Kelet-Magyarország, 1986. május (43. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-28 / 124. szám

1986. május 28. Kelet-Magyarország 7 Postabontás Hol a megoldás? Jó vágású, életerős fi­atalembernek ismerik, aki tud is, akar is dolgozni. Most mégis megélhetési gondokkal küzd, és egye­lőre semmi jele sorsa jobbrafordulásának. Kilencéves volt, ami­kor egy szerencsétlen is­kolai baleset után epilep­sziás rohamot kapott. Ezt követően kezelésre járt, gyógyszert is szedett, de a betegség csak ritkán adott magáról újabb jelt. A fiatalember — aho­gyan levelében írja — szinte egészségesnek érez­te magát. A helyi tsz te­henészetében dolgozott. Megnősült, s már az első gyerek is megvolt, amikor behívták katonának. Szol­gálati idejét rendben le­töltötte, nemsokára meg­született a második gye­rek. Tavaly munkahelyet változtatott, az állami gaz­daságban helyezkedett el. Jól keresett, de a felelős­sége sem volt kicsi: egy egész gulya (250—300 állal, a borjakat nem számítva) volt a gondjára bízva, tár­sával huszonnégy órán­ként váltották egymást. Az idén februárban történt a baj. Hosszú, tü­netmentes évek után a be­tegség ismét hallatott ma­gáról, egy éjszakai roham formájában. A munkahe­lyen csak ekkor szereztek tudomást Sz. A. betegsé­géről. A körzeti orvos vé­leményét kérték. Az ered­mény: a fiatalember nem maradhat munkakörében. Érthető az elővigyázatos­ság, hiszen mi történik, ha ne adj’ isten rossszul lesz munka közben, amikor ki­lométeres körzetben te­remtett lélek sincs rajta kívül? Csakhogy milyen egyéb munkát tudnak adni egy állattenyésztő telepen? Gépek között nem dol­gozhat, a vegyszerek is veszélyesek. A gazdaság vezetői minden lehetősé­get számba vettek, de sem­mi egyéb nem kínálko­zott, a fiatalember nap­pali őr lett, természete­sen ennek megfelelő, 2300 forintos fizetéssel (ami a gazdaság telepén adódó egyéb munkákkal esetleg felmehet 3 ezerig). Pró­bálkozott más munkahely után nézni, de betegsége miatt mindenütt elutasít­ják. Le nem százalékol- ják, hiszen a rosszullétek — kiszámíthatatlan — je­lentkezésének időszaká­tól eltekintve teljes ér­tékű munkát tud végezni. A munkáltatók azonban nem vállalják a kocká­zatot. A csapda bezárult, legalábbis egyelőre nem kínálkozik elfogadható megoldás. Sz. A. most akar épít­kezni (belvizes kölcsön­nel, szülői segítségre nem számíthat), a feleség gyes­en a kisebbik gyerekkel. A fiatalember még nincs harmincéves. Ahogy mondani szakták, „előtte az élet”. Bárcsak tud­nánk, hogyan vágjon neki most, amikor a neheze jön. Aki tud — segítsen ne­ki! Gönczi Mária BUSZJEGY Rosszul jár, aki vasárna­ponként busszal akar be­jönni a Sóstóról a városba, s nem gondoskodik jóelőre jegyről. Nyíregyháza üdülő- és pihenőhelyén, ahol sok tu­rista is megfordul, vasárnap nem árusítanak buszjegyeket. A postán lehetne kapni, de az ilyenkor zárva van (ne­kem szerencsém volt, a pos­tai dolgozók épp takarítot­tak, és egyikük segítségemre sietett). Mivel itt nagy a forgalom, sok az árus is, bizonyára nem jelentene leküzdhetetlen akadályt a buszjegyek vasár­napi árusításának megoldá­sa. M. A. Nyíregyháza EGYÜTT A SZÜLŐKKEL Hangulatos kiránduláson vettek részt a sóstóhegyi 9. sz. napköziotthonos óvoda gyerekei, és az óvónők, szü­lök — családostól. Erdőbé- nye—Aranyosvölgyben jár­tunk, ahol vidám, játékos versenyeken vettek részt az óvodások és a felnőttek egy­aránt. Hazafelé megálltunk Tokajban, majd Rakamazon közös fagylaltozással zártuk a napot. A