Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-19 / 143. szám

4 Kelet-Magyarország 1986. június 19. Á Legfelsőbb Tanács előtt A Szovjetunió népgazdasági terve A moszkvai Kremlben szerda délelőtt megkezdte munkáját a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának üléssza­ka, amelyerrrészt vett Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára is. Az ülésszak na­pirendjén a XII. ötéves terv, valamint a Legfelsőbb Ta­nács elnökségének a két ülésszak között hozott ren­deletéinek törvényerőre eme­lése szerepel. A szovjet parlament két házának együttes ülésén elő­ször személyi változásokról döntöttek. X Legfelsőbb Ta­nács Vaszilij Kuznyecovot — egészségügyi okok miatt tör­ténő nyugdíjazása kapcsán, saját kérésére — felmentette a Legfelsőbb Tanács elnök­sége első elnökhelyettesének funkciójából. Helyére Pjotr Moszkvában megkezdte mun­káját a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának ülésszaka. A képen: az elnökségben fog­lalt helyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Andrej Gromiko államfő. (Kelet-Magyarország telefo- to) \ Gyemicsevet, az SZKP KB PB póttagját választották meg, akit egyidejűleg fel­mentettek kulturális minisz­teri tisztéből. A személyi változások jó­váhagyása után a Legfelsőbb Tanács ülésén Nyikolaj Rizs- kov szovjet kormányfő meg­vitatásra előterjesztette a Szovjetunió 1986—1990-es népgazdasági tervének terve­zetét. TELEX MAPUTO LISSZABON A RENAMO nevű mozam­biki ellenforradalmi szervezet 25 tagját tették harcképte­lenné az utóbbi napokban a kormányerők a főváros, Ma­puto térségében. A kor­Lisszabonban plenáris ülést tartott a Portugál Kommu­nista Párt Központi Bizott­sága. A plénumán elfogadott felhívás leszögezi: a háború és a béke kérdése napjaink legfontosabb nemzetközi mányerők a szervezet két bá­zisát felszámolták, s kiszaba­dítottak ötven polgári sze­mélyt, akit a banda erőszak­kal hurcolt el lakóhelyéről. problémája, s mindenekelőtt az Egyesült Államokat ter­heli a felelősség a világot fe­nyegető termonukleáris ve­szélyért. MANILA BONN Nem hivatalos megbeszélé­sek kezdődtek a Füiöp-szi- getek kormánya és az ország­ban tevékenykedő szélsőbal­oldali gerillák között — je­lentette be Juan Ponce Enrile hadügyminiszter. Ez az első hivatalos bejelentés a kap­csolatfelvételről azóta, hogy Aquino elnök asszony a vi­szály politikai megoldására szólította fel a geriliamozga- tom vezetőit. Düsseldorfban összeült a Német Kommunista Párt ve­zetőségének plénuma. Az ülésen Herbert Mies, az NKP elnöke elemezte a májusi kongresszus tapasztalatait, majd a párt nevében üdvö­zölte a PTT budapesti ülésén előterjesztett leszerelési ja­vaslatokat. A KELET-MAGYARORSZÄGI TÜZÉP VÄLLALAT pályázatot hirdet kereskedelmi ármunkában jártasok részére árcsoportvezetői munkakör betöltésére. Feladata: — az árcsoport munkájának szervezése, irányítása; — a forgalmazott termékek árképzése: — a hálózati egységek áralkalmazásának ellenőrzése; — a vállalat ipari tevékenységének utókalkulálása; — központi árnyilvántartási feladatok végzése. Feltétel: Kereskedelmi és vendéglátóipari főiskola, illetve számviteli főiskola, vagy közgazdasági egyetemi, esetleg középfokú szakirányú végzettség és árkal- kulátori vagy árszakértői képesítés. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet levélben. Levélcím: Kelet-magyarországi TÜZÉP Vállalat személyzeti és oktatási osztály Nyíregyháza; fPaftácsköztársaság tér 2. 4401 PL 157. ' ' ' • • -j (1121) Hazánkba látogat a török államfő Partnerek a kereskedelemben, a kultúrában A magyar—török kapcso­latok az utóbbi két évtized­ben jól fejlődtek; hazánk és Törökország között nincsen vitás, vagy rendezetlen poli­tikai kérdés. Az 1960-as évek első felétől kezdve kedvező változás indult meg hazánk és Törökország kapcsolatai­ban. Diplomáciai kapcsola­tainkat 1967-ben nagyköveti szintre emeltük, és kölcsö­nös külügyminiszteri, vala­mint más miniszteri látoga­tásokra, parlamenti küldött­ségek cseréjére, egyezmények megkötésére került sor. A magyar kormány elnöke 1982-ben tett látogatást Tö­rökországban, az akkori tö­rök miniszterelnök, Billend. Ulusu pedig 1983-ban látoga­tott hazánkba. A magas szin­tű magyar—török találkozók később is folytatódtak. Az ál­lamközi kapcsolatok fejlődé­sének kiemelkedő eseménye lesz Kenan Evren államfő magyarországi látogatása a közeli napokban. Személyé­ben első alkalommal érkezik hazánkba török államfő a Török Köztársaság kikiáltá­sa óta. Törökország hazánk ha­gyományos kereskedelmi partnere. A gazdasági és ke­reskedelmi kapcsolatok ala­kulását az 1974. évi kereske­delmi megállapodás és az 1977. évi gazdasági, műszaki, ipari és tudományos együtt­működési megállapodás rög­zíti. Rendszeresek a ma­gyar—török gazdasági, együttműködési és kereske­delmi vegyes bizottság ülései. A magyar—török árucsere­forgalom az 1970-es évek vé­géig kedvezően fejlődött, 1980-ban elérte a 160 millió dollárt. A kereskedelmi for­galom értéke azonban 1980- tól jelentősen csökkent; ta­valy azonban már valame­lyest emelkedett az előző év­hez képest. A két ország közötti ma­gas szintű találkozókon a fő figyelem a kétoldalú gazda­sági kapcsolatok fejlesztésé­nek lehetőségeire irányult. A tárgyalásokon részt vevő fe­lek egyetértettek abban, hogy a forgalom növelésére irányuló erőfeszítések mellett meg kell találni a konjunk­turális körülményektől ke­vésbé függő, hosszabb távra alapozó együttműködési mód­szereket. Ilyenek lehetnek a termelési kooperációk, a kö­zös vállalkozások és az együttműködés harmadik piacokon. Hazánk és Török­ország a kölcsönös érdekek alapján további lehetősége­ket lát a gazdasági kapcso­latok bővítésére, az árucsere­forgalom növelésére. Ma­gyarország Világbank-tagsá­ga lehetővé teszi, hogy hazai vállalatok is részt vegyenek a nemzetközi pénzügyi szer­vezet törökországi program­jaiban. A kulturális és a tudomá­nyos kapcsolatok a hetvenes évek második felében indul­tak erőteljesebb fejlődésnek, majd 1981 közepétől újra megélénkültek. A kulturális és tudományos együttműkö­dés alapjai jelenleg a két-há- rom -évre szóló csereprogra­mok. Eredményesen fejlődő kulturális kapcsolatainkban — országaink sok ponton érintkező múltja okán — köl­csönös érdeklődésre tart szá­mot a történészek közös munkája, a történelmi em­lékhelyek gondozása, a tur­kológia és a hungarológia mű­velése. 1982-ben Tekirdagban felújítottuk a magyar tulaj­donban lévő Rákóczi-házat, Törökország pedig restaurál- tatta a kütahyai Kossuth-há- zat. Mindkét emlékhelyet múzeumnak rendezték be. A csereprogram megállapodá­sainak megfelelően várhatóan az idén ősszel állítjuk fel II. Rákóczi Ferenc mellszobrát Tekirdagban. Ugyancsak fejlődtek az utóbbi években idegenforgal­mi kapcsolataink, nőtt a tu­ristaforgalom: 1985-ben 40 ezer magyar utazott Török­országba, ahonnan 46 ezren érkeztek hazánkba. Az ide­genforgalmi vegyes bizottság az idén áprilisban tartotta meg első ülését Budapesten. A két ország kapcsolatai­ban kedvező szerepet játsza­nak a Kütahya és Pécs, il­letve Tekirdag és Sárospatak közötti testvérvárosi és test­vérmegyei kapcsolatok: ta­valy szeptemberben Kü­tahya, novemberben pedig Tekirdag küldöttsége látoga­tott Pécsre, illetve Sárospa­takra. Kommentár Az ázsiai körút Tíz nap, sok ezer kilométer, csaknem féltucatnyi megál­ló — így lehetne a legrövi­debben összegezni az ameri­kai külügyminiszter küszö­bönálló ázsiai kőrútjának jellemzőit. George Schultz, aki a tervek szerint holnap kezdi meg újabb diplomáciai küldetését, Hongkongon, Szingapúron, Brunein és a mikronéziai gyámsági terü­leten kívül ellátogat a Fü- löp-szigetek fővárosába és ta­nácskozik a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szervezete (ASE­AN) külügyminisztereivel is. A felsorolás rögtön sugall­ja, hogy a körút legfonto­sabb része Shultz két utolsó­ként említett jelenése lesz. A hongkongi változásokról (visszatérés Kínához a ki­lencvenes években), a Bru- nei-jel fenntartott kapcsola­tokról (ez az amerikai kül­ügyminiszter első vizitje) és a Mikronéziáról folytatott megbeszélések (a stratégiai fontosságú terület jogállása, félfüggetlenségének meg­adása a legaktuálisabb téma) mindegyike a szakértők ér­deklődésére tarthat számot, legnagyobb visszhangot azon­ban valószínűleg a manilai tárgyalások keltik majd. Két okból is. Egyrészt á Fülöp-szdgetek változatlanul kényes helyzete miatt, amit a Washington és Manila között ti szerteágazó kötelékrend­szer .„tisztázása” (a Marcos utáni együttműködés feltéte­leinek meghatározása) sem tett mindeddig probléma­mentessé. Shultz és Aquino asszony között ez már a má­sodik hivatalos megbeszélés lesz a politikusnő hatalomra jutása óta. Várható, hogy a napirendre kerülő témák az előző eszmecsere óta nem so­kat módosultak: mindenek­előtt az amerikai segélyek ügye, illetvÁ a manilai kor­mányzatnak a belső megbé­kélésre irányuló politikája foglalkoztatja majd a tárgya­ló feleket. Másrészt nem kevésbé lé­nyeges az ASEAN külügymi­niszteri konferenciája sem. amelyen — az elmúlt eszten­dők tapasztalatai szerint — elsősorban a délkelet-ázsiai konfliktus, az indokínai szo­cialista országok és az ASE­AN feszültségekkel terhes vi­szonya és a Kambodzsával kapcsolatos ellentétek köve­telik majd a legnagyobb fi­gyelmet. Az előjelek alapján Shultz ismét azt az ismert washingtoni véleményt fejti ki, hogy a szervezet tagálla­mainak szembe kell helyez­kedniük a Vietnam, Kam­bodzsa és Laosz által java­solt rendezési elképzelések­kel. Összességében tehát úgy tűnik, Shultz, körútja legfel­jebb lebonyolításában vagy helyszíneiben jelenthet új­donságot — tartalmát tekint­ve azonban nem. Technika és üzlet Munkatársuk ripartsarozati az NDI-kál O Mondhatjuk, szerencséje van a TITÁSZ nyíregyházi erőművének, mert az otta­ni vezetők több éve jó kap­csolatot építettek ki azzal az NDK-beli gyárral, amely automatizálási berendezése­ket készít. így nyilván ered­ményesebb a tárgyalás, amely újabb eszközök be­szerzését célozza. Bár csak 'mellékesen említette meg Lothar Starke, a teltowi készülék- és szabályozóbe­rendezések gyára igazgató- ] ja. de mégis jellemző: — A magyarokkal nehéz ! kereskedni. Későn jelent­keznek. nem szólnak idő­■ ben, míg a szovjetekkel, lengyelekkel. csehszlová­kokkal két évre előre le­j kötjük a szállítást. Az enyhe bírálatot a mai I magyar „gazdasági fül” nemigen hallja meg. Hiszen éppen a legmodernebb tech- I nika alkalmazásánál mi­lyen rugalmasság, gyorsa­ság az, arpety legalább két­éves előretartási igényel egy berendezés szállításá­nál? Rávilágít viszont ar- j ra, hogy a KGST-n belüli j kereskedelemben milyen I üzemi gondokat vet fel, I hogy a gazdaságirányítás- | ban eltérőek a szabályozás ’ módszerei. A Német De- f mokratikus Köztársaságban í igen erős a központosított I irányítás, kombinátok fog- ! ják át egy-egy iparág mun- | káját. központilag megsza- j bott tervek alapján dolgoz- ] nák. Ennek előnyeit, ne- I hézségeit is tapasztaltuk, I miközben az NDK újság- I írószövetségének meghívá­■ sára a gazdaságot, a tech­■ ni kai fejlesztést, a tudo- [ mány eredményeinek al- I kalmazását tanulmányoz­I tűk. Teltowban. a Berlintől I délre alig pár kilométerre I fekvő kisvárosban nyolc I ezer helybelinek és kör- I nyékbelinek ad munkát a I gyár, ahol az eröművi au- I tomatizálási berendezések I mellett nyomásszabályozó- I kát, mérőkészülékeket gyár- I tanak, vonatbefolyásoló biz- I tonsági berendezéseket ké- I szítenek. — A létszámunk nem I változik 1990-ig, azonban I a termelékenységben éven- I te tízszázalékos növekedést I kívánunk elérni. Ehhez I kell új termékek kifejlesz- I tése, a mikroelektronika al­kalmazása — folytatja az igazgató. — Ezért szól úgy A munkás csak figyeli az ipari robot működését a teltowi gyárban. a tervünk, hogy 30 százaié- I kos legyen az új termékek aránya, Működés közben már ipari robotot, számítógép­pel vezérelt magasraktárt láthattunk a gyárban. S félszáz kilométerrel távo­labb. Brandenburgban az acél- és hengerműben K. Schmücker fejlesztési igaz­gató a német kohászat majd felét átfogó kombinát új karbantartási, fejleszté­si stratégiájáról szól: — Kevesebb munkaerő­vel és költséggel oldjuk meg feladatainkat, mert át­tértünk a műszeres vizs­gálatra, a gépek állapotától függően előre határozzuk meg a javításokat. Sokkal érdekesebb, amit az automatizálásról mond, különösen a tanulság kedvé­ért. Ugyanis a mikroelekt­ronikát, a nyomtatott áram­köröket úgy használják a gépek működtetésében, hogy azokat maguk állítják elő. Az egész NDK-ban hangsúlyozott váltás a mű­szaki technikában azt je­lenti — tapasztalataink sze­rint —-hogy a kombinátok­nak magukpak kell kidol­gozniuk a módszereket, s legtöbbször rájuk hárul az ehhez szükséges berendezé­sek előállítása is. Mindenütt cél a számítástechnika al­kalmazása, amit az április­ban tartott XI. pártkong­resszus ír elő azzal, hogy a gazdaság gyors ütemű nö­vekedése szükséges az át­fogó intenzifikálás révén. Ily módon kissé furcsá­nak tűnik egy másik terv­előírás, amely kötelezi a vállalatokat, hogy termelé­sük öt százalékát fogyasz­tási cikkek tegyék ki. Tel­towban büszkék, mert túl­teljesítik az előírást, grill­sütőt. játékvasúthoz alkat~ részt, fűnyíró gépet gyárta­nak. A kohászatiak pedig idegesek, mert drótkerítés­sel, utánfutóval, gyermek- játékkal nem tudják az előírt szintet hozni. (Vajon mi mást tudnának még gyártani áz olyan magas Szinten termelő gyárak­ban?) Következik: Lakásépítés és hulladékgyűjtés. Lányi Botond ■ 1- -|­Változások ás változtatások

Next

/
Thumbnails
Contents