Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-16 / 140. szám

4 Kelet-Magyarorsiág 1986. június 16. Zimbabwe Afrika legfiatalabb állama Losonczi Pálnak, az El­nöki Tanács elnökének meghívására hétfőn hivata­los, baráti látogatásra ha­zánkba érkezik Canaan So- dindo Banana, Zimbabwe Köztársaság elnöke. Érdekes és sok szempont­ból egyedülálló színfolt a fe­kete földrész térképén Zim­babwe. A kontinens legfiata­labb állama, alig hat esz­tendeje vívta ki függetlensé­gét, s ma jószerivel az egyet­len ország Fekete-Afrikában, ahonnét több jó hír érkezik, mint rossz. Pedig fél évtizeddel ez­előtt, a többségi hatalom kezdetén jó néhány borúlátó megfigyelő annak a vélemé­nyének adott hongot, hogy az egykori Rhodesiában le­romlik a gazdaság, semmibe vesznek a fehér uralom alatt elért eredmények is. A fe­hérek kezdeti bizalmatlan­ságát jelezte, hogy a negyed- millióból csak százezer ma­radt az országban. Az azóta megváltozott helyzetet tük­rözi, hogy a korábban Dél- Afrikába átköltözöttek egy része most a visszatelepedési engedélyre vár. Zimbabwében nem feled­keztek meg a kezdeti ígére­teknek arról a lényeges ré­széről sem, miszerint az or­szág a szocialista fejlődés felé kíván haladni. Ezt tá­masztja alá, hogy a kormány­párt, a ZANU 1984. évi kong­resszusán marxista—leninis­ta elveken alapuló távlati fejlesztési programot fogad­tak el. Furcsa történelmi parado­xon, hogy nemcsak Afrika, de az egész világ egyik leg­fiatalabb államaként Zim­babwe máris jelentős nem­zetközi tekintélyt vívott ki magának. A fajüldözés, az apartheid bármely formája ellen való határozott kiállás, a következetes antiimperia- lista és békeszerető külpoli­tika számos hívet szerzett az országnak határain túl is. Ez nyilvánul meg abban is, hogy Hararéban tanácskozik majd az el nem kötelezett orszá­gok soros csúcsértekezlete. A százegy tagállamot számláló mozgalom egyre nagyobb be­folyással bír a világpolitika alakulására, s a házigazda Robert Mugabe kormányfő a szokások szerint a mozga­lom elnökeként az eddiginél is aktívabb szerepet játszhat a nemzetközi életben. Hazánk és Zimbabwe kap­csolatai újkeletűek, de vi­szonylag dinamikusan fej­lődnek. Három éve Robert Mugabe járt Magyarorszá­gon, tavaly októberben Lo- sonczi Pál folytatott tárgya­lásokat az afrikai országban. Ezeken is kifejezésre jutott, hogy mindkét fél kész a köl­csönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. Ha­zánk elsősorban a járműipar, a gyógyszeripar, a hír adás - technika és a mezőgazdaság területén tudna hozzájárulni Zimbabwe fejlődéséhez. Zimbabwe számos nemzet­közi kérdésben a miénkhez hasonló, sőt gyakran azzal azonos nézeteket vall. Ez is jó alap a mostani államfői találkozáshoz. A politikai jó­szándék és a gazdasági érde­keltség szálai a jövőben még szorosabbra fonhatják a két ország kapcsolatainak köte­lékét. Nyolcvan éve Nyíregyházán Vadnyugat a ponyva alatt Terjedelmes hirdetéssel adta Buffalo Bili és cirkuszának olvasói tudtára a Nyírvidék, indiánjai, hogy 1906 júniusában Nyíregy­házára érkezik, és fellép Buffa- Újabb fordulat hősünk életé- lo Bili, társulatával. A világ leg- ben. Egyik történetét színpadon merészebb lovasai csak egy is előadják. Buffalo Bilit megré- napra állnak meg a vásártéren, szegftik a világot jelentő desz- hogy a nagy ponyvasátor alatt kák, ügy véli, rejtett színészi két előadással szórakoztassák a tehetség él benne. Egy csapat nyíregyházi közönséget. • cowboyt, cirkuszost, részeges va- Ki volt Buffalo Bill, azaz Bö- dászt szerződtet, a rezervátu- lény Bili, akinek hire már mész- mokból maga mellé vesz néhány sze megelőzte jövetelét? Eredeti indiánt, és vadnyugati show- nevén William Cody, 1846-ban jával világ körüli útra indul, született az amerikai Iowa ál- Anglia, Franciaország, Németor- lamban. Farmer családja hatna- szág és Olaszország után érkezik rosan átköltözött Kansasba. Ez Ausztria-Magyarországra. Nyír- az az időszak, amikor a telepe- egyházán 1906. június 29-én lé­sek mind nyugatabbra tolták a pen fel a Vadnyugat Cirkusza, határt. Kaliforniában fellángolt Három különvonattal ezer ember az aranyláz, és tízezrek eredtek és ló jött a szabolcsi megye­szerencséjük nyomába. A fiatal székhelyre. A vadnyugati vadá- Cody, akit családjában Bilinek szokon kívül színes öltözékben becéznek, bekószálja a prérit. láthatók arab és kozák lovasok, Látja a hatalmas bölénycsordá- japán szamurájok, kát, melyeket hamarosan va- A főszerep mégis a csípőből dászként maga is „derekasan” tüzelő vadnyugati fenegyereke- ritkít, találkozik indiánokkal, ké, a lasszódobóké. A jelenetek akiket úgy kezel, mint a bólé- nagyon hasonlítanak egymásra, nyekkel azonos szinten álló élő- A vérszomjas és álnok indiá- lényeket. nők váratlanul megtámadják a 1861-ben kitör Észak és Dél há- békés farmot. Hirtelen Buffalo borúja. Cody a szabad kapitális- Bili rúgtat be a kulisszák mö- ta fejlődést igenlő északi álla- gül, egy szempillantás alatt le- .mok hadseregében önkéntes, fegyverzi a támadókat, és hálá- 1865-ben véget ér a háború, a san zárja karjai közé megmen- rabszolgaság déli hívei veresé- tőjét a farmer bájos leánya, get szenvedtek. Épül a konti- Nyíregyházára Munkácsról érke- nenst átszelő vasútvonal, Cody zett Buffalo Bill cirkusza, jú- az egyik társasághoz csatlako- nius 30-án és július l-én pedig zik, ő gondoskodik a munká- Debrecenben léptek fel. sok élelméről. Lovagol, yadászik, A magyarországi vendégjáték és az útjába kerülő indiánokat után még évekig járták a vilá- sem kíméli. Nevét egyre többen got. Buffalo Bill férfiasán ült a ismerik, vadásztudományának nyeregben, pedig a kulisszák köszönheti a Buffalo Bill ra- mögött — hajlott kora miatt — gadványnevet. Egy napon felke- csak üggyel-bajjal tudták már resi egy irodalmi vénájú kato- lóra ültetni. 1917-ben halt meg, natiszt, beszélget vele, és hama- de legendája tovább élt. A le- rosan megjelennek a kalandjait genda, mely elfedte a vadnyu- túlszínező regények, melyben a gat meghódításának igaz törté- „vadnyugat királya" sem ismer netét, és eltakarta az önfeledten magára, olyan eszményien hősi- tapsoló közönség elől az ameri- esre sikeredett az alakja. Nem kai őslakosok, az indiánok vé- tiltakozik, sőt, úgy próbál élni, rés tragédiáját, hogy megfeleljen ponyvaregény­beli önmagának. Reszler Gábor Ne bízzunk magunkban! Milyen a hamis dollár? Kerékpáron a sarkkörig Nyíregyházi diákok hosszú túrája Sajnos világszerte növek­szik a pénzhamisítások szá­ma, és a technika rohamos fejlődésével a pénzhamisítók is tökéletesítik módszereiket. Ezért nem árt, ha óvatosak vagyunk. — Tulajdonképpen milyen egy hamis dollár? — Megkülönböztetünk ha­misított és hamis pénzt — mondja Juhász Margit, a Magyar Nemzeti Bank Sza- bolcs-Szatmár megyei Igaz­gatóságának osztályvezetője. — A kettő előállítása között az a különbség, hogy a ha­misított pénz esetében való­di, de kisebb címletű pénzt alakítanak nagyobb címletű­vé. A dollárnál gyakorlatilag vegyi eljárással megváltoz­tatják a pénz értékjelzését. E primitív — felületes ráné­zésre azonban megtévesztő — módszert többnyire a dollár­nál alkalmazzák, mert vala­mennyi dollár azonos színű. A hamis bankjegyeket nyomdai úton készítik. Az eredeti, valódi bankjegyeket nagyon finom klisékkel, kü­lönleges vegyszerekkel átita­tott, speciális papírból készí­tik. Ilyenekkel a „legavatot­tabb” pénzhamisítók sem rendelkeznek. Tehát a dollár hamisságát a legkönnyebben a pénz rajzolatának, illetve a papírja minőségének valódi pénztől eltérő voltából lehet megismerni. De ezek felisme­réséhez széles körű szakis­meret és gyakorlat is szüksé­ges. — Egy gyakorlott pénztá­ros már tapintás nyomán is felismeri a hamis pénzt — említi Juhász Margit. — De ha nem biztos a dolgában, akkor igen precíz vizsgáló­műszerek is rendelkezésére állnak, melyekkel a kérdés pillanatok alatt teljes bizo­nyossággal eldönthető. — Például ahhoz, hogy va­laki meg tudja állapítani, hogy az adott dollár hamis-e vagy sem, rajzolat és a pa­pírminőségen kívül ismernie kellene a négyzetes számát, az ellenőrző betűit, a bank­pecsétet, a szimbolikus betű­it és számait, a sorozatszá­mát, a sorszámát, a kincstári pecsétjét, az előlemez számát és a törvényességi záradékát. Mindez nagyon bonyolult. Az a biztos, ha pénzintézetnél váltunk valutát. Cselényi György Á sok kicsi tégla Amerikáiról jött, mestersége címere: Közép-Azsia Mátészalkán tartott elő­adást dr. Érdy Miklós, New York-i orvos, Közép-Azsia- kutató. Az előadás után kér­tük rövid beszélgetésre. — Tökéletesen beszél ma­gyarul. — Ha nem is tökéletesen, jól. Harminc éve élek ide­genben, de évenként, két­évenként hazajárunk. Ve­gyész voltam, de Ameriká­ban ez másképp van. Ott biz­tonság kell az embernek, ezért végeztem el az orvosit is. — Bocsásson meg, de hány éves? A nacionálé mást mond, mint amit az ember .lát? — Mondtam, Amerikában másképp van. Ott ha valaki idősebb korában elveszti az állását, akkor már nagyon nehezen kap másikat. Van, aki operáltatja magát, fej­bőrátültetést végeztet, hogy fiatalnak lássák. Én csak a hajam festem, de 1931-ben születtem. A feleségem is magyar származású, és a kis­lányom már nyolcéves korá­ban, erre büszke vagyok, magyarul írt verset. Ö is ha­zajár velünk. — Hogyan lesz egy New York-i orvos Közép-Azsia- kutatóvá? — Ez régi szerelem. Min­dig is érdekelt a magyarság előtörténete, az, hogy merre járhattunk, hol élhettünk. Aztán úgy adódott, hogy le­hetőséget kaptam egy közép- ázsiai útra. Nos, eddig há­romszor voltam a Szovjet­unió, egyszer Közép-Ázsia kínai területén. Izgalmas, szép, nagyszerű utak voltak, ott készültek ezek a diák is, amelyeket itt most bemutat­tam. — Mátészalka? — Nem, nem vagyok má­tészalkai, és még ehhez a táj­hoz sincs közöm. Spanyolor­szágban találkoztam dr. Far­kas József barátommal, ő hí­vott meg, és én jöttem szíve­sen. Hadd tegyem hozzá, hogy így az előadás után, egy nagyon jó beszélgetés után nem bántam meg, hogy eljöt­tem. Csodálatos volt már ma­ga az út is. azt hittem, Szat- máron jövök át, aztán kide­rült, hogy ez a gyönyörű táj itt Debrecen és Mátészalka között a Nyírség. Én dunán­túli voltam. Persze jártam most Szatmárban is, ráfeled­kezve egy kicsit a történe-, lemre. — A terveiről mondana va­lamit? — Most. jóllehet Nyíregy­házára is hívtak, sürgősen haza kell utaznom az Álla­mokba. A feleségem már ha­za is indult, egyébként a kö­zép-ázsiai útjaimon is rend­szeresen elkísér. A terveim? Szeretném feldolgozni azt az anyagot, amit eddig össze­gyűjtöttem, és szeretnék utazni még. Nagyszerű ma­gyar barátaim vannak, jövök hát újra ide is. Tudja, jó ér­zés arra gondolni, hogy ez a kis nép, én úgy mondom, az enyém, nagyszerű Közép- Ázsia-kutatókat adott a vi­lágnak. Vámbéry, Űjfalvy. .. és a többiek. A tudomány sok kicsi tégla. így lesz ház be­lőle. Gyűjtöm a téglát. Bartha Gábor A tanárképző főiskola hat diákja talán a társainál is jobban várja a vizsgaidőszak végét. Nem sokkal a vizsgák után, július elején ugyanis hosszú útra indulnak, egészen a Finnországon át húzódó sarkkörig, illetve sarkköri városig Rovaniemig akarnak eljutni. Persze ebben még nincs semmi különös, hiszen Veszprém testvérvárosában sok magvar turista megfor­dult már. A vállalkozó ked­vű diákok viszont Helsinki­től kerékpáron akarják meg­tenni ezt az utat, körbejárva egész Finnországot, és így több mint kétezer kilométert pedáloznak majd. Útba ejtik többek között Lahtit és Nyír­egyháza testvérvárosát Ka- jaanit, a dzsesszfesztiválok- ról híres Porit és az ősi vá­ros Turkut is. Megközelítik a svéd határt is, de a legna­gyobb attrakció a sarkkör el­érése lesz, hiszen itt meg tud­ják csodálni a fehér éjsza­kákat, az éjféli napsütést. Napi 7—8 órát kerékpá­roznak majd a hónapos túra alatt, előre kidolgozott úti­terv szerint. Amikor a ta­nárképző főiskola kollégiu­mában fölkerestem néhányu- kat, rögtön térképeket tere­gettek az asztalra. Az ezertó országának hosszan elnyúló térképén is nagynak tűnik az út. Bába Károly megnyugtat, majdnem mindenki tett már komolyabb kerékpártúrát, és egyébként is több hónapja alapoznak. Futottak, úsztak és pedáloztak. Remélik, hogy kitart a szufla. Inkább az anyagiak előte­remtése volt a nagyobb gond, de végül ezt is sikerült úgy megoldani, hogy azért a szü­lőknek se kelljen mélyen a bukszába nyúlni. És hogyan? Sok-sok leleménnyel, ötlet­tel. Szoták Ferenc egy vastag dossziét vett elő, amiből ,meglepetésre hivatalos leve­lek kerülnek elő. — Huszonöt vállalatnak írtunk — mondja lelkendez­ve. Közöltük velük úticélun­kat, az utazás módját. Majd felajánlottuk, hogy tehetsé­günk szerint reklámozzuk a céget, ha támogatnak célunk elérésében. Nos, csodák-cso- dája, érkezett néhány igenlő válasz. A Csepel Járműgyár kerékpárokat adott kölcsön, egy békési háziipari szövet­kezet igen olcsón hálózsáko­kat adott, a Senior Kötött­árugyár pedig hat garnitúra melegítőt küldött. De kap­tunk konzerveket és némi költőpénzt is. Csupán itt. a megyében nem akadt olyan cég, amely reklámköltség cí­men segített volna ... Ja, hogy ne feledjük: a bringák már Helsinkiben várják a srácokat, a HUN- GAROCAMION díjmentesen kiszállította és majd vissza is hozza őket. (A fiúk Helsin­kiig repülőn, illetve vonaton mennek.) A diákok több mint fél évig szervezték az utat. A nem mindennapi túra ked­véért felelevenítették angol tudásukat is (már akik tud­tak valamit) és finnül is megtanultak néhány szót. Az még bizonytalan, hogy merre alusznak, bár már van né­hány címük. Mindenesetre sátrat is visznek magukkal, hiszen egy fenyvesekkel kör­be vett tó partján igazi él­mény sátorban ébredni. (bodnár) KOSSUTH radio 8,20: Hogy tetszik lenni? — 9,00: Berg: Kamarakoncert. — 9,30: Weöres Sándor versei. — 9,42: Ki kopog? — 10,05: Nyit- nikék. — 10.35: Zenekari mu­zsika. — 11,05: ,,En Debreczeni Marci vagyok"... 11,25: Kó­rusmuzsika. — 11,40: A tulaj­donságok nélküli ember. — 13,05: Marion Éva énekel. — 14.10: Furulyamuzsika. — 14,30: Holnap közvetítjük. — 14.43: Népszakértők. — 14,55: Édes anyanyelvűnk. — 15,00: Világablak. — 15,30: Kamara- kórus-fesztivál. — 17,00: Eco- mix. — 17,30: Az új zene szol­gálatában. — 18.01: Népzene.— 19,15: Mundial '86. — 19,25: Amiről a világ vitatkozik. — 19,55: Népzene-feldolgozások.— 20.14: Opera-művészlemezek. — 21,00: Egy óra Kórodi András­sal. — 22,15: Tíz perc külpoli­tika. — 22,25: Mundial '86. — 22,40: Kattogó kabaré. — 23.48: Fali: Az elvált asszony. PETŐFI RADIO 8,05: Nótacsokor. — 12.10: Fú­vósindulók. — 12,25: Kis ma­gyar néprajz. — 12,30: Verbun­kosok. — 13,05: Slágermúzeum. — 14,00: Kettőtől ötig. — 17,08: Újdonságainkból. — 17,30: ötö­dik sebesség. — 18,30: Tip-top parádé. — 19,05: Népdalok. — 19,30: Dzsesszlemezekből. — 20,05: Zenés beszélgetés ítutt- kai Évával. — 21,05: Somerset Maugham meséli ... — 22.05: Rockújság. — 23.15: Sporthí­rek. — 23,20: Verbunkosok. — 23.50: Könnyűzene Párizsból. 3. MCSOR 9,08: Barokk zene. — 10.00: Puccini operáiból. — 10,35: Zengjen a muzsika! — 11,05: Két kvartett. — 12,02: Szimfo­nikus zene. — 13,05: Fiatalok stúdiója. — 13,35: Régi magyar dalok. — 14,00: Muzsikáról versben. — 14.30: Bruno Wal­ter vezényel. — 15,40: Jászlcun műhely. — 16,00: Operaáriák. — 16,33: A Del Fuegos együt­tes. — 17,03: Liszt-művek. — 18.00: A hang. Hangjáték. — 18,14: Mi újság a régi zene vi­lágában? — 18,50: Egészségün­kért! — 19,051 Berg: Kamara­koncert. — 19,35: Operaáriák. — 20,00: A hosszú út. — 20,56: Versenyművek. — 22,20: Hege- düest. NYÍREGYHÁZI RADIO 17,00: Hírek. — 17,05: Hétnyi­tó. Hétfői információs maga­zin. A tartalomból: Program- ajánlat. — Sportösszefoglaló. — Fészekrakás ’86. Tégladömping? (Haskó József) — Hallgatóink leveleire dr. Orosz Gyula vá­laszol. — 18.00—18,30: Észak-ti­szántúli krónika. Lapszemle. Műsorelőzetes. (A nap szer­kesztője: Ágoston István) MAOTAS TV 17,25: Hírek. — 17,35: Ze­nés ajándékkosár. Intervízió- átvétel az NDK-ból. — 18,25: Mexikó ’86. — 19,50: Labdarú­gó VB. — 21,50: Húszas, har­mincas évek. Lengyel film. — 23,30: Szép magyar tánc. — 23,50: Labdarúgó VB. — 1,50: Himnusz. MOZIMŰSOR Kert mozi: NYOMÁS. UTÁ­NA! Krúdy mozi: KISMASZAT ÉS A GÉZENGÚZOK. HÖBORTOS NÉPSÉG I. Béke mozi: de.: FLOR ASZ- SZONY ÉS KÉT FÉRJE. Du.: FLOR ASSZONY ÉS KÉT FÉR­JE. Móricz mozi: ÁGYÚGOLYÓ FUTAM. HALLGASSUNK gj 1986. június 16., hétfő

Next

/
Thumbnails
Contents