Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-17 / 141. szám
1986. június 17. Kelet-Magyarország 7 Szőlőskertek veszedelme Peronoszpóra: fürtön és levélen Hatásos a réz A szőlőperonoszpóra a szőlő legveszedelmesebb gombabetegsége. Főleg a leveleket és a fürtöket pusztítja, de megtámadhatja a növény minden zöld részét. Nedves, meleg időjárásban, május végétől, június elejétől őszig jelentkezhet. Kártételét a szőlőtőkék még a következő évben is megsinvlik. A betegség első látható jelei a fiatal levélkéken mutatkozó sárgászöld, áttetsző, úgynevezett olajfoltok formájában észlelhetők. Mivel a kórokozó behatol a levél belsejébe, ott táplálkozva egyik sejtet a másik után pusztítja, a sejtek színe elhalványul, majd a megtámadott helyeken a levél áttetsző lesz. Ez a kórkép adja az említett olajfoltot. Az olajfolt megjelenése azt is jelzi, hogy — a szőlőlevélben rejtőző gomba — megérett a „kivirágzásra" a spóratartók és a spórák lefűzésére. Ez akkor következik be. ha legalább 5—-10 milliméter eső esik, vagy bőséges harmat van, a levegő hőmérséklete eléri a 13 fokot. Tapasztalt kertészek megfigyelései szerint legkedvezőbb a 20—25 fok körüli hőmérséklet. Ha nem védekezünk kellő időben, a levelek fonákán. az olajfoltok területén hófehér penészgyep válik láthatóvá, ami nem más, mint a spóratartók és a spórák hatalmas tömege. Ha a spórák egy egészséges levélre jutnak, újra fertőznek. A fertőzés azonban csak vízben és megfelelő hőmérsékleten következik be. A lap- pangási idő a napi középhőmérséklethez viszonyítva változik; levélnél 10—13 fokon 15—18 nap, 20—25 fokon 4—-5 nap. Fürtöknél a lappangási idő, a bogyó héjának vastagodása miatt 17 foktól kezdve eltér az előzőektől: 17 fokon 11—13 nap, 20—25 fokon 15—18 nap. A peronoszpóra gombafonalai a növényi részek belsejében pusztítanak. Ezért a védékezésnek^fmegelőző jellegűnek kell lenni, azaz a fertőzést kell megakadályozni. Megfelelő művelési eljárásokkal, a szőlő csonkázásával, a hajtásvégek eltávolításával és szakszerű gyomirtással a növényeket szellösen nevelhetjük. így a nedvesség gyorsan felszárad, s ennek híján lényegesen csökken a fertőzés veszélye. A kémiai szerek hatása a peronoszpóra rézérzékenységén alapszik. A spórák a vízben oldott réz hatására elpusztulnak. Jó. hatású gombaölő szer a bordói por 1 százalékos töménységben. Az újabb növényvédő szerek közül sikeresen alkalmazható a Ridomil plusz 50 WP 0.2 százalékos dózisban, vág' a Mikai 75 WP 0,3 százalékos töménységben. A permetezések során magunk és környezetünk védelme érdekében a munka- és baleset- védelmi óvórendszabályokat szigorúan tartsuk be. Dr. Széles Csaba Sertésfarm a határban SSIdflzés Török-módra Haszon az egyénnek és a közösnek — Bennünket a sertés hol tönkretett, hol felemelt. Régi igazság: a sertés kitúr és betúr. És ez attól függ, milyenek az árak, a termelési viszonyok, a takarmány, a piac lehetőségei — bölcsel- kedik az alig 35 esztendős Török László, akiről a világon senki nem mondaná meg, hogy ő Mátészalka és környéke egyik legszakavatottabb sertéstenyésztője. Szerfós épületekben Árnyékban harminc fok körüli a hőmérséklet. Szür- csöljük a forró feketét. Mivel ő MHSZ gépjárművezető szakoktató Mátészalkán, így csak kevés idő jut belemélyedni a sertéstenyésztés gondjaiba, s Pedig szeretné, hiszen már-már hobbija. — Ehhez értek — mondja önérzetesen. — Ezt csinálta a család Nyírmeggyesen, a három fiú apámmal, de úgy látszik engem jobban érdekelt, mint a másik két testvéremet. így aztán ott téblá- boltam mindig gyerekkoromban az apám körül, ha etet- ni-itatni kellett a jószágokat. Tsz-nyugdíjas, de olyan ,.kupec”-féle volt az apám. Ezt folytatom én is — mondja derűsen. A sertésfarm, a telep, a szerfás épületekkel Nyírmeggyes és Mátészalka határában ideális helyen van. Bevezették a villanyt, kutat fúratott, mert azt vallja Török László, hogy a tenyésztéshez befektetés kell. — Itt most 12 koca van, két állami kan és 80—90 különböző korú malac. — Ilyenkor — (délidő van) — ki van a jószágokkal? — Az öregem. Reggel ő etet, van amikor este is. Én főleg a takarmánybeszerzést, az értékesítést végzem és gondoskodok az állatorvosi ellátásról — mondja. Évtizedes kapcsolata van az állatforgalmi és húsipari vállalattal. e. Ki jár jól? * — A süldőzést még a 60- as években kezdtem, amikor a szerfás istállók épültek. Egy ideig hizlaltunk, később, amikor úgy láttuk nem hozza a várt eredményt, akkor süldőket neveltünk. Később a kocafiaztatásra tértünk át. Főleg 1974 után. amikor leszereltem a honvédségtől. Van saját nevelésű kocám, de kapok a vállalattól is — magyarázza. — Ez év januárjától a vállalatunk -részére Török László állít elő 60 vemhes kocasüldőt — jegyzi meg beszélgetésünk közben Szabó Gusztáv, a kirendeltség vezetője. — Ennek az előállításában már a bátyám is segített, mert apámmal nem győztük a munkát — válaszol rá. Ki jár jól az akcióval? Kinek jelent hasznot a koca- süldő-előállítás? — Mindenki jól jár. Haszna van belőle a vállalatnak és nekünk is. A 60-ból csak egy nem lett vemhes, a többi már megfialt, 9—13 között volt a fialási átlag. Nem számoltam, mennyit kerestem. mert ha hiszi, ha nem, engem nemcsak a pénz. a jószág is érdekel. Ezt a sze- retetet otthon örököltem. _— Nagyon meg kell néznünk, hová helyezzük ki a kocákat. Nem mindegy, hogyan vannak biztosítva a tenyésztéshez szükséges feltételek — magyarázza a ki- rendeltség vezetője. Évek óta gondja a vállalatnak, hogy a kihelyezett nagyüzemi vemhes kocák nehezen alkalmazkodnak a háztáji körülményekhez. Probléma az újra vemhesí- tésük. Ezért fő teendő a több éven keresztüli tenyésztésben tartás. — Ezt Török László a háztájiban jól megoldotta. Az államnak, a vállalatnak is jó, mert a tenyésztésbe állított kocák jól vemhesülnek, mivel a háztáji körülményeket. már vemhesítés előtt megszokják. így több a szaporulat, edzettebbek, ellenállóbbak a kismalacok — magyarázza Szabó Gusztáv. Koca OTP-hitelre Baktériumfertőzés Paradicsom, paprika és uborka Tünetek és védekezési tanácsok Az utóbbi napokban a növényvédő állomásra gyakran hoznak be kis- és nagyüzemekből* korokozó baktériumokkal fertőzött, paradicsomot és paprikát. Ez késztetett bennünket arra, hogy tájékoztassuk a termelőket a baktériumos eredetű betegségek tünettanáról és az ellenük javasolt növényvédelmi technológiáról. A paradicsomon előforduló baktériumos betegség: a baktériumos varasodás és foltosság. Nedves, csapadékos környezetben már a palánták levelein jelentkezhetnek. 1—2 mm átmérőjű folt. illetve' ,.tusfekete” színű szövetelhalások formájában. Gyakori a folt,körüli klorotiku.s 'gjAiru. *Cy • Csak a zöld termések fertőződnek. Rajtuk barnára, majd feketére váló hólyagoeskák jelennek meg. melyek varas sebekke száradnak. Varasodás esetében a foltok bemélyedőek, foltossá^ esetében a beszáradt foltok kisebbek és domború felszinűek. A foltosság erősen fertőzi a fürtös virágkocsányokat is. Kártétele ezért súlyosabb lehet. A fertőzés elősegítésében a csapadéknak és öntözővíznek jelentős szerepe van. Terjedhetnek a talaj és magvak útján. A paprikán előforduló baktériumos betegségek: a paprika xantomonászos levéliöltossága— (Xanthomonas vesicatoria) és a pszeudomonászos lágy rőt hadás. A xantomonászos levélfoltosság esetében a leveleken kezdetben sötétzöld, majd barna, szabálytalan kör vagy csillag alakú vizenyős foltok jelennek meg, 'sötétbarna szegéllyel. A foltok később beszáradnak, kifehéredik .a közepük, s gyakran felrepedezik. A növény a fertőzött leveleket ledobja. A baktérium esőcsepp, szel. rovar útján terjed, s a légzönyílásokon fertőz. A beteg növényi részekben és a talajban telel át. A baktériumos lágyrothadás kórokozója kizárólag a termést károsítja, a lombozatot nem. A fiatal termésen a csészelevél felőli lészen világosbarna, lágy- rothadas jelentkezik. Csak a héj marad épen. a belső húsos rész elrothad, elfolyósodik. A kórokozó a talajban telel át. a betegség közvetlen *mag útján nem terjed. Az uborka baktériumos betegsége: a baktériumos szögletes levélfoltosság. Az uborka lomb- levelein erektől határolt szögletes, kezdetben vizenyős foltok keletkeznek. Később a foltok kiszáradnak. kifehérednek, kitöredeznek. (Hasonló tüneteket okozhat a termésen is.) A betegség elsősorban csapadékos időjárás esetén károsít. A növény a légzönyílásokon, sebeken fertőződik. A baktériumok az eső, rovarok, művelési eszközök segítségével jutnak el az egészséges növényi részekre. A korokozó a talajban telel át. Javasolt növényvédelmi technológia: a baktériumos betegségek ellen a réztartalmú készítmények: így a Rézoxiklorid 50 WP. a Miltox Sp.. bordói por részleges hatással vannak. Az újabban engedélyezett készítmény, a Kasumin 2 L hatékonyan alkalmazható elsősorban a Psu.domonas típusú baktériumos megbetegedés ellen. A védekezést a kórokozók ellen preventív módon kell elvégezni. de legkésőbb a baktériumos betegségek első tüneteinek megjelenésekor. Csapadékos időjárás esetén a permetezést 7—6 naponként a réztartalmú vagy a Kasumin 2 L készítménnyel, ill. a kettő kombinációjával meg kell ismételni. A Kasumin 2 L esetében javasolt dózis 1.5 1 ha 300—600 liter vízben kijuttatva. (Házikertekben 30 ml vegyszer 10 liter vízben oldva.) A Rézoxiklorid 50 WP. iMiltox Special 0,3—0,4 százalékos, a bordói por 0,5 százalékos töménységben alkalmazható. Kombináció esetén a Kasumint teljes (0,25"o), a Rézoxiklorid 50 WP-t 0.2"u-os töménységben kell kijuttatni. A Kasumin 2 L készítmény használata esetén igen fontos szempont, hogy élelmezésegészségügyi várakozási ideje 2 nap. míg a réztartalmú készítményeké 21 nap. Galambosné Dienes Judit — Milyen segítséget kap a vállalattól, az államtól? — A kocákat OTP-hitelre vettem. Kaptam tenyészkant. És a kocák kihelyezésében is a vállalat segített — válaszolja Török László. Gondos, figyelmes partnerként segített a vállalat. A mátészalkai kirendeltség időben helyezte ki gondos kistermelőkhöz a városban és hat községben a 60 kocát. Segítség ez? De mennyire! Azt jelenti, hogy a környék hizlalási alapanyagának előállításában jelentős szerepet vállaltak. A kocáktól csaknem 520—540 olyan malac várható, amelyek minőségileg ellenőrzöttek. Ezáltal növekszik a vágásra, fogyasztásra kerülendő sertéseknél a húsarány, és csökken a zsír. Ennek egyik fontos feltétele: kizárták a zugkanokat a „tenyésztésből''. — Én ebben látom a tenyésztés jövőjét is a falun. Meg kell hagyni falun ezeket az ellenőrzött kanokat — jegyzi meg Török László. Érdemes meditálni ezen? Bizonyára. Török László. a mátészalkai kirendeltség területén az egyetlen olyan kistermelő. aki szakszerűen foglalkozik vemhes kocasüldők előállításával. — Ezen több pénzt kerestem eddig, mint a süldőzéssel és a hizlalással. Igaz. ez több munkát és több szakértelmet is igényel! Sajnos nincs eléggé megbecsülve. Talán nem is jól mondom. Nem is lehet eléggé megfizetni. Ehhez már a szakértelmen túl állatszeretet is kell. Látni a tenyésztés jövőjét. Farkas Kálmán Pali, az őzbak Esztendeje annak, hogy Dobronyi Lajos tiborszállási mezőőr a határban járva egy fejsérült őzikét talált. A sérült őzet hazavitte, felnevelte és Pali névre keresztelte. Pali sérüléséből kigyógyult és ma a környék kedvence. Jólérzi magát, mindenkihez barátságos, csak azt nem szereti, ha evés közben zavarják. Felvételünkön Pali az őzbak, ismerőse a Lédy kutya, Dobronyi Lajos mezőőr és Ganyu Elek vadász. (Baján Erzsébet felvétele) Hét kismalac cumizik... Az állatvilágban is előfordulnak tragédiák, váratlan események. Ki gondolná például, hogy a sertések körében is előfordul a szívinfarktus. Sajnos, van ilyen. Képíró Ferenc tyérki kistermelő anyakocája szívinfarktust kapott, és a betegség miatt képtelen a hét kismalacot szoptatni. Mit tehetnek a gazdák? Képiró Ferenc és felesége maguk etetik, cu- misüvegekböl szoptatják a kismalacokat. Amint azt Baján Erzsébet felvétele igazolja, az aprójószágoknak ez a gondoskodás igencsak megfelel. Nyulakból harmincezer forint Turistvándiban Seres Zsigmond másfél étvizede öt anyanyúllal kezdte, és ma közel 30 ezer forint értékű tapsifülest értékesít évente. Az új-zélandi fehér és a magyar nagyfehér fajtákat kedveli. (Ez fizet jól.) Az anyaállomdnyt saját tenyészetéből válogatja, bakot a szakcsoport segítségével Ceglédről, Budafokról vásárol. A gondos gazda mindenre ügyel. Nyulai 10—12 utódot fialnak átlagban, ebből 7—8 marad meg, így van lehetőség az egyenletes állomány kialakítására. A téli tartásnak is van haszna, ugyanis a felvásárlási ár magasabb: s ha takarmánnyal jól felkészül a tenyésztő, a nyúltartásra nem fizet rá. A széna mellett nyúltáp és az aratás Idején, a cséplés során szerzett árpa jelenti az elmaradhatatlan tápanyagot. Seres Zsigmond szeret barkácsolni. A ketreceket tapasztalata alapján alakította, formálta a legmegfelelőbbre. Aki szereti ezeket az állatokat — mondja a gazda — az nemcsak a népgazdaságnak, de családjának is hasznot hajt. A nyulak ára jó kiegészítés nyugdíjhoz. Segítségére van a tenyésztésben a szakfolyóiratok olvasása, a tapasztalatcserék, a szakcsoport által megszerzett szakmai látogatások. (Molnár Károly) 1 KISTERMELOK-KISKERTEK \
