombaton is, vasárnap is a TV Hétvége műsora élő adásban közve­títi a sorsolást. Mindkét mérkőzés után egy-egy színes TV készüléket és egy-egy számítógépet sorsolnak ki a végeredmény eltalálói között. Vasárnap este külön sorsolást tarta­nak azok között, akik mindkét mér­kőzés végeredményét eltalálták. A főnyeremény egy Dácia gépkocsi. A játék kitalálói és lebonyolítói - televíziósok, újságírók, számítástechnikai szakemberek, és még sokan mások - őszintén remélik, hogy akik részt vesznek az első televíziós góltotóban, jól fognak szórakozni. És még annyit kérnek, hogy pontosan írják, vagy diktálják személyi számaikat, mert az esetleges elírásokért, elhallásokért nem vállalhatnak felelősséget. Szerencsés tippelést! Legyen játszótársunk június 27-én, 28-án és 29-én! a TV HÉTVÉGE szerkesztősége a Képes 7 szerkesztősége a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat és a Hírlapkiadó Vállalat LABDARÚGÓ VB MEXIKÓ ’86 Személyi szám Hnhn' ■ A 3. helyért:________________________________________________________________ _ Belgium Franciaország • Az 1. helyért: ___________________________ ______________________________________ Argentína NSZK • Mit kérdezne Ön a közlekedési minisztertől a TV hétvége műsorában? Kérdések:.............................................................................................................................................................. .............................. képes92 A közérdeklődésre számottevő kérdésekre válaszol URBÁN LAJOS miniszter a TV HÉTVÉGE műsorában, valamint a képes'J hasábjain. képes*J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents