Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-17 / 141. szám

4 Kelet-Magyarország 1986. június 17. Túl a kezdeteken Űj vezetési formák . a vállalatoknál Kommentár CDU« moiiofilivat Sírásra és nevetésre egy­aránt okuk tehet azoknak a nyugatnémet politikusoknak, akik érdekeltek voltak a va­sárnapi alsó-szászországi vá­lasztásokon. Ez a tartományi voksolás azért tett szert or­szágos fontosságra az NSZK- ban, mert eredményei nem tanulság nélkül valók egyik párt számára sem az 1987 ja­nuári általános- választások előtt. Nem dörzsölhetik gondtala­nul a kezüket a keresztény- demokraták, akik tíz eszten­dőn át uralták a tartományt. Ugyan változatlanul Alsó- Szászország legerősebb párt­ját mondhatják magukénak, de 64 százalékos szavazat­vesztésük miatt, az abszolút többség hiányában csak a szabaddemokratákkal együtt kormányozhatnak tovább. Ez egyben azt is jelenti, hogy Kohl kancellár pártjának, a CDU-nak nem csupán saját gyengeségeit kell legyűrnie a nagy erőpróbáig, de segítő támasztékokat kell nyújtania országosan is gyengélkedő koalíciós partnerének, az FDP-nek. Ezzel együtt a ke­reszténydemokraták a leg­rosszabbat elkerülték: a szo­ciáldemokraták nem előzték meg őket, ami a Saar-vidéki és az észak-raj na-vesztfáliai vereség után csúfos kudarc lett volna. S ami legalább ilyen fontos: a CDU alsó- Szászországi győzelmével azt is elkerülte, hogy az NSZK törvényhozásának felsőházá­ban, a Bundesratban a szo­ciáldemokraták javára mó­dosuljanak az erőviszonyok. A '.szociáldemokraták szá­mára az igazi fegyvertény az lett volna, ha Alsó-Szászor- szágban is diadalmaskodnak. Bár figyelemre méltóan nö­velték • szavazataik számát;’ soraik még mindenképpen rendezésre szorulnak, kivált­képp, ha januárban győzni szeretnének. Alsó-Szászorázágban az is bebizonyosodott, hogy esetle­ges szövetségük a zöldekkel aligha talál akkora támoga­tásra a választók körében, mint amekkorára eddig szá­mítottak. A mostani tartomá­nyi választáson a zöldek ki­fejezetten leszerepeltek, s ez elsősorban szélsőségesen atomerőmű-ellenes program­jukkal magyarázható. A voksolás tanulságai kö­zül figyelemre méltó, hogy a választók a gazdasági hely­zet alapján hozzák meg dön­tésüket. A CDU helyi szava­zatvesztésében nagy szerepe volt a magas munkanélküli­ségnek, s annak, hogy nem figyeltek eléggé oda a mező- gazdaságban dolgozók prob­lémáira. Az is feltűnt, hogy a választók távol tartják ma­gukat a szélsőséges nézetek­től. S végül az alsó-szászor­szági szavazás azt is bebizo­nyította, hogy egyik párt sem ülhet magabiztosan a nyereg­ben. Hétfőn Moszkvában ülést tartott a Szovjetunió Kom­munista Pártjának Központi Bizottsága. Az ülés napirendjén szó volt a Szovjetunió 1986— 1990-ig szóló ötéves tervéről és a pártszervezeteknek az ötéves terv* végrehajtásával összefüggő feladatairól, va­lamint a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testü­leté június 10—11-i buda­pesti ülésének eredményei­ről. Mindkét kérdéskörrel fog­lalkozott Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára az ülésen elmondott beszédé­ben. „Meg kell vitatnunk, ho­gyan valósul meg a kong­resszuson meghatározott fő irányvonal, előzetesen meg kell vonnunk az eredmények mérlegét, levonni a 'tanulsá­gokat a kongresszus óta vég­zett munkából, meghatározni a párt soron levő feladatait” — ezekkel a szavakkal kezd­te beszédét Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, majd így folytatta: „Az SZKP XXVII. kong­resszusa után minden szférá­ban mozgásba jött a szovjet 'társadalom —.politikai, gaz­dasági, szellemi területen egyaránt. A társadalmi fejlő­dés hatalmas, dinamikus töl­tést kapott, amely a tömegek politikai 'tudatosságának gyors növekedéséhez veze-' •tett.. Az igényességnek, a szi­gornak, az igazságosságnak az.a légköre,"amely a kong-- resszuson uralkodott, mozgó­sító hatással van az egész gyakorlati munkára. Mindez Mike Moore külkereskedel­mi miniszter vezetésével jú­nius 15—16-án új-zélandi delegáció tartózkodott Ma­gyarországon. Veress Péter külkereskedelmi miniszterrel folytatott tárgyaláson átte­kintették a két ország gaz­dasági és kereskedelmi kap­csolatainak helyzetét. Meg­állapították, hogy a kétol­dalú kereskedelmi forgalom szintje alacsony. Továbbfej­lesztésére mindkét ország- ban/jók- a lehetőségek. A ma­gyar vállalatok elsősorban az új-zélandi közúti, illetve vasúti beruházásokban érde­keltek, míg az új-zélandi cé­gek elsősorban a magyar mezőgazdasági és élelmiszer- ipari fejlesztésekbe kívánnak bekapcsolódni. arról tanúskodik, hogy a kongresszusi eszmék szilár­dan részeivé válnak a társa­dalmi tudatnak, objektiven meghatározzák a végbemenő folyamatok visszafordítha­tatlanságát. Másként fogad­ták terveinket a militarizmus és az agresszió erői, élükön az Amerikai Egyesült Álla­mok reakciós köreivel." Utalva a tömegek alkotó tevékenységének fejlődésére, minit -a meggyorsítás alapté­nyezőjére, Mihail Gorbacsov kiemelte, hogy a szovjet em­berek szervezettsége és haza- fisága páratlan erővel mutat­kozott be olyan rendkívüli körülmények között, amilye­nek Csernobilben következ­tek be. Áttérve a gazdasági és társadalmi fejlesztés prob­lémáira, a szónok kijelen­tette: naiv dolog volna azt várni, hogy néhány hónap alatt megszűnik az az elma­radás és megszűnnek azok a fogyatékosságok. amelyek éveken keresztül halmozód­tak fel. A népgazdaság fejlő­dési üteme gyorsulásának irányzata azonban kézzelfog­ható. Az idei év első öt ko­nvoja alatt az ipari termelés 5.7 százalékkal emelkedett a múlt év megfelelő időszaká­hoz képest. „A gazdaságban végbe­ment változások elemzése azonban távolról sem lenne teljes, ha a kétségtelen sike­rek mellett nem mutatnánk rá' a gyenge pontokra. Azt mondhatnám, hogy egyelőre maga az átépítés is lassan halad. Egyes vezetők szélté­Mike Moore felkereste a lajta-hangsági és Mezőfalvi Állami Gazdaságot. A gazda­ságokban jelenleg új-zélandi szakemberek közreműködé­sével komplett legelőhaszno­sítási és juhtenyésztési rend­szert vezetnek be. A rend­szer magyarországi alkalma­zásáról a Hungaroseed és az új-zélandi Pyne Gould Gui- ness kötött szerződést. A partnerek együttműködésü­ket hosszú távon is tovább kívánják fejleszteni. Erről a két ország külkereskedelmi minisztereinek jelenlétében jegyzőkönyvet írtak alá. Stockholm: Magyar felszólalás A bizalom- és biztonság­erősítő intézkedésekről, va­lamint a leszerelésről folyó stoeholmi konferencián hét­főn felszólalt Szigeti Károly, a magyar delegáció vezetője. Szigeti Károly felhívta a konferencia részvevőinek fi­gyelmét a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testü­letének budapesti értekezle­tén elfogadott — az európai, valamint a nemzetközi hely­zetet elemző — nagy értékű dokumentumokra. A magyar küldöttség ve­zetője beszédében kifejtette: a szocialista országok ál­tal szorgalmazott program, amely az európai fegyveres erők és a hagyományos fegy­verzetek átfogó csökkentését célozza, reális lehetőséget kínál arra, hogy elháruljon a földrészt fenyegető katonai konfliktus veszélye. ben-hosszában beszélnek a nyilvánosságról, helyesen méltatják a kollektíva szere­pét, a demokratikus elvek fejlődését az életben, a baj csak az, hogy beérik ezzel. így támad az átépítés illú­ziója: szavakban minden« rendben, tde tényleges válto­zás nincs” — mondta Mihail Gorbacsov. Az új ötéves terv sajátos­ságaira áttérve az SZKP KB főtitkára mindenekelőtt azt emelte ki, hogy a terv egész­ben véve megfelel a XXVII. pártkongresszus útmutatá­sainak. Előírja többek között az erők és az eszközök kon­centrálását a gazdaságfej­lesztés kulcsfontosságú irá­nyaiban, a strukturális és a beruházási politika megvál­toztatását a társadalmi ter­melés intenzifikálása értel­mében. Mihail Gorbacsov részlete­sen szólt a Varsói Szerződés-j hez tartozó országok Politi- f kai Tanácskozó Testületének j nemrég Budapesten tartott | üléséről. Hangsúlyozta, hogy I a tanácskozáson megvitatták | a legutóbbi, szófiai PTT-ülésJ és a legfelső szintű szovjet— ! amerikai genfi csúcstalálkozó óta Európáiban és a nemzet­közi színtéren történt esemé­nyeket. Egyre világosabb, hogy az Egyesült Államok biztonsá­gát nem külső erők veszér lyeztetik. hanem valójában az ország katonai-politikai elitje, a nemzetközi Sjzíntéren tanúsított magatartása. A Szovjetunió a jövőben is mindent megtesz azért, hogy - valósággá váljanak azok a kezdeményezései, amelyek a világ valamennyi népének érdekeit tekintetbe veszik. Ugyanakkor a Szovjetunió sohasem engedi meg, hogy az Egyesült Államok nukj^áris- rakéta fölénybe kerüljön. Nem szabad megengedni, hogy a világ sorsáról az im­perializmus dönthessen, nem szabad megengedni, hogy az imperialista reakció az em­beriségre a katonai-politikai konfrontáció elmélyülését kényszerítse rá. Ez ugyanis csak egyet jelenthetne —a nukleáris háború felé való sodródást. Igen élesen jelentkezik ma a nukleáris kísérletek meg­szüntetésének problémája. Ehhez bizonyos mértékben hozzájárult a csernobili atomerőműben történt ka­tasztrófa is. Ez a szerencsét­lenség megmutatta, hogy még kis mennyiségű radioak­tív részecskék szabadba ke­rülése is ezrek számára hoz­hat bajt és nyugtalanságot. Az Egyesült Államok az egész emberiség előtt vállal magára súlyos felelősséget, amikor nem hajlandó be­szüntetni a nukleáris kísérle­teket, és nem hajladanó csat­lakozni a szovjet morató­riumhoz. Mihail Gorbacsov végeze­tül kiemelte, hogy a buda­pesti PTT ülésén a részt ve­vők a konkrét kérdéseket a szövetséges szocialista álla­mok közös külpolitikai stra­tégiájának prizmáján át vizs­gálták. Egyszóval, a buda­pesti tanácskozás olyan egy­ségről, alkotó együttműkö­désről tett bizonyságot, amely gazdagítja a szocializ­mus nemzetközi politikáját, még nagyobb súlyt kölcsönöz a nemzetközi színtéren teen­dő kezdeményezéseinek — hangsúlyozta befejezésül az SZKP KB főtitkára. Az SZKP KB hétfői ülésén határozatot hozott „A Szov­jetunió gazdasági és társa­dalmi fejlesztésének az 1986 —1990-es évekre szóló ötéves tervéről és az annak megva­lósításából a,pártszervezetek­re háruló feladatokról” cím­□ Akik érdeklődnek a gaz­daságpolitikai kérdések iránt, bizonyára úgy érté­kelik az 1986-os esztendőt, hogy az a vállalatvezetési rendszer korszerűsítésének egy jelentős, talán döntő időszaka. Olyan folyamat befejező részéről van szó, amelyei az MSZMP Köz­ponti Bizottságának 1984 áprilisi, a gazdaságirányítás továbbfejlesztésére vonat­kozó állásfoglalása indított el. A politikai szándék és az azt követő állami szabályo­zás többek között arra irá­nyult, hogy a vállalatoknál a gazdálkodás stratégiai kérdéseiben kollektív mó­don, vállalati tanácsok, dől-' gozói közgyűlések, küldött- gyűlések döntsenek, de úgy. hogy az operatív, folyama­tos vállalatvezetésben az igazgató megőrizze egyedi döntéshozatali jogát. A cél ezzel is a társadalmi-gaz­dasági fejlődésnek, a nép- gazdasági tervezés és a köz­pontilag szabályozott piac hatékony összekapcsolásá­nak, működtetésének, a jö­vedelemtermelés növelésé­nek segítése volt. Hogyan függ minden össze? A dolgozóknak a válla­latvezetésbe történő bevo­násától joggal várható, hogy olyan alkotó energiák szabadulnak fel, amelyek eredményesebbé teszik a gazdálkodást, jobb feltéte­lek. alakíthatók ki az érde­keltségi és ösztönzési rend­szer továbbfejlesztéséhez, a teljesítményekhez szorosab­ban igazodó bérezés, jöve­delempolitika megvalósítá­sához. javui a dolgozók közvetlen érdekeltsége a vállalati belső tartalékok feltárásában, a költségek csökkentésében, összessé­gében. az eddigieknél jobb lesz a lehetősén a külső és belső piaci feltételekhez va­ló alkalmazkodásban. Az előzményekről az MSZMP Köznonti Bizottsá­gának 1984 áprilisi állás- foglalását követő állami in­tézkedések eredményekép­pen a vállalati dolgozók le­hetőséget kant.ak arra hogy bizonyos tulajdonosi funk­ciókat — megfelelő szerve­zeti keretek segítségével — közvetlenül gyakoroljanak, erőteljesebben megielenít- hessék a vállalati belső ér­dekviszonyokat, és jobban egyeztethessék azokat. A kollektív vezetés hatáskö­rébe kerültek az olyan kér­dések. mint a vállalati kö­zép- és rövid távú tervek kialakítása, a vállalat tevé­kenységi körének lényeges megváltoztatása, a munka­erő foglalkoztatására vo­natkozó jelentős elhatáro­zások meahozatala. a válla­lat által felhasználható jö­vedelem elosztási elveinek meghatározása... hogy csak néhányat említsünk a stra­tégiainak minősülő gazda­sági döntések közül. indokolt megemlíteni. ho"v az úi vállalatvezetési formák kialakításának vol­tak előzményei. Több szer­vezeti intézkedés Tnintegy előkészítette m°«?alakulásu- kat. ípv néldául 1981-ben a nagyvállalatoknál a döntési jonú iaazgató tanácsok lét­rehozása. a vezetőkiválasz­tás oálvázati rendszere, a határozott időre történő ki­nevezések gyakorlata. A gazdaságnolitikai dön­tések után a megfelelő elő­készítés e’-edménvekéDnen az úi vállalatvezetési for­mákba áttérés az eredeti el­képzeléseknél valamivel miorsabb ütemben haladt. Ma mán a kiielö't vállala­tok több min 80 százaléká­V. ____________________ nál létrejöttek az új testü­letek. Az új vállalatvezetés megválasztása kellőképpen aktivizálta a dolgozókat. A szakszervezeti szervek meg­felelő előkészítő munkát végeztek, eredményesen mozgósították és jól szer­vezték- a dolgozók tájékoz­tatását. A pártalapszervezetek — a teendőkre vopatkozóan — programot készítettek, és ennek megvalósítását fo­lyamatosan figyelemmel kí­sérték. Sok párttag kapott pártmegbízatást arra, hogy vegyen részt az előkészítő bizottságok, jelölőbizottsá­gok munkájában, a válasz­tásod lebonyolításában. A pártszervek hatáskörüknek megfelelően, állást foglal­tak az átállással összefüg­gő személyi ügyekben, pél­dául a vállalati tanácsok j elnökeire, elnökhelyettesei- 5 re, az igazgatókra vonat- | kozóan. A helyi pártveze- i tőségek tevékenyen vettek I részt az új vállalati szer- < vezeti és működési szabály- í zatok kialakításában, segí- i tették, hogy ezek jogszerű- j en is biztosítsák a feltété- jj leket az önkormányzat mű- | ködöséhez, az egyes hatás-1 körök gyakorlásához. A valóságos helyzet le- j egyszerűsítése lenne azon- s ban, ha az eredmények mellől hiányozna a gondok megemlítése, ha nem szól­nánk a felmerült kétségek­ről, a vitákat és a feszült­ségeket okozó tényezőkről, i Küwnösen a kezdeti idő»- { szakban, a vállalatvezető- jj si rendszer változása céljá­nak, lényegének magyará­zata során volt, aki csak látszatátszervezésként, a szervezeti vonások megerő­södéseként fogadta az in- •• tézkedéseket. E vélemények gyökeres cáfolásához Vi­szonylag hosszabb idő szükséges, hiszen a változ­tatás hatása igazán akkor ' lesz mérhető, amikor az új vezetési formák már teljes hatékonysággal működnek. De a vállalati előkészítő munka során lehetett ta­lálkozni a másik végletet hangoztatókkal is, akik hajlandók voltak szinte „csodaszernek” tekinteni a vállalati gondok megoldá­sához a vezetés változását. Néhány helyen szóvá tet­ték, hogy miért a szakszer­vezeti szervekre bízták az előkészítést. Azral érveltek, hogy túlzottan Sagy lesz a befolyásuk a partnerüknek minősülő kollektív vállalat- vezető testületek összetéte­lére, majd később g műkö­désükre. Végül, a tapaszta­latok igazolták, a szakszer­vezetek az előkészítés jó gazdáinak bizonyultak. A pártszervek figyelmét megosztotta, hogy az átál­lás időszakában sok volt a politikai program, például akkor történtek meg a szakszervezeti választások a munkahelyeken. Így ter­mészetszerűleg nem lehetett csak egy feladatra koncent­rálni. Ez befolyásolta a párttagság felkészítését, táplálta a pártrendezvé­nyeken esetenként elhang­zó kételyeket. Biztos-e, hogy a változás valóban eredményes segítője lesz a vállalati tevékenységnek? Mi lesz a pártszervek fel­adata? Csökken, vagy nö­vekszik a felelősségük? Nem lesznek-e „kiszorítva" a vállalati döntésekből? Az ilyen és hasonló kérdések is jól érzékeltették a párt­tagok körében is jelentke­ző kezdeti bizonytalansá­got. Sz. Várnai Ferenc az MSZMP KB munkatársa (Folytatjuk) _______________________* KISIPAROSOK, KISKERESKEDŐK FIGYELEM! A Kelet-magyarországi MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat olcsóáru bolti üzletága az alábbi árukat kínál­ja fel megvételre NAGYKERESKEDELMI ÁRON: Női autós cipő 161,— Ft pár Női szandálok 235,— Ft-tól 335,— Ft-ig p ái­Női félcipő 380,— Ft-tól 490,— Ft-ig pár Férfi félcipő 630,— Ft-tól 677,— Ft-ig pár Vegyes szövet 290,— Ft kg Yersey anyag 350.— Ft-tól 600,— Ft-ig kg Fehér vászonanyag 51­Ft-tól 150,— Ft-ig kg Vatelinanyag 146,— Ft-tól 272,— Ft-ig kg Bútorszövet (kötött) 286,— Ft kg Plüss anyag 525,— Ft kg Függönyanyag 231,— Ft kg Műszőrme 534,— Ft-tól 713,— Ft-ig kg Női bőrkabát 641,— »Ft db Az olcsó áruk megtekinthetők Szolnok, Mártírok út 11. szám alatt. Telefon: 12-805 56 körzetszám. MÉH (1118) Magya r— új-zélandi tárgyalások Az SZKP KB napirendjén Az intenzív fejlesztés további programja Mihail Gorbacsov előadói beszéde

Next

/
Thumbnails
Contents