Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-18 / 142. szám
2 Kelet-Magyarország 1986. június 18. Egy emberként készült a kollektíva Jól vizsgázott a kórház Felajánlások az Üzemekből Kerekasztal-beszélgetés a város jövőjéről „Sok kisüzem válthatna meg henniinket..“ Kulcskérdés a foglalkoztatás „Szeretném, ha épülne az iskola mellé egy úttörőtábor. A gyermekeknek feltétlen kellene egy uszoda. Jó lenne Vitkára egy iskola azoknak, akik messzire laknak. Oda épülhetne orvosi rendelő és ABC is...” (Részlet Balkánszky Mária dolgozatából.) Balogh Annamária szánkópályáról és sok-sok parkról, Kosa Bea iskolai csillagvizsgálóról, Nagy Timi lovas iskoláról ábrándozik. Mások sétálóutcát, vidámparkot, csónakázótót szeretnének. Az 1-es iskola hetedikes, irodalom fakultációs növendékei ilyennek gondolják a jövőt Vásárosnaményban. Lehetséges, hogy a gyermekek elképzelései közül néhány megvalósul 2000-ig. Igaz, a város bosszú távú tervében — melyet nemrég tárgyalt a tanács — egészen más feladatok szerepelnek. Czakó János tanácselnökkel, Miklós Elemér tanácselnökhelyettessel és Szűcs Zoltán pénzügyi, terv és munkaügyi osztályvezetővel arról váltottunk szót kerekasztal- beszélgetésen, hogyan képzelik a település fejlődését az előttünk álló tizenöt esztendőben. Czakó János: — Egyik legégetőbb gondunk a foglalkoztatás. Sajnos, a vonzás- körzetben érezhetően csökken a lélekszám — amire a következőkben is számítanunk kell. Az ezredfordulóra legalább ezerötszáz új munkahelyre lenne szükség, de erre kevés a remény. Jó néhány cég szakemberei megnézték már a várost, de új üzem telepítésére konkrét elképzelés jelenleg nincs. Az itt működő vállalatoknak pedig szűkös anyagi lehetőségeik miatt nincs módjuk a fejlesztésre. Egyedül a forgácslapgyárban gondolnak — új termék gyártása miatt — a létszám bővítésére. — Mentőöv lehetne a bedolgozói rendszer fejlesztése, vagy a környező tsz- melléküzemágak bővítése. Ha szerényen is, de ebben segíteni tudna a tanács. Mindenképpen keressük a megoldást. Ezt szolgálja a szakmunkásképző iskola építése, amely a jövő munkaerőbázisa lesz a térségben. Miklós Elemér: — Feltétlen szólni kell a gergelyi- ugornyai Tisza-part, de az egész Bereg gyönyörű természeti környezetének védelméről, fejlesztéséről. Olyan feltételeket szükséges' Az oldalt összeállította: HÁZI ZSUZSA teremteni, hogy jól érezzék magukat nálunk a vendégek. Ennek része a szolgáltatások bővítése, amely újabb dolgozók foglalkoztatására is lehetőséget ad. Szűcs Zoltán: Meggyőződésem, hogy az infrastruktúra kiépítése a következő másfél évtized egyik legfőbb tennivalója. Gergelyi- ugornyán, Vitkán az alapközművesítés is hiányos. Legalább ennyire szükség- szerű — például a városi rang miatt — a telefonhálózat kiépítése. Ebben a tervidőszakban szó van egy konténeres telefonközpont ' építéséről, ami lehetővé teszi a távhívásba való bekapcsolódást. De mit érünk vele, ha a hálózat hiányzik...? Szükség van autóbusz-pályaudvarra is. Jelenleg csupán megállóhelyek találhatók a városban és nagy a baleset- veszély. — A népesség megtartása miatt javítani kell a telek- és lakásellátást. Különösen azért, mert ebben a tervidőszakban fele annyi — összesen 44 — állami lakás épül, mint az előző öt év alatt. Ezért Vásárosnaményban nagy hangsúlyt kap a magánerős építés, ami viszont a lakosság jelentős rétegének meghaladja az anyagi erejét. Különösen, ha továbbra sem csökkennek az árak... Újságíró: — Ez a gond legsúlyosabban az ifjúságot érinti. Mit tud tenni azért a város, hogy ne menjenek el a fiatalok? Miklós Elemér: — Ezt szolgálja a közoktatás fejlesztése. Szó volt a szakmunkásképzőről, melynek már készülnek a tervei. Szintén tervezés alatt áll a középiskolai kollégium. A vonzáskörzetben pedig több iskola bővítése illetve építése várható. Vagyis 1990-ig szeretnénk megoldani helyben az alapvető oktatást, képzést. Czakó János: — A fiatalok hiánya az élet minden területén érezhető. Különösen a helyi ipart sújtja, hogy kevés a szakmunkás és szűkös a szakember-utánpótlás. Csökkenthető az elvándorlás, de a foglalkoztatás bővítéséhez sokkal több kell, mint amennyire lehetőségünk van. Hiszen nem elég csak annyi munkahelyet teremteni, mint amennyi feltétlenül szükséges. .Módot kell adni rá, hogy választhasson a lehetőségek közt a jelentkező. Miklós Elemér: — Sokat jelentene, ha 2000-ig sikerülne megoldani az itt megtermelt mezőgazdasági termények helyi feldolgozását. Czakó János: — Szerencsére ez a táj nem tartozik az energiaszegény területek közé. Jó lenne gondolkodni a beregdaróci hulladékenergia hasznosításáról. Vásárosnaményban gázvezeték van, ami szintén elősegítheti az élelmiszeripari üzemek létrehozását. Ma úgy tűnik, hogy sok kisüzem válthat meg bennünket. Szűcs Zoltán: — A foglalkoztatás önmagában nem elég. Égető gond, hogy a járóbeteg-rendelőnk zsúfolt, elavult, szakadozik a vakolata. Halaszthatatlan egy új egészségügyi központ építése. Szerencsére ez az ügy már sínen van. A tervidőszak végén készül el a létesítmény kiviteli terve. így minden remény megvan rá, hogy a VIII. ötéves tervben megépül a városi szakrendelő és a kórház új gyermekosztálya. Képünkön: Vásárosnamény egyik legfiatalabb épület- együttese. HOZOM-VISZEM Megyénk több települése után Vásárosnaményban is hozom-viszem szolgálattal oldották meg a lábbelik javítását. Egyelőre kevesen tudják, hogy hetenként egyszer: csütörtökön délelőtt 9 és 10 óra között veszik át a javításra szoruló cipőket, szandálokat a művelődési otthon előcsarnokában. .A megrendelők ugyanitt egy hét múlva kapják meg a rendbe hozott lábbeliket. Milliók köztisztaságra Egyre feszítőbb gond Vásárosnaményban a szenrtéelhe- lyezés és a város köztisztaságának megőrzése. Hét év alatt duplájára nőtt az összegyűjtött hulladék mennyisége. A szállítás meglehetősen nagy erőfeszítést igényel. Hiszen a városközpont mellett Vitka és Gergelyiugor- nya szilárd burkolatú útjai mentén is megszervezték a szemételszállítást. A konténeres kocsi pedig dolgozik Nyírmadán, Varsánygyürén és Ilken is. Bár a város két járműve nap mint nap munkában van, előfordul, hogy néhányan nem bírják kivárni a kocsi érkezését és maguk szabadulnak meg a hulladékoktól. Ezért — főleg a bekötőutak mentén — szép számmal sorakoznak illegális szemétlerakóhelyek. A tervidőszakban 5 millió forint áll Vásárosnamény rendelkezésére a köztisztaság céljaira. Idén 1 millió forint költséggel már vettek egy tolólapos lánctalpas munkagépet a szeméttelepre, ahol — éves szinten — mintegy 17 ezer köbméter szemét kezeléséről kell gondoskodni. Jövőre egy önfelszedő seprőgép, azt követően pedig egy újabb konténerszállító kocsi beszerzése szerepel a célok között. A tervidőszak végén egy hóeke, illetve a parkgondozáshoz szükséges célgépek vásárlását tervezik. Tömeges autóbuszbalesethez riasztották a mentőket június 3-án megyénkben. Aznap déli 12 órakor Tarpa és Tivadar között a Debreceni Volán különjáratú autóbusza — mely kiránduló gyermekeket, pedagógusokat és kísérő szülőket szállított — egy kanyarban kisodródott és az árokba borult. Egy asszony a helyszínen meghalt, 21 sérültet pedig a vásárosnaményi kórházba szállítottak. Szerencsére ritka az ilyen tömeges baleset. Olyan előfordul, hogy 4—5, esetleg 8 sérültet visznek be egy karambol után. Ám egyszerre 21 sérült ellátása igen nagy vállalkozás egy olyan kicsi — összesen 215 ágyas — kórháznak, mint a vásárosnaményi. Mikor megkapták a riasztást, a kollektíva tagjai egy emberként kezdték meg a felkészülést a rendkívüli feladatra. — Először is ágyakat helyeztünk készenlétbe az osztályon, az ambulanciát pedig megerősítettük — idézi a történteket dr. Hartos János, a sebészet osztályvezető főorvosa. — Mivel a sebészek mellett más osztályok orvosai is jöttek segíteni, így négy komplett fogadóhelyet tudtunk kialakítani. Készenlétben állt a sebészeti, a szülészeti és a fül-orr-gégészeti műtő is. — Nem egészen három óra alatt mind a 21 rászoruló megkapta a megfelelő ellátást. A többség szerencsére könnyebben sérült, így ösz- szesen nyolcán kerültek fel az osztályra. Két beteget — miután műtéttel előkészítettük őket a szállításra — to- vábbküldtünk Nyíregyházára. ök speciális gondozásra szorultak. Egy súlyosan sérült asszonyt pedig a kisvár- dai kórházba irányítottunk át. Nálunk végül öten maradtak benn. Háromnak közülük műtétre volt szüksége, ketten pedig — az ellátás után — szoros ellenőrzés alá kerültek. Ezen a napon orvosok, nővérek, röntgenesek és laboro- sok egyaránt kitűnőre vizsgáztak a vásárosnaményi kórházban. Jelest érdemelnek a környék néhány üzemének dolgozói is. A baleset hírére több munkahelyről érkezett felajánlás, hogy szívesen adnak vért a betegek megsegítésére. Erre nem volt szükség, de lehetett volna. Mióta megszüntették a városban a vérellátó állomást, azóta Kisvárdáról szállítják ide a szükséges mennyiséget. Ezúttal volt elegendő tartalék a rászorulóknak. — Szerencsére ilyenkor, nyár elején kisebb a beteg- forgalom a szokásosnál. A mi körzetünk — melybe mintegy 60 ezer ember tartozik — földműves vidék, s a nagy mezőgazdasági munkák idején az emberek nem érnek rá betegnek lenni — mondja Hartos doktor. Minden sérültet el tudtunk helyezni úgy, hogy senkit sem kellett más osztályra áttenni, illetve hazaküldeni. ★ A gondos kezelés, gyógyítás eredményeként a baleset Vásárosnaményban ápolt betegei közül négyen már hazamehettek. Csupán egy kislány van még benn a sebészeten, de az ő állapota sem ad okot komoly aggodalomra. Remélhetően még ezen a héten ő is elhagyhatja a kórházat. Magas árak, szegényes választék Szuvenír Vásárosnaményból Veress Elekné mutatja a kézimunkakínálat egyik legszebb — és legdrágább darabját. Szokás, hogy a vendégek — a maguk készítette fényképek és a vakáció élményei mellett — szívesen visznek magukkal egy-két ajándéktárgyat is a nyaralás végén. Pontosabban: vinnének — ha lenne mit. Vásárosnamény boltjaiban, illetve a gergelyiugornyai Tisza-part pavilonjaiban ugyanis fölöttébb szegényes a kínálat a városra, a tájra jellemző „szuvenírekből”. — Van színes naményi képeslap, kétféle Tákos feliratú domborított fém falitányér, sőt, szoktam tartani keresztszemest is — sorolja a szabadstrand kölcsönző- és ajándékpavilonjának vezetője: Kondor Zoltánná. Jó kereskedő módjára lelkesen ajánlja a labdákat, újságokat, úszóöveket, trikókat és fürdőruhákat — vagyis csupa olyan portékát, ami az ország minden hasonló üzletében megtalálható. Hogy miért nincs többféle beregi emléktárgy, vagy képeslap, arra is talpraesetten válaszol — Az a lényeg, hogy egyáltalán van... Nem sokkal kedvezőbb a helyzet a városközpontban sem. Az áruházban csupán a beregi keresztszemeseket tekinthetjük ajándékozható holminak. Veress Elekné eladónő készségesen mutatja a néhány darabos választékot: a 328 forintos futótól a kétezernél is drágább falvédőig. A Nyíregyházi Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezet termékei aligha a kispénzű turistáknak készültek. — Most jut eszembe, van Vásáronamény feliratú könyvjelzőnk is — vesz ki a pult alól egy csomagot az eladónő. — Esetenként kapunk tűpárnát, de most kifogyott. Kevés jóval biztat a közeli ajándékbolt készlete. Itt beregi emlékként csupán háromféle — meglehetősen igénytelen kivitelű — domborított fém falitányért ajánlanak. Egy sarokkal arrébb, a divat- és ajándékbutikban viszont a szokásos „szuvenírek” mellett megvásárolható Schmidt Sándor néhány fafaragása is. Nem sokkal lesz okosabb az a vendég sem, aki helyi prospektusokért kopogtat a BEREG-TOURIST vásárosnaményi irodájába. A várost bemutató aprócska szórólap dióhéjban ismerteti a települést, az iroda szolgáltatásait, s egy-egy mondatban említi a környék látnivalóit. Beregi, illetve naményi térkép nincs, erről a tájról még turistatérképes levelezőlap sem készült. — Nemrég megjelent a Találkozás Bereggel című kötet új kiadása — újságolja az irodavezető: Sebestyén Gáspárné. Igaz, mintát nem tud mutatni a könyvből. Szerény a választék képeslapokból is: mindössze táko- si, csarodai, tarpai kapható. Nem véletlen, hogy a város vezetői komolyan fontolgatják a térkép elkészítését, ám ehhez szükség van a helyi üzemek segítségére is. A beregiek számára is ötletet adhat a mátészalkaiak kezdeményezése. Nemrég népművészeti és ajándékbolt nyílt a művelődési házban. A zsebkendőnyi üzletben olyan árukészlet van — csipkétől a művészi szépségű üvegtárgyakig —, melyek igazi értéket képviselnek, szemben az ajándékpavilonok gyatra kínálatával. Ismerve a vásárosnaményi hagyományokat Bereg fővárosában is meg tudnának tölteni egy ilyen üzletét — és még csak nem is kellene áruért a szomszédba menni...
