Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-21 / 145. szám

4 Kelet-Magyarország 1986. június 21. Kádár János fogadta az Izraeli KP főtitkárát Az ittas járművezetőkkel szemben Szigorúbb eljárás Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára pénteken a Központi Bizottság székhazában fogad­ta a hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Meir Vilnert, az Izraeli Kommu­nista Párt főtitkárát. A szívélyes, elvtársi légkö­rű találkozón kölcsönösen tá­jékoztatták egymást a két párt helyzetéről, napirenden lévő feladatairól. Áttekintet­ték a pártközi együttműkö­Kádár János pénteken fo­gadta a hazánkban tartózko­dó Meir Vilnert, az Izraeli KP főtitkárát. dés továbbfejlesztésének le­hetőségeit, véleményt cserél­tek a nemzetközi helyzet né­hány fontos problémájáról. Különös tekintettel a nem­zetközi béke és biztonság megszilárdításának fontossá­gára, valamint a közel-keleti helyzetre. (Folytatás az 1. oldalról) szükség. A szemszállításban az IFA teherautókon kívül nagy számban vesznek részt traktor vontatta pótkocsik. Pótkocsikra a szalma behor- dásánál is szükség van. Pót­kocsiból a készlet elegendő ahhoz, hogy a vállalat az igényeket maradéktalanul ki­elégítse. Ide tartozik, hogy a felkészülés időszakában a te­hergépkocsik és pótkocsik javítását a gumiköpenyhiány akadályozta. Az AGROKER időben rendelte meg az után­pótlást, sajnos a szállítás ké­sett. Javult a helyzet azzal, hogy a hét végén 150 gumi­köpeny megérkezett, de et­től sokkal többre lenne szük­ség. Az aratás járulékos mun­kája a szalmabetakarítás. Az ehhez szükséges bálázókból a legtöbb üzemnek megfele­lő a kapacitása, az esetleges pótláshoz elegendő a kínálat. Ami korábban nemegyszer nagy gondot okozott, az a bálázózsineg hiánya volt, most olyan a készlet, hogy zsineghiány miatt nem kés­lekedhet a munka. Az sem lehet gond, ha valahol a tarlóhántáshoz új erőgépre van szükség. Erőgépekből a kínálat megfelelő. Az aratás a jövő héten minden bizonnyal elkezdődik. Sajnos, nem szolgál örö­münkre, hogy néhány kör­zetben, főként a homokosabb területeken, kényszerből a szokásostól gyorsabban érett az árpa és a búza. A júniusi kánikula sok kárt okozott. Errevaló tekintettel is most arra kell törekedni, hogy to­vábbi terméskiesés, főként szemveszteség ne keletkez­zen. Ehhez jó és üzemképes gép, folyamatos munka szük­séges. Az AGROKER a mun­ka folyamatosságát aratási ügyelettel segíti. Az ügyeleti szolgálat az aratás kezdeté­vel érvényes szombati és va­sárnapi kiszolgálással. A Legfelsőbb Ügyészségen közös szakmai értekezletet •tartottak pénteken a főváro­si és a megyei rendőr-főkapi­tányok, főügyészek, valamint a büntető és a katonai bíró­sági elnökök. A 'tanácskozás témája ,a közlekedési bűncse­lekmények, különösen a jár­művek ittas vezetése meg­ítélésének jogpolitikai érté­kelése, e cselekmények elbí­rálásának az eddigieknél szi­gorúbb megítélése volt. Ügyészi, rendőrségi és bíró­sági szempontból az a törek­vés — miként az értekezle­ten hangsúlyozták —, hogy csakis szigorú elbírálással, jogalkalmazási gyakorlattal lehet eredményesebben fel­lépni a sokakat veszélyeztető ittas járművezetőkkel szem­ben. Dr. Nyíri Sándor, a legfőbb ügyész helyettese tájékozta­tójában utalt arra, hogy év­ről évre növekszik a közúti balesetek száma. Tavaly a balesetek több mint 17 Szá­zalékát ittasan idézték elő, s az emiatt lefolytatott eljárá­sok száma meghaladta >a 13 ezret, ami az összes közleke­dési bűncselekmény csaknem háromnegyed részét jelenti. Növekedett az ittas járműve­zetők büntetésének mértéke — a szabadságvesztés, a pénzbüntetés egyaránt —. mindez azonban nem sokat javított a (közúti közlekedés­ben részt vevők fegyelmén. Pedig itt nemcsak a jármű­vezetők biztonságáról van szó, hianem az utasokéról — s egyáltalán, az állampolgári fegyelemről. Ehhez az utóbbi gondolat­hoz kapcsolódott előadásával Ladvánszky Károly belügy­miniszter-helyettes is, aki több tényező együttes figye­lembevételéről szólt. Hang­súlyozta: a közlekedés biz­tonságához, illetve a balese­tek, az ittas járművezetés el­leni küzdelemhez nélkülöz­hetetlen, hogy megfelelő jog- propaganda, felvilágosító és nevelő tevékenység folyjék, s ebből ki kell vennie a részét minden közlekedésbiztonsági tanácsnak, a rendőrségnek és — a maga sajátos eszközei­vel — az ügyészségnek, a bí­róságoknak is. Az azonban kétségtelen — tette hozzá —, hogy ha az állampolgári fegyelem általában nem ja­vul, akkor a biztonságos köz­lekedés terén sem várhatunk sok jót. Marad tehát — és úgy tűnik, ezt kell alkalmaz­ni — a közlekedési bűncse­lekmények, különösen a jár­művet ittasan vezetők szigor rúbb elbírálása. A rendőrsé­gi, az ügyészségi és a bíró­sági eljárások során ezekkel a „keményebb" módszerek­kel-is élpi kell, hogy a köz­úti közlekedés ezután keve­sebb veszélyt hordozzon magában, kevesebb áldozatot szedjen, illetve ne okozzon oly sok súlyos személyi sé­rülést. Spanyolországban befejeződött a vasárnapi általános vá­lasztások előtti kampány. A képen: Felipe González, a szo­cialista párti kormányfő utolsó fellépései egyikén virágot kap egy kislánytól. A MESTER KEZE avagy vázlatok egy katonazenész portréjához ... Szeretem Borisz Alekszandrov kezét nézni. Keze fe­je fölé emelkedik, majd egy pillanatra megdermed. Azután határozott mozdulatot tesz és nyomában felhangzik a dal... Egyszer egy ilyen pillanatban keze megállt a levegőben. A másodpercek az együttes tagjainak óráknak tűntek. Mind­ez Kanadában történt. MÁR NEM EMLÉKSZEM PONTOSAN, melyik város­ban adott műsort a szovjet hadsereg ének- és néptánc együttese, amelynek művé­szeti vezetője (immáron 40 éve Borisz Alekszandrov. Azt tudom, hogy egy nagy sport­csarnokban voltunk. Mint ilyen esetekben mindig, mű­sorunkat most is a vendéglá­tó ország, majd a Szovjetunió himnuszának eljátszásával kezdtük. Alig csendült fel az „Ó. Kanada!", amikor min­den hangosító és világítóbe­rendezés csődöt mondott... Alekszandrov vezénylésre emelt ujjait tompán világí­tották meg a vészkijáratok jelzőlámpái. Jobb kezével a dallam (továbbfolytatására utasított, míg bal kezének te­nyerét felfelé fordította. Ez a maximális hangerő egyezmé­nyes karmesteri jele. Már évek óta dolgoztam az együttessel, ezért jól ismer­tem az A lekszan drov-kórus Június 22-ike, a hitleri Német­ország Szovjetunió elleni tá­madásának 45. évfordulója. lehetőségeit. Azt azonban el sem tudtam képzelni, hogy mindenféle erősítőberende­zés nélkül ennyi decibel ér­hető el csupán emberi hang­gal." Azt hiszem, ha ezen az emlékezetes estén egyetlen más szám se hangzott volna el, a nézők akikor is sokáig emlékeztek volna a katona- zenészekre. Ám egyszer mégis láttam, hogy Alekszandrov keze megrezdül. 1981. JÜNIUS 24-E. ... Kö­zönséges nyári nap volt. A moszkvaiak legtöbbje dolgá­ra sietve nem is fordított fi­gyelmet a Belorusz-pályaud­var előtti téren álló autóbu­szokra, amelyekből katonaru- háis zenészek szálltak ki. Át­haladtak a pályaudvar épü­letén és felsorakoztak a pe­ronon, pontosan azon a he­lyen, .ahol annak idején a nagy honvédő háború harma­dik napján társaik álltak. Felhangzottak 1941 nehéz évének dalai és indulói. Az együttes így köszöntöt­te azok hőstettét, akik az üt­közetek kemény csatáiban megmentették a világot a hitlerizmustól. Az évfordulót először sze­rény keretek között akarták megünnepelni. Ám amikor Borisz Alekszandrov elvezé­nyelte a háborús évek első dalét, körülnézett és látta, hogy a peron zsúfolásig van emberekkel és egyre újabbak és újabbak érkeznek. A tö­meg előreengedte azokat, akiknek mellén kitüntetések, vagy k i t ü n t e t és -szál agsávok díszelegtek. Ekkor láttam megreszketni a mester kezét. Szemerkélt az eső, de azt hiszem, hogy nemcsak az esőcseppek csil­logtak a tábornok arcán. Pe­dig Alekszandrov számos ne­héz helyzetben volt már. SZÁZ KONCERT A FRON­TON. Borisz Alekszandrov csoportja száz koncertet adott ebben az időben. Épp időben tért vissza Moszkvá­ba, hogy részt vegyen azon a rádiókoncerten, amelyet az Orjolért és Belgográdért fo­lyó harcok hőseinek tisztele­tére adtak. Az ország ekkor köszöntötte először díszsor- tűzzel a győzteseket. Később már hagyománnyá vált, hogy a díszsortüzek után a kato­naegyüttes a frontharcosok kérései alapján összeállított koncertet ad. — Néha gyorsan új dalo­kat kellett megtanulnunk — emlékszik vissza Alekszand­rov tábornok. — Ha a front valamely szakaszán nagy­szerűen verekedtek, például a Tadeus Kosciuszkóról el­nevezett hadosztály, vagy a csehszlovák hadtest katonái, nemzeti dalaikkal köszöntöt­tük őket. Egyszer a Norman­dia Nyeman repülőezred pi­lótáinak tisztéletére francia dalokat kellett tanulnunk. Borisz Alekszandrov dalai nemcsak a szovjet együttesek repertoárjában szerepelnek, hanem a szocialista közösség országainak katonaegyütte­seiben is. Azt azonban keve­sen tudják, hogy a neves ze­nész egy személyben zene­szerző és előadóművész is. NEGYVENHÉT ÉV AZ EGYÜTTES ÉLÉN. 1985 augusztusában Alekszandrov betöltötte 80. életévét. 47 éve vezeti a szovjet hadse­reg együttesét. 1937-ben került az együt­teshez, mint az együttes, mű­vészeti vezetőjének helyette­se. Az együttest Alekszandr Alekszandrov vezette, aki­nek rrevét az együttes ma is viseli. 1946-tól az együttes vezetőjeként dolgozik. A plakátokon ismét hirde­tik az Alekszandrov-együttes koncertjét. Az együttes mű­vészeti vezetője Borisz Alek­szandrov vezérőrnagy. Az együttes új műsorral lép fel. Gondolataimban ismét fel­tűnik a mester vezénylésre emelkedő keze ... Ernszt Mihajlov Hasonló feltételek Egy homoki termelőszövetkezetbe! MmkatársBük rijirtsirazata az NDI-kíl Mintha a Nyírségben jár­nánk. Homokdombok és vi­zenyős részek váltogatják egymást Berlintől néhány tíz kilométerre délre, a Flä­ming vidékén. Ugyanolyan a talaj, mégis egészen más — különösen az eredetét tekintve. Az itteni homo­kos vidék ugyanis a jégkor­szak idején keletkezett, az akkori hordalékhomok bo­rítja ma a talajt. — A földnek mindent meg kell adni, hogy terem­jen — mondja dr. Walter Pohl, Jänickendorf növény- termesztő termelőszövetke­zetének elnöke. — A terület felét a magas talajvíz ve­szélyezteti, másutt a dűnék homokhordta dombjaira kapaszkodunk. A szövetkezet hasonló időszakra tekint vissza, mint nálunk a nagyüzemi gazdálkodás. S az is termé­szetes, hogy az 1959-es ala­kuláskori hektáronkénti 15 mázsás gabonatermés he­lyett ma már 40 mázsa fe­lett járnak. A kis- és kö­zépparasztok utódai — majd kétszázan — hét köz­ség területén gazdálkodnak. Ám elég a térképre nézni, máris látszik, az apró fal­vak lakosai legalább any- nyira éltek a földeket kö­rülölelő erdőből, mint föld­ből. Azonban a német me­zőgazdaság szervezése elté­rő a hazaitól. Így az erdőt állami gazdaságok vették át, a földet a növényter­mesztő termelőszövetkezet műveli, s ugyanazon a te­rületen még három másik tsz található. Ezek állatte­nyésztésre szakosodtak. Csakis az együttműködés segít, mert a takarmányt teljes egészében a növény- termesztőktől kapják, akik a szervesanyag visszapótlá­sában számítanak az istál­lótrágyára az állattenyész­tő gazdaságoktól. (Azt már más szakemberek említik, hogy némely vidéken nem elég gyümölcsöző az együtt­működés, sokan szíveseb­ben vennék, ha egyesítenék az erőket, s az áprilisi párt- kongresszus anyagaiban er­re találtak maguknak uta­lást.) Hét falu határában 3200 hektár terület — ebből alig 2400 szántó — bizony ala­posan meg kell gondolni, milyen termelést folytat­nak. Meghatározó persze az északibb időjárás is, ezért érthető, hogy a gabonán és takarmánynövényeken túl a burgonya áll első helyen, a különféle nagyüzemi zöld­ségnövények (káposzta, sár­garépa) követik. A tagok­nak jutó háztájit is közö­sen hasznosítják. — Kezdettől súlyt fektet­A szövetkezet burgonya- feldolgozójában öt kilo­grammos egységcsomagokat állítanak össze, amelyeket a boltokba szállítanak. tünk arra, hogy a fizetések jók legyenek — említi a tsz-elnök. — Iparvidék vesz körül, közel a főváros, csak így tarthatjuk meg a fiata­lokat is. Azokat a fiatalokat, akik mind többen választják a gépesített termelőszövetke­zetét. A műhelyben, az erő- ős munkagépek nyergében látni -őket leginkább. A ma­gas fokú gépesítettséget jel­zi a 45—50 traktor, a 25 arató-cséplő gép, a tíz szál­lító teherautó. Persze igye­keznek másutt is gépesíte­ni. A szövetkezet feladata, hogy a járást ellássa jó mi­nőségű étkezési burgonyá­val. Még június elejére is maradt munkája annak a korszerű válogató gépsor­nak, amely a modern táro­lóból ..fogadta" a krump­lit, félautomata berendezé­seivel zsákolta, csomagolta. Az utóbbi évek termelési eredményei — például a hektáronkénti 250 mázsa burgonya — nemcsak a szakértelemnek, hanem a következetesen végrehaj­tott meliorációnak is kö­szönhető. Ma azt mondják, ha az nincs, akkor koránt­sem tudnak olyan látványos fejlődést elérni. (S ez biztat arra bennünket is Szabolcs- Szatmárban. hogy a sok anyagi áldozatot ielentő vízrendezés, talai javítás vé­gül is megtérülő beruhá­zás.) A mezőgazdaság és az irányítás szerkezetéből is adódik, hogy az NDK-ban lévő termelőszövetkezetek egyszerre gazdálkodnak és felsőbb tervutasításokat hajtanak végre. Ugyanis vannak bizonyos normatí­vák, állami terv, hogy mit és milyen mennyiségben kell leadni az állami szer­veknek, miközben az állat- tenyésztő gazdaságokkal már egyezkednek az árbgn. a szolgáltatásokban. Am pél­dául az alkatrész-ellátásban szintén rászorulnak a köz­ponti elosztásra, a műtrá­gya felhasználásánál — s ez ellentétes a hazai rossz gyakorlathoz képest — a beszerezhető mennyiség fel­ső határát kapják meg, amitől ők szeretnének töb­bet. — Igyekszünk a tudomá­nyos talajvizsgálatokra ala­pozni — jellemzi dr. Wal­ter Pohl, aki kezdettől ve­zeti ezt az átlagos, de biz­tosan gazdálkodó szövetke­zetét. Lányi Botond Következik: Tudomány és irányítási gyakorlat J o

Next

/
Thumbnails
Contents