Kelet-Magyarország, 1986. május (43. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-27 / 123. szám
^o. május 27. Kelet-Magyarország 7-----------------------------------------------------------------------N Az önállóság fogyóban TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Bér- és munkaerőgazdálkodás a Vulkánban Napjaink vállalati gazdálkodásának igen lényeges problémakörét választotta Katkó Elemér és Katkó Elemérné Kisvárdáról, amikor a Vulkán Öntödei Vállalat munkaerő- és bérgazdálkodásának meghatározó tényezőit igyekezett feltárni a közgazdasági társaság díjnyertes pályamunkájában. A több, mint ezer dolgozót foglalkoztató vállalat létszámhelyzetére jellemző, hogy egyes szakmákban állandó munkaerőhiánnyal küzd. Ennek oka a nehéz fizikai munka, amire kevés ember vállalkozik. A gyár helyzetét rontotta, hogy itt már jó tíz évvel ezelőtt bevezették a szabad szombatos rendszert, amelynek általánossá tételével kevésbé lett vonzó az itt végzett munka. A legfőbb megállapítás, hogy napjainkban a gépesítés fokozásával, a munkakörülmények javításával lehet a gondokon változtatni. A vállalat két évvel ezelőtti önállóvá válásával együtt erősödött meg az igény a műszaki apparátus erősítésére, ami szintén nehézségek árán sikerül. A termelés jellege határozza meg, hogy az utóbbi tíz évben a férfiak és nők aránya a fizikai munkakörökben lényegesen nem változott, mi több, valamivel több férfi dolgozik a gyárban, mint korábban, s arányuk meghaladja a 86 százalékot. Hasonló tendencia figyelhető meg az alkalmazotti állománynál, ahol a műszakiaknál általában kevés nőt találni, így az utóbbi tíz évben a közel azonos létszámarány helyett ma az alkalmazottak alig több, mint harmada nő. Ugyancsak a munkakörülményekkel függ össze, hogyan alakul a dolgozók átlagéletkora a vállalatnál. Bár a nehéz fizikai munkakörben dolgozók öt évvel korábban mehetnek nyugdíjba, azonban így is a dolgozók 40 százalékának életkora 41 év fölött van. Ami örvendetes, hogy megszaporodott inkább a termelést kiszolgáló folyamatoknál — a 30 év alatti fiatalok aránya, akik egyharmados részarányt képviselnek. A gyár földrajzi fekvése is hozza, hogy éppen az alapfolyamatoknál, a vasöntő, formázó szakmákban nincs saját ipari tanuló. Ezért a szakképzettségi szint emelése érdekében szorgalmazzák a betanított V____________________________ munkások részére indítandó szakmunkásképző tanfolyamot. Gondot jelent viszont, hogy a dolgozók fele a környező községekből jár be, akik a „második gazdaságban” is tevékenykednek. A munkaerő-gazdálkodás színvonalának javulására utal, hogy a korábbiakhoz képest nőtt a közvetlen termelő folyamatokban részt vevők aránya. A másik mutató a ki- és belépések arányának változása. Egy év alatt a dolgozók közel negyede cserélődött. Ezen belül azonban a szakmunkások kilépési aránya alig fele a betanított munkások állásváltoztatásának. Az okok között elsősorban a nem megfelelő munkakörülmény és a munka nehézsége szerepel, amit erősít a munkaidő-beosztás is néhány esetben. A tanulmány külön foglalkozik a munkaidő kihasználásával. Kedvezőtlen, hogy a fizikai dolgozóknál valamivel több a betegség miatt kiesett munkanapok száma, mint amit fizetett szabadsággal töltenek távol. A munkabér-gazdálkodásban a teljesítmény szerinti elszámolás a meghatározó. Bár az utóbbi tíz évben duplájára növekedtek a keresetek, azonban most is vannak feszültségek. Az öntödében a fizikai dolgozók több mint fele közvetlen teljesítménybérben dolgozik, így a végzett munkával arányosan nőnek a keresetek. Sajnos nem érvényesül eléggé az az elv. hogy a képzettebb munkát jobban meg kell fizetni, így a legmagasabb bérszínvonala a betanított munkásoknak van (amit indokol a nagy fizikai igénybevétel), ezt követi a szakmunkások és a segédmunkások bére. Az alkalmazottaknál is egészen minimális a felsőfokú végzettségűek és a középfokú szakemberek közötti bér- különbség — az utóbbiak javára. Ennek oka életkori sajátosságokban is keresendő, ugyanis a mérnökök, közgazdászok között jóval több a fiatal, kezdő szakember. A vállalatnak olyan törekvése van, hogy a szűkeb b városi környezetben a jó bérekkel, a munkakörülmények fokozatos javításával igyekezzenek a munkaerőt megszerezni és megtartani. Azonban a helyi viszonyokra jól utal, hogy a korábbi nagyvállalat budapesti gyáraiban mintegy havi 700 forinttal kerestek többet, mint Kisvárdán. L. B. ___________________________) Bár a meleg, csapadékos igazi „üvegházi klíma” hatására már a devon korszakban is képződött némi szén, a kőszénképződés igazi ideje a karbon volt. A hatalmasra növő páfrányok, nyitvatermő fenyők, 20—30 méter magas zsurlók és korpafüvek tömkelegé az idők folyamán elteme- tődött. s itt a föld alatt a levegőtől elzárva magas nyomáson és hőmérsékleten évmilliók alatt elszenesedett. Ezeknek az ősi erdőknek köszönheti a mai modern ember otthona melegét, s a hőerőműHatékonyságnövelés értékelemzéssel A Szabolcs-Szatmár megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat az országos értékelemzési pályázaton különdíjat nyert. Az értékelemzés lényegét nevében hordozza. Megvizsgálja, hogy az érték és a hozzátartozó költség hogyan felel meg egymásnak. Az értékét valaminek a használhatósága, a hasznossága, a funkciók összessége adja. Az értékelemzés a funkciók költségoptimumát keresi. Az árutermelés lényeges velejárója az arra való törekvés, hogy egy áru hasznossága minél teljesebb legyen és ezt minél kisebb ráfordítással érjük el. Vagy: az áru csak a „tőle” elvárt tulajdonságokkal rendelkezzen, még kevesebb fajlagos ráfordítás árán. A Szabolcs-Szatmár megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, a gazdasági környezet ismert változásai hatására az évtized elején különböző, korszerű elemzési, szervezési módszerek alkalmazásával széles körű racionalizálási tevékenységbe kezdett. E módszerek a már ismert problémák megoldására alkalmasak, de nem segítették ezek felszínre hozatalát. így született meg az a döntés, hogy a vállalat az érték- elemzés alkalmazásával folytatja a megkezdett munkát. Olyan módszerrel, amely lehetővé teszi egy tevékenység teljes rendszerének szisztematikus, költségcentrikus feltárását és a feltárt problémákra megoldást is keres. 1984 elején úgy határozott a vállalat vezetése, hogy benyújtja jelentkezését az értékelemzési pályázatra. A pályázat szerint a téma címe „Húsipari műveletek ész- szerűsítése értékelemzéssel”, és célja a húskészítmények és gyártási technológiák racionalizálása, különös tekintettel az anyagköltségek csökkentésére. A téma és a cél meghatározása is mutatja, hogy nem egy termék és technológiája elemzéséről volt szó. Meg kellett állapítani, mi az adott technológiai fázis célja, milyen funkciót kell teljesítenie? Részletesen elemezni kellett, hogy a vizsgált fázisban ez a cél teljesíthető-e és vizsgálni, hogy kielégítő-e a íünkcióteljesítés mértéke és keresni kell más, kedvezőbb funkcióteljesítési megoldásokat stb. A teljes technológiai vertikum vizsgálata miatt a helyzetelemzés után igen sok kritikus pontot kellett témaalapokon vázolni. A témaalapokon megfogalmazott feladatok jelentős része önálló témaként is szerepelhetett volna a pályázaton ... A vállalat által létrehozott értékelemző team tagjai a vállalati munka különböző fázisaiban dolgozó középvezetőkből és beosztottakból kerültek ki. A módszer elsajátítása a vállalatnál szervezett alapfokú értékelemző tanfolyam keretében történt. A munka során a 9 tagú team 16 szakértőt kért fel közreműködésre, akik egy- egy vizsgált témának valamilyen megközelítésben specialistái a vállalatnál. A munkamódszerhez tartozott az ún. célmunkacsoportok létrehozása is, amikor egy kritikus pont kidolgozása több munkatárs közreműködését kívánta meg. A vállalat a team nagyszámú javaslatából tizenhármat foglalt pályamunkába. Ezekből nyolcnak megvalósítása több mint 64 millió forint költségmegtakarítást, illetve eredménytöbbletet eredményezhet, összesen 8,4 millió forint beruházással. A 13 javaslatból kettő már az elemzés során megvalósult, kilencnek a megoldása 1986-os feladat és a további kettő későbbi időben teljesíthető. A már megvalósított javaslatok egyike az exporthús függesztett szállításával kapcsolatban a bérfuvaroztatás csökkentésére irányult. Ezt a lízing konstrukcióban beszerzett kamionnal váltotta ki a vállalat. Ezzel a 3700 tonna húsexporttal összefüggő szállítási és egyéb költségek 3 millió 645 ezer forint helyett 2 millió 39 ezer forintban volt kalkulálható. Az éves megtakarítás 1 millió 606 ezer forint. Az 1986-ban megvalósítandó javaslatok közül kiemelkedik az, amelyik a már megkezdett üzemi rekonstrukció beruházási költségének csökkentésére irányul. Az értékelemzés módszerével sikerült elérni, -hogy a várható beruházási költség ne haladja meg a két évvel korábban meghatározott keretet, változatlanul rendelkezésre álló forrásainkat. (Az építőipari árak jelentősen növekedtek ezalatt). E munka eredményeképpen úgy ért el a vállalat 36 millió forint költségmérséklést, hogy a talált helyettesítő és költségtakarékos megoldásokkal nem kellett lemondani az Új készítmény a kötődés fokozására Hogy több legyen a meggy A termőkorú meggyültetvényekben jelenleg is nagy arányban meglevő Pándy meggy genetikai és fiziológiai okok, esetenként a megfelelő porzófajta hiánya miatt nagyon kis termőképességű. Az ilyen ültetvények fenntartásának összes költsége gyakran több, mint a hozam értéke. Gyümölcskötő- dést fokozó vegyszeres kezeléssel viszont gazdaságos termelést biztosító nyereségszintet érünk el. Ugyanilyen kezeléshatásra számíthatunk öntermékeny fajtákkal létesült ültetvényben, ha a virágzás! időben termékenyülésre kedvezőtlen (hideg, csapadékos) az időjárás, vagy virágzáskori fagykár következik be. Több éven át jó eredménnyel kezeltünk porzófajta nélküli Germersdorí'i cseresznyeültetvényt is. A Phyl-Set nevű készítmény tablettaként formuláz- va tartalmazza a szükséges hatóanyagokat és adalékokat, a tabletták vízben pezsgéssel oldódnak. A készítmény szokásos adagja 20 tabletta vek is az évmilliókkal ezelőtt képződött szenet használják. A paleozoikum utolsó időszakában mái- a fejlettebb szintet jelentő nyitvatermő növények kezdték átvenni a vezető szerepet az ősibb jellegű spórás páfrányoktól. A karbon időszakban azonban nem csak a növények nőttek nagyra, de a rovarok is, így éltek ebben az időszakban olyan szitakötők, melyek szárnyhossza a 70 cm-t is meghaladta. Ekkor jelentek meg és terjedtek el a kétéltűek, melyek már igazi szárazföldi állatoknak száhektoliterenként. a kezeléseket 40—50 százalékos szirom- hulláskor végezzük. A permetlé kijuttatása a növényvédelemben hagyományos módon és gépekkel, „cseppenésig” bőséges meny- nyiségban történik. Kezeléshatásra nem számíthatunk, ha a metszetlenség miatt fényszegény koronában kevés és funkcionálisan csekély értékű virágrügy képződik, ha növényvédelmi hiba miatt az előző év augusztusában már jelentős a lombvesztés, vagy a virágzás körüli moniLia- fertőzés, s akkor sem, ha a virágzáskori fagykár nemcsak a bibét és a bibeszáiat, hanem a magházat is káromítanak. Szaporodásuk még a vízhez kötött, hiszen petéiket vízbe rakják s a kikelő kopoltyús kis ebihal is itt ól, de csak rövid ideig. A kifejlett állat már tüdős, és így képes a szárazföldi életre. Ezek mai leszármazottai a békák. Az ősállati idő utolsó szakasza a perm volt. Ekkorra már számos más állatcsoport is megjelent a szárazulatokon, s hamarosan fölbukkannak azok a formák is, melyek között az emlősök ősét találjuk. Petrilla Attila | Négy éven keresztül évente 5—8 gazdaságban végzett kezelések átlagos eredménye 2,21 t ha terméstöbblet, azaz a 4,05 t ha termésmennyiség több mint kétszerese a kezeletlen területről szüretelt 1,84 t/ha termésnek. A költségek és hozamok alapján végzett üzemgazdasági elemzés eredményei szerint a hatékonysági mutató 1,05 a kezeletlen területeken; a kezelt területeken az átlaghatékonyság 1,58 értékű, s ugyanitt a többletráfordítások ha- tékonysági mutatója 2,34. Másik két (Érdi bőtermő és Meteor) fajtánál a többletráfordítás hatékonysága (1,75— 1,79) szintén jó, de a legtöbb esetben eredménytelenül kezelt Érdi nagy gyümölcsű fajtánál a 0,98 értékű mutató is jelzi, hogy ezen az egy fajtán érdemi kezeléshatásra nem, vagy csak esetenként számíthatunk A kezelesek gazdaságosságának egyszerűbb megközelítése: az átlagosan 2,21 t/ha terméstöbblet 18 íorint/kg értékesítési áron 39 780 Ft ha többletárbevételt jelent, melynek ellenében mintegy 8000 forint ha (8X5 méter tenyészterület esetén 32 Ft/ía. azaz kevesebb, mint 2 kg meggy ára) kezelési költség van. A kezeléseket 1980-tól kezdődően évente 5—8 (vagy több) gazdaságban végezték el. Ezek közül referencia- üzem lehet pl. a Nyírség Tsz Nagykálló, Lenin Tsz Felső- zsolca, Szikszói ÁG. Dr. Bubán Tamás Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Fejlesztő Vállalat Állomása, Üjl'chértó sitja. Egy kis földtörténet (3.) A szénképzldés kora eredeti funkciókról és teljesítményekről sem. Jelentős eredményt vár a vállalat a hús használati érték szerinti gazdálkodásának 1988-ra tervezeti megvalósításától : ennek prognosztizált mértéke 21 millió 500 ezer forint évente. Ennek előkészítése folyamatban van, de csak a rekonstrukció befejezésével biztosítható teljes feltételrendszere. A húszmilliós eredménytöbblet nagyságrendi érzékeltetésére szolgáljon, hogy ez az 1986-os gazdálkodás tervezett eredményének körülbelül felének felel meg. A team vezetését Bak Tibor szervezési osztályvezető kapta feladatul, a patronálást dr. Iványi Attila Szilárd kandidátus, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem docense vállalta el. Az értékelemzés vállalati felelősének feladatát Tamás Imre igazgató látta el. Nagy örömet jelentett a bíráló bizottság döntése, amelynek alapján a pályázaton különdíj elnyeréséről szóló oklevelet a vállalat igazgatója a Pénzügyminisztériumban 1986. január 15-én vette át. Pékár Lajos igazgatóhelyettes Gyógyszer a paradicsomszárból a paradicsom szárából nyerhető tomatint jó ideje csak .gombaölő tulajdonságai miatt alkalmazták. De felfedezték, hogy allergiás reakcióknál és gyulladásos folyamatokban is 3ó hatása lehet. Megkísérelték a mellékhatásokkal bőven rendelkező kortizont is tomatinnal helyettesíteni, méghozzá sikerrel. A biológusok kísérleteik elején patkányoknak adagoltak tomatint, majd egy órával később kis mennyiségű. Ödémát (vize- nyőt) okozó anyagot fecskendeztek be. A patkányok lába ruegdagadt ugyan, de a tomatin erősen csökkentette az ödémát, éppen úgy, mint ahogyan a kor- tizon. Rájöttek, hogy a tomahn még hatásosabb, ha előzetesen a kísérleti állatok mellékveséjét eltávolítják. Ez azt jelenti, hogy a tomatin nem a méllékvese közvetítésével hat, sőt lehet, hogy a mellékvese gátolja a hatását. Egy másik kísérletben azt vizsgálták, hogyan hat a tomatin a kísérletileg előidézett krónikus gyulladás jellegzetes tünetére, a szövefcburjánzásra. A patkányoknak, amelyeknek bőre alá erős gyulladást előidéző anyaggal átitatott vattagombócokat ültettek be, egy néten át tomatint adagoltak. A szövetek burjánzása jelentősen ősökként, és az állatok nem vesztettek a súlyukból sem, ellentétben a kortizonkeze- léssel, amikor is az mindig bekövetkezett. Ez arra mulat, hogy a tomatin nem mérgező, vagy legalábbis kevésbé az, mint a kortizon. A kísérletsorozat befejezéseként egerek hashártyájába izgató szérumot fecskendeztek be. Az egy órával előbb adagolt tomatin jelentősen csökkentette a hashártya reakcióját. Könnyű elképzelni, milyen jelentősége lehet ezeknek a kísérleteknek: a gyulladásos betegségek kezelésében tomatinnal lehet helyettesíteni a kortizont, amelynek nem kívánatos mellékhatásai cseppet sem elhanyagolhatóak. Képünk tanúsága szerint a tomatin alapanyagában, a paradicsomszárban aligha lenne hiány, hiszen a bogyós termés mellé jelentős mennyiségű száranyag is társul.
