Kelet-Magyarország, 1986. május (43. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-24 / 121. szám

4 Kelet-Magyarország 1986. május 24. Hámori Csaba előadói beszéde (Folytatás az 1. oldalról) Állami Ifjúsápi és Sporthiva­tal. A KISZ fennállásának csaknem 3 évtizede alatt mással nem helyettesíthető, nélkülözhetetlen feladatot lá­tott el szocialista társadal­munk politikai rendszerében. A szövetség kapocs a párt és az ifjúság között. Közvetítő­je az MSZMP politikájának, értelmezi törekvéseit a fiata­lok körében, s egyben feltár­ja az ifjú nemzedékeire jel­lemző vonásokat, gondokat. Az elmúlt öt esztendő ér­tékeléséhez nem lenne méltó az egyoldalú önkritika. Mun­kánkban sok maradandó, ha nem is mindig .látványos eredmény született. Gazda­gabbá. színesebbé váltak po­litikai tömegrendezvényeink is. Az elmúlt öt évben de- mokratikusabbá vált szövet­ségünk belső élete is. Ezt mu­tatják a közvetlen választási, delegálási rendszer kiterjesz­tésének tapasztalatai, kong­resszusunk választási rend­szerének megújítása, s ennek szellemében javasoljuk szer­vezeti szabályzatunk módo­sítását is. A KISZ politikai jellegét erősítve érdemben akarunk hozzászólni, javaslatot tenni iskolákban, gyárakban, egye­temeken a fiatalokat érintő kérdésekhez éppúgy, mint ahogy véleményt nyilvání­tunk minden országos fóru­mon, ahol csak nemzedéke­ink sora kerül szóba. Ehhez képzett, értő, tájékozott fia­talokra van szükség. A KISZ érdekvédelmi, er- dekkepviseleti munkájában nem akarunk visszalépni. Kevesebb új jogszabályt fo­gunk szorgalmazni, de na­gyobb súllyal képviseljük azt, ami igazán fontos. Az előadó ezután arról be­szélt, hogy a felnőtté válás nálunk ma természetellene­sen lassú folyamat. A leghe­vesebb vitákat ezért a tag- felvételi korhatár kérdése váltotta ki. Itt-ott szándéka­inkat is megkérdőjelezték. Voltak, akik úgy értelmezték, hogy a KISZ úgymond meg akar szabadulni idősebb tag­jaitól. Mi nyíltan és őszintén valljuk, a KISZ-nek szüksé­ge van harmincon túliakra is. A szövetség számára érté­kesek az idősebb nemzedék közéleti tapasztalatai, a szer­vezetben végzett munkájuk. De a tagfelvételi korhatár egyben követelményt is tá­maszt: arra kényszerít, hogy 26 éves koráig mindenki döntse el: akar-e KISZ-tag lenni, vagy sem, vállalja-e követelményeinket, céljain­kat, vagy sem. A viták nyomán mégis úgy látjuk: indoikolt esetben, az alapszervezet javaslatára le­hetőséget kell adni a belé­pésre a huszonhat éven felü­lieknek is. A KISZ Központi Bizottsága azt javasolja, hogy így módosítsuk a szervezeti szabályzatot. Ifjúsági szövetségünk tag­ságának több mint felét a dolgozó fiatalok alkotják. Ezért a KISZ számára min­dig is döntő volt — s a jövő­ben is az lesz —, hogy mi­lyen a KISZ szervezettsége és befolyása az iparban, me­zőgazdaságban, szolgáltatás­ban. A KISZ-nek a gyárak­ban, üzemekben szorgalmaz­nia kell az olyan érdekeltségi viszonyok kialakítását, amely a munka minden mozzana­tában módot ad, és anyagilag is ösztönöz mindenkit a na­gyobb teljesítményre. Napjainkban a tanulók többségének nem jelent so­kat, hogy a KISZ tagjai. Ez a helyzet határozottabb dön­téseket, gyors változást sür­get. Olyan — minden diák számára cselekvési lehetősé­get adó — iskolai diákmoz­galom megteremtése a cé­lunk, amelyet egy markán­sabb, magasabb követelmé­nyeket támasztó KISZ lendít előre. Az egyetemeken és a főis­kolák többségében az elmúlt években csökkent a KISZ te­kintélye és befolyása. Ebben a KISZ belső gondjai mellett a felsőoktatás el-elakadó megújítása is közrejátszott. Meggyőződésünk, hogy az ed­diginél korszerűbb felsőokta­tásért kezdeményezett poli­tikai küzdelmünket folytat­nunk kell. A szövetség ma­radion a jövőben is a hall­gatók és a fiatal oktatók egyetlen politikai ifjúsági szervezete. Váljon az ifjúsá­gi mozgalom meghatározó, de ne egyetlen tényezőjévé. Hámori Csaba végezetül hangsúlyozta: — Ifjú nemzedékeink olyan időben látnak munkához, mi­kor a nemzet nagy kérdései dőlnek el akaratunk és ké­pességeink által. Bizonyíta­nunk kell, hogy az emberi­ség történelmének Legmaga­sabb rendű társadalmát épít­jük. E történelmi tetthez fia­tal nemzedékeink ereje, hite ad lendületet. A Szabolcs-Szatmár megyei küldöttek egy csoportja a kong­resszuson. Németh Károly: A párt épít a fiatalok (adására, elkötelezettségére, tettrekészségére Németh Károly elöljáró­ban elmondta: — A Kommu­nista Ifjúsági Szövetség a be­számolási időszak nehezebb viszonyai között is eredmé­nyesen dolgozott. Közremű­ködött a politika alakításában és valóra váltásában, kivette részét az építőmunkából, a szocialista eszmék terjeszté­séből, képviselte és védte a fiatalok érdekeit, segítette társadalmi beilleszkedésüket, jól oldotta meg a párt után­pótlásának neveléséből rá háruló feladatokat. Ugyanak­kor jogos a kritika, hogy po­litikai befolyása, aktivitása, munkájának színvonala szá­mos területen elmarad a kö­vetelményektől, vonzereje gyengült. A munka megja vitásának igénye — amely a kongresszust .megelőző ta­nácskozásokon is erőteljesen megnyilvánult —, kifejezés­re jut az előterjesztésekben, összhangban van a párt tö­rekvéseivel. A szókimondó, demokratikus, alkotó légkörű előkészítő viták az ifjúsági szövetség megújulásának biz­tató kezdetét jelenthetik. Ezután arról szólt, az el­múlt esztendőkben a nehéz feltételek között is előreha­ladtunk a szocialista társa­dalom építésében. Népünk megértésének, politikai tá­mogatásának és helytállásá­nak köszönhetően megőriztük történelmi jelentőségű vív­mányainkat, országunk stabi­litását. Hazánkban létbizton­ság van, az életkörülmények — a gondok ellenére — ki­bírják az összehasonlítást a hasonló gazdasági fejlettségű országok viszonyaival. Mindehhez ifjúságunk is hozzájárult a maga tevékeny­ségével. Megfelelően közre­működött társadalmunk anya­gi és szellemi értékeinek gyarapításában, illetve szor­galmasan készült választott hivatására. A fiatalok jelen­tős részt vállaltak a gazdasá­gi munkában, a műszaki fej­lesztésben, különösen az elektronikai és a .számítás- technikai programban. Tett- •rekészségüket, munkaszere­tetüket bizonyítja — többek közt — részvételük a szocia­lista brigádmozgalomban, a kommunista műszakokon és a társadalmi munkaakciókban. Ifjúságunkról kötelességeinek teljesítése alapján elismerés­sel szólhatunk. Még többre is képes, mint amit eddig nyúj­tott, ez azonban nemcsak rajta múlik. — A képhez hozzátartozik az is, hogy a 80-as évek első felében — o kétségtelen ered­mények mellett — nyilván­valóbbá váltak munkánk gyengeségei. Társadalmunk­ban feszültségek keletkeztek. Romlottak egyes rétegek megélhetési lehetőségei, ne­hezedtek a lakáshoz jutás feltételei. Ez érzékenyen érin­tette az ifjúságot is. Nem jó, hogy az önálló életkezdés feltételeinek megteremtése gyakran inkább a szülők anyagi helyzetétől függ, sem­mint a fiatalok munkájától, teljesítményétől. Ezen foko­zatosan változtatni akarunk. Kedvezőtlen az is, hogy nö­vekedett a felbomló családok száma. Ennek is szerepe van abban, hogy több fiatal ke­rült szembe erkölcsi normá­inkkal, törvényeinkkel és ter­jednek köztük az egészséget, a személyiséget romboló szo­kások. A társadalom, az if­júsági szövetség nem mond­hat le ezekről a fiatalokról sem, értük is küzdeni kell. Ezzel összefüggésben hang­súlyozom, hogy az ifjúság nevelése az egész társadalom feladata. De a család szerepe meghatározó abban, hogy a felnövekvő nemzedék szem­lélete, magatartása, társada­lomhoz való viszonya hogyan alakul. A családok többsége eleget tesz kötelezettségeinek. Nem ritka azonban, hogy a szülők elhanyagolják gyer­mekük nevelését, vagy — ami legalább annyira rossz — agyonkényeztetik őket. Ügy Nemeth Károly beszédét tartja. tűnik, hogy ez az emberiség történetének vássza-visszaté- rő problémája. Ma is idősze­rű az arisztoteleszi mondás: „Azok a szülők, akik nevel­ték is gyermekeiket, nagyobb megbecsülésre érdemesek, mint azok, akik csupán vi­lágra segítették őket: mert az utóbbiak csak az élet le­hetőségét, az előbbiek viszont a szép élet lehetőségét biz­tosították számukra ...” Két­ségtelen. hogy ma is felada­tunk a szülői felelősségérzet erősítése, a család társadal­mi megbecsülésének növelé­se. A fiatal nemzedék politi­kai szervezetétől is joggal várja el a pánt és a társada­lom, hogy álljon ki a meg­fontolt házasságkötésért, a harmonikus családi életért, a gyermekek felelős vállalásá­ért. — A párt XIII. kongresz- szusán kijelölt társadalmi program megvalósítása el­képzelhetetlen az ifjúság kez­deményező, cselekvő .részvéte­le nélkül. Újabb erőfeszítése­ket igénylő feladat vár ránk: lendületet kell adnunk a gaz­dasági építőmunkának. A népgazdaság fejlődése ugyan­is a múlt évben megtorpant, a kongresszusi program meg­valósítása a lehetségesnél lassabban halad. Ennek két­ségkívül vannak általunk nem, vagy alig befolyásolha­tó okai is. A legfontosabb-ok azonban munkánk fogyaté­kosságaiban, az irányítás és a végrehajtás gyengeségeiben, következetlenségeiben kere­sendő. A vitában elsőként Miha- lics Veronika, a KISZ So­mogy megyei Bizottságának első titkára kért szót, majd Rusznák András, a MÁV zá­honyi csomópontja üzemi KISZ-bizottságának titkára hangsúlyozta: a KISZ-ben arra kell törekedni, hogy a fiatalok minél inkább részt vegyenek a döntések előké­szítésében és programjuk le­gyen a megvalósításra. Varga-Sabján László, a KISZ KB titkára a középis­kolai diákmozgalom meg­újítását szolgáló törekvések­ről szólt. Hangsúlyozta: meg kell teremteni a tizenéves if­júság közösségekbe szervező­désének a kor szelleméhez igazodó formáit. El kell érni: már első mozgalmi élménye­ik meggyőzzék a fiatalokat, hogy az ifjúsági szövetség ér­tük és általuk van, kifejezi vágyaikat, törekvéseiket, és teret ad az értelmes cselek­véshez. Az iskolákban színes, vonzó, tartalmas diákéletet szükséges teremteni, jobban építeni a diákok sokrétű ér­deklődésére, tág teret nyúj­tani öntevékenységükhöz. A megújuló diákmozgal­mon belül a KISZ-nek azokat kell tömörítenie, akik értel­mükkel és érzelmeikkel egy­aránt vonzódnak céljaihoz. Az egyén és a közösség boldogulásának egyaránt fel­tétele, hogy érzékelhetően növeljük az egyéni és a kö­zösségi teljesítményeket. El­sősorban arra van szükség, hogy a párt-, az állami és a társadalmi irányító szervek­ben, vállalatainknál, szövet­kezetei nikb en, intéz meny e in k - ben jól szervezett, fegyelme­zett, hatékony legyen a mun­ka. A fiatalok is kapjanak felkészültségüknek megfele­lő, képességüket próbára te­vő feladatot. A magasan képzett, friss tudással rendel­kező fiatal szakemberek le­gyenek kezdeményezők a tu­dományos eredmények gya­korlati alkalmazásában. Az ifjúságnak nagyobb sze­repet kell vállalni abban, hogy megfelelő délászokat tudjunk adni a társadalmi, gazdasági fejlődés által ne­künk szegezett kérdésekre. Ha minden rendelkezésünkre álló - erőforrást ésszerűen hasznosítunk, az elegendő lesz a kitűzött célok elérésé­hez. Ez annak is feltétele, hogy a párt és a kormány tö­rekvéseivel összhangban ja­vuljanak a fiatalok önálló életkezdésének anyagi lehe­tőségei. Az erre fordítható erőforrások mindenekelőtt a lakáshoz jutás és a gyermek- nevelés támogatását szolgál­ják. Előre csak akkor léphe­tünk, ha az anyagi alapokat megteremtettük. A sorrendet mindig be kell tartani. Ha az élet- és munkakö­rülményekben változást aka­runk elérni, akkor mindenütt szigorú önvizsgálatot kell tartani, s erősíteni kell a rendet, a szervezettséget, ja­vítani a termelést, a szolgál­tatások minőségét, emelni a munka kulturáltságát. Ez olyan közfelfogás és érde­keltségi rendszer kialakítását is szükségessé teszi, amely­ben vitathatatlanul első helyre kerül a fegyelmezett, jó munka. Az ifjúsági szövet­ség, az ifjúkommunisták kö­vetkezetesen lépjenek fel a munka, a tudás, a tanulás nagyobb megbecsüléséért, a felelősségtudaton, a közösség szolgálatán alapuló magatar­tás fejlesztéséért. Hazánkban azok a fiata­lok alkotják a többséget, akik jobbra törekszenek. Megvan az erkölcsi alapjuk ahhoz, hogy fellépjenek a fegyelme­zetlenek, a közösség kárára élősködők. az önpusztító életmódot folytatók ellen. Az ifjúsági szövetség ne csak része, de meghatározó ereje, motorja legyen a diákmozga­lomnak, s politikai jellege is erősödjék. Ezután Viktor Misin, az Össz-Szövetségi Lenini Kom­munista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára elöljáróban kiemelte: a kongresszus is azt tanúsít­ja, hogy a Magyar Népköz- társaság ifjúsága nem kímé­li az erejet, és tudásával, szakértelmével, alkoto lelke­sedésével járul hozzá szocia­lista hazája erejének tokozá­sához, a világbéke megóvá­sához. A testvéri szocialista or­szágok népei a béke és az al­kotás útján haladnak a nagy közös cél felé — hangsú­lyozta a Lenini Komszomoi Központi Bizottságának első titkára. A szovjet nép, az if­júság életenek ritmusát ma a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsításának stratégiá­ja határozza meg, amelyet az SZKP XXVII. kongresszusa dolgozott ki. AZ SZKP kong­resszusának határozata óriá­si jelentőségű az ii jóság kommunista nevelésével kap­csolatos további munka töké­letesítésében. Végezetül Viktor Misin ki­emelte: a KISZ méltó módon A kongresszus vitája Kevés csaik felháborodni a visszásságokon. Mindenki­nek a magia módján tennie is kell ellenük. Egyetlen nemzedéknek a tagjai sem menthetők fel az alól a köte­lesség alól, hogy a közössé­get szolgáló jó ügyért küzd­jenek, meggyőződésüket nyíl­tan hirdessék. Együtt kell akarnunk, hogy a hanyag munka, a lélektelen ügjinté- zés, a tisztességtelen maga­tartás senki számára ne le­gyen kifizetődő. Helyes célnak és fontos törekvésnek tartjuk az ifjú­sági szervezet politikai jelle­gének további erősítését, a fiatalabb korösszetétel ki­alakítását, a fiatalosabb stí­lus meghonosítását, az egyes rétegek és korosztályok sajá­tosságainak figyelembevéte­lét, valamint a demokratiku­sabb működési rend megte­remtését. A párt helyesli, hogy a KISZ magas politikai és erkölcsi követelményeket állít tagsága elé. Fontos, hogy nagyobb figyelmet for­dítson a munkához, a tanu­láshoz való megfelelő vi­szony, a közösségi szellem kialakítására, az eszmei és a politikai nevelésre, nemzeti történelmünk részeként a kommunista mozgalom tö­rekvéseinek, harcainak ala­posabb megismertetésére. Szükségesnek tartjuk, hogy a KISZ egész tevékenységé­ben, a programjaiban, a szervezeti és irányítási rend­szerében jobban igazodjon az egyes rétegek és korosztá­lyok igényeihez és sajátossá­gaihoz. Fel szeretném azon­ban hívni a figyelmet arra is, hogy vannak alapvető nor­mák, mint például a szocia­lizmushoz, a párthoz, a mun­kához való viszony, a közéle­ti felelősségvállalás, amelyék minden rétegre egyaránt ér­vényesek. Németh Károly végezetül hangsúlyozta: — Pártunk a jövőben is mindent megtesz annak ér­dekében, hogy a felnövekvő nemzedékek megtalálják he­lyüket társadalmunkban és folyamatosan bekapcsolódja­nak a munkába, a politikai, közéleti tevékenységbe, a ve­zetésbe. A part bízik a ma­gyar ifjúságban, épít és szá­mit elkötelezettségére, tudá­sára, tettrekészségére. Az if­júságot történelmi vívmá­nyaink megőrzésére és fej­lesztésére. hazánk gyarapíta- sara, a szocializmus további építésére hívja. veszi ki részét a nemzetközi ifjúsági és diákmozgalom erősítéséből; nemzetközi el­ismerésének súlyát jelzi az is, hogy a DÍVSZ XII. köz­gyűlését ez év őszén Buda­pesten rendezik meg. Balogh Erika tanuló. Sza­bolcs-Szatmár megye kül­dötte olyan nyílt vitakörök létrehozását javasolta, ame­lyekben kötetlen formában több, a fiatalokat érintő ál­talános kérdést tűznek na­pirendre, s bennük szó esik a mindennapos gondokról, művészetekről, sportról, vi­selkedési és kapcsolatterem­tési formákról egyaránt. Ezek segíthetnének reálisan felmérni, hogy mi az, ami igazi érték az életben és a társadalomban. Rákóczi András, a Kis- várdai Városi Tanács elnök- helyettese. a mandátumvizs­gáló bizottság elnöke megtet­te szóbeli jelentését a kong­resszusnak. A bizottság meg­állapította, hogy a kongresz- szusi küldöttek megválasztá­sa demokratikusan történt, összesen 910 szavazati joggal rendelkező küldött képviseli a magyar ifjúkommunistá­kat. A mandátumvizsgáló bi­zottság megállapította, hogy a kongresszus határozatké­pes A kongresszus ma folytat­ja munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents