Kelet-Magyarország, 1986. május (43. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-27 / 123. szám
XLIII. évfolyam, 123. szám ÁRA: 1,80 FORINT Gyorsfénykép kongresszus után A zt mondják: harminc fölött már mindenki saját maga felelős az arcvonásaiért, korábban még okolhatja a genetikai tényezőket, hivatkozhat „örökségre", a környezet jótékony vagy éppen romboló hatásaira, de túl a harmadik ikszen már az életmódról, a kialakult szokásokról, sőt, olykor a jellemvonásokról árulkodik minden apró ránc, szarkaláb. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség jövőre lesz harmincesztendös, s az éppen csak véget ért XI. kongresszus eseménysorozatának tanúsága szerint nem kell aggódnia huszonkilenc esztendő alakította vonásai miatt. A háromnapos tanácskozás túlságosan is közel van még ahhoz, hogy művészi kidolgozási „portrén'’ elemezhessük profilját, de a gyorsfotók, a retusá- latian pillanatfelvételek biztatóak. Több mint 900 küldött és kétszáznál is népesebb vendégsereg népesítette be a helyszíneket, s háromszáz- egvnéhány felszólaló bizonyította Hámori Csaba, a KISZ Központi Bizottsága első titkárának igazát: „ama dolgozó fiatalok az utóbbi évtizedek legaktívabb nemzedéke”. A kongresszusi gyorsfotó fekete-fehér kockáin markánsan kirajzolódik a magyar fiatalság képe: jobbító szándék, egészséges türelmetlenség, tenniakarás jellemzi ezt a nemzedéket, s jellemezte a háromnapos tanácskozás minden pillanatát. „A KISZ tevékenységét alapjaiban az minősíti, hogy mennyire képes alkalmazkodni a kor követelményeihez, a gazdaság, a társadalom változásaihoz” — szögezte le központi bizottsági beszámolójában az első titkár, s hogy e minősítésben ma sincs semmi szégyellni való, azt tények igazolják. „Sokat tettünk a hatodik ötéves terv céljaiért, a műszakitechnikai fejlesztés programjáért, anyag- és energiatakarékossági védnökségünk, részvételünk a számítás- technikai kultúra szellemi és tárgyi feltételeinek megteremtésében, a minőség és a hatékonyság követelményeinek érvényesítéséért szerzett akcióink sora nép- gazdasági méretekben is figyelemre méltó eredményeket hozott” — mondta Hámori Csaba. S hogy most mégis megújulásra készül az ifjúsági szövetség? Hogy vitathatatlanul számottevő eredményeivel mégsem elégedett? A válasz szinte magától értetődik: „ifjú nemzedékeink olyan időben látnak munkához, amikor a nemzet nagy kérdései dőlnek el akaratunk és képességeink által. A mi mércénk csak az lehet, hogy évszázados elmaradás után képesek leszünk-e felzárkózni a gazdaságilag fejlett országok sorába. E történelmi tetthez fiatal nemzedékeink ereje, hite ad lendületet. Az sem baj, ha sokszor nyugtalanul, néha türelmetlenül keressük az utat”. Az útkereséshez, a valóban történelmi jelentőségű program megvalósításához kell a megújulás: a KISZ politikai jellegének erősítése, a szövetség „fiatalítása” — hogy a társadalom minél előbb fogadja be, „nagv- korúsítsa" az ifjú felnőtteket, s hasznosítsa nagy tartalékokat rejtő energiájukat — a fiatalság legkülönbözőbb rétegeinek aktivizálása, a szövetség belső életének rugalmasabbá tétele, demokratizálása. A tiszteletet parancsoló programot valamennyi részt vevő küldött és vendég magáénak vallotta. Ez nemcsak a szavazás, a határozat elfogadásának pillanataiban derült ki, hanem már jóval hamarabb — a kiegészítésekből, javaslatokból, hozzászólásokból. Az egész magyar ifjúságot reprezentáló, az ország minden táját képviselő küldöttgárda egyetlen tagja sem kért előnyöket, kiváltságokat, könnyítést a három nap alatt. Amit viszont szinte valamennyien elvártak és elvárnak, amit minden szónok és hozzászóló kért, olykor egyenesen követelt — az a munka, az erőt próbáló, megméretésre alkalmas feladat, a lehetőség volt. P ersze pillanatfelvételek nemcsak az üléstermekben, a felszólalásokról, az előadókról készültek. A gyorsfotó sokatmondó a folyosókon, a büfében a „fehér asztal” mellett készült képek alapján is: a KISZ-kongresszusok történetében ez volt a legelső, ahol egyetlen csepp alkoholt sem láthattak a résztvevők. S aligha vitatható, hogy milyen elismerés egy melegtől és háromnapos lankadatlan figyelemtől tik- kadt küldött szájából a következő összefoglalás: „igaz, szeszmentes volt ez a kongresszus, de biztos, hogy nem csak ettől — józan is”. Szabó Istvánnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökének vezetésével magyar pártküldöttség utazott Mongóliába. A küldöttség a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának meghívására részt vesz a párt május 28-án kezdődő XIX. kongresszusán. A küldöttség tagja Var~ ga Gyula, a Szaboles-Szat- már megyei pártbizottság első titkára és Kádár László, hazánk mongóliai nagykövete, aki Ulánbátorban csatlakozik a küldöttséghez. ülapilók köszöntése — Hagyományápolás — Kiállítások Az úttörőszövetség jubileuma Jubileumi emlékülést tartottak a megyei úttörőelnökségen május 26-án. A Magyar Úttörők Szövetsége megalakulásának 40. évfordulója tiszteletére szervezett, kibővített megyei úttörőelnökségi ülésen részt vett Ekler György, a megyei pártbizottság titkára is. Hernádi Katalin megyei úttörőtitkár köszöntötte az emlékülés résztvevőit, az elnökség tagjait és a történeti pályázaton kiemelkedő eredményt elért úttörővezetőket. Lippai Gergely megyei úttörőelnök adott rövid áttekintést a gyermekszervezet tevékenységének elmúlt négy évtizedéről. — Egymillió 6 és 14 év közti gyermek ünnepli ezekben a napokban az úttörő- mozgalom fennállásának 40. évfordulóját — mondotta többek között. — Büszkék lehetünk rá, hogy megyénkben is az elsők közt kapcsolódtak be a legaktívabb pedagógusok és a gyermekek. Borbányán már 1946. április 14-én megalakították a megyében az első úttörőcsapatot. Megyénk kisdobosai és úttörői ebben a mozgalmi évben felkutatták a negyven esztendő történeti emlékeit. Elbeszélgettek az alapító csapatvezetőkkel, raj vezetőkkel, élményeiket papírra, hangszalagra rögzítették. Kiállítást nyitottak az úttörőtörténelem dokumentumaiból. A legügyesebb pajtások Borbányán emléktáblát avattak alakulásának tiszteletére. az első úttörőcsapat mégpedig beneveztek a történeti pályázatra. A Magyar Úttörők Szövetsége főtitkárának, Varga Lászlónak a levelét ismertette a megyei úttörőelnök. Fodor Lászlót, a megyében elsőként megalakult borbányai úttörőcsapat vezetőjét — ma már nyugdíjas pedagógus — köszöntötték és az országos elnökség jubileumi jelvényét adták át az idős embernek. Ezt követően a felnőttek megyei történeti pályázatra érkezett alkotások közül Oláh Államigazgatási Főiskola Konziltációs központ — helyben Aligha lehetne jobb hírt mondani az Államigazgatási Főiskola levelező tagozatára jelentkezett fiatalok számára. mint hogy szeptembertől nem kell Veszprémbe járni konzultációkra, Nyíregyházán a megyei tanács sóstói oktatási és továbbképző intézete lesz a konzultáció színhelye. Akik Veszprémben akarnak tanulni, illetve továbbtanulni, természetesen joguk van hozzá, mert mindenki önállóan választja meg, hol kezdi, illetve folytatja tanulmányait. Természetesen a költségek nem azonosak, nem beszélve arról: milyen fárasztó Veszprémbe utazni, ahová egy nappal előbb útnak kell indulni. A megyei tanácselnök és az Államigazgatási Főiskola főigazgatója megállapodásra jutottak abban is. hogy már most az ősztől mind a négy évfolyamban itt is lesznek konzultációk. Jelenleg ötvenhármán járnak a négy évfolyamra Veszprémbe, a következő tanévre 51 szabolcs-szatmári jelentkezett a főiskola levelező tagozatára. A tanács gondoskodik róla, hogy a hallgatók megkapják a szükséges ellátást, az oktatás díja azonos a veszprémivel. Bővítik a könyvtárat, hogy itt is hozzáférhető legyen az a szak- irodalom, ami a képzéshez szükséges. Közreműködik a megyei tanács az idejáró levelező hallgatók tananyagellátásához is, A vizsgák egyelőre Budapesten az Államigazgatási Főiskolán lesznek. A nyíregyházi konzultációs helyre járó hallgatóknak a nyolcadik félévben Veszprémbe kell járniuk, mivel a főiskola a számítástechnikai oktatás feltételeit csak ott tudta megteremteni. A konzultációk is ott lesznek addig, amíg a Szabolcs megyei tanács itt is megtudja teremteni a számí- testechnika oktatásához szükséges feltételeket. Az oktatást természetesen itt is elsősorban az Állam- igazgatási Főiskola oktatói végzik. Most 116 államigazgatási főiskolát végzett dolgozik a tanácsoknál, más munkahelyeken is nagy számban dolgoznak már. Á jövőben minden bizonnyal emelkedni fog az ide jelentkezők tábora, hiszen csak a megyeszékhelyre kell utazni, s elképzelhető, hogy a későbbiekben a vizsgák egy része is itt lesz. Gyula tiszaeszlári, Hegedűs Gusztáváé ajaki és Kassák Ferencné újfehértói pedagógus olvasott fel részleteket pályamunkájából. Megyénk úttörőemlékei mellett ma sem szégyenkezhetünk — hangzott el a tanácskozáson. — Vaján megnyitották a felújított és átrendezett úttörőmúzeumot, már építik a Mátrában a 200 személyes úttörőtábort, Vá- sárosnaménybam a Tisza gátján kívül, biztonságosabban alakítják ki a gyermektábort, Gyulaházán átadás előtt áll a hazafias, honvédelmi nevelést elősegítő módszertani központ és űrhajózási kiállítás, a nyírbátori cipőgyár KISZ-fiataljai a káptalanfüredi úttörőtáborunk korszerűsítését támogatják jelentős anyagiakkal. A jubileumi emlékülésen az elmúlt évek eredményes munkáját köszönte meg Ekler György, a megyei pártbizottság titkára, majd az elismerő szavak után ezt mondta: — Gyermekeinkről és jö- vőnikről van szó. ezért nem közömbös, hogyan idézzük a múltat és szabjuk meg jövőbeli feladatainkat. Megyénk úttörőmozgalmának sajátos (Folytatás a 4. oldalon) Nagy teljesítményű automata varrógépet helyeztek üzembe a közelmúltban a nyíregyházi Divat Ruházati Vállalatnál. A programvezérlésű Dürkopp német gyártmányú gép kezelője Kovács Ferencné. (Elek Emil felvétele) amerikai balett, katalán kórus Vendégművészek Nyíregyházán Nem lehet oka panaszra ezen a héten a művészetkedvelő nyíregyházi közönségnek. A kiállítótermekben új képzőművészeti bemutatók várják a látogatókat, a művelődési házban pedig az általában szokásos kínálaton felül több olyan kulturális rendezvényt szerveznek, amelyen vendégművészekkel találkozhat a közönség. Rendszeres a kapcsolat a kulturális élet területén is a Szovjetunió Kárpátontúli területe, illetve Siabolcs-Szat- már megye között. Ennek keretében kerül sor a művészeti együttesek és előadók kölcsönös vendégszereplésére. Az elmúlt napokban az újfehértói művelődési házban lépett fel egy kárpátontúli ének-zenei együttes Harcsár József érdemes művész, az ungvári területi filharmónia vezető karnagya vezényletével. Vendégkarmesterként ismét fellépett Harcsár József: a megyeszékhelyen május 26- án dirigálta a Szabolcsi szimfonikus zenekart. A nyíregyházi művelődési ház egy amerikai balettest megrendezésével kapcsolatban 'kapott felkérést. Nyíregyházán ugyanis az utóbbi években már kialakult egy olyan közönségréteg, amelynek „ismerőse" a jazzbalett. Elsősorban nekik ajánlják a rendezők azt az egyórás műsort, amelyet május 28-án este héttől láthatnak: Leslie Friedman táncművész mutatja be a jazzbalett és a klasz- szikus balett elemeit ötvöző táncműsorát, A művész korábban már dolgozott magyar balett-társulatoknál, például a Pécsi és a Győri Balettnál, illetve foglalkozott az Állami Balettintézet növendékeinek oktatásával, képzésével. Műsorát a művelődési ház hangversenytermében adja elő. Zenei csemegének számít a katalán gyermekkórus vendégszereplése nemcsak Nyíregyházán, hanem hazánkban is. Nagymúltú együttesről van szó, hiszen a kórus történetében az első írásos bejegyzés 1307-ből származik. A tíz, tizennégy év közötti fiúk a spanyol Barcelonától ötven kilométerre levő kolostorban énekelnek. A jelenleg ötventagú együttes a világ számos országában ismert, jártak többek között Amerikában, Izraelben, Japánban. Nyíregyházán május 30-án adnak hangversenyt az evangélikus templomban. A műsoron madrigálok, dalok hallhatók, többek között Kodály és Bartók művei is. Koncertjük este hétkor kezdődik. (b. e.) 1986. május 27., kedd
