Kelet-Magyarország, 1986. május (43. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-27 / 123. szám

XLIII. évfolyam, 123. szám ÁRA: 1,80 FORINT Gyorsfénykép kongresszus után A zt mondják: harminc fölött már mindenki sa­ját maga felelős az arcvonásaiért, korábban még okolhatja a genetikai tényezőket, hivatkoz­hat „örökségre", a környezet jótékony vagy éppen rom­boló hatásaira, de túl a harmadik ikszen már az élet­módról, a kialakult szokásokról, sőt, olykor a jellem­vonásokról árulkodik minden apró ránc, szarkaláb. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség jövőre lesz harmincesztendös, s az éppen csak véget ért XI. kongresszus eseménysorozatának tanúsága szerint nem kell aggódnia huszonkilenc esztendő alakította voná­sai miatt. A háromnapos tanácskozás túlságosan is kö­zel van még ahhoz, hogy művészi kidolgozási „port­rén'’ elemezhessük profilját, de a gyorsfotók, a retusá- latian pillanatfelvételek biztatóak. Több mint 900 küldött és kétszáznál is népesebb vendégsereg népesítette be a helyszíneket, s háromszáz- egvnéhány felszólaló bizonyította Hámori Csaba, a KISZ Központi Bizottsága első titkárának igazát: „ama dolgozó fiatalok az utóbbi évtizedek legaktívabb nem­zedéke”. A kongresszusi gyorsfotó fekete-fehér kockáin mar­kánsan kirajzolódik a magyar fiatalság képe: jobbító szándék, egészséges türelmetlenség, tenniakarás jellem­zi ezt a nemzedéket, s jellemezte a háromnapos tanács­kozás minden pillanatát. „A KISZ tevékenységét alap­jaiban az minősíti, hogy mennyire képes alkalmazkodni a kor követelményeihez, a gazdaság, a társadalom vál­tozásaihoz” — szögezte le központi bizottsági beszá­molójában az első titkár, s hogy e minősítésben ma sincs semmi szégyellni való, azt tények igazolják. „So­kat tettünk a hatodik ötéves terv céljaiért, a műszaki­technikai fejlesztés programjáért, anyag- és energia­takarékossági védnökségünk, részvételünk a számítás- technikai kultúra szellemi és tárgyi feltételeinek meg­teremtésében, a minőség és a hatékonyság követelmé­nyeinek érvényesítéséért szerzett akcióink sora nép- gazdasági méretekben is figyelemre méltó eredménye­ket hozott” — mondta Hámori Csaba. S hogy most mégis megújulásra készül az ifjúsági szövetség? Hogy vitathatatlanul számottevő eredményeivel mégsem elé­gedett? A válasz szinte magától értetődik: „ifjú nem­zedékeink olyan időben látnak munkához, amikor a nemzet nagy kérdései dőlnek el akaratunk és képessé­geink által. A mi mércénk csak az lehet, hogy évszá­zados elmaradás után képesek leszünk-e felzárkózni a gazdaságilag fejlett országok sorába. E történelmi tett­hez fiatal nemzedékeink ereje, hite ad lendületet. Az sem baj, ha sokszor nyugtalanul, néha türelmetlenül keressük az utat”. Az útkereséshez, a valóban történelmi jelentőségű program megvalósításához kell a megújulás: a KISZ politikai jellegének erősítése, a szövetség „fiatalítása” — hogy a társadalom minél előbb fogadja be, „nagv- korúsítsa" az ifjú felnőtteket, s hasznosítsa nagy tar­talékokat rejtő energiájukat — a fiatalság legkülön­bözőbb rétegeinek aktivizálása, a szövetség belső éle­tének rugalmasabbá tétele, demokratizálása. A tiszteletet parancsoló programot valamennyi részt vevő küldött és vendég magáénak vallotta. Ez nem­csak a szavazás, a határozat elfogadásának pillanatai­ban derült ki, hanem már jóval hamarabb — a kiegé­szítésekből, javaslatokból, hozzászólásokból. Az egész magyar ifjúságot reprezentáló, az ország minden táját képviselő küldöttgárda egyetlen tagja sem kért előnyö­ket, kiváltságokat, könnyítést a három nap alatt. Amit viszont szinte valamennyien elvártak és elvárnak, amit minden szónok és hozzászóló kért, olykor egyenesen követelt — az a munka, az erőt próbáló, megméretésre alkalmas feladat, a lehetőség volt. P ersze pillanatfelvételek nemcsak az üléstermek­ben, a felszólalásokról, az előadókról készül­tek. A gyorsfotó sokatmondó a folyosókon, a büfében a „fehér asztal” mellett készült képek alapján is: a KISZ-kongresszusok történetében ez volt a leg­első, ahol egyetlen csepp alkoholt sem láthattak a részt­vevők. S aligha vitatható, hogy milyen elismerés egy melegtől és háromnapos lankadatlan figyelemtől tik- kadt küldött szájából a következő összefoglalás: „igaz, szeszmentes volt ez a kongresszus, de biztos, hogy nem csak ettől — józan is”. Szabó Istvánnak, a Politi­kai Bizottság tagjának, a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa elnökének veze­tésével magyar pártküldött­ség utazott Mongóliába. A küldöttség a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának meghívására részt vesz a párt május 28-án kezdődő XIX. kongresszu­sán. A küldöttség tagja Var~ ga Gyula, a Szaboles-Szat- már megyei pártbizottság első titkára és Kádár László, ha­zánk mongóliai nagykövete, aki Ulánbátorban csatlako­zik a küldöttséghez. ülapilók köszöntése — Hagyományápolás — Kiállítások Az úttörőszövetség jubileuma Jubileumi emlékülést tar­tottak a megyei úttörőelnök­ségen május 26-án. A Magyar Úttörők Szövetsége megala­kulásának 40. évfordulója tiszteletére szervezett, kibő­vített megyei úttörőelnöksé­gi ülésen részt vett Ekler György, a megyei pártbizott­ság titkára is. Hernádi Katalin megyei úttörőtitkár köszöntötte az emlékülés résztvevőit, az el­nökség tagjait és a történeti pályázaton kiemelkedő ered­ményt elért úttörővezetőket. Lippai Gergely megyei úttö­rőelnök adott rövid áttekin­tést a gyermekszervezet tevé­kenységének elmúlt négy év­tizedéről. — Egymillió 6 és 14 év közti gyermek ünnepli ezek­ben a napokban az úttörő- mozgalom fennállásának 40. évfordulóját — mondotta többek között. — Büszkék lehetünk rá, hogy megyénk­ben is az elsők közt kapcso­lódtak be a legaktívabb pe­dagógusok és a gyermekek. Borbányán már 1946. április 14-én megalakították a me­gyében az első úttörőcsapa­tot. Megyénk kisdobosai és úttörői ebben a mozgalmi évben felkutatták a negyven esztendő történeti emlékeit. Elbeszélgettek az alapító csapatvezetőkkel, raj vezetők­kel, élményeiket papírra, hangszalagra rögzítették. Ki­állítást nyitottak az úttörő­történelem dokumentumai­ból. A legügyesebb pajtások Borbányán emléktáblát avattak alakulásának tiszteletére. az első úttörőcsapat még­pedig beneveztek a történeti pályázatra. A Magyar Úttörők Szövet­sége főtitkárának, Varga Lászlónak a levelét ismertet­te a megyei úttörőelnök. Fo­dor Lászlót, a megyében el­sőként megalakult borbányai úttörőcsapat vezetőjét — ma már nyugdíjas pedagógus — köszöntötték és az országos elnökség jubileumi jelvényét adták át az idős embernek. Ezt követően a felnőttek me­gyei történeti pályázatra ér­kezett alkotások közül Oláh Államigazgatási Főiskola Konziltációs központ — helyben Aligha lehetne jobb hírt mondani az Államigazgatá­si Főiskola levelező tagozatá­ra jelentkezett fiatalok szá­mára. mint hogy szeptember­től nem kell Veszprémbe jár­ni konzultációkra, Nyíregy­házán a megyei tanács sós­tói oktatási és továbbképző intézete lesz a konzultáció színhelye. Akik Veszprémben akar­nak tanulni, illetve továbbta­nulni, természetesen joguk van hozzá, mert mindenki önállóan választja meg, hol kezdi, illetve folytatja ta­nulmányait. Természetesen a költségek nem azonosak, nem beszélve arról: milyen fárasztó Veszprémbe utazni, ahová egy nappal előbb út­nak kell indulni. A megyei tanácselnök és az Államigazgatási Főisko­la főigazgatója megállapo­dásra jutottak abban is. hogy már most az ősztől mind a négy évfolyamban itt is lesz­nek konzultációk. Jelenleg ötvenhármán járnak a négy évfolyamra Veszprémbe, a következő tanévre 51 sza­bolcs-szatmári jelentkezett a főiskola levelező tagozatára. A tanács gondoskodik ró­la, hogy a hallgatók megkap­ják a szükséges ellátást, az oktatás díja azonos a veszprémivel. Bővítik a könyvtárat, hogy itt is hoz­záférhető legyen az a szak- irodalom, ami a képzéshez szükséges. Közreműködik a megyei tanács az idejáró le­velező hallgatók tananyag­ellátásához is, A vizsgák egyelőre Buda­pesten az Államigazgatási Főiskolán lesznek. A nyír­egyházi konzultációs helyre járó hallgatóknak a nyolca­dik félévben Veszprémbe kell járniuk, mivel a főiskola a számítástechnikai oktatás feltételeit csak ott tudta meg­teremteni. A konzultációk is ott lesznek addig, amíg a Szabolcs megyei tanács itt is megtudja teremteni a számí- testechnika oktatásához szük­séges feltételeket. Az oktatást természetesen itt is elsősorban az Állam- igazgatási Főiskola oktatói végzik. Most 116 államigazgatási főiskolát végzett dolgozik a tanácsoknál, más munkahe­lyeken is nagy számban dol­goznak már. Á jövőben min­den bizonnyal emelkedni fog az ide jelentkezők tábora, hi­szen csak a megyeszékhelyre kell utazni, s elképzelhető, hogy a későbbiekben a vizs­gák egy része is itt lesz. Gyula tiszaeszlári, Hegedűs Gusztáváé ajaki és Kassák Ferencné újfehértói pedagó­gus olvasott fel részleteket pályamunkájából. Megyénk úttörőemlékei mellett ma sem szégyenkez­hetünk — hangzott el a ta­nácskozáson. — Vaján meg­nyitották a felújított és át­rendezett úttörőmúzeumot, már építik a Mátrában a 200 személyes úttörőtábort, Vá- sárosnaménybam a Tisza gát­ján kívül, biztonságosabban alakítják ki a gyermektábort, Gyulaházán átadás előtt áll a hazafias, honvédelmi ne­velést elősegítő módszertani központ és űrhajózási kiállí­tás, a nyírbátori cipőgyár KISZ-fiataljai a káptalanfü­redi úttörőtáborunk korsze­rűsítését támogatják jelentős anyagiakkal. A jubileumi emlékülésen az elmúlt évek eredményes munkáját köszönte meg Ek­ler György, a megyei pártbi­zottság titkára, majd az el­ismerő szavak után ezt mondta: — Gyermekeinkről és jö- vőnikről van szó. ezért nem közömbös, hogyan idézzük a múltat és szabjuk meg jövő­beli feladatainkat. Megyénk úttörőmozgalmának sajátos (Folytatás a 4. oldalon) Nagy teljesítményű automata varrógépet helyeztek üzembe a közelmúltban a nyíregyházi Divat Ruházati Vállalatnál. A programvezérlésű Dürkopp német gyártmányú gép kezelője Kovács Ferencné. (Elek Emil felvétele) amerikai balett, katalán kórus Vendégművészek Nyíregyházán Nem lehet oka panaszra ezen a héten a művészetked­velő nyíregyházi közönség­nek. A kiállítótermekben új képzőművészeti bemutatók várják a látogatókat, a mű­velődési házban pedig az ál­talában szokásos kínálaton felül több olyan kulturális rendezvényt szerveznek, ame­lyen vendégművészekkel ta­lálkozhat a közönség. Rendszeres a kapcsolat a kulturális élet területén is a Szovjetunió Kárpátontúli te­rülete, illetve Siabolcs-Szat- már megye között. Ennek ke­retében kerül sor a művésze­ti együttesek és előadók köl­csönös vendégszereplésére. Az elmúlt napokban az új­fehértói művelődési házban lépett fel egy kárpátontúli ének-zenei együttes Harcsár József érdemes művész, az ungvári területi filharmónia vezető karnagya vezényleté­vel. Vendégkarmesterként is­mét fellépett Harcsár József: a megyeszékhelyen május 26- án dirigálta a Szabolcsi szim­fonikus zenekart. A nyíregyházi művelődési ház egy amerikai balettest megrendezésével kapcsolat­ban 'kapott felkérést. Nyír­egyházán ugyanis az utóbbi években már kialakult egy olyan közönségréteg, amely­nek „ismerőse" a jazzbalett. Elsősorban nekik ajánlják a rendezők azt az egyórás mű­sort, amelyet május 28-án este héttől láthatnak: Leslie Friedman táncművész mutat­ja be a jazzbalett és a klasz- szikus balett elemeit ötvöző táncműsorát, A művész ko­rábban már dolgozott ma­gyar balett-társulatoknál, pél­dául a Pécsi és a Győri Ba­lettnál, illetve foglalkozott az Állami Balettintézet növen­dékeinek oktatásával, képzé­sével. Műsorát a művelődési ház hangversenytermében adja elő. Zenei csemegének számít a katalán gyermekkórus ven­dégszereplése nemcsak Nyír­egyházán, hanem hazánkban is. Nagymúltú együttesről van szó, hiszen a kórus tör­ténetében az első írásos be­jegyzés 1307-ből származik. A tíz, tizennégy év közötti fiúk a spanyol Barcelonától öt­ven kilométerre levő kolos­torban énekelnek. A jelenleg ötventagú együttes a világ számos országában ismert, jártak többek között Ameri­kában, Izraelben, Japánban. Nyíregyházán május 30-án adnak hangversenyt az evan­gélikus templomban. A mű­soron madrigálok, dalok hall­hatók, többek között Kodály és Bartók művei is. Koncert­jük este hétkor kezdődik. (b. e.) 1986. május 27., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents