Kelet-Magyarország, 1986. május (43. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-24 / 121. szám
4 Kelet-Magyarország 1986. május 24. Hámori Csaba előadói beszéde (Folytatás az 1. oldalról) Állami Ifjúsápi és Sporthivatal. A KISZ fennállásának csaknem 3 évtizede alatt mással nem helyettesíthető, nélkülözhetetlen feladatot látott el szocialista társadalmunk politikai rendszerében. A szövetség kapocs a párt és az ifjúság között. Közvetítője az MSZMP politikájának, értelmezi törekvéseit a fiatalok körében, s egyben feltárja az ifjú nemzedékeire jellemző vonásokat, gondokat. Az elmúlt öt esztendő értékeléséhez nem lenne méltó az egyoldalú önkritika. Munkánkban sok maradandó, ha nem is mindig .látványos eredmény született. Gazdagabbá. színesebbé váltak politikai tömegrendezvényeink is. Az elmúlt öt évben de- mokratikusabbá vált szövetségünk belső élete is. Ezt mutatják a közvetlen választási, delegálási rendszer kiterjesztésének tapasztalatai, kongresszusunk választási rendszerének megújítása, s ennek szellemében javasoljuk szervezeti szabályzatunk módosítását is. A KISZ politikai jellegét erősítve érdemben akarunk hozzászólni, javaslatot tenni iskolákban, gyárakban, egyetemeken a fiatalokat érintő kérdésekhez éppúgy, mint ahogy véleményt nyilvánítunk minden országos fórumon, ahol csak nemzedékeink sora kerül szóba. Ehhez képzett, értő, tájékozott fiatalokra van szükség. A KISZ érdekvédelmi, er- dekkepviseleti munkájában nem akarunk visszalépni. Kevesebb új jogszabályt fogunk szorgalmazni, de nagyobb súllyal képviseljük azt, ami igazán fontos. Az előadó ezután arról beszélt, hogy a felnőtté válás nálunk ma természetellenesen lassú folyamat. A leghevesebb vitákat ezért a tag- felvételi korhatár kérdése váltotta ki. Itt-ott szándékainkat is megkérdőjelezték. Voltak, akik úgy értelmezték, hogy a KISZ úgymond meg akar szabadulni idősebb tagjaitól. Mi nyíltan és őszintén valljuk, a KISZ-nek szüksége van harmincon túliakra is. A szövetség számára értékesek az idősebb nemzedék közéleti tapasztalatai, a szervezetben végzett munkájuk. De a tagfelvételi korhatár egyben követelményt is támaszt: arra kényszerít, hogy 26 éves koráig mindenki döntse el: akar-e KISZ-tag lenni, vagy sem, vállalja-e követelményeinket, céljainkat, vagy sem. A viták nyomán mégis úgy látjuk: indoikolt esetben, az alapszervezet javaslatára lehetőséget kell adni a belépésre a huszonhat éven felülieknek is. A KISZ Központi Bizottsága azt javasolja, hogy így módosítsuk a szervezeti szabályzatot. Ifjúsági szövetségünk tagságának több mint felét a dolgozó fiatalok alkotják. Ezért a KISZ számára mindig is döntő volt — s a jövőben is az lesz —, hogy milyen a KISZ szervezettsége és befolyása az iparban, mezőgazdaságban, szolgáltatásban. A KISZ-nek a gyárakban, üzemekben szorgalmaznia kell az olyan érdekeltségi viszonyok kialakítását, amely a munka minden mozzanatában módot ad, és anyagilag is ösztönöz mindenkit a nagyobb teljesítményre. Napjainkban a tanulók többségének nem jelent sokat, hogy a KISZ tagjai. Ez a helyzet határozottabb döntéseket, gyors változást sürget. Olyan — minden diák számára cselekvési lehetőséget adó — iskolai diákmozgalom megteremtése a célunk, amelyet egy markánsabb, magasabb követelményeket támasztó KISZ lendít előre. Az egyetemeken és a főiskolák többségében az elmúlt években csökkent a KISZ tekintélye és befolyása. Ebben a KISZ belső gondjai mellett a felsőoktatás el-elakadó megújítása is közrejátszott. Meggyőződésünk, hogy az eddiginél korszerűbb felsőoktatásért kezdeményezett politikai küzdelmünket folytatnunk kell. A szövetség maradion a jövőben is a hallgatók és a fiatal oktatók egyetlen politikai ifjúsági szervezete. Váljon az ifjúsági mozgalom meghatározó, de ne egyetlen tényezőjévé. Hámori Csaba végezetül hangsúlyozta: — Ifjú nemzedékeink olyan időben látnak munkához, mikor a nemzet nagy kérdései dőlnek el akaratunk és képességeink által. Bizonyítanunk kell, hogy az emberiség történelmének Legmagasabb rendű társadalmát építjük. E történelmi tetthez fiatal nemzedékeink ereje, hite ad lendületet. A Szabolcs-Szatmár megyei küldöttek egy csoportja a kongresszuson. Németh Károly: A párt épít a fiatalok (adására, elkötelezettségére, tettrekészségére Németh Károly elöljáróban elmondta: — A Kommunista Ifjúsági Szövetség a beszámolási időszak nehezebb viszonyai között is eredményesen dolgozott. Közreműködött a politika alakításában és valóra váltásában, kivette részét az építőmunkából, a szocialista eszmék terjesztéséből, képviselte és védte a fiatalok érdekeit, segítette társadalmi beilleszkedésüket, jól oldotta meg a párt utánpótlásának neveléséből rá háruló feladatokat. Ugyanakkor jogos a kritika, hogy politikai befolyása, aktivitása, munkájának színvonala számos területen elmarad a követelményektől, vonzereje gyengült. A munka megja vitásának igénye — amely a kongresszust .megelőző tanácskozásokon is erőteljesen megnyilvánult —, kifejezésre jut az előterjesztésekben, összhangban van a párt törekvéseivel. A szókimondó, demokratikus, alkotó légkörű előkészítő viták az ifjúsági szövetség megújulásának biztató kezdetét jelenthetik. Ezután arról szólt, az elmúlt esztendőkben a nehéz feltételek között is előrehaladtunk a szocialista társadalom építésében. Népünk megértésének, politikai támogatásának és helytállásának köszönhetően megőriztük történelmi jelentőségű vívmányainkat, országunk stabilitását. Hazánkban létbiztonság van, az életkörülmények — a gondok ellenére — kibírják az összehasonlítást a hasonló gazdasági fejlettségű országok viszonyaival. Mindehhez ifjúságunk is hozzájárult a maga tevékenységével. Megfelelően közreműködött társadalmunk anyagi és szellemi értékeinek gyarapításában, illetve szorgalmasan készült választott hivatására. A fiatalok jelentős részt vállaltak a gazdasági munkában, a műszaki fejlesztésben, különösen az elektronikai és a .számítás- technikai programban. Tett- •rekészségüket, munkaszeretetüket bizonyítja — többek közt — részvételük a szocialista brigádmozgalomban, a kommunista műszakokon és a társadalmi munkaakciókban. Ifjúságunkról kötelességeinek teljesítése alapján elismeréssel szólhatunk. Még többre is képes, mint amit eddig nyújtott, ez azonban nemcsak rajta múlik. — A képhez hozzátartozik az is, hogy a 80-as évek első felében — o kétségtelen eredmények mellett — nyilvánvalóbbá váltak munkánk gyengeségei. Társadalmunkban feszültségek keletkeztek. Romlottak egyes rétegek megélhetési lehetőségei, nehezedtek a lakáshoz jutás feltételei. Ez érzékenyen érintette az ifjúságot is. Nem jó, hogy az önálló életkezdés feltételeinek megteremtése gyakran inkább a szülők anyagi helyzetétől függ, semmint a fiatalok munkájától, teljesítményétől. Ezen fokozatosan változtatni akarunk. Kedvezőtlen az is, hogy növekedett a felbomló családok száma. Ennek is szerepe van abban, hogy több fiatal került szembe erkölcsi normáinkkal, törvényeinkkel és terjednek köztük az egészséget, a személyiséget romboló szokások. A társadalom, az ifjúsági szövetség nem mondhat le ezekről a fiatalokról sem, értük is küzdeni kell. Ezzel összefüggésben hangsúlyozom, hogy az ifjúság nevelése az egész társadalom feladata. De a család szerepe meghatározó abban, hogy a felnövekvő nemzedék szemlélete, magatartása, társadalomhoz való viszonya hogyan alakul. A családok többsége eleget tesz kötelezettségeinek. Nem ritka azonban, hogy a szülők elhanyagolják gyermekük nevelését, vagy — ami legalább annyira rossz — agyonkényeztetik őket. Ügy Nemeth Károly beszédét tartja. tűnik, hogy ez az emberiség történetének vássza-visszaté- rő problémája. Ma is időszerű az arisztoteleszi mondás: „Azok a szülők, akik nevelték is gyermekeiket, nagyobb megbecsülésre érdemesek, mint azok, akik csupán világra segítették őket: mert az utóbbiak csak az élet lehetőségét, az előbbiek viszont a szép élet lehetőségét biztosították számukra ...” Kétségtelen. hogy ma is feladatunk a szülői felelősségérzet erősítése, a család társadalmi megbecsülésének növelése. A fiatal nemzedék politikai szervezetétől is joggal várja el a pánt és a társadalom, hogy álljon ki a megfontolt házasságkötésért, a harmonikus családi életért, a gyermekek felelős vállalásáért. — A párt XIII. kongresz- szusán kijelölt társadalmi program megvalósítása elképzelhetetlen az ifjúság kezdeményező, cselekvő .részvétele nélkül. Újabb erőfeszítéseket igénylő feladat vár ránk: lendületet kell adnunk a gazdasági építőmunkának. A népgazdaság fejlődése ugyanis a múlt évben megtorpant, a kongresszusi program megvalósítása a lehetségesnél lassabban halad. Ennek kétségkívül vannak általunk nem, vagy alig befolyásolható okai is. A legfontosabb-ok azonban munkánk fogyatékosságaiban, az irányítás és a végrehajtás gyengeségeiben, következetlenségeiben keresendő. A vitában elsőként Miha- lics Veronika, a KISZ Somogy megyei Bizottságának első titkára kért szót, majd Rusznák András, a MÁV záhonyi csomópontja üzemi KISZ-bizottságának titkára hangsúlyozta: a KISZ-ben arra kell törekedni, hogy a fiatalok minél inkább részt vegyenek a döntések előkészítésében és programjuk legyen a megvalósításra. Varga-Sabján László, a KISZ KB titkára a középiskolai diákmozgalom megújítását szolgáló törekvésekről szólt. Hangsúlyozta: meg kell teremteni a tizenéves ifjúság közösségekbe szerveződésének a kor szelleméhez igazodó formáit. El kell érni: már első mozgalmi élményeik meggyőzzék a fiatalokat, hogy az ifjúsági szövetség értük és általuk van, kifejezi vágyaikat, törekvéseiket, és teret ad az értelmes cselekvéshez. Az iskolákban színes, vonzó, tartalmas diákéletet szükséges teremteni, jobban építeni a diákok sokrétű érdeklődésére, tág teret nyújtani öntevékenységükhöz. A megújuló diákmozgalmon belül a KISZ-nek azokat kell tömörítenie, akik értelmükkel és érzelmeikkel egyaránt vonzódnak céljaihoz. Az egyén és a közösség boldogulásának egyaránt feltétele, hogy érzékelhetően növeljük az egyéni és a közösségi teljesítményeket. Elsősorban arra van szükség, hogy a párt-, az állami és a társadalmi irányító szervekben, vállalatainknál, szövetkezetei nikb en, intéz meny e in k - ben jól szervezett, fegyelmezett, hatékony legyen a munka. A fiatalok is kapjanak felkészültségüknek megfelelő, képességüket próbára tevő feladatot. A magasan képzett, friss tudással rendelkező fiatal szakemberek legyenek kezdeményezők a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásában. Az ifjúságnak nagyobb szerepet kell vállalni abban, hogy megfelelő délászokat tudjunk adni a társadalmi, gazdasági fejlődés által nekünk szegezett kérdésekre. Ha minden rendelkezésünkre álló - erőforrást ésszerűen hasznosítunk, az elegendő lesz a kitűzött célok eléréséhez. Ez annak is feltétele, hogy a párt és a kormány törekvéseivel összhangban javuljanak a fiatalok önálló életkezdésének anyagi lehetőségei. Az erre fordítható erőforrások mindenekelőtt a lakáshoz jutás és a gyermek- nevelés támogatását szolgálják. Előre csak akkor léphetünk, ha az anyagi alapokat megteremtettük. A sorrendet mindig be kell tartani. Ha az élet- és munkakörülményekben változást akarunk elérni, akkor mindenütt szigorú önvizsgálatot kell tartani, s erősíteni kell a rendet, a szervezettséget, javítani a termelést, a szolgáltatások minőségét, emelni a munka kulturáltságát. Ez olyan közfelfogás és érdekeltségi rendszer kialakítását is szükségessé teszi, amelyben vitathatatlanul első helyre kerül a fegyelmezett, jó munka. Az ifjúsági szövetség, az ifjúkommunisták következetesen lépjenek fel a munka, a tudás, a tanulás nagyobb megbecsüléséért, a felelősségtudaton, a közösség szolgálatán alapuló magatartás fejlesztéséért. Hazánkban azok a fiatalok alkotják a többséget, akik jobbra törekszenek. Megvan az erkölcsi alapjuk ahhoz, hogy fellépjenek a fegyelmezetlenek, a közösség kárára élősködők. az önpusztító életmódot folytatók ellen. Az ifjúsági szövetség ne csak része, de meghatározó ereje, motorja legyen a diákmozgalomnak, s politikai jellege is erősödjék. Ezután Viktor Misin, az Össz-Szövetségi Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára elöljáróban kiemelte: a kongresszus is azt tanúsítja, hogy a Magyar Népköz- társaság ifjúsága nem kíméli az erejet, és tudásával, szakértelmével, alkoto lelkesedésével járul hozzá szocialista hazája erejének tokozásához, a világbéke megóvásához. A testvéri szocialista országok népei a béke és az alkotás útján haladnak a nagy közös cél felé — hangsúlyozta a Lenini Komszomoi Központi Bizottságának első titkára. A szovjet nép, az ifjúság életenek ritmusát ma a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsításának stratégiája határozza meg, amelyet az SZKP XXVII. kongresszusa dolgozott ki. AZ SZKP kongresszusának határozata óriási jelentőségű az ii jóság kommunista nevelésével kapcsolatos további munka tökéletesítésében. Végezetül Viktor Misin kiemelte: a KISZ méltó módon A kongresszus vitája Kevés csaik felháborodni a visszásságokon. Mindenkinek a magia módján tennie is kell ellenük. Egyetlen nemzedéknek a tagjai sem menthetők fel az alól a kötelesség alól, hogy a közösséget szolgáló jó ügyért küzdjenek, meggyőződésüket nyíltan hirdessék. Együtt kell akarnunk, hogy a hanyag munka, a lélektelen ügjinté- zés, a tisztességtelen magatartás senki számára ne legyen kifizetődő. Helyes célnak és fontos törekvésnek tartjuk az ifjúsági szervezet politikai jellegének további erősítését, a fiatalabb korösszetétel kialakítását, a fiatalosabb stílus meghonosítását, az egyes rétegek és korosztályok sajátosságainak figyelembevételét, valamint a demokratikusabb működési rend megteremtését. A párt helyesli, hogy a KISZ magas politikai és erkölcsi követelményeket állít tagsága elé. Fontos, hogy nagyobb figyelmet fordítson a munkához, a tanuláshoz való megfelelő viszony, a közösségi szellem kialakítására, az eszmei és a politikai nevelésre, nemzeti történelmünk részeként a kommunista mozgalom törekvéseinek, harcainak alaposabb megismertetésére. Szükségesnek tartjuk, hogy a KISZ egész tevékenységében, a programjaiban, a szervezeti és irányítási rendszerében jobban igazodjon az egyes rétegek és korosztályok igényeihez és sajátosságaihoz. Fel szeretném azonban hívni a figyelmet arra is, hogy vannak alapvető normák, mint például a szocializmushoz, a párthoz, a munkához való viszony, a közéleti felelősségvállalás, amelyék minden rétegre egyaránt érvényesek. Németh Károly végezetül hangsúlyozta: — Pártunk a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedékek megtalálják helyüket társadalmunkban és folyamatosan bekapcsolódjanak a munkába, a politikai, közéleti tevékenységbe, a vezetésbe. A part bízik a magyar ifjúságban, épít és számit elkötelezettségére, tudására, tettrekészségére. Az ifjúságot történelmi vívmányaink megőrzésére és fejlesztésére. hazánk gyarapíta- sara, a szocializmus további építésére hívja. veszi ki részét a nemzetközi ifjúsági és diákmozgalom erősítéséből; nemzetközi elismerésének súlyát jelzi az is, hogy a DÍVSZ XII. közgyűlését ez év őszén Budapesten rendezik meg. Balogh Erika tanuló. Szabolcs-Szatmár megye küldötte olyan nyílt vitakörök létrehozását javasolta, amelyekben kötetlen formában több, a fiatalokat érintő általános kérdést tűznek napirendre, s bennük szó esik a mindennapos gondokról, művészetekről, sportról, viselkedési és kapcsolatteremtési formákról egyaránt. Ezek segíthetnének reálisan felmérni, hogy mi az, ami igazi érték az életben és a társadalomban. Rákóczi András, a Kis- várdai Városi Tanács elnök- helyettese. a mandátumvizsgáló bizottság elnöke megtette szóbeli jelentését a kongresszusnak. A bizottság megállapította, hogy a kongresz- szusi küldöttek megválasztása demokratikusan történt, összesen 910 szavazati joggal rendelkező küldött képviseli a magyar ifjúkommunistákat. A mandátumvizsgáló bizottság megállapította, hogy a kongresszus határozatképes A kongresszus ma folytatja munkáját.
