Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-25 / 148. szám

4 Kelet-Magyarország 1986. június 25 Á LIMP kongresszusa elé: A politikai refon Vasárnap megnyíló 10. kongresszusán a Lengyel Egyesült Munkáspárt arról adhat számot, hogy figyelem­re méltó politikai reformo­kat indított el az elmúlt öt évben. A 9., rendkívüli kong­resszusán ugyanis a párt azt a tanulságot vonta le az 1980- ban kirobbant gazdasági, po­litikai és társadalmi válság­ból (Lengyelország háború utáni kríziseinek legsúlyo- sabbikából), hogy új mecha­nizmusokra van szükség, amelyek elejét veszik a vál­ságok ismétlődésének. A gazdaságban ezért indították el a mélyreható decentrali­záló reformot, amelynek vég­ső célja az, hogy a könnyen hibákat okozó „kézivezérlés” helyett a gazdaságot önsza­bályozó mechanizmusok irá­nyítsák. A politikába^ pedig az intézményrendszer na­gyon is figyelemre méltó de- mokratozálása kezdődött meg. Az intézményrendszer át­alakítása több síkon folyt: egyrészt az egyén és a társa­dalom nagyobb beleszóláshoz jutott a döntések meghoza­talába. Másrészt hatásosabbá vált a meghozott döntések megvalósításának társadal­mi ellenőrzése, harmadrészt erősödött a döntésmegvalósí­tás törvényes ellenőrzése is. Ma már minden fontosabb döntés előtt széles körű tár­sadalmi vitát tartanak. Nagy­szabásúi konzultáció volt pél­dául a választási szabályzat módosításáról, az éves és az ötéves tervek kidolgozása előtt. A lakosság kifejtette véleményét, hogy a központi áremelések anyagi terhét mi­lyen arányban osszák el a társadalom különböző cso­portjai között. Gomba módra szaporodtak el a különböző döntéshozó és végrehajtó szervek mellett a közvéle­ményt képviselő tanácsadó testületek. Közülük legfon­tosabb a parlament melletti társadalmi gazdasági tanács, amelynek tagjai (nem parla­menti képviselők) az egész társadalmat reprezentálva véleményezik a készülő tör­vényeket, jelezve, hogy azok milyen társadalmi fogadtatás­ra számíthatnak. Hasonló társadalmi konzultatív tes­tületek segítik a kormány munkáját is. Ezekben a tes­tületekben vagy a társadal­mi konzultációk során gyak­ran hangzanak el ellentétes vélemények is. A vita és a kritika polgárjogot nyert a lengyel közéletben. Az élet minden területén erősödött az önkormányzati jelleg. A dolgozók a munka­helyi önkormányzati szerve­ken keresztül beleszólhatnak a vállalat legfontosabb kér­déseibe, adott esetben meg­választhatják az igazgatót is. Kibővült a helyi és a megyek tanácsok hatásköre, nőtt a különféle társadalmi szer­vek jelentősége. Minden szinten nagyobb lett a vá­lasztott, képviseleti szervek rangja a végrehajtó szervek­kel, függetlenített appará­tusokkal szemben. Minden választott testület­nek, különösen a parlament­nek, szélesedett a számonké- rő hatásköre. Létrehozták egy új, nem hivatásos ellenőrök­ből álló társadalmi ellenőr­ző testületet, a munkás—pa­raszt felügyelőséget (tagjai­nak csaknem háromnegyede munkás vagy paraszt), amely az élet minden területén van hivatva leleplezni a visszás­ságokat. Nagyobb lett az adminiszt­ratív döntések megfelleb- bezhetősége. A bírósági ellen­őrzésnek precedens nélküli formái születtek: állambíró­ságot állítottak fel annak el­lenőrzésére, hogy a magas rangú állami vezetők hiva­taluk ellátása közben nem sértik-e meg az alkotmányt, létrejött, és már meg is kezd­te működését az alkotmány- bíróság, amely afölött őrkö­dik, hogy a törvények, ren­deletek megfeleljenek az alkotmány szellemének és betűjének. Mégis a gyakorlatban a po­litikai intézményrendszer demokratizálása még min­dig nem működik kielégítő­en, még mindig fennáll — sőt az utóbbi egy-két évben mintha erősödne is — az újabb bürokratikus torzulás veszélye. A lakosság pedig nem túl aktívan él újkeletű beleszólási és ellenőrzési jo­gával. Van még néhány „lyuk” a demokratikus épít­mény falán: a választási rendszer demokratizálása el­maradt a lakosság várako­zásaitól (ennek hangot adott a népfrontszerű nemzeti ha­zafias újjászületési moz­galom is, vagy nemrégiben a párt lapjának egyik cikke). Nem született meg az a tör­vény, amely a társadalmi konzultációk immár kiala­kult gyakorlatát szabályoz­ná. és nem valósult meg egyelőre az a terv sem, hogy svéd mintára külön intéz­ményt állítanak fel az ál­lampolgári jogok védelmé­re. Lengyelországban ma a társadalom minden rétege és csoportja a politikai élet további demokratizálása mellett van. A LEMP-nek a kongresszuson elfogadandó hosszú távú programja is úgy tekinti a demokrácia fej­lesztését, mint a szocializmus egyik általános törvénysze­rűségét. A LEMP lapjában, a Trybuna Luduban t íi nappal a kongresszus meg­nyitása előtt olyan cikk je­lent meg, amely további lé­nyeges előrelépéseket sür­get a demokrácia fejleszté­sében és hangsúlyozza, hogy ezt a LEMP-nek kell kezde­ményeznie. S. I. Építkezők figyelmébe ajánljuk! Alapozáshoz, járdakészítéshez, lépcsőelemek kialakításához folyamkavicsot kínálunk reklám áron! Nyíregyházán 5 km-en belül , a helyszínre szállítva 292,— Ft m’ ■ f Tiszalökön 10 km-en belül 133,— Ft,'ms A feltüntetett m’-enkénti egységár magába foglalja a fuvarköltséget is. Befizetés a telepi pénztárba. #O £ í ®O (Folytatás az 1. oldalról) például a vezetékes ivóvíz tekintetében. A hetedik öt­éves terv során tovább foly­tatódik a vezetéképítés — el­sősorban lakossági társulá­sokkal A tervidőszak első fe­lében á Kálmánháza—Man- da-bokor—Felsősima térség kap egészséges ivóvizet. A szennyvízelvezetés legalább ekkora gond, ezért a jövőben víz-csatornamű társulatokat szerveznek. A számítások azt mutatják, hogy ha megvaló­sulnak <a tervek, a kilencve­nes évekre 91 százalékra nő a vízellátásba kapcsolt lakások aránya, és mintegy 76 száza­lékra a szennyvízelvezetéssel' ellátott otthonoké. Ide tarto­zik még: a jövő évben befeje­zik Nyíregyházán a II. számú szennyvíztelep építését. A növekvő város számára még nem jelent ugyan gon­dot a távhőkapacitás, ám már gondolni kell a hőerőmű fej­lesztésére is — hangzott el a tanácsülésen. Emellett to­vábbra Is komoly tempójú lesz a tanácsi szervezésű ma­gánerős lakossági gázhálózat­építés. A tanácsülés megvitatta a megyeszékhely hosszú távú, az ezredfordulóig szóló fej­lesztési elképzeléseit is. Emel­lett rendeletet alkottak a la­kóbizottságokról, és módosí­tották a lakásrendeletet. (Mindezekre lapunkban még visszatérünk.) A városi tanács nyugdíjba vonulása alkalmából köszö­netét fejezte ki dr. Fodor Jó­zsefnek, a terv- és munkaügyi osztály eddigi vezetőjének, és felmentette tisztségéből. ★ Mutatós adatnak tűnik, hogy tavaly több, mint 50 ez­ren vettek részt a Zalka Má­té Művelődési Központ ren­dezvényein Mátészalkán. Ez annnyit jelent, hogy a lako­sok átlagosan 2—3 alkalom­mal mentek el a programok­ra. A valóságban nagyjából ugyanazok járnak a művelő­dési házba, sokan «sak rit­kán, vagy egyáltalán nem jutnak el oda. Sajnos Mátészalkára is jel­lemző, hogy csökken az ér­deklődés a szabadidős, kul­turális események iránt. Je­lentős a visszaesés az ifjúsági klubmozgalomban. Szakmai értelemben színvonalas klub­élet nincs, inkább három klubhelyiség rendszeres nyit- vatartásáról lehet számot adni. Kedvezőbb eredménnyel PÁRIZSI LEVÉL Sza ba d sá g-szobor és vízum Chirac francia miniszterelnök és Párizs polgármes­tere, valamint Joe Rogers amerikai nagykövet hétfőn Párizsban, a Hattyúk szigetén ünnepélyes keretek kö­zött felavatta a Szabadság-szobor kisebbített mását. A „Madame Liberté”-nek elnevezett szobor csak 16 méter magas — a talapzatot is beleértve —, míg az eredeti, száz éve New York tengeri bejáratát vigyázó „Miss Liberty" 46 méter magas. A Szajna szigetén, a Grenélle hídnál lévő szobor nemcsak méreteiben különbözik a New York-itól, ha­nem abban is, hogy francia és amerikai zászlók szí­néből készült ruhába öltöztették. A talapzatig érő „zászlóruha" százéves divatmúltra tekint vissza, de az örök hazafiságot sugározza. Most lesz száz éve július 4-én, hogy Franciaország — talán nevelési célzattal? — ajándékba adta a Szabadság-szobrot az amerikaiaknak. A száz év alatt meggyengült szobrot a franciák 260 millió dolláros költségen renoválták és július 3-án Reagan és Mitterrand elnök jelenlétében átadják az — Európára, de különösen a franciákra duzzogó — ame­rikaiaknak. Nem az ajándék szobor miatt duzzognak„ hanem — hála a hivatalos propagandának —, félnek a terroriz­mustól. másrészt pedig orrolnak a franciákra, mert nem engedték — amerikai területként — átrepülni az or­száguk fölött a Líbiát bombázó F—11-es harci gépeket. De a propaganda, a jó „hazafiság" mellett természe­tesen döntő szerepet játszik a dollár árfolyamának esé­se. a világ pénzpiaci helyzetének bizonytalansága. A francia kabaré- és szállodatulajdonosok azt panaszol­ják. hogy az amerikai vendégek hiánya mintegy 50 szá­zalékos kiesést jelent forgalmukban, az országnak pe­dig egy-, vagy másfél milliárd turisztikai bevételkie­sést okoz. A bevétel visszaesése miatt siránkozók abban re­ménykednek, hogy talán őszre javulni fog a helyzet, hiszen a francia kormány mindent megtesz a válto­zásért. Egyébként is, ha egy amerikai meggondolja ma­gát, felszáll a legközelebbi alkalmas járműre és átha­józik vagy átrepül Franciaországba. Semmi formaság­ra. vízumra nincs szüksége. De ez az út egyirányú, mert ha egy francia részt akar venni például a Szabadság-szobor újraavatásán, vízumért kell folyamodnia az amerikai nagykövetség­hez. Az elküldi a részletes, mindenre kiterjedő kérdő­ívet az NSZK-beli komputerizált amerikai vízumkérő központba, ahonnan az igenlő vagy elutasító válasz két héten belül már meg is érkezik. S ekkor — ha igenlő a válasz — a francia is dönthet, hogy milyen járműre szálljon. A Szajna-sziget „kis szabadság" szobor avatásakor a kivezényelt éljenző gyerekek zsivajában az a kérdés tolul az ember gondolatába, miért nem kíséri el Chirac — mint az utóbbi időben teszi — New Yorkba is Mit­terrand elnököt? A vízumkérő amerikai komputerekbe még mindig be lenne táplálva Chirac gyermekkori bot­lása, amiért az amerikai hivatalnokok szemében kom­munistagyanús lett? Kétségtelen, a Szabadság-szobor New York kapujában teljesen amerikanizálódott, s a barátoknak sem jelez szabad utat az Egyesült Álla­mokba. Párizs. 1986 június. DCaaácJ 7)litván szervezik a tanfolyamokat. Lenne érdeklődés például a nyelvtanfolyamok iránt, vi­szont sem a városban, sem a vonzáskörzetében nincs elég nyelvtanár. Ráadásul közülük is csak kevesen vál­lalkoznak oktatásra ebben a formában. Nincs elegendő ember a balettoktatásban sem. Bár évről évre nő a mű­sorkínálat, mégis gond a vá­lasztás, mert csökken a mű­sorok színvonala. Ráadásul megnőttek a költségek is, me­lyek az előadásokat terhe­lik. Többek közt ezekről a gon­dokról esett szó a városi ta­nács végrehajtó bizottságá­nak június 24-i ülésén Máté­szalkán, a művelődési köz­pont munkáját értékelő be­számolóban. A tanácskozáson szó volt a középiskolát vég­zett fiatalok elhelyezkedésé­ről, s a múlt évi pénzmarad­vány felosztásáról is. ★ Ugyancsak június 24-én ülésezett a városi tanács vég­rehajtó bizottsága Vásáros- naményban. A szociálpoliti­kai tennivalókat ismertető beszámolóban sok más mel­lett elhangzott, hogy a rá­szorulókról való gondoskodás már nemcsak a segélyezés­ben nyilvánul meg. Erre a célra milliókat költenek a városban. A kérelmek elbí­rálása nagy körültekintést igényel, mert előfordulnak indokolatlan igénylések. Je­lentkeznek olyanok, akik ko­rábban nem dolgoztak, s most segélyből szeretnének megélni. Gyakori az az eset is, mikor a rászoruló a ta­nácstag kezdeményezésére jut anyagi segítséghez. Az öregek napközi ottho­nát húsz idős ember látogat­ja rendszeresen. Idén há­rommal gyarapodott itt a lét­szám. Ez bizonyítja, hogy egyre többen szabadulnak meg az előítéleteiktől, melyek sok embert visszatartanak ettől a gondozási formától. Kedvelt Vásárosnaménvban a házi gondozás. Ennek kere­tében 24 idős embert látogat­nak a szociális gondozónők. Ugrásszerűen megnőtt az ér­deklődés a szociális étkezte­tés iránt: jelenleg csaknem félszázan részesülnek ebben a kedvezményben. Ebben a tervidőszakban tovább sze­retnék gyarapítani az öregek­ről való gondoskodás lehető­ségeit a településen. A ta­nács tervei szerint 1988-ban nyitnak egy öregek napközi otthonát Vitkán is. Bulgáriai turizmus Ki korán kel... Korán kell kelnie annak a magyar turistának, aki ha­gyományos bolgár rózsaszü­reten szeretne részt venni. A szirmokat ugyanis reggel 5- től 9-ig szedik, mert ekkor a legnagyobb az olajtartal­ma, háromszor akkora, mint az esti órákban. Bulgáriában tulajdonkép­pen a május közepén kezdő­dő rózsaszürettel indul min­den évben az igazi idegenfor­galmi szezon. A sziromgyűj­tés június közepe után ér vé­get, nem így a külföldi tu­risták nagy rohama, amely — az időjárástól függően — általában októberig tart. Ezekben a hónapokban ér­kezik Bulgáriába az ideláto­gató külföldiek döntő többsé­ge. Tavaly csaknem 7,3 mil­lió külföldi járt Bulgáriában, közöttük mintegy negyed- millió magyar turista. A sta­tisztikák szerint az utóbbi másfél évtizedben rohamosan nőtt a magyar turisták Bul­gária iránti érdeklődése, hi­szen 1970-ben még csak 58 ezer magyar járt Bulgáriá­ban. (1985-ben 35 ezer bol­gár állampolgár járt Ma­gyarországon.) Ja bolgár és a magyar uta­zási _ irodák prospektusai részletesen felsorolják mind­azokat a nevezetességeket, látnivalókat, amelyek Bulgá­riában várják a turistákat. A legnagyobb bolgár utazási iroda, a Balkánturiszt szófiai központjának illetékesei azt tanácsolják ebben az évben a Bulgáriába nem szervezett keretek között utazó magyar turistáknak, hogy minden­képpen Kérjenek tájékozta­tást az utazási iroda magyar- országi képviseletétől az ál­talános tudnivalókról. Bulgá­riában mindenütt elsőbbsé­get élveznek a turistacsopor­tok, akár a szállodai, vagy campingférőhelvek elosztá­sánál, akár az éttermi ki­szolgálásnál. A bolgár ide­genforgalmi szakemberek hangsúlyozzák, mindez nem azt jelenti, hogy az egyéni turista nem szívesen látott vendég errefelé, de szállását és étkeztetését senki sem ga­rantálja, minderről önmagá­nak kell gondoskodnia. Szófiai központi tájékozta­tás szerint tavalyhoz képest alapvetően nem változnak Bulgáriában ebben az évben a turisztikai szolgáltatások árai. így például a szállodai szobaárak kétágyas szobát véve, férőhelyenként 27—30 levába kerülnek általában a négycsillagos szállodákban, a háromcsillagosban 15—35, a kétcsillagosban 9—24, az egy­csillagosban 5—10 levát kér­nek egy éjszakára. Ezek az árak tájékoztató jellegűek, s hosszú évek óta a külföldiek többet fizetnek ugyanazért a férőhelyért, mint a hazaiak. Bulgáriában négy kategó­riába sorolták a kő- vagy faházakban szállást kínáló bungalovv-kat. Az első kate­góriában például egy két há­lószobás, négyágyas ház napi bérleti díja 65—75 levába kerül, a negyedik kategóriá­ban egy kétágyas faházat 4,8—8,2 leváért adnak ki. Olcsóbbal: ennél a campin- gek, ahol három kategóriá­ban kínálnak elhelyezési le­hetőséget. Az első kategóriá­ban a helypénz napi 1.7—2.7 leva, egy éjszakára 1 sze­mélyre 1.7—2,7 levált kérnek, a lakókocsis gépjárművek parkolásáért 3,6—5,6 levát számítanak. A campingek két másik kategóriájában ezek­nél alacsonyabbak az árak. Ügy tűnik, a legolcsóbb, egy­ben a legkockázatosabb elhe­lyezési forma a fizetővendég­szolgálat igénybevétele, a Balkánturiszt utazási iroda 150 ezer férőhellyel rendel­kezik az ország egész terü­letén, a nagyobb települése­ken éjjel-nappal nyitva tar­tó képviseletei foglalkoznak ezek elosztásával. A fizető­vendég-szolgálatnál ott tud­nak szállást adni, ahol éppen szabad hely van, így elkép­zelhető. hogy sokszor esak az- üdülőhelytől távoli, •'alacso­nyabb színvonalú szhbäVal rendelkeznek. • Az autóval érkező magyar turisták Ítészpénzért csak va­lutáért vásárolhatnak üzem­anyagot. így ajánlatos már elindulás előtt forintért meg­vásárolni a benzin jegyeket. Bulgáriában egyébként a leg­magasabb oktánszámú, a 96- os oktánszámú üzemanyag literje 1.2 levába kerül. Az éttermi árak nagyon különbözőek, a tengerparti üdülőhelyeken általában ma­gasabbak. Sokan takarékos- kodnak úgy, hogy naponta csak egyszer étkeznek étte­remben, a többi étkezést gyorsbüfékben vagy „hazai­ból”, illetve bolti vásárlá­sokból oldják meg. Mindez érthető, ha figyelembe vesz- szük. vannak olyan szállo­dák, ahol például a reggeli­ért egy személytől annyit kémek, amennyiért egy négytagú család vacsorája is megvásárolható, ha élelmi­szerboltból szerzik be azt. Jó tudni, hogy Bulgáriában nem divat a nagy borravaló, 30— 4p sztotinkás borravalóért senkit nem néznek ki sehon­nan. Bulgáriában — bár fejlett belföldi légiforgalmi hálózat működik — a vasúti közle­kedés a legolcsóbb; a váro­sokban a tömegközlekedési eszközök 6 sztotinkáért vált­ható jeggyel használhatók. A taxi sem nagyon drága, s nyugodtan „leinthető" az a kocsi is, amelyben már ül­nek. Jó tudni, hogy Bulgá­riában szigorúan ellenőrzik a külföldi fizetőeszközök levá- ra történő átváltását, ezért ajánlatos megőrizni az át­váltásról kapott elismer­vényt, mivel azt a legtöbb szállodában a fizetésnél fel keil mutatni.

Next

/
Thumbnails
Contents