Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-24 / 147. szám

XLIII. évfolyam, 147. szám ÁRA: l,8o FORINT 1986. június 24., kedd Á sóstói példa (2. oldal) Tisztelet a védőnőnek (3. oldal) Fontos az ember (7. oldal) Ma hazánkba érkezik a Török Köztársaság elnöke Ma hazánkban érkezik a Török Köztársaság elnöke. Kenan Evren Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnöké­nek meghívására tesz hivatalos látogatást Magyarországon. Debrecenben megnyílt Tiszántúli tudományos napok A Debreceni Agrártudomá­nyi Egyetem és a Debreceni Akadémiai Bizottság több más agrár- és tudományos szervezettel együttműködve Debrecenben rendezte meg a Szatmár-Bereg történelmi tájain Hagyományőrző úttörők országos találkozója Immár kilencedik alkalom­mal ad otthont Szabolcs- Szatmár megye az ország legkiválóbb hagyományőrző úttörőinek. A megyei tanács, a megyei úttörőelnökség és az Iránytű szerkesztősége által meghirdetett pályázatra az idén is mintegy ötezer alko­tás érkezett. A legjobb negy­ven munka szerzőjét — köz­tük húszat a szűkebb haza, Szabolcs-Szatmár delegált — hívták meg a találkozó ren­dezvénysorozatára. A prog­ramok felvillantják a me­gye legfontosabb irodalmi, történelmi értékeit, kultúr- kincsünk becses darabjait. Nyíregyházán a három éve működő 20-as iskolában a Zalka Máté Üttörőcsapat tag­jai látták vendégül az ország minden részéből érkezett pajtásokat. Oláh Bertalanná csapatvezető irányításával színes műsorral adtak ízelí­tőt a gyerekek az egy hét programjáról. Lippai Gergely megyei úttörőelnök üdvözölte a hagyományőrző találkozó résztvevőit, akik június 23-a és 27-e között vendégei Sza- bolcs-Szatmárnak. Ezután a megyei tanács épületében Rakó József, az Iránytű főszerkesztője érté­kelte a beérkezett nagyszámú pályázatot. Elmondta: mind­ből érezhették a bírálók, hogy a tollat fogó gyerekek az átlagostól jobban kötőd­nek a szülőföldhöz, hama­rabb észreveszik a táj szép­ségét, az ott élő emberek gondját és örömét. Gyúró Imre, a megyei tanács elnök- helyettese nyújtotta át a leg­jobb pályamunkát készített őrsvezetőknek a Pro Patria plakettet és oklevelet. A ha­gyományőrző pályázaton az idén Farkas Judit (Körmend), Adamik Erika (Gyomaend- rőd), Békési Gábor (Túra), Légárt András (Mád) és Ma­gyar Mónika (Kemecse) nyerte el a rangos elisme­rést. A tegnap megnyílt orszá­gos találkozó résztvevői hét­főn este Vajára utaztak, ahol a várkastély udvarán kö­szöntötték a Szülőföld expe­díció alkalmából a hozzánk érkezett pajtásokat. A mai napon Kölcsey Ferenc-emlé- kekkel és néprajzi érdekes­ségekkel ismerkednek Szat- márcsekén, a helyi úttörő- csapat vendégeként. Délután Zalka Máté-fáklyautat tesz­nek a forradalmár szülőföld­jén, Tunyógmatolcson. hatodik Tessedik Sámuel ti­szántúli tudományos napo­kat. A hétfői megnyitón a csak­nem ötszáz tudományos ku­tatót, gyakorlati szakembert, köztük Csehszlovákiából, Ju­goszláviából, Lengyelország­ból, Romániából, az NDK- ból és a Szovjetunióból érke­zett vendégeket Szász Gábor, a Debreceni Agrártudományi Egyetem rektora köszöntötte. Ezután Papócsi László mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tartott elő­adást A kutatásfejlesztés sze­repe, feladatai a mezőgazda­ság eredményességének foko­zásában címmel. Kiemelte: a kétszáz esztendővel ezelőtt Szarvason élt és dolgozott Tessedik Sámuel szellemi öröksége soha nem volt any- nyira aktuális, mint most. Az agrár tudós az oktatás, a ku­tatás és a gyakorlat egységét hirdette, következetesen har­colt a megszokás és a mara- diság ellen. Felvételi vizsgán Hétfőn megkezdődtek a felvételi vizsgák a felsőfokú tanintézményekben. A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolára 2415 fiatal jelentkezett a 864 helyre. A mezőgazdasági főiskolán nappali és levelező tagozatra 115 a felvehető létszám, erre több, mint 300-an pályáznak. Képünkön az írásbelizők egy csoportja a ta­nárképző főiskolán. (jk) Grósz Károly látogatása megyénkben A Politikai Bizottság tagja a papírgyárban Aktivaértekezlet Nyíregyházán A Politikai Bizottság tagját megyénk vezetői tájékoztatják. A megyei pártbizottság fő törekvése a fenti gondokból következik, ezek megoldásá­hoz segíti a pártszervezete­ket önállóságuk erősítésében, a pártmunka formális voná­sainak leküzdésében. Bánóczi Gyula, a megyei tanács elnöke a tanácsi mun­ka főbb törekvéseit vázolta. Szólt a kistelepülések lakos­ságmegtartó képességének növelésére tett intézkedések­ről, a tanácsi irányítás kor­szerűsítési folyamatáról, a helyi apparátusok erősítésé­ről, különösen a pénzügyi és építésigazgatási területeken. Sokat javulhat a tanácsi munka a helyi önállóság nö­velése, a térségi szemlélet erősítése árán, ha a települé­seket érintő fontosabb kérdé­seket széles társadalmi vita alapján, mindenekelőtt a ta­nácsok tagjainak bevonásá­val akarják megoldani. Me­gyénkben különösen nagy gond, hogy igen sok egyedül­álló, idős emberről kell kür lön is gondoskodni. Az or­szágos aránynál magasabb a szociális gondoskodásra szo­rulók száma, s ez nehezíti a társadalmi beilleszkedést, másrészt ezek a rétegek nem tudják a megye fejlesztésé­ből rájuk is növekvő mérték­ra viszont nem ritkán egy— másfél évig is eltart. Változ­tatni kell azon is, hogy ugyanazért a munkáért 14 százalékkal kevesebbet fizes­senek Szabolcs-Szatmárban, mint az anyavállalatnál. Vé­gül elmondta, számunkra is figyelmeztető jelenség: a sza­bolcsi üzemekben dolgozók között, sajnos, növekvő a nyolc általánost el nem vég­zők száma. Jókay László, a KISZ me­gyei bizottságának első titká­ra szóvá tette, hogy több te­rületen — elsősorban a lakó­területeken — nem sikerült megtalálni a KISZ-nek a fiatalokkal a közös nyelvet. Ezért sokszor jogos kritika éri a KISZ munkáját. Ezen úgy kívánnak változtatni, hogy erőteljesebben részt kérnek a helyi politikából, s arra biztatják a különböző testületekben dolgozó fiata­lokat, hogy képviseljék ott is jobban az ifjúság érdekeit. Sok a tennivaló az egészsé­ges életmód megteremtésé­ben. Növelni akarják a rendszeres vándortáborozók, túrázók, vízitúrázók számát A településfejlesztéshez több fiatalt mozgósítanak a jövő­ben, ezzel a közösségi életet Marton Kornél főmérnök (balról) és Sárdi Sándor igazgató bemutatják gyárukat a vendé gnek. Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a budapesti pártbizottság első titkára hétfőn Szabolcs- Szatmár megyébe látogatott. Nyíregyházán a pártszékház­ban az MSZMP megyei vég­rehajtó bizottságának tagjai, a tömeg- és társadalmi szer­vek vezetői körében elsőként Varga Gyula, a pártbizottság első titkára tájékoztatta á vendéget megyénk életéről. Többek között elmondta: az önmagához képest roppant nagy utat megtett terület nem tudta behozni korábbi elmaradását, sőt —* jórészt a fejlődés következtében' — újabb feszültségek is kelet­keztek. Gondjaink jelentős forrása, hogy a fejlesztéshez rendelkezésre álló állami pénzeszközök csökkenésével a nagyarányú lakásépítés és közművesítés terhei a lakos­ságra hárulnak, miközben itt az átlagjövedelem mintegy 900—1000 forinttal alacso­nyabb az országosnál. Az utóbbi öt év során újra csök­kent a megyében élők szá­ma, amely a foglalkoztatási gondokkal is összefügg. A felszabadulás óta megyénk­ből elvándorolt mintegy há­romszázezer emberhez ezek­ben az években újabb ezrek csatlakoznak, s az ingázók száma is emelkedik. Míg ko­rábban sokáig segédmunká­sok jártak megyén kívülre, manapság az érettségizettek és szakmunkások ingáznak elsősorban. A megye 98 ipari egysége közül 47 a gyáregység. Ez a sajátos helyzet sok előnnyel, ugyanakkor néhány hátrány­nyal jár együtt. Iparunk tel­jesítménye — hasonlóan az országos helyzethez — az utóbbi másfél évben csök­kent. Mezőgazdaságunk gyen­ge közgazdasági és termőhe­lyi adottságok között termel, s egy, az országos átlagnál magasabb népességet tart el. örvendetes, hogy a sok em­bernek kenyeret adó alma pozíciója az utóbbi időben javult, s a becsélések szerint az idén is jó közepes termés­re számíthatunk. Jelentős tartalékunk az állattenyész­tés, különösen a szatmári— beregi térségben. Szép ter­més ígérkezett kalászosok­ból, de a szárazságot meg­sínylették a növények. Kuko­ricából viszont rekordmeny- nyiséget vetettek idén. Elhangzott: a 15 éves la­kásépítési programot túltelje­sítettük, öt évenként átlago­san 20 ezer új lakásba köl­tözhettek be a lakók,.de a száz lakosra jutó lakásszám még így is nálunk a legala­csonyabb. Hasonlóan nagy anyagi eszközöket kellett is­kolára, a lakossági vízellá­tásra, az egészségügy fejlesz­tésére fordítani — ezek ma és holnap is kiemelt progra­mok. Orvoshiánnyal küzde­nek a kiskórházak, kevés a fogorvos és a gyermekszak­orvos. ben jutó terheket vállalni. Tóth Géza, az SZMT veze­tő titkára arról szólt, hogy a szakszervezetek legfontosabb feladata ma segíteni az üze­mi fegyelem gyökeres meg­szilárdítását, a korszerű vál­lalatirányítási rendszer mű­ködtetését. Szólt arról: ala­csony az az összeghatár, ameddig a gyáregységi veze­tők elbírálhatják az újításo­kat, a nagyvállalati procedú­is erősítik, s egyértelmű tö­rekvésük, hogy a közössé­gért többet nyújtó fiatalok élvezzenek előnyöket. Grósz Károly megköszönte a tájékoztatókat; elmondta, örül ennek a találkozónak, amelynek tapasztalatcsere jellege is van, mivel a fővá­ros is sok, hasonló gonddal küzd. Kérdéseket tett fel: (Folytatás a 4. oldalon) MA

Next

/
Thumbnails
Contents