Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-02 / 128. szám
2 Kelet-Magyarország 1986. június 2. Kakasszó helyett — 09 ló reggelt, előfizető! A Gaál-fóle lábhúzó és társai A tunyogmatolcsi ezermester, bejegyzett szabadalommal A nyíregyházi postahivataltól naponta 40—50-en kérnek telefonébresztést, melyet a 09-en kell jegyeztetni. — Ha valaki telefonébresztést kér, a postahivatal megkérdi az illető nevét, telefonszámát. és azt, hogy az ébresztést mikorra kéri — mondja Salamon Gyözőné osztályvezető. — Ha letette a kagylót, a postahivatal rövid időn belül visszahívja. Ha ez nem történik meg, akkor ajánlatos a 09-et még egyszer tárcsázni, mert megtörténhet, hogy az illető a számot rosszul mondta, vagy a postán rosszul értették, vagy a telefonja nem hívható. — Sokan azt hiszik — mondja Smidt Józsefné —, hogy csak az utazásról való elkésés elkerüléséért kérnek telefonébresztést. — Ez nem így van, mert van, aki gyógyszert szed, s bizonyos időközönként fel kell kelnie. — Előfordul, hogy valaki nem ébresztést kér. csak ébren szeretne maradni — folytatja Orbán Borbála. — E célból főként az éjszakás portások szoktak telefonálni, „nem tetszik álmos lenni, csókolom?" — felkiáltással. — Akadnak kedves telefonálók is. Nemrégen egy kislány azt mondta: az édesanyját szeretné meglepni, közöljem, hogyan kell borsólevest főzni? Elmeséltem. Gaál Sándor és találmánya, a lábhúzó, amit hétféleképpen lehet beállítani. — A közelmúltban éjjel egy férfi könyörgött: közöljem egy olyan nő telefonszámát, aki hajlandó lenne éjszakai magányát megosztani. Nem tudtam segíteni . .. A telefonébresztést kérők másik csoportja beleszeret a telefonszolgálatot teljesítő hölgyek hangjába és oltha- tatlan vágyat éreznek, hogy személyesen is megismerkedhessenek velük. Megtörtént, hogy a nők egy órát túlósáz- tak, mert a telefonébresztett romantikus férfi kitartóan és rendíthetetlenül várta őket a kapunál. Feleslegesen ... Akadnak, akik a lelki bánatukat mesélik el. A legtöbben karácsonykor. Arról panaszkodnak, mennyire egyedül vannak. — Nyíregyházán sem ártana egy lelki segélyszolgála-. tot létrehozni — jegyzi meg Salamon Gyözőné. — Azt tapasztalom — szól Palicz Éva —, hogy az emberek modora egyre romlik, durvul. De azért akad még sok intelligens, kedves ember is. Főleg ünnepekkor kapunk jókívánságokat, még dísztáviratot is. De az iskolai szünidőben megszaporodik a telefonnal szórakozó gyerekek száma. Ügyes kezű embernek ismerik a környékbeliek a tunyogmatolcsi nyugdíjas lakatost, Gaál Sándort. Folyton a fejét töri, spekulál. Ha valami nem pászol neki, addig nincs nyugta. Találékony ezermester. A műhelyben egy fekvőhely is van, mert a nagy gondolatok bizonyára itt a szerszámok mellett születnek. Ott van például a villanyfúrógép. ami ötféle műveletre alkalmas. Tulajdonképpen egy kézi villanyfúró ez, amely felszerelhető egy tartó- szerkezetre, így erre sem kell az erőt pazarolni, és emellett roppant egyenesen fúr. De tud ez a szerkentyű még egyebet is. Némi kis variációval diót törni, zsilettel almát hámozni, és még ki tudja, hogy mit nem. Ami éppen megfordul a mester fejében, vagy amire éppen szügsége van. Apropó almahámozás! Van egy másik szerkezete is. ami egy mozdulatra kifúrja az alma magházát, és az alma máris négyfelé esik. A falubeliek vitték is a szerkentyűt, mint a cukrot. De az almásoknak ennél bizonyára jóval nagyobb a haszna, hiszen így gyorsabban hámozzák, szeletelik az almát, amit majd drágábban adhatnak el. Gaál Sándor nem mindennapi ember. Ha például meglát egy egeret, ő nem macskáért kiállt. Elintézi azt egyedül is. Kispekulált egy négylyukú egérfogó masinát, amely az egeret, ha hozzálát a csalihoz, felakasztja. Persze Gaál Sándornak, az eszéből ennél jóval komolyabb dolgokra is telik. Mostanában a sebész főorvosok is kezdik megismerni a nevét és az elfogadott szabadalmát. Háromévi huzavona után tavasszal jött meg a várva várt levél, amelyben többek között ez áll: „Örömmel értesítjük, az Országos Találmányi Hivatal a fenti ügyszámú szabadalmi bejelentésére 1986. március 28- án szabadalmat adott." De mondjunk el szép sorjában mindent. Gaál SándorCselényi György Taps a Bancbanusnak Színházi siker Pesten nak öt évvel ezelőtt eltörött a lába. A törött lábat húzni kellett volna, hogy pászoljon minden. Az ezermester beteg kifigyelte, hogy a kórházban nincs erre megfelelő szerkezet, illetve a meglévőnek bizonyos hátrányai vannak. Például nem mozgatható, állítható. Meg is született a fejében a gondolat, majd ő megcsinálja. ígéretet is tett erre a főorvosnak. Már a kontrollvizsgálatkor vitte a rajzokat, hogyan is képzeli el. „Az orvosok a gyógyuló lábam mellett ennek örültek csak igazán" — meséli büszkén a feltaláló. Ám a doktorok hiába mondták ki a boldogító igent, bizony a bürokrácia útvesztői miatt évekig kellett várni, míg az ötletből hiteles találmány lett. Az Országos Találmányi Hivatal lapjában szabadalmának a címét így jegyzik: „Gyógyászati segédeszköz traumatológiai betegek, elsősorban alsóvégtag-törést szenvedettek húzókezelésére." A Gaál-féle lábhúzóból már húszat el is készítettek. és sikerrel használják több kórházban is ezeket. A mester húszezer forint előleget is kapott. De Gaál Sándor önmagát tagadná meg, ha ezután „nyugton" maradna. Most azon töri a fejét, hogy a súlyos fekvőbetegek alá hogyan lehetne az ágytálat betenni úgy, hogy ne kelljen felemelni őket. Az ápolók tudják, milyen nehéz művelet ez. Görgőket, vonalakat rajzol Gaál Sándor, így magyarázza. hogyan képzeli ezt. Az ápolókat csak biztatni tudom, ahogy őt ismerem, hamarosan meg is oldja a problémát. Bodnár István Metamorfózis Ezt a két fényképet fotóriporterünk, Elek Emil készítette, mégpedig úgy, hogy amikor gépét először elkat- tintotta (felső felvétele az eredmény) tett egy 180 fokos fordulatot és újra exponált (az alsó kép az eredmény). Persze ebben annyi a túlzás, hogy fotós kollégánknak ennél a sarkonfordulásnál azért mégis csak többet kellett tennie: az első kép elkészítéséhez a Váci Mihály művelődési központ emeletének délre néző üvegfalán át kellett fényképeznie, a második felvételt pedig egy északra néző ablakból készíthette. Természetesen e két fotónak nem is riporterünk munkamódszerében rejlik a lényege. Az érdekesség az, hogy ma még — s egyre ritkábban — készíthető Nyíregyházán ugyanabból a pontból két olyan felvétel, melynek látványellentéte a régit és az újat kínálja egymás tő- szomszédságában. A napilap hivatása az is, hogy dokumentálja a városkép szemünk előtt végbemenő metamorfózisát. Talán ezt tesz- szük most e két kép közlésével is... (Sz—) SZOT-üdülök a kollégiumban Kétszer váltandé strandbelépö Az országos színházi találkozón az elmúlt két hétben vidéki színházak mutatkoztak be Budapesten. Tizenegy vidéki előadásnak tapsolhatott a közönség. Több egészen kiváló produkció is helyet kapott: olyanok, melyek magas művészi igényességről tanúskodnak. Egészen színvonalas, stí- lusteremtö előadások is színpadra kerültek, melyekben a rendező elképzelése találkozott a .dráma mondandójával és a színészi megformálással. Ilyen volt a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Bancbanusa, amelyben a tragédia jól ötvöződött a kissé túlhajtott szatírával. Nincs könnyű helyzetben a Ha kicsit értettek volna az elsősegélynyújtáshoz, vagy nem ijedtek volna annyira meg, akkor egy ember életben maradhatott volna, egy másiknak pedig jóval kisebb büntetéssel kellett volna számolnia. A vádlottat indulat és félelem vezette, amikor ilyen súlyos tettre ragadtatta magát. Utána nagyon megijedt, és mindent megpróbált, hogy segítséget szerezzen. (Pechjükre azonban éppen szerelték a telefonvonalakat.) A húszéves kispaládi Berki Jenő egyszer már állt bíróság előtt lopásokért, s tavaly decemberben, amikor az eset történt, csak feltételesen volt itthon a börtönből. A sértett, L. György REF-es volt, munkahelye egy sem, élettársa viszont több is volt. zsűri. Hiszen meg kell vonni a mérleget, s megjutalmazni a neki tetsző produkciót, kollektív munkát, színészt, rendezőt, díszlettervezőt. A fesztiválról persze nemcsak a zsűri, hanem a közönség is ítéletet mond: a művészi igényességről, a választékosságról, a kivitelezés színvonaláról. A vidéki társulatok törekvéseiről kapott kép alapján fontos tanulság: van mire odafigyelnie a szakmának, érdemes beülni a produkciókra. A titok talán nem több. minthogy jó színházat, jó előadást csak összeková- csolódott, nem széteső társulatok képesek produkálni. Egyszer megszöktette Berki tizenöt éves húgát is, akivel nagyon rosszul bánt, kínozta, bezárva tartotta. Két napja tudott hazamenekülni a lány, amikor L. érte jött. Berki nem volt otthon, tévét nézett a szomszédban, így azt sem tudta, hogy előtte ölessel fenyegette a húgát és családját, ha nem tér vissza hozzá. Amikor Berki a házhoz ért, észrevette a gyenge fényben, hogy L. megy utána, kezében egy késsel. Jobbnak látta, ha felszed valamilyen szerszámot a földről védekezésképpen, s megpróbálja kituszkolni az udvarról. Egy másfél méteres karó akadt a keze ügyébe. Előbb két kézzel fogva böködte L. Györgyöt, tuszkolta volna kifelé, amikor pedig ellenszegült, különösebb irányítás A tanárképző főiskolán is három hét múlva véget ér a tanév. A kívülálló úgy gondolja. hogy utána elcsendesül a főiskola környéke. Móré Istvánné. a főiskola kollégiumának egyik gondnoka arról tájékoztat, hogy a kollégium nyáron is telt házzal üzemel: — Tulajdonképpen 50—60 tanuló nyáron is itt marad gyakorlaton. Június 22-én kezdődnek a felvételik és aknélkül ráütött vele. L. György hátratántorodott, ösz- szeesett. Berki ezután igyekezett segítséget szerezni, de arra nem gondolt, hogy meg kellene fordítani a sérültet. Emiatt aztán, mire végül orvos érkezett, addigra belehelt sok vért, s emiatt megfulladt. A megyei bíróság halált okozó testi sértésben találta bűnösnek Berki Győzőt, s ezért hat év és hat hónap szabadságvesztésre ítélte. A határozat nem jogerős, végérvényesen a Legfelsőbb Bíróság dönt majd az ügyben. (A megállapított tényállás azonban valószínűleg változatlan marad, hiszen döntően a vádlott őszinte beismerő vallomására alapozta a bíróság.) kor az ország különböző tájairól ideérkező ötszáz érettségizett diák is a kollégiumban száll meg. Már hagyomány. hogy nyáron is igen sok rendezvény van a főiskolán. A június 28-án kezdődő anyanyelvi napokra 150 vendéget várunk, majd a matematikai vándorgyűlésre 550-en látogatnak ide. Sokan vesznek részt a Magyar Vöröskereszt konferenciáján és a TIT nyári egyetemén is. Augusztusban folytatódnak a rendezvények, legalább öt lesz belőlük. A két és fél hónap alatt a kollégiumnak háromszor annyi lakója lesz mint év közben. (A kollégium több mint tíz éve SZOT-üdülőket is fogad. Négy turnusban mintegy 1200 üdülővendég foglalja el július 7-től augusztus 23-ig a főiskolások szobáit. A szak- szervezeti csereüdültetés keretében az NDK-ból, Csehszlovákiából és Lengyelországból is jön vendég.) — Sok házaspár évek óta visszatér hozzánk. Változatos programokat szervezünk számukra, megismertetjük velük például Szatmár nevezetességeit, Sárospatakra, Tokajba is elvisszük őket. A fürdővendégeink visszatérő panasza, hogy a víz- és csatornamű strandja nem ad nekik kilépőt, így ha hazajönnek ebédelni, délután újra meg kell venniük a drága jegyet. (A SZOT-üdültetés kifizetődő a főiskola számára, hiszen a bevétel egy részét a kollégium felújítására fordíthatjuk.) (A Vasárnapi Hírek nyomán) A tárgyalóteremből Megmenekülhetett volna
