Kelet-Magyarország, 1986. május (43. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-12 / 110. szám
1986. május 12, Kelet-Magyarország 3 © I ÉRDESEIREI'I II WH Tóth Tibor Csokonai István arra kér választ : mikor készítik el a szennyvízhálózatot a Rigó utcában, s mikor lesz sátortető a sóstói uszoda felett? =r- Vállalatunk saját forrásai terhére nem tervez a Rigó utcán szennyvízcsatorna- építést.- Amennyiben vagy a városi tanács, vagy más beruházó megrendeli nálunk a szennyvízcsatorna tervezését, vagy kivitelezését, készséggel vállaljuk rövid határidővel ezt a munkát is. A sóstói úszómedence sátorszerelési munkálatai várhatóan e hónap végére befejeződnek, így ősztől már a téliesített uszoda működni fog. K. J. nyíregyházi lakos sérelmezi, hogy a sóstói melegstrand nem felel meg „gyógyfürdői” rendeltetésének, mert a nyugalmat • zavarják a gyerekek. — Az olvasó információival ellentétben Sóstó park- fürdő — mint neve is jelzi — ’ nem gyógyfürdő. Bár újabb orvosi vizsgálatok kimutatták a víz gyógyhatásút bizonyos mozgásszervi betegségek esetében, a fürdő attól még automatikusan nem lett gyógyfürdő. Elképzeléseink szerint továbbra is — mint szabadidős tevékenységet kitöltő és tömegigényeket kielégítő fürdőt — fogjuk azt üzemeltetni. A gyógyfürdővé fejlesztéssel kapcsolatos vizsgálódások folynak, ez ügyben végleges döntés még nincs. A kérdező vízfertőtlenítéssel kapcsolatos aggályait eloszlatom, hogy a fertőtlenítést eddig sem napfénnyel végeztük, hanem megfelelő hatékonyságú vegyszerekkel. Szász János nyíregyházi olvasónk írjai másutt zárás előtt egy órává! kedvezménnyel árusítják a fürdő- és úszójegyeket. Varga Ferenc azt kérdezi: hét végén miért nem lehet az iskolásoknak olcsóbban árusítani a jegyet? — Az első kérdésre az a válaszom, hogy a fürdőszolgáltatással kapcsolatos kedvezmények bevezetését nem tervezzük. Varga Ferencnek pedtg azt, hogy a dotálás hiányában él vállalatunk a szabad ár kategóriába tantor zó fürdőbelépők árának növelési lehetőségével. Nem alkalmazunk tisztességtelen árat, mert ezen tevékenységünk továbbra is veszteséges. A valós helyzet az, hogy a forgalom megoszlása céljából adunk árkedvezményt a hét négy napján a nyugdíjasoknak és a gyerekeknek (25 forint helyett 15 forint). Egy Stadion utcai lakos a víz minőségére panaszkodik. Azt írja, fürdéskor pattanásos lesz a bőre, nyáron pedig túlságosan klóros a víz. — A kérdező esetében valószínűleg egyéni túlérzékenységről van szó, amikor is arról panaszkodik, hogy fürdéskor a víztől pattanásos kiütések jelentkeznek bőrfelületén. A víznek időnként valóban van klór mellékíze, illetve szaga, azonban erre a közegészségügyi érdekek szem előtt tartásával • nélkülözhetetlenül szükség van. Takács Árpádné Sóstógyógyfürdőről azt kérdezi: miért nem tisztítják rendszeresen a meleg- strand melletti szennyvízcsatornát? — Mivel a kérdező problémája előttünk ismeretlen volt, ezért őt személyesen megkerestük. Megállapítottuk helyszíni vizsgálatok alapján, hogy problémájának megoldása nem a vállalat ügykörébe tartozó feladat, ugyanis egyedi szikkasztásos szennyvízelhelyezés van, melynek működését az Igrice-patak változó vízszintje akadályozza. Javasoljuk számára ingatlanától nem túl messze található szennyvízcsatorna igénybevételét szennyvízelhelyezés céljára. Átok sújtja Nyíregyházán a Búza téri ABC-áruház melletti területet, hogy amióta elkészült. már harmadszor bontják fel, s ezzel megnehezítik a környéken a közlekedést? — kérdezi Kosz- ta Imre Nyíregyházáról. — Átokról szó sincs, azonban problémáink a Búza téri ABC mellett található csatorna törésének félszámolásával kapcsolatban jelentősek. E pontban találkozik a város két főgyűjtő csatornája, mely a város területének 70 százalékán keletkező szennyvíz- mennyiséget szállítja. Ez napi 20 ezer köbméter megközelítőleg. A csatorna üzemen kívül helyezése emiatt lehetetlen 'feladat, és ez -különösen bonyolulttá és kockázatossá teszi a környezetében végzett mélyépítési munkákat. E kockázat a korábbi bé- avatkozások során ellenünk fordult, ezért kellett ismételten felbontani a burkolatot. Dudás Józsefné Kállói úti lakos kérdezi: várható-e a vezetékes víz kiépítése a Bogyó utcától a Pipacs utcáig? — Vállalatunk saját forrásai terhére a Káliói úton semmiféle vezetéképítést nem tervez. Javasoljuk, problémájával forduljon az illetékes tanácsi szervekhez, esetleg a peremkörzeti vízműtársulathoz. Amennyiben tőlünk á munkavégzést megrendelik, úgy állunk rendelkezésükre. Gutayné Csáki Gertrud azt teszi szóvá, hogy a város központjában például a Csillag közben és a Róka zugban sincs vezetékes víz. — Feladatunk a meglévő szennyvízcsatorna-hálózat üzemeltetése, fenntartása. A kérdés elsősorban városfejlesztési, közművesítési problémákat érint. Magam is egyetértek azzal, hogy Nyíregyházán városközponthoz közeli értékes területeken hiányoznak az alapvető vizes közművek. A helyi tanács elképzeléseit e problémakör megoldására nem ismerem. A többi kérdés megválaszolására kedden visszatérünk. B. J. Arról már megyénkben is hallottunk, hogy egy-egy igazgatói állást, vagy más felelős beosztást pályázat útján töltöttek be. Az viszont példa nélküli a megyében — de máshol is ritkaságszámba megy —, hogy egy nagyüzemben teljes egészében megszüntették a korábbi termelésirányítási rendszert, s új pályára helyezték azt. A nyíregyházi gumigyárban történt mindez, abban a gyárban, amely huzamosabb ideje a megye „húzó üzemei" közé tartozik. Mérce s a nyereségesség Megtudtuk, az utóbbi időkben, sajnos, kezdett elkényel- mesedni a gyár. A körülményekhez képest ugyan -még mindig tisztes eredményeket mutathattak fel, de... A termelő és irányító szakemberek jobbára csak a termelés mennyiségi kérdéseivel foglalkoztak, háttérbe szorult a minőség. Nem ismerték a piac igényeit, nem törekedtek eléggé a nyereségességre, annak majd minden gondja a felső vezetés feladata maradt. Ezért is döntöttek úgy, hogy olyan termékíelelősi rendszert alakítanak ki, ahol a megbízott egy-egy terméket teljes egészében átfog, kezdve az anyagbeszerzéstől egészen az értékesítésig. A legfontosabb mérce: a nyereségesség. Három stratégiai ágazatuk — keverék, mező- gazdasági abroncs, kempingcikkek — élére a termékfelelősöket a gyárvezetés nevezte ki, de a másik nyolc poszt betöltésére pályázatot írtak ,ki a gyár dolgozói között. Magasan a „léc“ — Az az igazság, nagyobb érdeklődésre számítottunk, ám ami a lényeg: zömében olyan pályamunkák érkeztek, melyeknek készítői világosan látják az új feladatokat, s készek .azok megvalósítására is — összegzi a tapasztalatokat ia gyárvezető gazdasági helyettese, dr. Orosz József. — Mi a biztosítéka, hogy az új felállás több hasznot hoz majd? — Természetesen ez sem teljes sikerrel kecsegtető recept. Áz viszont biztos, hogy az egyéni érdekeltség elmélyítése újabb szellemi energiákat szabadíthat fel. S ennek természetesen nemcsak a termékfelelős, de a munkatársai, végeredményben az egész kollektíva hasznát láthatja majd. DEKÁZÁS mmosszú az uborka útja WW mérlegtől a mérlegig. A mindannyiunk által közkedvelt kobakos ezúttal azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a kedves vevő kedveszegetten reklamált: — Nem 32 dekagramm, csak 28. Nem azért a két forintért mondom, de nekem egy forint is számít. A vevő szava szúrt, mint a fulánk, az eladó viszont durcásan felkapta az árut, bement az üzletbe és azzal jött vissza: — Ezt a kinti mérleget lebegteti a szél. Valóban nem 32 dekagramm az uborka, csak harminc, tizenhat ötven, asszonyom! — Na ugye — mondta a vevő, fizetett, de már leikébe ette magát a kétség és a közeli tejivóban újfent mérlegre tetette az uborkát. Ott már alapos ék precíz volt a mérés és lett a salátának való pontosan 27,5 dekagramm. — Becsaptak. Gáládul becsaptak — híreszteli azóta is a hölgy és vigasztalan. Nem az 55 forintos uborka ára bántja, hanem az egy forint 37 és fél fillér, amit véleménye és érzése szerint egyszerűen fényes nappal és 22 fokos májusi melegben elraboltak tőle. Végkövetkeztetése " és kérdése: — Miért csak a vásárló kárára lehet így dekázni? Naiv kérdés. Ha még nem tudta volna, ezúttal megtudhatta: ki felé hajlik mindig a mérleg nyelve. S. E. Készülnek az abroncsok. A gyár első számú vezetői igen magasra tették a lécet, amikor közzétették a feltételeket. A pályázóknak kötelességük volt vázolni a továbblépéssel kapcsolatos elképzeléseiket, és minimum tízszázalékos nyereségnövekedésre kellett vállalkozniuk. Ám az ígéret kevésnek bizonyult, ha a jelölt nem tudta megvédeni a bíráló bizottság előtt konkrét, gyakorlati elképzeléseit ... az bizony kihullott a rostán. Az új termékfelelősök egyike, Fodor Sándor korábban a szakszervezet üzemi bizottságának volt a munkatársa, munkavédelmi ellenőrként és a társadalmi tanács elnökeként tevékenykedett. — Négy évig láttam el azokat a feladatokat, ám kezdettől fogva vágytam vissza a Tauril-üzembe — mondja. — A termelésben mindig jobban éreztem thagam. S persze, a nagyobb anyagi lehetőségek is vonzottak. — A pályázat megnyerése után milyen elképzelésekkel "érkezett új helyére? Megnyerni az embereket — A reális lehetőségek számbavétele után úgy látom, az elvárt nyereségnek a duplájára is képes áz üzem. Hogyan érhető mindez el? Csökkenteni kell az anyagfelhasználást, valamint az energia- és karbantartási költségeket, bővíteni szükséges a piacot... s ami a legfontosabb: meg kell nyernem a célhoz az embereket. — Bízik a sikerben? — Nem is vállalkoztam volna rá másképp. A nyíregyházi gumigyár tevékenységét eddig sem kerülte el a közvélemény figyelme, mostani szokatlan lépésük is az érdeklődés középpontjába került. Kíváncsian várja mindenki a folytatást. Balogh Géza Terca néni — aki 91 éves, már bottal is nehezen jár, egyébként jól érzi magát — szombaton délelőtt kiült a kapuba, a lócára és várta, hogy megérkezzenek a vendégek a messzi városból. Leginkább a dédunokát várta, a nap ünnepeltjét, aki most ballagott, s akit ő a világ legrendesebb gyermekének tart. „Hét végén mindig hazajött Nyíregyházáról, beköszönt hozzám, örültünk egymásnak, aztán ha kellett, egész hétre bekészítette nekem a felvágott fát és mindent segített, amire szükségem volt. Ez nem ivott, kérem, ez nem dohányzott soha, ez a fiú, ha ha zajosabb volt a ház többi része, énhozzám húzódott be angolt tanulni, merthogy hétfőn dolgozat- írás lesz. Hát ez a fiú páratlan, magam is méltányoltam jó viselkedését: ami kis pénz a nyugdíjból kikerült, mindig odadugtam a zsebibe, vegyen magának könyvet, inget, új cipőt, meg ami kell. Csakhogy ezt is megéltem: elballagott a legfiatalabb dédunokám, tartsa meg az isten!" A matuzsálem korú asz- szony — aki a ballagó unoka mellett a családi koszorú másik főszereplője lett — azt sem titkolta, hogy az ilyen szép események megfiatalítják az embert. Merthogy itt van együtt ez a szép család, az ünnepi teríték, meg a sok gyönyörű virág, hát kell még más a boldogsághoz! Igaza van Terca néninek: egymást túllicitáló ajándékok, hivalkodó külsőségek nélkül is megteremthetjük a magunk boldogságát családon belül is, mindennapi apró örömökkel. A. S. I «• • rr be közjegyző, se vevő? Elmaradt az árverés Ki hinné, hogy egy osztrák kisüzem csődje összefügg azzal, milyen gépek kerültek kalapács alá a Szabolcs Cipő gyárban. Árverés volt ugyanis a nyíregyházi cégnél, azaz dehogy ... Ám vegyük sorra a történteket! öt kamion szállította ide néhány hónappal ezelőtt egy tönkrement osztrák, női lábbeliket gyártó üzem berendezéseit. Következésképp, feleslegessé vált néhány masina munkája — lévén ezek műszaki színvonala alacsonyabb az . újonnan beszerzett gépekénél. Megszületett egy gondolat: ami felesleges, azon árverésen adnak túl. Lapunkban meghirdette a gyár vezetése az aukciót, amin bárki, maszekok és vállalatok egyaránt részt vehettek. A kétnapos akció első napján, szerdán, negyedórával a kezdés előtt jóformán csak a felkínált gépekkel volt minden rendben. Szépen kihord- ták „őket” (legalábbis egy részüket) az udvarra, hogy a vevők kedvükre mustrálhassanak. Csak éppen vevő nem volt egy szál se. ;— De! Van egy érdeklődőnk. Ö Abaujszántóról jött — mondta Ráti Tibor technikus. — Azt hiszem, ma egyébként sem lenne árveEladó és vásárló a tűzőgépek között. rés, nem sikerült egyeztetni a közjegyzővel. Tényleg nem. Később véletlenül az is kiderült, hogy néhány perccel a meghirdetett kezdés előtt még azon tanakodott a vállalat vezetése: mennyi legyen az egyes típusokra a kikiáltási ár. — Telefonon nagyobb volt az érdeklődés — közölte Bakó Sándor fejlesztési osztály- vezető, majd elmondta: másfél millió forint bevételt szeretnének elérni, amit beruházásra, elsősorban egy kísérleti műhely létrehozására szánnak. . Fél órával a kezdés után — amikor javában kellett volna folyni a licitálásnak — már valóban jelen volt három-négy potenciális vásárló. Közöttük Mihály János, az újfehértói Lenin Tsz cipőfelsőrész-készítő üzemének vezetője, aki nem rejtette véka alá véleményét: a kikiáltási árakat égbekiáltóan magasnak tartja. — Az a több éves tűzőgép, ami érdekelne, drágább, mint újkorában volt. 52 ezret kérnek érte, valamikor 47-ért vették, én adnék érte 25 ezret. Ebből nem lesz bolt. Az is igaz, hogy néhány masinának — a beszerzési értékéhez viszonyítva — nem tartották magasra az árát, ám ezek a kevésbé bevált gépek közé tartoztak. A második napon — ekkor már feltehetőleg a gyér érdeklődés okán — ismét elmaradt az árverés. Az üzleteket mindvégig sima egyezkedéssel kötötték — összesen mintegy 800 ezer forint értékben. Ez az összeg nem sok és — ha a fejlesztésekre gondolunk — nem is elég. Sztancs János SZERKESZTŐI OOOOOOOO AMÉÉÉhV Új felállás a gumigyárban Termékfelelősök, pályázattal a SZUYICSflV műszaki igazgatóhelyettese