kirándulásért ezúton mondunk köszönetét a sóstó­hegyi Vörös Csillag Tsz-nek, amely rendelkezésünkre bo­csátotta az autóbuszt, vala­mint a busz vezetőjének. Kovács Józsefné SZMK-vezető Sóstóhegy MIÉRT NINCS JÁTSZÓTÉR? Két éve költöztünk ki a Ságvári-kertvárosba. Olyan ez, mint egy modern falu. Szép utcasorok, épülő házak, a lakók maguk parkosítanak. Esténként és hétvégeken a gyerekek nagy része az ut­cán, az autósok tudják, hogy itt lassabban kell hajtani. Nincs egy hely, egy játszótér, ahol a gyerekek egymásra találnának. Külön-külön az udvarokon akad hinta, de persze nincs mindenkinek. A nagy ABC mellett van egy elhanyagolt, rossz álla­potban lévő játszótér, ahol tavaly sem voltak felszerel­ve a hinták. De tőlünk még ez is messze van, három buszmegállóra. Olyan nagy ez a városrész, hogy több ját­szótérre is lenne igény. A 7- es iskola mellett nagy, dud- vával benőtt terület van, úgy tudom, az iskolának fenn­tartva. De meddig? Kik az illetékesek, ki tud­na segíteni? Dankő Andrásné Nyíregyháza, Óvoda u. 59. NEM AZ A TELEK Az egy héttel ezelőtti Fó­rumban közöltünk egy ol­vasólevelet, amelynek fel­adója azonban tévedett: nem az általa említett telket vá­sárolta meg a nyíregyházi Ságvári Tsz üdyüési célokra. A gondozatlan, elhanyagolt, Szivárvány utca 74. sz. alatt lévő telek a sóstóhegyi Vö­rös Csillag Tsz tulajdona. MEGÁLLT AZ IDŐ Örömmel pillantottam a vastagon szedett betűkre a lap május 17-i számának 14. oldalán, ahol Zenélő torony­óra címmel jelent meg egy írás. Nagyot sóhajtottam — na végre! Ámde hamar el­szállt örömöm, ugyanis a cikk, várakozásommal ellen­tétben a soproni zenélő to­ronyóra üzembe helyezésé­ről szólt. Városunkban pedig az evangélikus templom patinás óráján megállt az idő, és így örömünkre nem is rohan fe­lettünk, hisz hetek óta min­dig nyolcat mutat, s persze nem üt, nem zenél. Pedig bi­zonyára tudna, ha lenne, aki nap mint nap útbaigazítaná. Vagy más baja is van? Cs. E.-né Nyíregyháza, Luther ház MI LESZ A ZEBRÁVAL? Május 20-án, kedden reggel háromnegyed 8-kor Nyíregy­házán a Síp utcából kijövő YG 0080 forgalmi rendszámú tehergépkocsi — fittyel hányva a KRESZ szabályai­nak — kis híján elütötte az áthaladó iskolásokat. Sőt, amikor a felnőttek emiatt rá­szóltak, még el is indult, majd ráfékezett, láthatóan élvezve a maga keltette ria­dalmat. Én is egyetértek azzal, hogy a Síp és az Eötvös ut­ca, Bethlen G. u. felőli vé­gén nagyon elkelne a zebra. Olvastam az újságban, hogy a városi tanács erre ígéretet is tett. Azóta is várjuk, hogy végre valóban felfessék a gyalogátkelőhelyeket jelző csíkokat. LAKÁSRA VÄRVA Olvastam a Kelet-Magyar- országban a kiváló címmel kitüntetett nyíregyházi la­kásszövetkezet eredményei­ről, kedvező költségszintjé­ről, munkájának elismerésé­ről. Ez a „győzelmi jelentés'' azért zavar, mert több lakó­társammal együtt a szövet­kezet károsultjának érzem magam. Februárban azt ír­ták a lapban, hogy a lak- szöv az év első negyedében átad húsz lakást a Szántó Kovács János utcán, nyolc­vanat pedig a Kert utcán. Lassan a fél évhez közele­dünk, de az átadás még min­dig nem történt meg. Mi az említett húszlakásos épület­ben fogunk lakást kapni — tavaly július óta várunk rá! Károsult pedig azért va­gyok (s nem egyedül), mert hónapról hónapra növekszik az az összeg, amit a vára­kozás miatt pótlólag fize­tünk. Szakács Jenő Nyíregyháza, Esze T. u. 2. NYUGDÍJASOK A KENYÉRGYÁRBAN A vásárosnaményi művelő­dési központ nyugdíjasklubja a nemrég épült kenyérgyár­ba látogatott a közelmúlt­ban. Személyesen győződhet­tünk meg a munka szerve­zettségéről, a megfelelő munkafeltételekről. Tiszte­lettel, szeretettel fogadtak bennünket, tájékoztattak az üzem életéről, terveikről — mintha csak abból az üzem­ből mentünk volna nyugdíj­ba. A finom péksüteménye­ket is megkóstoltuk. A gyár dolgozóinak ezúton kívánunk további sikereket. Gellén Imre klubtag Vásárosnamény F. L.-né Nyíregyháza B. B. vásárosnaményi lakos és családja albérlőként lakott egy olyan lakásban, amit tavaly kisajátítottak. A kisajátítási tárgyaláson olyan tájékoztatást kaptak, hogy vagy tanácsi bérlakásra, vagy kártérítésre, vagy pedig ideiglenes elhelyezésre tarthatnak igényt. Mivel már épül a lakásuk, ezért az utóbbi mellett döntöttek, de nem kap­ták meg: még mindig a kisajátított lakásban laknak. ígv most kérhetik-e a pénzbeli kártalanítást? — kérdi a le­vélíró. A levélből megállapíthatóan a kisajátítási tárgyalás során a hosszabb ideje fennálló albérleti jogviszonyt jó­hiszemű jogcím nélküli lakáshasználatnak tekintették, és ennek megfelelően járt el a hatóság. A kisajátításról szóló rendelet értelmében — amely a lakáshasználók kártala­nítását szabályozza — nem kell cserelakást adni annak, akinek ugyanabban a városban vagy községben megfelelő beköltözhető lakása van. De ilyenkor is megilleti a lakás­használót az a pénzbeli kártalanítás, ami az azonos taná-' esi bérlakásra megállapítható lakás-használatbavételi díj kétszeres összegének felel meg. Olvasónk esetében csupán annyi a különbség, hogy a közeljövőben lesz beköltözhető személyi tulajdonú laká­suk, azonban így is megilleti őket a pénzbeli kártalanítás. Ezen az sem változtatott volna, ha a beköltözésig ideigle­nes elhelyezést kapnak. Viszont előírás, hogy a kártérítés összegét lakásvásárlásra kell fordítani, tehát ezt a pénzt a tanács az OTP-nek utalja át. Azt javasoljuk, a pénzbeli kártérítésre vonatkozó igé­nyét olvasónk jelentse be a városi tanács hatósági osz­tályán. T. S.-né tornyospálcai olvasónk testvérével — aki ta­nácsi bérlakásban lakik — közösen örökölt egy rossz ál­lapotban lévő ingatlant. A testvér nyugdíjba ment, s a H lakáshasználók kártalanítása Költözni kötelező? Szerkesztői üzenetek Az illetékesekhez fordul­tunk Gebri Ferenc nagy- kállói, özv. Toldi Józsefné jándi, Juhász Endréné garbóiéi, Semenczki Sán- dorné méhteleki, Kozma Istvánná berkeszi, Erdé­lyi Ferenc nyírbátori, Gu- lácsi József balsai, Domo­kos Árpádné nagykállói és Rácz Sándorné geszte- rédi lakos ügyében. Kicsák István, Nyírcsa- holy: a Szabolcs-Szatmár megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalattól ka­pott tájékoztatás szerint a leadott vágómarha minő­ségét megállapodás hiá­nyában próbavágással kell eldönteni, amin a ter­melő vagy megbízottja szerpélyesen részt vehet. Olvasónk esetében nem él­tek ezzel a lehetőséggel. A vállalat szabályosan járt el, amikor I. osztályúnak minősítette a leadott vá­gómarhát. amely a külön­leges minőségi követel­ményeknek nem felelt meg. Sebestyén Józsefné. Ara­nyosapáti: a megyei ta­nács pénzügyi osztályá­nak állásfoglalása szerint a rendeletek értelmében jogosan vetették ki a be­építetlen ingatlan után a vízműérdekeltségi hoz­zájárulást. Ha viszont en­nek megfizetése az érde­keltet anyagilag súlyos helyzetbe hozná, az eset­ben lehetőség van a hoz­zájárulás mérséklésére, elengedésére vagy a rész­letfizetésre. Erről a kö­rülmények mérlegelése után a helyi tanács dönt. Nagy Béla. Kállósemjén: amennyiben a Elekterfém Szövetkezetnél keletkező szennyvizet — tisztítás után — a községi vízgyűj­tő medencébe vezetnék be, az esetben a szövetkezet gondoskodik a vízelvezető csatorna kitisztításáról, mélyítéséről. így a víz­gyűjtő szintje nem fog emelkedni. Tóth György. Nyíregy­háza: a dolgozó nyugdí­jazásának évében esedé­kes 25 éves jubileumi ju­talmat akkor is köteles kifizetni a munkáltató, ha a nyugdíjazás időpontjá­ban a dolgozó még nem szerezte meg a jogosultsá­got. A jubileumi jutalom összege a nyugdíjas kifi­zetéskor érvényes egyhavi személyi alapbére, amely­ből nem szabad nyugdíj­járulékot levonni. Az illetékes válaszol CSAK HÁROM SZÍNBEN Jóllehet a prospektus sze­rint hazánkban többféle szín­ben is gyártanak telefonké­szüléket, igénye ellenére mégiscsak feketét kaphatott — tette szóvá egy olvasó a lap hasábjain. A színes készülékek iránti megnövekedett igényt nem minden esetben tudja az ipar kielégíteni. Ezért fordulha­tott elő, hogy a távbeszélő­állomás felszerelésekor a le­vélíró sem kaphatott színes készüléket, amiért elnézését kérjük. Sajnos a jelenlegi színválaszték is szegényes, mivel csak piros, fehér és fe­kete színű készülékkel ren­delkezünk. Debreceni Postaigazgatóság távközlési osztálya tanács most arra akarja kötelezni, hogy költözzön az örö­költ közös tulajdonú lakásba. Az érvényben lévő lakásügyi jogszabályok alapján egyértelműen leszögezhető, hogy a bérlőt erre nem lehet kötelezni. Még saját tulajdonban lévő lakás esetén is — közös megegyezés hiányában — a bíróság jogosult meg­állapítani. hogy megfelel-e a lakás, és kötelezi-e a lakás­használót a tanácsi bérlakás vagy szolgálati lakás kiürí­tésére. a saját tulajdonú lakásba történő beköltözésre. Ol­vasónk testvére esetében annak nincs jelentősége, hogy a tanács bérlakásnak vagy szolgálati lakásnak minősíti-e a lakást. A vita megoldására azt javasoljuk, hogy olvasónk testvére pénzbeli térítés ellenében mondjon le bérleti jog­viszonyáról a tanács javára. A kapott összegből meg tud­ná váltani olvasónktól tulajdoni részarányát, az OTP-től pedig felvenné a korszerűsítési kölcsönt, amiből rendbe hozhatná az örökölt ingatlant. L. S. nyíregyházi levélírónknak is hasonló gondja van: szolgálati lakásban laknak, de nyugdíjba vonulásuk miatt a tsz, ahol a férj dolgozott, igényt tart a lakásra. Tájékoztatjuk a levélírót, hogy ha a munkaviszony nyugdíjazás miatt szűnik meg. a szolgálati lakás bérlője jóhiszemű, jogcím nélküli használóvá válik, és mint ilyen, megfelelő elhelyezésre (másik hasonló lakosra), vagy pénz­beli térítésre tarthat igényt. Nyugdíjasok is építkezhetnek, hiszen az OTP részük­re is ad kölcsönt, de a hitelfelvételnél készfizetői kezesre is szükség van. Munkáltatói támogatás számukra nem ad­ható. viszont a tanácsi bérlakás használatba vételi díjá­nak háromszorosáig terjedhető pénzbeli térítést nyújthat a munkáltató. M. F. kisvárdai levélíró házasságkötésekor eladta a saját lakását, és a kapott összegből rendbe hozták a fele­sége és anyósa tulajdonában lévő lakást. Most azonban válnak. A levélíró tudni szeretné, visszakövetelheti-e el­adott lakása értékét? A bíróság valószínűleg kötelezni fogja a feleséget, hogy az eladott ingatlan árának megfelelő összeget (mint a férj külön vagyonát) fizesse meg. valamint a házasságkötés alatt szerzett vagyonnak a férjre eső részét is. Dr. Kovács Mihály A szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents