Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-04 / 130. szám

4 Kelet-Magyarország 1986. június 4. Tudományos ülésszak az Akadémián Száz éve született Bajcsy-ZsiIinszky Endre Bajcsy-Zsilinszky Endre születésének 100. évfor­dulója alkalmából kedden egész napos tudományos ülésszakot rendezett az MSZMP Párttörténeti In­tézete, az MTA Történettu­dományi Intézete és a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa az MTA várbeli kong­resszusi termében. A konferencián — a Him­nusz elhangzása után — Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke kiemelte: Baj­csy-Zsilinszky élete és tevé­kenysége ellentmondásokkal terhes. Nehéz utat tett meg, amíg az ellenforradalom, az „ébredő magyarok” fertőző eszmevilágától eljutott a munkásosztállyal való kéz­fogásig, az üldözött kommu­nistákkal való közös márti- rium vállalásáig, az ellenfor­radalmi Magyarország védel- mezésétől a népi demokrati­kus Magyarország s a Szov­jetunióval való baráti szö­vetség megteremtésének gondolatáig. Bajcsy-Zsilinszky Endre máig is tanulságos példáját adta annak, hogyan lehet a különböző pártállású és po­litikai nézeteket valló embe­reknek a nemzet sorskérdé­sei védelmében egymásra ta­lálniuk. Felismerte, hogy nem részintézkedésekre, ha­nem átfogó és mélyreható re­formokra van szükség: egy új' népi demokratikus Ma­gyarország megteremtésére. Bajcsy-Zsilinszky politikai, társadalmi munkásságáról Pintér István, a történettu­domány doktora tartott elő­adást. Egyebek közt arról szólt, hogy a Bajcsy-Zsilinsz­ky a marxisták által hirde­tett osztályharc helyett és ellen olyan társadalmi osz­tályegyensúly megteremtésén fáradozott, amely alapja le­hetne egy paraszti-kispolgári államforma megteremtésé­nek. Bajcsy-Zsilinszky már a 30-as évek közepén felismer­te. hogy a munkásosztály, s főleg annak szervezeti réte­ge nagy társadalmi erőt kép­visel. A vele való szorosabb együttműködéstől azonban visszatartotta két, számára elfogadhatatlan tényező: a Tanácsköztársaság és az in­ternacionalizmus. E kettőt nem tudta az általa képvi­selt hazafisággal összeegyez­tetni. 1941 karácsonyán — jórészt feladva fenntartását — a Népszava azóta híressé vált számában a bontakozó antifasiszta front oldalán állt csatasorba. 1943 tavaszán a nemzet legjobbjainak össze­fogását szorgalmazta a ma­gyar parasztsággal és a mun­kássággal. A továbbiakban Bajcsy- Zsilinszky Endre és a nép­frontpolitika címmel Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitká­ra tartott előadást. Zsilinszky erkölcsi helytállásáról szólva hangsúlyozta: az erkölcsi vál­lalásoknak ilyen magas szint­je csak kivételes jellemek sa­játja lehet. Az ilyen kivételes életek általában példaérté­kűek egy egész nép, egy egész nemzet számára. A tudományos ülésszakon Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója mondott zárszót. Bajcsy-Zsilinszky történelmi nagysága, érdeme elsősorban abban mutatkozott meg, hogy szembefordult ellenforradal­mi múltjával és felismerte a fasizmusban rejlő veszélye­ket, hangsúlyozta a szónok. Nem tette ugyan magáévá a kommunista, vagy a szociál­demokrata pártprogram egé­szét, az antifasiszta és a de­mokratikus célok igenlése azonban megteremtette közte és a baloldal között az együt­tes cselekvés lehetőségét. A második világháborúból való sikertelen kiugrást követően a Magyar Front felkérésére vállalta a fegyveres felkelés előkészítésének, szervezésé­nek irányítását. Számára egy volt a fontos: a haza meg­mentése a teljes pusztulástól. Elszántsága, hősies önfelál­dozása valóban Bajcsy-Zsi­linszky mártiriumát jelentet­te — mondotta végezetül a Párttörténeti Intézet igazga­tója. A tanácskozás a Szózat hangjaival fejeződött be. r WASHINGTON Reagan elnök a. legsúlyo­sabb hibát követte el azzal, hogy engedett a „héják” kö­vetelésének és a jövőben nem tartja magát a SALT— II megállapodáshoz — jelen­tette ki Edward Kennedy szenátor hétfői szenátusi be­szédében. A hadászati táma­dó fegyverrendszerek korlá­tozásáról 1979-ben megkö­tött (az amerikai kongresz- szus által sohasem ratifikált) szovjet—amerikai szerződés felmondása a szélsőséges re­publikánusok győzelmét je­lenti. A Szovjetunióra kény- szerített fegyverkezési ver­seny újabb fordulójára indí­tott kampány elérte célját. BÉCS A kapcsolatok további, fo­kozatos javításának szándéka jellemezte Bohuslav Chnou- pek csehszlovák külügymi­niszternek vezető osztrák po­litikusokkal folytatott tár­gyalásait. Leopold Gratz osztrák külügyminiszter ar­ról beszélt, hogy az utóbbi időben bizonyos pozitív fej­lemények jellemezték a két ország viszonyának alakulá­sát. Kiemelte a határforga­lom meggyorsítását, az együttműködést a környezet védelmében,, s rámutatott: mindkét országnak érdeke a jószomszédi politika, hogy elősegítsék a békés, nyugodt fejlődést a közép-európai tér­ségben. Osztrák részről ki­fogásolják, hogy változatlanul jelentős csehszlovák többlet mutatkozik a két ország kö­zötti kereskedelemben. DAMASZKUSZ Abdul-Rauf Kászem szíriaí kormányfő kedden fogadta a Damaszkuszban tartózkodó Konsztantyin Katusevet, a Szovjetunió Külgazdasági Kapcsolatok Állami Bizott­ságának elnökét. A megbe­szélésen a Szovjetunió és Szíria baráti kapcsolatairól, a kölcsönösen előnyös és sok­oldalú együttműködés fej­lesztéséről folytattak eszme­cserét. KOSSUTH RADIO 8,20: Gazdasági magazin. — 8,30: Kis magyar néprajz. — 10,05: íróvá avatnak. — 10,43: Mi ez a gyönyörű? — 10,57: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. — 12,30: Ki nyer ma? — 12,45: Törvény­könyv. — 13,00: Horváth László (klarinét) és a Bartók vonós­négyes felvételeiből. — 14,09: A magyar széppróza századai. — 14,25: Operaslágerek. — 15,00: A Népzenei Hangos Újság mel­léklete. — 16,05: MR 10—14. — 17,00: Fűtől fáig. Bodrogzug. — 17,25: A szép Heléna. Részlé­tek. — 18.02: Kritikusok fóru­ma. — 19,15: Mundial ’86. — 19,25: „Elindultam hosszú üf- ra egyedül . . .” Dokumentum- műsor Bajcsy-Zsilinszky Endre születésének 100. évfordulójá­ra. — 20,25: Rapszódia József Attiláról. — 20.30: Epizódok a Népopera Városi Színház tör­ténetéről. 1. rész. — 21,30: Szintézis. A külpolitikai ro­vat műsora. — 22,15: Tiz perc külpolitika. — 22,25: Mundial '86. — 22.40: Génjeink védelmé­ben. — 22,55: Schubert: Miriam diadaléneke. — 23,15: Csem­balóművészek. 0,10: Himnusz. — 0,15—4,20: Éjfél után. PETŐFI RADIO 8,05: Idősebbek hullámhosz- szán. — 8,50: Tíz perc külpoli­tika. — 9,05: Napközben. — 12,10: Lehoczky Éva operettfel­vételeiből. — 12,25: Útikalauz üdülőknek. — 12,30: Verbunko­sok, katonadalok. — 13,10: A tegnap slágereiből. — 14,00: Sokféle. Szórakoztató irodal­mi magazin. — 15,05: Zeneis­kolásoknak zeneiskolások mu­zsikálnak. — 15,25: Slágerfil­mek — filmslágerek. — 16,05: Bemutatjuk Jean-Michel Jarra „Rendez vous” című nagyle­mezét. — 16,45: Diákfoci. — 17,08: Drosztmér István dalai­ból. — 17,30: Ötödik sebesség. — 18.30: Ritmus! A V’Moto Rock együttes felvételeiből. — 19,05: Zenés játékokból. — 20,05: Rockföldről érkezett. — 20,50: A világ erőforrásai — 1986. — 21,05: Nemzedékek. — 22,00: Az élő népdal. — 22,10: Szimfonikus táncok. — 22,30: Deák Tamás szerzeményeiből. — 23,15: Sporthírek. — 23,20: Válogatott felvételek. Szóra­koztatózenei összeállítás. — 0.15—4,20: Éjfél után. nyíregyházi RÁDIÓ 17,00: Hírek. — 17,05: A Max Hím felvételeiből. — 17,20: Mik- roobjektív. A tartalomból: Ve­ress József kritikája a Coca- Cola kölyök című ausztrál filmről. — Egy körlevél hátte­re (Pálfi Balázs) — Képzőmű­vészek táborban (Antal István) — Biztosítóválás (Haskó Jó­zsef) — 18,00—18,30: Észak-ti­szántúli krónika. Lapszemle. Műsorelőzetes. (A nap szer­kesztője: Agqston István) MAGYAR TV 8,25: Tévétorna. — 8,30: Del­ta. Tudományos híradó. — 8,55: Stúdió ’86. — 9,40: „Szia, mami!” A belpolitikai főszer­kesztőség műsora. 10,10: Tör­vénysértők. Szovjet film. — 11,40: Képújság. — 16,05: Hí­rek. — 16,10: A nyelv világa. — 16,55: Telesport. Mexikó ’86. összefoglaló. — 17,55: Diagnó­zis. — 18,20: Finom angol mód­ra. Angol tévéfilm. Minden napra egy jócselekedet. — 19,30: Híradó 1. — 19,50: Lab­darúgó VB. Uruguay—NSZK mérkőzés. Közvetítés Quereta- roból. — 21.55: Szurkolók. Té­véjáték. — 23,00: Híradó 3. — 23,10: Beszélgetés Palánkay Klárával. Riportműsor. — 23,50: Labdarúgó VB. Skócia— Dánia mérkőzés. Közvetítés Nezahualeoyotlból. 2. MŰSOR 17,28: Műsorismertetés. — 17,30: Képújság. — 17,35: Gya­logbéka. Ifjúsági filmsorozat. 1—2. rész. — 18,40: Moszkva. Rövidfilm. 19,20: Beethoven: D- dúr hármasverseny. NSZK-film. 20,00: Hadsereg a sírban. Kínai rövidfilm. — 20,30: Bronx, a tűzvészek után. Amerikai do­kumentumfilm. — 21,10: Hír­adó 2. — 21,30: Egészségünkért! Az OENI tájékoztatója a nö- vényvédőszer-mérgezések meg­előzéséről. — 21,45: 2000-ben gondolkodni. — 22,15: Képújság. SZOVJET TV 7,40: Portugália—Anglia. — 12,30: Hírek. — 12,50: Doku­mentumfilm. — 13,10: Tudósító­ink jelentik. — 13,40: Kortyik — film, I. — 15,00: Hírek. — 15,05: Rajzfilm. — 15,50: Doku­mentumfilm. — 16,00: Labdarú­gó VB. Portugália—Anglia. — A szünetben, 16,45: Kitekintés a világra. — 17,45: Hírek. — 17,50: Filmkoncert. — 19,00: Híradó. — 19,30: Labdarúgó VB — összefoglaló. — 20,00: Labdarúgó VB. NSZK—Uru­guay. — A szünetben, 20,45: Világhfradó. — 21,45: A balti országok