Kelet-Magyarország, 1986. május (43. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-09 / 108. szám
1986. május 9. Kelet-Magyarország 3 Üres és tele polcok záróra előtt------------- Helyzetkép falusi boltokból -----------Márciusban lapunk munkatársai egy reggelen azt nézték meg a falvak üzleteiben, hogy milyen az áruellátás reggelenként — hogyan, mikor érkezik a tej, a kenyér. Most késő délután keltek útra: zárás előtt kukkantottak be a boltokba — mi van a polcokon, a hűtőpultban? Raktári tévedés" rr Én voltam az utolsó, aki belépett az érpataki kis ABC- üzlet ajtaján hat óra előtt pár perccel — a bent lévő két vevő már a pénztárnál állt. Kattogott a pénztárgép, csörömpölés hallott a raktár nyitott ajtajából — odabent Alexa Mihályné, a bolt vezetője rendezgette az üres üvegeket. A hűtőpult félig telt, de mint mondta a boltvezető: az áru java része már kikerült belőle, éjszakára elrakták a hűtőbe. — Éppen ma kaptunk árut a Füszérttől — mondta — de mint szokásos, sajnos nem mindent hoztak, amit kértünk, nem is eleget. Meglehetősen szerény a választékunk édességből, kevés kávét küldtek, hiányos volt a piros paprika csomagja. Ez egyébként nem ritka — és ha reklamálok, mindig a raktári tévedésre hivatkoznak. Elég sokat tévednek .... Nem jött most sem fahéj: egy éve kérjük. A tejesládák néni voltak üresek és kenyér is barnál- lott a polcokon, ezek tehát nem hiányoztak zárás előtt. — A tejet Nyíregyháza szállítja, és mindig itt van nyitás előtt. A kenyérrel jóval több a gondunk: ma is tíz óra tájban kaptuk meg Nagykállóból, de megesik, hogy csak déli egykor érkezik a kocsi. Hiába panaszkodunk! ... A felvágottak? Van háromféle. Szárazkolbász is kapható, meg füstölt tarja. Sőt: nézze csak, itt ez a szép darab marhabélszin. Nem veszik. Az olcsóbb húsokat keresi mindenki. A húsipar egyébként többnyire rendesen szállít. Tarnavölgyi György Ha szólni mernejc... A vásárlók szerint sem gyakori eset, hogy zárás előtt fél órával már se tej, se kenyér ne legyen Ilonka — azaz Kiss Józsefné — szerződéses boltjában Tiszadobon. Május 6-án, kedden pedig ezt tapasztaltuk. — Januárban betörtek az üzletbe. Tegnap tárgyaláson voltam, ezért nem tudtam kellően felkészülni a mai napra. Amíg Nyíregyházáról hozták a tejet, addig akár naponta kérhettem pótszállítást. A rakamazi tejüzemnél viszont, ha ma elküldöm a pótrendelést, holnapután kapom meg a pluszmennyiséget. Nagyobb gond a kenyér, ami hol reggel fél hétkor, 'hol délelőtt 11 körül érkezik meg Tiszalökről. Gyakori, hogy kevesebb árut küldenek, mint amennyit a boltos kér. Szólni viszont nem nagyon lehet, mert akkor legközelebb bőven kerül szikkadt kenyér a szállítmányba ... A szomszéd községben: Ti- szadadán öt perccel hat óra előtt üres pultok fogadják a vásárlót. Az eladó készségesen sorolja: van kenyér, olasz- és turistaszalámi, szívesen hoz a raktárból. — öt óra után gyér a forgalom, ezért el szoktunk pakolni — invitál az irodába Szentesi Sándor boltvezető. A folyosó kövezetén hatalmas nejlonzsákokba „dunsztolva" már a reggelt várják a kilós veknik. Tejből viszont csak dobozos van. A napi élelmiszerekből — beleértve a húskészítményeket is — megfelelő az ellátás. Igaz, a nyíregyházi húsipartól három héttel előre kell rendelni. De április 2. óta tíznaponként felkeres minket egy szakemberük, s akkor módosítani lehet az igénylésünket. Házi Zsuzsa Á nyakán maradt Jól indult kis esti körutá- zásunk. Nyírbátorban, a főtéri ABC-ben fél hat tájt (másfél órával a zárás előtt) éppen újból feltöltötték literes tejjel a hűtőpultot. Volt még vagy százötven liter. Kenyeret is lehetett kapni, többfélét, s a megkérdezett idős néni a frissességével is elégedett volt. Kissé odább, Nyírcsászáriban viszont nem hagyhatták estére a vásárlást a háziasszonyok. Nem találtunk nyitott boltot. Nyírmeggyesen már sokkal jobb volt a helyzet. A Mátészalkai ÁFÉSZ 56-os Zárás előtt néhány perccel is jutott még kenyér Nyírmegy- gyesen a vásárlóknak. (Jávor László felvétele) SZIGETELŐK. Győrben a Rábatex Vállalat tetőszigetelé- sén-felújításán dolgozik a KEMÉV. A nyíregyházi Tünde utcai üzemben 7500 négyzetméter fóliát készítenek elő a szigeteléshez. Képünk a fóliahegesztésről készült. (Farkas Zoltán felvétele) boltjában még hat előtt néhány perccel is előkerestek számunkra fél liter tejet, s. a többi sem sokkal azelőtt fogyott el. A kenyeret is sikerült jól kiszámítania a Varga Lajos vezette üzletnek, a két mázsából mindössze tizenhárom kiló maradt meg. Ha több marad a polcon, az már komoly gondot okoz, csak ráfizetéssel szabadulhatnak meg tőle. A kisebbik boltban Balogh Er- nőné és férje is jól számolt, a negyven kétkilós és a húsz egykilós vekniből mindössze négy, illetve kettő- árválkodott az üzletben, s még remény volt rá, hogy a fél hetes záróráig abból is visznek. A tej már négy óra körül elfogyott, de tartósat ajánlottak helyette.' A szálkái áfész szamossze- gi boltjába pár perccel a hétórai zárás előtt érkeztünk, s bizony nem a legrózsásabb hangulatban találtuk a pult túloldalán Száz Ferencnél. Aznap zárva volt a tejbolt, ezért az ő kenyérmennyiségüket is levették a szállítóktól, erre több mint egy mázsa a nyakán maradt. Az ő esete is mutatja, mennyire kiszámíthatatlan a várható fogyasztás. — Bele vagyok betegedve, nem tudom mit csinálok ennyi kenyérrel. Holnap mindenki azt mondja majd, hogy tegnapi ... A vásárlók is szokták mondani, meg a rádió is mindig fújja, hogy másnap féláron el lehet ad- ni’ de úgy látszik ez csak a városra vonatkozik. Papp Dénes Téj csak délelőtt? Foghíjas gondolák, takarító eladók közt vásárolnak a nagyhalászi ABC-ben este hat órakor. Már amit találnak, mert a tej elfogyott. Kálvin Lászióné boltvezető mutatja a megrendelőlapot, előző nap a 380 literes tejből is maradt 40 liter, kedden a 400 zacskós is kevésnek bizonyult. — Időnként leárazzuk, hogy legalább féláron elvigyék az állatoknak — magyarázza Kálvinná. — A tejipar az év nagy részében 70 fillért ad literjéért, ha visz- szaküldöm. Kenyér viszont legalább hatvan darab sorakozik a polcokon. Formás, ropogós héjú, látszik, nemrég húzták ki a sütőből. Olcsóbb felvágottból, kolbászból is négyöt fajtát találtak zárás előtt a vevők. A kisvasutat okolja a nagyobb forgalom elmaradásáért Szaladják István, a dombrádi ABC vezetője. Való igaz, a főútról a sínek választják el a viszonylag eldugott boltot. Rontja a helyzetüket, hogy szemben a pékség, ahol mindig kapnak friss kenyeret. Zárás előtt két, nem éppen frissnek látszó vekni árválkodik a polcon, jó ha negyven kenyeret eladnak napjában. Tej itt sincs, vevők mondták, van amikor délben elfogy. Tóth Kornélia Zárt üzlet Egy korábbi panaszos levél nyomán indultunk Nyírtétre, ahol késő délután furcsa módon kivilágított főutca és zárt ABC fogadott. Az ABC nyitvatartási rendje szerint a boltnak ötig kellett volna nyitva lennie, de több arra járó nyírtéti lakos állítása szerint négykor már bezárt. Maradt hát a falu kicsi vegyesboltja, amit egy magánkereskedő üzemeltet. Ő este hétig tart nyitva. (Pedig már reggel öt órakor kinyit.) A boltban nincs nagy választék, de tejet és néhány tejterméket még hat óra körül is lehetett kapni. Elfogyott viszont a kenyér és a péksütemény. A magánkereskedő, Torda Istvánná elmondja, hogy a bolt forgalmának a felét ilyenkor, délután bonyolítja le. Neki megéri az üzletet nyitva tartani, szorgos munkája eredményeképpen évi négymillió forintot forgalmaz. Elgondolkozva megyünk vissza a Baktalórántházi ÁFÉSZ által fenntartott korán bezáró üzlethez, ahol Liptóié Józsefné egy kisbabát sétáltat. Tőle kérdezem meg, mi a véleménye a két üzletről: — Ha nem volna Nyírtéten ez a kisbolt, akkor megállna a .tudomány... — mondja. Távozás előtt még egyszer körbejárjuk a modern szövetkezeti boltot, és már azon sem csodálkozunk igazán, hogy a mellette lévő italbolt este 8-ig tart nyitva. Bodnár István Ék nyájas olvasó bizo- nyára ismeri a pla- ™ * cebohatást. Valakinek azt mondják, hogy pompás nyugati gyógyszer, mondjuk, nyugtatót adnak. A páciens beveszi, s olyan nyugodt lesz, mint egy norvég favágó. Holott a tabletta csak ártalmatlan Kal- mopirin volt, az is magyar. Ez a placebo, hatása pedig a placebohatás. Sajnos, rám túlságosan is hatott mindennek a tudata. Amióta csak hallottam erről, nem vagyok képes gyógyszert bevenni anélkül, hogy arra gondolnék: valami semleges anyagot nyeleinek le velem. Ez a tudat olyan erős, hogy a gyógyszer nemhogy nem szünteti meg a betegséget, hanem még fokozza is a tüneteket. A. nyugtatótól még nyugtalanabb leszek, Pro és kontra M ostanában, hogy többször és hangosabban kezdünk beszélni a munkaidőről, sokszor beszédtéma a tanácsi és az OTP-s ügyfélforgalom, meg a szolgáltató cégek nyitvatartási rendje. Pro és kontra hallatszanak a vélemények: a2 állampolgár a hivatalokra és műhelyekre mutogat, azok meg azt próbálják bizonyítani, hiába tartanak úgynevezett hosz- szú napokat, hiába nyitnak ki munkaszüneti napon, az ügyfél jobban szereti munkaidejében intézni a dolgát. Ezt támasztja alá egy közelmúltbeli felmérés a nyíregyházi tanács három osztályán, ahol is kiderült: az ügyfelek 20,4 százaléka (öt nap alatt 383 ember) munkaidejében kereste fel a tanácsot, s még csak igazolást sem kért. Kedvem lenne felsorolni azt a 115 vállalatot, intézményt, ahonnan „kiléptek” az emberek, de nem teszem még azokkal sem, ahonnan pedig elég szép számmal „szivárogtak” ki. Nem teszem, mert csalóka lenne a kép ennek az öt napnak a tükrében. Mindenesetre bizonyos: nem a munkagépek, s különösen nem a futószalagok mellől mennek magánügyeket intézni közidőben az emberek, hanem a termelőhelyek irodáiból és a különböző intézményekből. Ez . persze sok mindent jelez. Például azt, hogy itt-ott túlságosan sokan vannak, vagy a tennivaló igen kevés. A munkahelyi vezető elnéző, netán ő sincs a helyén, vagy a szervezetlenség nagyobb úr, mint hinnénk. Üzemvezető ismerősöm néhány le nem rágott tippet ad, mit is lesietne még rendezni munkaidőn kívül. Tüdőszűrést, véradást, kutyaoltást az egészségügynek, tanévnyitót, tanévzárót, szülői értekezletet az oktatásügynek. Mert ezekre a helyekre illik elengedni a dolgozót, s ha elmegy, abból legjobb esetben fél nap, más esetben nyolc óra esik ki a munkaidőből. Nagyon érdemes ezeken is elgondolkodni. És változtatni a helyzeten, hiszen azt már szerencsére mindenki látja, hogy tartósan jól élni lógások sorozatából mégsem lehet. Odáig viszont el nem jutottunk, hogy ne másokra mutogassunk. Ahelyett, hogy a saját portánk előtt kezdenénk sepregetni. Panaszháború A mikor megismertem tizenhatodik (1) levelének tartalmát, döntöttem el végképp: meg kell írnom az esetet, mert nem mindennapi tanulsággal jár. Miről is van szó? A ti- szavasvári tanács 1982-ben új utcát nyitott, amihez ingatlanokat sajátított ki. M. G. egész ingatlanát — lakóházat, mellékhelyiségeket, kertet — 900 ezer forintra értékelték. Ám, érintetlen maradt a 3 szobás lakás és mellékhelyiségei (bontani csak egy tyúkólat kellett) a kisajátított telekrészért pedig — perek alapján — végül is 530 ezer forintot (sokak szerint értéken felüli összeget) fizetett neki a tanács. A különböző címeken — a járda áthelyezéséért, új bejárat kialakításáért stb. — megkapott pénzösszegeket a tulajdonos felvette, de abból, amit felvállalt, ez ideig semmit nem teljesített. Ellenben újabb követeléseit kezdte firtatni számos feljelentésben, keresetben. Úgyszólván minden megyei, s jó néhány országos szervet, vezetőt megjárt beadványaiban rengeteg felesleges munkát adott egy sor embernek. És bár valamennyi illetékes szabályosnak Ítélte meg a helyi kisajátítási eljárást és elutasította keresetét, mégsem akarja tudomásul venni: nemhogy rosszul, hanem nagyon is jól járt. Ennek ellenére nem mulasztja el a kisajátítást intézőket nyilvánosan sértegetni, ''rágalmazni, Három éve tartó panasz- háborúja — bár igen sokan próbálták érvekkel meggyőzni — folytatódik. Üjabb levelében megint csak megyei vezető segítségét kérte. Csodálkozhat az ilyen ember, ha erre nem kerül sor? Sőt! Most már a nyilvánosság előtt is ki kell mondani, mert tény: a panaszos maradt adósa a közösségnek és nem fordítva. Az elviselhetetlen magatartásért pedig szintén felelősségre lehetne vonni a jogtalanul jelentgetőt. “A törvényesség, közéletünk fejlődő demokratizmusa azt semmiképp sem jelentheti, hogy az állampolgárnak akkor is igazat kell adni (mert különben megsértődik). ha nincsen igaza. Kopka János flntiplacebo az altató felér két kemény blokkra adott duplával, a vérnyomáscsökkentőtől felmegy bennem a pumpa, a Cavintontól azt is elfelejtem, amit eddig tudtam, az anti- allergiás szertől viszkető kiütéseim támadnak. így tehát nem reagálok semmiféle gyógyszerre, csak a magam erejére ha- gyatkozhatom. Magam csillapítom le magam. Az Optimisták tévéváltozatát nézem, ha aludni akarok'. Ha antibiotikum-kúrára fognának, inkább kalapkúrát csinálok. Ha felidegesítenek, addig várok, amíg elmúlik. Ment ez egy darabig, de aztán kifejlődött bennem az antiplacebo-hatás. Annyira féltem, hogy nem hat a gyógyszer, hogy éppen a kívánt cél ellen kezdett dolgozni. Panaszomra az orvos először ideggondozóba akart küldeni, de aztán jó ötlete támadt, szedjem mindennek az ellenkezőjét ! Ez sikerült. Ezután, ha késő este dolgozni akarok, altatót veszek be, a déli kávét nyugtatónak iszom. Ha bánat ér, és el akarom felejteni, bedobok egy Cavin- tont, ha magas a vérnyomásom, vörösbort iszom. Csak egy dolog hat rám normálisan: ha a gyógyszerek hiánycikké 'válnak, attól mindig felmegy a vérnyomásom. Gőz József