Kelet-Magyarország, 1986. május (43. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-10 / 109. szám
Bz MNB elnöke Nyíregyházán Nyíregyházán tárgyalt pénteken Tímár Mátyás államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A vendéget Gyuricsku Kálmán, a megyei pártbizottság titkára tájékoztatta Szabolcs-Szatmár gazdaságpolitikai helyzetéről. Tímár Mátyás ezután az MNB Nyíregyházi Igazgatóságán a magyar bankrendszer átszervezéséről és az ezzel összefüggő megyei feladatokról tárgyalt Farkas Ferenc igazgatóval és vezető munkatársaival. Elismerés a jó munkáért Elmúlt évi munkájának elismeréseképpen az Ipari Minisztérium és az OKISZ Elismerő Oklevelét kapta meg a nyíregyházi Nyírfa Kisszövetkezet kollektívája. Az alig félszáz szakembert foglalkoztató szövetkezet az elmúlt esztendőben harminchatmillió forintos árbevételt és csaknem hat és fél milliós nyereséget produkált. Tevékenységük roppant szerteágazó, a műemlék épületek restaurálásától egészen a műszaki kutatásfejlesztésig terjed. A múlt évben például kifejlesztettek egy olyan ter- movíziós mérőrendszert, mely a BNV-n is nagy sikert aratott, s külföldön is mind nagyobb iránta az érdeklődés. Az elismerő dicséretet pénteken vehette át Szunai Miklós, a kisszövetkezet elnöke. A dolgozók közül Marján Ferenc, Magyar Pálné és Szunai Antal Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült. Vita a „Magyarország története” kötetről Tudományos ülés A Magyarország története (1526—1686) III. kötetének vitáját rendeztték meg május 9-én Nyíregyházán, a a- nárképző főiskolán. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete, a tanárképző főiskola történet* tudományi tanszéke, a DAB történelmi szakosztálya, a Magyar Történettutdományi Társaság megyei tagozata, a megyei levéltár, a múzeumok igazgatósága és a megyei pedagógiai intézet közös vitaülését Cservenyák László főigazgató nyitotta meg, a vitát Rácz István egyetemi tanár vezette. A vitában felszólalt: Takács Péter, Szabó Géza, Bar- ta Gábor, Orosz István. Gyi- mesi Sándor, Kováts Zoltán, Benda Kálmán, Perjés Géza, Rázsó Gyula, Fenyvesi László, Bánkuti Imre, ifj. Barta János. A vita és a szerzők válaszai után a megbeszélésen elhangzottakat Rácz István, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanára foglalta össze. Mátészalka: Ifjúmunkástalálkozó A közeljövőben rendezik meg az országos szakmunkástanuló-napokat Szolnokon. E nagyszabású összejövetel megelőző megyei rendezvénye a Mátészalkán péntek délután megkezdődött szakmunkástanuló-találkozó, amelyen mintegy kétszázan vesznek részt. A fiatalok előadást hallgathatnak meg a mozgalmi munka korszerűsítéséről, a szakszervezet helyéről és szerepéről a szakmunkásképző intézetekben. A témákat szekcióüléseken vitatják meg a fiúk-lányok. Felvetik a bázisvállalatok KlSZ-szer- vezetei és g szakmunkásképzők között fennálló kapcsolat szorosabbra fűzésének 'kérdését. Berecz János megyénkben Kisvárdán, a győzelem napja évfordulóján Megnyílt a béke- és barátsági hónap Koszorúzás a szovjet hősi emlékműnél. (Folytatás a 4. oldalon) A Központi Bizottság titkára átadja Stomp Lászlónak, a RACITA elnökének a Kiváló Szövetkezet kitüntető címet. Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára Szabolcs-Szatmárba látogatott. Csütörtökön az esti órákban találkozott megyénk párt- és tanácsi vezetőivel, akik a terület helyzetéről, időszerű tennivalóiról tájékoztatták. Pénteken képviselői választókerületébe vezetett Berecz János útja. Rakamazon, az 5600 lakosú nagyközségben a párt-, tanácsi és gazdasági vezetőkkel találkozott. Pózer József pártbizottsági titkár a nagyközség, Stomp László a RACITA, Rudi László a RA FAFÉM elnöke munkahelyeik fejlesztési terveiről, Németh Pál, a Rakamaz és Vidéke Áfész elnöke az áruellátásról, Petró Gyula, a takarék- szövetkezet elnöke a hálózat- fejlesztésről számoltak be. Héri László, p Győzelem Tsz elnöke a terméskilátásokról tájékoztatta a vendéget. Ezt követően- került sor az ezer dolgozóval termelő RACITA nagycsarnokában az ünnepi közgyűlésre, amelyen részt vett Berecz János, Varga Gyula, a megyei párt- bizottság első titkára, Németh Ferenc, az OKISZ elnöke és Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese. A szövetkezet — mint az elmúlt tervidőszak minden esztendejében — most is megkapta a Kiváló Szövetkezet címet, és másodszor nyerte el a Nemzetközi Szocialista Munkaverseny Élenjáró Szövetkezete kitüntetést. A RACITA a fél évtized során közel megháromszorozta tőkés exportját. Tavalyi termelésük női cipőből, csizmából és szandálból meghaladta az egymillió párat, amelynek több mint 92 százaléka volt első osztályú. Jelentősen — 60 százalékkal — növekedett a különleges, importot helyettesítő lábbelik gyártása és belföldi értékesítése. Huszonkét szocialista brigádjuk nagyban hozzájárult a tervek túlteljesítéséhez, segített abban, hogy kisebb létszámmal teljesítették főbb mutatóikat, s majd kétszeresére nőtt az egy munkásra jutó termelési érték. Az idei kapacitás is lekötött, s a Puma cég személyében új megrendelő is jelentkezett. A Kiváló Szövetkezet és a Nemzetközi Munkaverseny Élenjáró Szövetkezete kitüntetést a Központi Bizottság titkára a következő szavakkal adta át Stomp László elnöknek: — Amikor 1947-ben néhány rakamazi cipész összefogott, nemigen gondolta, hogy ilyen szép, gépesített nagycsarnok, ennyi jól dolgozó asszony és lány évente egymillió lábbelit termel majd olyan minőségben, hogy azt a rendkívül igényes svájci, osztrák, angol és NSZK-piac is szívesen vásárolja. Természetesen itt is van gond — folytatta. — Több korszerű gép is elkelne, ám az a fejlődés, ami itt is végbement nem kevés és hű tükre az országénak. Helyes, hogy nem akarunk megállni, de higgyük el: nem kis dolog, hogy Rakamaz nevét, a magyar cipőipar becsületét ma már a világ is megismeri. Termékeik révén tudják, hogy van egy kis nép itt a Duna—Tisza—Bodrog partján, amely képes szépet és jót alkotni — és ez nem közömbös. Konfliktusokkal terhes világunkban különösen nagy szerepe van a te(Folytatás a 4. oldalon) Berecz János méltatja a rakamazi Győzelem Tsz Ady Endre szocialista brigádjának munkáját. A fasizmus felett aratott győzelem 4L évfordulója, valamint a májusi béke- és barátsági hónap országos nyitányaként •— a hagyományoknak megfelelően — ünnepséget rendeztek pénteken délután Kisvárdán. A szovjet hősi emlékműnél három órakor koszorúzással kezdődött az eseménysorozat. A kegyelet és a hála virágait a megyei és a városi pártbizottság, a tanács vezetői, az ünnepségre Kisvárdára érkezett kárpátontúli delegáció tagjai, az Országos Béketanács, a Hazafias Népfront, a szak- szervezet, a KISZ, a fegyveres testületek, a MÁV záhonyi csomópontja, valamint az MSZBT-tagcsoportok képviselői helyezték el. Ezt követően a művelődési központban béke- és barátsági nagygyűlésre került sor. A magyar és a szovjet himnusz elhangzását követően Soltészáé Pádár Ilona, a HaAz ünnepség résztvevői: Barabás Miklós beszédét mondja. (Jávor László felvétele) zafras Népfront megyei titkára köszöntötte az egybegyűlteket, akik között ott voltak: Diczkó László, a megyei pártbizottság titkára, a magyar politikai delegáció vezetője, Bánóczi Gyula, a megyei tanács elnöke, dr. Tóth Lajos, a Központi Bizottság munkatársa, Tóth Géza, az SZMT vezető titkára, Kerekréti Mihály, a KISZ-mb titkára, Kisvárda város párt- és állami vezetői. Az elnökségben foglaltak helyet a Szovjetunió Kárpátontúli területéről érkezett politikai delegáció tagjai, Alek- *zej Joszipovics Csulej, a területi pártbizottság titkára vezetésével. Az üdvözlő szavak után Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára mondott ünnepi beszédet. — Több mint négy évtizede már, hogy Európa és benne Magyarország békéjéről beszélhetünk. A földkerekség legpusztítóbb öldöklése ért véget Európában 1945. május 9-én, s e pusztítás emléke még ma is minden magyar családban elevenen él — kezdte a szónok, majd arról beszélt, hogy százezrek vesztették életüket az értelmetlen célokért hadba szállt fasiszta erők elleni harcokban, s milliókban hagytak nyomot, veszteségérzetet. Sem okunk, sem jogunk nincs a feledékenységre — hangsúlyozta —, hiszen ha kontinensünkön nem is, más földrészeken újra és újra megszólalnak a fegyverek, népek jogait és céljait semmibe véve. A továbbiakban arra a kérdésre válaszolt: miért akarunk békét itt, Magyar- országon és valójában milyen békét is akarunk magunknak, utódainknak; s ha akarjuk, mit tehetünk érte külön-külön és közösen itt Európa szívében? — Az elmúlt évtizedekben volt erőnk arra, hogy a második világháború romjain ne csak új országot, hanem új nemzetet is alkossunk. Ennek gyarapodása és egyéni boldogulásunk lehetősége történelmi értékű eredményünk. A szocializmus világát otthonosan megélhető valósággá alakítottuk Itt, a Kárpát-medencében — mondta a kérdésre adott válaszok során. Beszélt a Szovjetunió, a szocialista tábor országainak békeakaratáról, kezdeményezéseiről, majd azt hangsúlyozta: gazdasági eredményeink mai hullámzása idején is van erőnk ahhoz, hogy a XIII. kongresszus határozatait, amit nemzeti programunkká választottunk, teljesítsük. Boldogulásunknak ez a programja válasz a kérdésre, hogy miért is akarunk mi békét hazánkban. Akárcsak más országok, saját belXLIII. évfolyam, 109. szám ÄRA: 2,20 FORINT 1986. május 10., szombat