kerékpárversenye. — 22,00: A veszélyes vonalnál — film. — 23,31: Hírek. — 23,36: Giselle — balett. . MOZIMŰSOR Kert mozi: ÉLETBEN MA­RADNI. Krúdy mozi: ALADDIN ÉS A CSODALÁMPA. A TISZTE­LETBELI KONZUL. Béke mozi: de.: RAGTIME I—II. Du.: RAGTIME I—II. Móricz mozi: FÖLDRENGÉS TOKIÓBAN. Élmények Mongóliából Változások a jurták mentén Az elmúlt héten — az MSZMP delegációjának tagja­ként — Mongóliában járt Varga Gyula, a megyei párt- bizottság első titkára. Hazaérkezése után megkértük, osz- sza meg élményeit olvasóinkkal. KÉSEI TAVASZ. Gépünk útközben leszállt a nyugat­szibériai Omszkban, ahol majdnem minden a nagy október magyar internacio­nalista harcosainak emlé­két idézi. Érdekes volt szá­munkra az ott töltött né­hány óra. Nem utolsósor­ban a méretek miatt: ez a két és fél millió la­kosú megye három ang- liányi területen fekszik. Másodszor azért, mert ott még csak most tavaszo- dik. mostanában fejezik be a tavaszi búza, árpa, bur­gonya vetését. Késő éjsza­káig beszélgettünk ottani vendéglátóinkkal, egy mind­kettőnk számára roppant izgalmas témáról, a mező- gazdaságról. Másnap dél­előtt még leszálltunk Ir- kutszkban, aztán a végcél következett, Mongólia. Repülőnk nagy kört tett a hegyekkel körülvett fő­város, Ulánbátor fölött, majd leszállt a vöigykat- lanban. Felülről is látni le­hetett, milyen nagy kiter­jedésű. roppant ellentmon­dásos településre érkeztünk. Itt a 15—20 emeletes (még be sem fejezett) házgyári épületektől a jurták (lakó­sátrak) soráig minden meg­található. Kocsijaink áthaj­tottak a városon, amelyben igen széles utcákat nyitnak rengeteg fiatal fával, ame­lyeket sűrűn kell locsolni, mert az ország átlagos évi csapadékhozama mindössze 300 milliméter, és ennek je­lentős része is júliusban esik le. Felülről barna és sárga volt az egész ország, hiszen a hegyoldal még nem zöldellt ki, csak most virágzik a vadalma, kezd éledni a nyír, zsendülni a fű. FIGYELMESSÉG. Jóleső meglepetés volt számunkra az étel, amelyet gulyás né­ven tálaltak és amely ki­csit magyaros, kicsit oro­szos volt, tulajdonképpen marhapörkölt burgonyával. Ekkor derült ki, hogy a szakács is, a felszolgáló is Magyarországon tanulta a szakmát. Sokféle zöldség­ből készült az előétel, köz­tük a mongoloknál elma­radhatatlan édesség. Szám­talan fajta üdítőből vá­laszthattunk: az áfonyából, pusztai tövisből készített sok vitamint tartalmazott. És mindig előttünk volt a kumisz (erjesztett lótej), de a vendéglátók nem erőltet­ték, sőt figyelmeztettek, vi­gyázzon vele, aki nem szo­kott hozzá. KONGRESSZUS. A te­rem. amelyben a mongol párt kongresszusa zajlott, sokban hasonlít a budapesti Építők Rózsa Ferenc Szék­házához. Hetvenkét párt és mozgalom küldte el ide képviselőit. Nekünk, ma­gyaroknak különösen jó dolgunk volt, mert saját nyelvünkön is fordított a szinkrontolmács. Nos, nagy figyelemmel kísértük a munkát. A beszámoló, de néhány igen kemény fel­szólalás is mutatta, mennyi­re türelmetlenül jelen van a hibák és a bürokrácia el­leni hangulat. Az egyik me­gyei titkár például kiszá­molta, melyik főhatóság hány emberrel, hány na­pon át tartott ellenőrzést és kért számtalan jelentést. Az intézkedések mégis sokáig várattak magukra. Emiatt az állattenyésztés eredmé­nyei messze a várakozás alatt maradtak. Képzeljük el, mit jelent ez Mongóliá­ban, ahol 22 milliós a te­nyésztett állat, főként a juh, a ló, a szarvasmarha, a kecske és a teve! A szocia­lista országokból érkezett meghívott sok ott felsorolt gondban ismerhetett rá a sajátjára. Akkor is, ha a túlzott papírmunkáról, az alkatrészek, a szállítási készség hiányáról, a gyen­ge minőségű munkáról esett szó. Az egyik textil­üzem harcos igazgatónője amiatt fakadt ki, hogy azok. akik rossz minőségű gyap­jút küldenek a gyárának, milyen alapon és jogon vár­ják el a divatos és tartós készterméket? DIVAT ÁZSIÁBAN. Ha már itt tartunk; az ulánbá- tori kötöttruhagyárban rög­tönzött divatbemutatón is­merkedtünk meg termé­keikkel, köztük sok-sok gyermekruhamodellel. Kellemes volt hallanunk, hogy az ott gyártott sok szép gyermekholmi majd csak felét hazánkba expor­tálják. Bemutattak néhány 1987-es férfi- és női mo­dellt, amelyet ugyancsak szívesen látnánk az itthoni üzletekben. A kongresszusi küldöttek több mint egyharmada volt a szebbik nemből való. Ök az első napokban többnyire mongol népviseletben jöt­tek. A férfiakkal fordított volt a helyzet. Két idős em­ber volt népviseletben, ne­hézarannyal átszőtt díszru­hában. A legtöbben azonban jó szabású öltönyökben, nyakkendőben járnak. Az utcán is vegyes a kép. A férfiak zöme visel európai szabású ruhát. A nők közül sokan hordanak kosztümöt, szoknyát, pulóvert. ULÁNBÁTOR. A mongol főváros a nagy-nagy távol­ságok városa. Lakosságának mintegy fele lakik még jur­tában, de már utcát alkot­va, villannyal és vezetékes vízzel ellátva. Két szovjet házgyár ontja a panelt, ren­geteg kőépület készül, s már mind központi fűtéses. Érdekes volt az utcákon fel-feltűnő lovasok látvá­nya, a rendőrök egy részé­nek is a ló a közlekedési eszköze. Egy-két utca ele­jén találkozni már a „Ló­val, tevével behajtani tilos” táblával. Voltunk színházban, egy nálunk ismeretlen műfaj, a pergő ritmusú, szemet káp­ráztató, szívet gyönyörköd­tető mongol néptánc- és népdalműsoron, ahol ősi hangszerrel mutatták be művészetüket magas szín­vonalon. A cirkuszban min­den mástól eltért az Idomí­tott kecskék-zergék látvá­nya, s a tizenegy kígyótes­tű nő egyedülálló mutatvá­nya. A Mongol Nemzeti Múze­um ásványtárában sejteni lehetett valamit abból, mi­csoda hatalmas kincsek rej­tőznek ebben a fel nem de­rített óriási országban a föld mélyén. A néprajzi tár külön érdekessége a hunok nagy útja egészen Európá­ig, harcosaik fegyverzete és a tatárjárás, a mongolok fé­nyes hadjáratainak történe­te, amely bennünket akko­riban bizony közelről érin­tett. Káprázatos az őslény­tantár, ahol a millióéves ős­lények, tojásaik, meg a tel­jesen ép brontoszaurusz- csontváz ragadja meg a látogatót. És az európai em­bernek valóban ritka aján­dékként elvittek minket a vallástörténeti múzeumba, egy 1938-ig működő láma­kolostorba. Rendkívüli él­mény volt látni ezt is ere­deti Buddha-szobraival és hallani a kitűnő idegenve­zető szakszerű magyaráza­tát. KAPCSOLATAINK. Mon­góliát ma is sok szál fűzi a magyarokhoz. Vágóhidat építettünk és üzemeltetünk Darhanban, ruhagyárat Ulánbátorban, magyar ösz­tönzésre folytatnak ma is szarvasmarha'-nemesítési kísérleteket. Magyar geoló­gusok is segítenek a termé­szeti kincsek feltárásában. Követségünkön találkozhat­tunk a Mongóliában élő magyar kolónia tagjainak egy részével, köztük a wolframbánya megnyitói­val, akik nem kis áldozatot vállaltak, hiszen nekik kell megteremteni a sivatagi élet normális feltételeit, létre­hozniuk az infrastruktúrát, benne egyszerűen a vizet. A víz feltárásában egyébként számos magyar szakember is segíti ezt a távoli orszá­got. Elképzelni is nehéz, a főváros 2X4 sávos főutcája nem is nagy távolság után már a sivatag homokjába torkollik ... Számunkra maradandó élmény volt az út. Előtte sok mindent olvastam erről a távoli országról, de amit láttam, túlnőtt minden vá­rakozást. Mongóliáról szóló útikönyveink sok vonatko­zásban elavultak, olyany- nyira felgyorsult az élet eb­ben a mind európaibb tem­pót felvevő ázsiai szocialis­ta országban. Londoni raktártűz / Fellángolt a nyomdaipari vita A Murdoch sajtóbirodalom papírraktárában keletkezett tűz nyomán kedden a vita is fellángolt a News Internatio­nal lapkiadó vállalat és a nyomdaipari dolgozók szak- szervezetei között. A lapki­adó szóvivője ugyanis a mun­kahelyük visszaszerzéséért küzdő elbocsátott nyomda­ipari dolgozók „szélsőséges elemeit”, vádolta a Temze- parti raktárépület felgyújtá­sával. A hétfőn éjszaka ke­letkezett hatalmas tűzben 20 000 tonna, mintegy 7 mil­lió font értékű rotációs papír hamvadt el. 250 tűzoltó egész éjszaka küzdött a messze vi­lágító lángokkal, reggelre si­került lokalizálniok a tüzet, de előreláthatólag még na­pokig eltart az izzó zsarát­nok teljes elfojtása. A nyomdászszakszervezet szóvivője felháborodottan utasította vissza a News In­ternational lapkiadó „eszte­len vádaskodását”, amellyel — mint mondotta — megkí­sérli a gyújtogatás gyanújába keverni a nyomdaipari dol­gozók törvényes eszközökkel küzdő tiltakozó mozgalmát. A leégett raktárépület csaknem pontosan szemben helyezkedik el a Temze túl­oldalán emelkedő Wappingi Elektronikus Kombináttal, amely előtt január eleje óta minden hét végén az elbo­csátott nyomdaipari dolgozók ezrei tüntetnek az ausztrál származású sajtófejedelem el­len. Rupert Murdoch — egye­bek között a The Times, a Sunday Times, a Sun és a News of the World tulajdo­nosa — a múlt héten 50 mil­lió font összegű „utolsó aján­latot” tett az általa utcára rakott 5500 nyomdaipari dol­gozó végkielégítésére. Jelen­leg még folyik az érintett szakszervezetek tagjainak postai úton történő szavazá­sa Murdoch ajánlatáról, ame­lyet a laptulajdonos június 6-ig tart érvényben. Egyelőre kiszámíthatatlan, hogy a tűzeset kapcsán fel­forrósodott hangulatban mi­ként folytatódik az egyre in­kább elmérgesedő munkaügyi vita. T'T r. J HALLGASSUNK CT UjLLU nézzünk meg M 1986. június 4., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents