Kelet-Magyarország, 1986. május (43. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-12 / 110. szám

1986. május 12, Kelet-Magyarország 3 © I ÉRDESEIREI'I II WH Tóth Tibor Csokonai István arra kér vá­laszt : mikor készítik el a szenny­vízhálózatot a Rigó utcában, s mikor lesz sátortető a sóstói uszoda felett? =r- Vállalatunk saját forrá­sai terhére nem tervez a Ri­gó utcán szennyvízcsatorna- építést.- Amennyiben vagy a városi tanács, vagy más be­ruházó megrendeli nálunk a szennyvízcsatorna tervezését, vagy kivitelezését, készséggel vállaljuk rövid határidővel ezt a munkát is. A sóstói úszómedence sátorszerelési munkálatai várhatóan e hó­nap végére befejeződnek, így ősztől már a téliesített uszo­da működni fog. K. J. nyíregyházi lakos sérel­mezi, hogy a sóstói melegstrand nem felel meg „gyógyfürdői” rendeltetésének, mert a nyugal­mat • zavarják a gyerekek. — Az olvasó információi­val ellentétben Sóstó park- fürdő — mint neve is jelzi — ’ nem gyógyfürdő. Bár újabb orvosi vizsgálatok ki­mutatták a víz gyógyhatásút bizonyos mozgásszervi beteg­ségek esetében, a fürdő attól még automatikusan nem lett gyógyfürdő. Elképzeléseink szerint továbbra is — mint szabadidős tevékenységet ki­töltő és tömegigényeket ki­elégítő fürdőt — fogjuk azt üzemeltetni. A gyógyfürdővé fejlesztéssel kapcsolatos vizs­gálódások folynak, ez ügyben végleges döntés még nincs. A kérdező vízfertőtlenítéssel kapcsolatos aggályait elosz­latom, hogy a fertőtlenítést eddig sem napfénnyel végez­tük, hanem megfelelő haté­konyságú vegyszerekkel. Szász János nyíregyházi olva­sónk írjai másutt zárás előtt egy órává! kedvezménnyel áru­sítják a fürdő- és úszójegyeket. Varga Ferenc azt kérdezi: hét végén miért nem lehet az isko­lásoknak olcsóbban árusítani a jegyet? — Az első kérdésre az a válaszom, hogy a fürdőszol­gáltatással kapcsolatos ked­vezmények bevezetését nem tervezzük. Varga Ferencnek pedtg azt, hogy a dotálás hiányában él vállalatunk a szabad ár kategóriába tantor zó fürdőbelépők árának nö­velési lehetőségével. Nem al­kalmazunk tisztességtelen árat, mert ezen tevékenysé­günk továbbra is veszteséges. A valós helyzet az, hogy a forgalom megoszlása céljából adunk árkedvezményt a hét négy napján a nyugdíjasok­nak és a gyerekeknek (25 fo­rint helyett 15 forint). Egy Stadion utcai lakos a víz minőségére panaszkodik. Azt ír­ja, fürdéskor pattanásos lesz a bőre, nyáron pedig túlságosan klóros a víz. — A kérdező esetében való­színűleg egyéni túlérzékeny­ségről van szó, amikor is ar­ról panaszkodik, hogy für­déskor a víztől pattanásos kiütések jelentkeznek bőrfe­lületén. A víznek időnként valóban van klór mellékíze, illetve szaga, azonban erre a közegészségügyi érdekek szem előtt tartásával • nélkülözhe­tetlenül szükség van. Takács Árpádné Sóstógyógy­fürdőről azt kérdezi: miért nem tisztítják rendszeresen a meleg- strand melletti szennyvízcsator­nát? — Mivel a kérdező problé­mája előttünk ismeretlen volt, ezért őt személyesen megke­restük. Megállapítottuk hely­színi vizsgálatok alapján, hogy problémájának megol­dása nem a vállalat ügykö­rébe tartozó feladat, ugyanis egyedi szikkasztásos szenny­vízelhelyezés van, melynek működését az Igrice-patak változó vízszintje akadályoz­za. Javasoljuk számára in­gatlanától nem túl messze található szennyvízcsatorna igénybevételét szennyvízel­helyezés céljára. Átok sújtja Nyíregyházán a Búza téri ABC-áruház melletti területet, hogy amióta elkészült. már harmadszor bontják fel, s ezzel megnehezítik a környéken a közlekedést? — kérdezi Kosz- ta Imre Nyíregyházáról. — Átokról szó sincs, azon­ban problémáink a Búza téri ABC mellett található csa­torna törésének félszámolá­sával kapcsolatban jelentősek. E pontban találkozik a város két főgyűjtő csatornája, mely a város területének 70 száza­lékán keletkező szennyvíz- mennyiséget szállítja. Ez na­pi 20 ezer köbméter megkö­zelítőleg. A csatorna üzemen kívül helyezése emiatt lehe­tetlen 'feladat, és ez -különö­sen bonyolulttá és kockáza­tossá teszi a környezetében végzett mélyépítési munká­kat. E kockázat a korábbi bé- avatkozások során ellenünk fordult, ezért kellett ismé­telten felbontani a burkola­tot. Dudás Józsefné Kállói úti la­kos kérdezi: várható-e a veze­tékes víz kiépítése a Bogyó ut­cától a Pipacs utcáig? — Vállalatunk saját forrá­sai terhére a Káliói úton semmiféle vezetéképítést nem tervez. Javasoljuk, problé­májával forduljon az illeté­kes tanácsi szervekhez, eset­leg a peremkörzeti vízműtár­sulathoz. Amennyiben tőlünk á munkavégzést megrende­lik, úgy állunk rendelkezé­sükre. Gutayné Csáki Gertrud azt te­szi szóvá, hogy a város köz­pontjában például a Csillag köz­ben és a Róka zugban sincs ve­zetékes víz. — Feladatunk a meglévő szennyvízcsatorna-hálózat üzemeltetése, fenntartása. A kérdés elsősorban városfej­lesztési, közművesítési prob­lémákat érint. Magam is egyetértek azzal, hogy Nyír­egyházán városközponthoz közeli értékes területeken hiányoznak az alapvető vizes közművek. A helyi tanács el­képzeléseit e problémakör megoldására nem ismerem. A többi kérdés megválaszolá­sára kedden visszatérünk. B. J. Arról már megyénkben is hallottunk, hogy egy-egy igazgatói állást, vagy más fe­lelős beosztást pályázat útján töltöttek be. Az viszont pél­da nélküli a megyében — de máshol is ritkaságszámba megy —, hogy egy nagy­üzemben teljes egészében megszüntették a korábbi ter­melésirányítási rendszert, s új pályára helyezték azt. A nyíregyházi gumigyárban tör­tént mindez, abban a gyár­ban, amely huzamosabb ide­je a megye „húzó üzemei" közé tartozik. Mérce s a nyereségesség Megtudtuk, az utóbbi idők­ben, sajnos, kezdett elkényel- mesedni a gyár. A körülmé­nyekhez képest ugyan -még mindig tisztes eredményeket mutathattak fel, de... A termelő és irányító szakem­berek jobbára csak a terme­lés mennyiségi kérdéseivel foglalkoztak, háttérbe szorult a minőség. Nem ismerték a piac igényeit, nem töreked­tek eléggé a nyereségességre, annak majd minden gondja a felső vezetés feladata ma­radt. Ezért is döntöttek úgy, hogy olyan termékíelelősi rendszert alakítanak ki, ahol a megbízott egy-egy termé­ket teljes egészében átfog, kezdve az anyagbeszerzéstől egészen az értékesítésig. A legfontosabb mérce: a nyere­ségesség. Három stratégiai ágazatuk — keverék, mező- gazdasági abroncs, kemping­cikkek — élére a termékfe­lelősöket a gyárvezetés ne­vezte ki, de a másik nyolc poszt betöltésére pályázatot írtak ,ki a gyár dolgozói kö­zött. Magasan a „léc“ — Az az igazság, nagyobb érdeklődésre számítottunk, ám ami a lényeg: zömében olyan pályamunkák érkeztek, melyeknek készítői világosan látják az új feladatokat, s ké­szek .azok megvalósítására is — összegzi a tapasztalatokat ia gyárvezető gazdasági he­lyettese, dr. Orosz József. — Mi a biztosítéka, hogy az új felállás több hasznot hoz majd? — Természetesen ez sem teljes sikerrel kecsegtető re­cept. Áz viszont biztos, hogy az egyéni érdekeltség elmé­lyítése újabb szellemi ener­giákat szabadíthat fel. S en­nek természetesen nemcsak a termékfelelős, de a munka­társai, végeredményben az egész kollektíva hasznát lát­hatja majd. DEKÁZÁS mmosszú az uborka útja WW mérlegtől a mérlegig. A mindannyiunk ál­tal közkedvelt kobakos ez­úttal azzal hívta fel magá­ra a figyelmet, hogy a ked­ves vevő kedveszegetten reklamált: — Nem 32 dekagramm, csak 28. Nem azért a két forintért mondom, de ne­kem egy forint is számít. A vevő szava szúrt, mint a fulánk, az eladó viszont durcásan felkapta az árut, bement az üzletbe és azzal jött vissza: — Ezt a kinti mérleget lebegteti a szél. Valóban nem 32 dekagramm az ubor­ka, csak harminc, tizenhat ötven, asszonyom! — Na ugye — mondta a vevő, fizetett, de már lei­kébe ette magát a kétség és a közeli tejivóban újfent mérlegre tetette az uborkát. Ott már alapos ék precíz volt a mérés és lett a salá­tának való pontosan 27,5 dekagramm. — Becsaptak. Gáládul be­csaptak — híreszteli azóta is a hölgy és vigasztalan. Nem az 55 forintos uborka ára bántja, hanem az egy forint 37 és fél fillér, amit véleménye és érzése szerint egyszerűen fényes nappal és 22 fokos májusi melegben elraboltak tőle. Végkövet­keztetése " és kérdése: — Miért csak a vásárló kárára lehet így dekázni? Naiv kérdés. Ha még nem tudta volna, ezúttal meg­tudhatta: ki felé hajlik min­dig a mérleg nyelve. S. E. Készülnek az abroncsok. A gyár első számú vezetői igen magasra tették a lé­cet, amikor közzétették a fel­tételeket. A pályázóknak kö­telességük volt vázolni a to­vábblépéssel kapcsolatos el­képzeléseiket, és minimum tízszázalékos nyereségnöve­kedésre kellett vállalkozniuk. Ám az ígéret kevésnek bizo­nyult, ha a jelölt nem tudta megvédeni a bíráló bizottság előtt konkrét, gyakorlati el­képzeléseit ... az bizony ki­hullott a rostán. Az új termékfelelősök egyike, Fodor Sándor koráb­ban a szakszervezet üzemi bizottságának volt a munka­társa, munkavédelmi ellenőr­ként és a társadalmi tanács elnökeként tevékenykedett. — Négy évig láttam el azo­kat a feladatokat, ám kezdet­től fogva vágytam vissza a Tauril-üzembe — mondja. — A termelésben mindig job­ban éreztem thagam. S per­sze, a nagyobb anyagi lehe­tőségek is vonzottak. — A pályázat megnyerése után milyen elképzelésekkel "érkezett új helyére? Megnyerni az embereket — A reális lehetőségek számbavétele után úgy lá­tom, az elvárt nyereségnek a duplájára is képes áz üzem. Hogyan érhető mind­ez el? Csökkenteni kell az anyagfelhasználást, valamint az energia- és karbantartási költségeket, bővíteni szüksé­ges a piacot... s ami a leg­fontosabb: meg kell nyernem a célhoz az embereket. — Bízik a sikerben? — Nem is vállalkoztam volna rá másképp. A nyíregyházi gumigyár te­vékenységét eddig sem ke­rülte el a közvélemény fi­gyelme, mostani szokatlan lé­pésük is az érdeklődés kö­zéppontjába került. Kíván­csian várja mindenki a foly­tatást. Balogh Géza Terca néni — aki 91 éves, már bottal is nehe­zen jár, egyébként jól ér­zi magát — szombaton délelőtt kiült a kapuba, a lócára és várta, hogy meg­érkezzenek a vendégek a messzi városból. Legin­kább a dédunokát várta, a nap ünnepeltjét, aki most ballagott, s akit ő a világ legrendesebb gyer­mekének tart. „Hét végén mindig hazajött Nyíregy­házáról, beköszönt hoz­zám, örültünk egymás­nak, aztán ha kellett, egész hétre bekészítette nekem a felvágott fát és mindent segített, amire szükségem volt. Ez nem ivott, kérem, ez nem do­hányzott soha, ez a fiú, ha ha zajosabb volt a ház többi része, énhozzám hú­zódott be angolt tanulni, merthogy hétfőn dolgozat- írás lesz. Hát ez a fiú pá­ratlan, magam is méltá­nyoltam jó viselkedését: ami kis pénz a nyugdíjból kikerült, mindig odadug­tam a zsebibe, vegyen ma­gának könyvet, inget, új cipőt, meg ami kell. Csakhogy ezt is megéltem: elballagott a legfiatalabb dédunokám, tartsa meg az isten!" A matuzsálem korú asz- szony — aki a ballagó unoka mellett a családi koszorú másik főszereplő­je lett — azt sem titkolta, hogy az ilyen szép ese­mények megfiatalítják az embert. Merthogy itt van együtt ez a szép család, az ünnepi teríték, meg a sok gyönyörű virág, hát kell még más a boldogsághoz! Igaza van Terca néni­nek: egymást túllicitáló ajándékok, hivalkodó kül­sőségek nélkül is megte­remthetjük a magunk bol­dogságát családon belül is, mindennapi apró örömök­kel. A. S. I «• • rr be közjegyző, se vevő? Elmaradt az árverés Ki hinné, hogy egy osztrák kisüzem csődje összefügg az­zal, milyen gépek kerültek kalapács alá a Szabolcs Cipő gyárban. Árverés volt ugyan­is a nyíregyházi cégnél, az­az dehogy ... Ám vegyük sor­ra a történteket! öt kamion szállította ide néhány hónappal ezelőtt egy tönkrement osztrák, női láb­beliket gyártó üzem berende­zéseit. Következésképp, feles­legessé vált néhány masina munkája — lévén ezek mű­szaki színvonala alacsonyabb az . újonnan beszerzett gépe­kénél. Megszületett egy gon­dolat: ami felesleges, azon árverésen adnak túl. Lapunk­ban meghirdette a gyár ve­zetése az aukciót, amin bár­ki, maszekok és vállalatok egyaránt részt vehettek. A kétnapos akció első nap­ján, szerdán, negyedórával a kezdés előtt jóformán csak a felkínált gépekkel volt min­den rendben. Szépen kihord- ták „őket” (legalábbis egy részüket) az udvarra, hogy a vevők kedvükre mustrálhas­sanak. Csak éppen vevő nem volt egy szál se. ;— De! Van egy érdeklő­dőnk. Ö Abaujszántóról jött — mondta Ráti Tibor tech­nikus. — Azt hiszem, ma egyébként sem lenne árve­Eladó és vásárló a tűzőgépek között. rés, nem sikerült egyeztetni a közjegyzővel. Tényleg nem. Később vé­letlenül az is kiderült, hogy néhány perccel a meghirde­tett kezdés előtt még azon tanakodott a vállalat vezeté­se: mennyi legyen az egyes típusokra a kikiáltási ár. — Telefonon nagyobb volt az érdeklődés — közölte Ba­kó Sándor fejlesztési osztály- vezető, majd elmondta: más­fél millió forint bevételt sze­retnének elérni, amit beru­házásra, elsősorban egy kí­sérleti műhely létrehozására szánnak. . Fél órával a kezdés után — amikor javában kellett volna folyni a licitálásnak — már valóban jelen volt há­rom-négy potenciális vásárló. Közöttük Mihály János, az újfehértói Lenin Tsz cipő­felsőrész-készítő üzemének vezetője, aki nem rejtette véka alá véleményét: a ki­kiáltási árakat égbekiáltóan magasnak tartja. — Az a több éves tűzőgép, ami érdekelne, drágább, mint újkorában volt. 52 ezret kér­nek érte, valamikor 47-ért vették, én adnék érte 25 ez­ret. Ebből nem lesz bolt. Az is igaz, hogy néhány masinának — a beszerzési értékéhez viszonyítva — nem tartották magasra az árát, ám ezek a kevésbé bevált gé­pek közé tartoztak. A második napon — ekkor már feltehetőleg a gyér ér­deklődés okán — ismét el­maradt az árverés. Az üzle­teket mindvégig sima egyez­kedéssel kötötték — összesen mintegy 800 ezer forint ér­tékben. Ez az összeg nem sok és — ha a fejlesztésekre gondolunk — nem is elég. Sztancs János SZERKESZTŐI OOOOOOOO AMÉÉÉhV Új felállás a gumigyárban Termékfelelősök, pályázattal a SZUYICSflV műszaki igazgatóhelyettese

Next

/
Thumbnails
Contents