Kelet-Magyarország, 1986. május (43. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-21 / 118. szám

2 Kelet-Magyarország 1986. május 21. Városépítő törekvések- változó hangsúlyok Kisvárda belvárosában elkészült a 136 lakásos épület utol­só tömbje. A műszaki átadás után jelenleg a hiánypótláson dolgoznak az építők. Hamarosan harminc család veheti át a lakáskulcsot. Kénlések Hány lakás épül a kö­vetkező években Kisvár­dán? Javulnak-e az okta­tás teltételei és a telepü­lésfejlesztési hozzájárulás enyhít-e az egészségügyi ellátás gondjain? A szé­les körű társadalmi vitán elhangoztak kérdések a víz- és csatornahálózattal, a közúti közlekedéssel és a telefonnal kapcsolatban is. A beszélgetések során sokat csiszolódtak a vá­rosfejlesztő törekvések, míg végül május dereká­ra véglegesnek mondható Kisvárda VII. ötéves ter­ve. Hangsúllyal szól a telepü­lésfejlesztés a lakásról. A la­kásgazdálkodás további kor­szerűsítésével elsősorban az önálló otthonnal nem ren­delkezők helyzetén kívánnak gyorsan, hatékonyan javíta­ni, és gondoskodnak a kor­szerűtlen körülmények kö­zött élő családokról. Cél, hogy a kilencvenes évekre a leginkább rászoruló rétegek lakáshoz jutása könnyebb le­gyen. A lakással nem ren­delkező többgyermekesek va­lamint a fiatal házasok há­rom-négy éven belül hozzá­juthatnak első lakásukhoz. Az építéssel _ azonos rangú­nak tekinti a terv a meglé­vő épületek állagának védel­mét. Hatszáz új lakás Több mint hatszáz lakás épül Kisvárdán a városban hosszabb ideje dolgozó fiatal házasoknak, valamint a bon­tásra ítélt épületek pótlásá­ra. Mivel alig csökken a szociális bérlakást igénylők száma, az új ötéves terv 180 —200 bérlakás építésével számol. A lakótelepi több­szintes OTP-s lakások iránti kereslet várhatóan csökken, ezért csak 120—160 ilyen tí­pusú otthont terveznek. A magánerős építkezéstől azt várják, hogy öt év alatt há­romszáz lakással bővíti az állományt. A következő években a tanács közel két­száz állami tulajdonú telket alakit ki. A másik sok problémával járó terület a közoktatás. Az elmúlt időszakban legdina­mikusabban az általános is­tanulni szándékozó gyerekek felét sem tudják fogadni a vonzáskörzetből. A tervidő­szak második felében szük­ség lenne egy új középfokú intézményre. A kisvárdai ki­segítő iskola korszerűtlen. Külső forrásból a városi ta­nács szorgalmazza egy kollé­giummal kiegészített új ki­segítő iskola építését. A vá­rosi könyvtár a régi műve­lődési ház átalakított, esetleg bővített épületébe költözhet majd. A társadalmi vita során élesen vetődött fel a város vízellátása. Elsődleges fel­adat a víztisztító kapacitás bővítése. A jelenlegi négy­ezer köbméteres tisztító ka­pacitást a tervidőszak végé­re meg kellene duplázni, öt kilométerrel bővül a csapa­dékcsatorna és további kilo­méternyi nyílt felszíni vízel­vezető csatorna épül részben a tanácstagi alapok felhasz­nálásával. A szennyvíztisztí­tó telep ugyancsak bővítésre szorul a tervezett lakásépí­tésekkel összhangban. A gyógyító munka színvo­nalát javítja majd a ter­vekben szereplő körzeti or­vosi rendelő. A huszonötmil­liós beruházásból a telepü­lésfejlesztési hozzájárulással nyolcmilliót magára vállal a lakosság. A városban és a vonzáskörzetben pillanatnyi­lag a 75 éven felüli, szociá­lis otthoni ellátásra szoruló idősek száma megközelíti a kétszázat. Emellett sok 75 éven aluli is gondozásra szo­rul. Ezért a megyei tanács döntése alapján a tervidő­szak végére 200 személyes szociális otthon épül Kisvár­dán. Várják a földgázt Ami az energiagazdálko­dást illeti, 1987—88-ra elké­szül a földgázvezeték, mely nyolc nagy olajfogyasztó vál­lalat fűtési gondjait megold­ja. Tizenhárom kilométer vezetéket már májusra át­adott a Mátraaljai Szénbá­nyák, a városi belső vezeté­kekkel várhatóan 1987 őszé­re végeznek. Minden gondot a következő ötéves terv sem oldhat meg. A telefonháló­zatnál nem számíthatnak a kisvárdaiak lényeges előrelé­pésre. A közlekedés legalap­vetőbb gondja, a vasúti fe­lüljáró kérdése is csak mi­nisztériumi beruházással ol­dódhat meg. Kisarahaz Kisáruház építéséről álla­podott meg a közelmúltban a városi tanács a Kisvárda és Vidéke Általános Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetke­zettel. A háromszáz négyzet- méter alapterületű üzlet a Vöröshadsereg és Makarenko utcák sarkán készül el, és jelentékenyen javítja az ál­lomáskörnyéken lakók ellá­tását. A nyolcmillió forintos költséghez a kisvárdai ta­nács három és fél millióval járul hozzá. Az áfész vállal­ta, hogy a beruházás többi költségét saját forrásából fe­dezi. A tervek szerint a ter­vezett kisáruházat 1987 au­gusztusában avatják fel. Jubiláló úttörők A jubileumi úttörőhéten történeti dokumentumokból kiállítást rendeznek a kisvár­dai Rétközi Múzeumban. Május 26-án harminchat út­törőcsapat képviselőinek je­lenlétében nyitják meg a be­mutatót. Másnap a 4-es szá­mú általános iskolában Játssz velünk! címmel kis­dobosok városi találkozóját bonyolítják le. A játékos fog. lalkozáson jól szereplők kö­zött csillebérci jutalomtábo­rozást sorsolnak ki. A Magyar Üttörőszövetség 40. évfordulójára emlékezve május 31-én a várkertben út­törő-találkozó lesz. Vetélke­dőkre, akadályversenyre, já­téktanulásra, valamint rajz­versenyre várják többek kö­zött az általános iskolásokat. A legjobbak a KISZ és a vá­rosi üzemek által felajánlott tortákat is megkóstolhatják. Időközben az ifjúgárdisták a városi szemlére készülnek. Az alegységek bemutatkozá­sát június 7—8-án tartják. Egymást követik a szakalegy- ségi versenyek. A Császy szakközépiskola polgárvédel­mis Ifjú Gárdája és a Ill­és szakmunkásképző munkás- őr-szakalegysége a verseny­ben második lett. A tűzoltó­gárdisták május 30-án Bak- talórántházán adnak számot felkészültségükről. Közeledik a nyári táboro­zás. A központi építőtábo­rokba háromszáznegyven di­ák utazik majd s külföldi tá­borokba is jelentkezhetnek diákok a városból és környé­kéről. Az NDK-ba tizennyol­cán, Bulgáriába pedig öten utaznak építőtáborba. Társadalmi munkában Tehermentesített költségvetés kolás korosztály növekedett. Az iskolák zsúfoltak, jelen­leg tizennyolc szükségtante­remben is tanítanak, ősztől az iskolai és napközis cso­portok száma tovább nő. To­vábbi gondot okoznak a ma­gas létszámú osztályok egyes tantárgyak tanításánál. A legsúlyosabb problémákkal a 2-es számú és a Kodály Zol­tán általános iskola küzd. Ha az előbbi iskolában el­készülne egy tornaterem, ak­kor a jelenlegi tornaszobá­ból két tantermet alakíthat­nának ki. Zsúfoltan Zsúfoltság jellemzi a kis­várdai középiskolákat is. Az általános iskola után tovább Az oldalt összeállította: RESZLER GABOR A Két napot Kivárdáért mozgalomba a hagyományok szerint 1985-ben is több vál­lalat, üzem. intézmény kap­csolódott be. A kommunista szombatok munkabéréből legtöbbet az Öntödei Válla­lattól, a kenyérgyártól és a gabonaforgalmi vállalattól utaltak át a közterek szépí­tésére. összesen az esztendő folyamán 22 milliós társa­dalmi munkával járult hozzá a lakosság a városépítő tö­rekvésekhez. Kiemelkedően sok társa­dalmi munkát szerveztek a tanácstagi alaphoz kapcso­lódva. Járdát építettek pél­dául a Becskereki, Almás­kert, Epreskert és Csokonai utcában lakók. A városi föld­utak karbantartásáért vala­mint az útalapok építéséért sokat tett a Kelet-Tiszántúli Meliorációs Vállalat, a köz­úti igazgatóság kirendeltsé­ge, az öntödei Vállalat és a Rákóczi Termelőszövetkezet. A vásártéren, szeszfőzdében, piacon és kereskedelmi üz­letekben dolgozók a költség- vetést tehermentesítették az­zal, hogy a kisebb karban­tartási munkákat elvégezték. Jelentős társadalmi munká­val megszépült a kisvárdai nyugdíjasok pihenőparkja. Az előző évekhez hasonló­an az alsó és középfokú is­kolák tanulói, tanárai, a szü­lői munkaközösségek kar­bantartják, gondozzák az ud­varokat, parkokat, sportpá­lyákat. Az óvodákban, böl­csődékben a szülők, szocia­lista brigádok festették az udvari játékokat, illetve új hintákat, mászókákat sze­reltek fel. Kisvárda egész te­rületén eredményesnek mondható a parkosítási, fa­ültetési akció, a tiszta és vi­rágos környezetért sokat tet­tek a tanácstagok, a lakóbi­zottsági tagok, a népfront aktivistái. Ki tud többet a Szovjetunióról? lrdallal a döntőben A szigorú figyelmezte­tésből nem érződött ki harag, inkább aggodalom, nehogy a későn kiváltott útlevél miatt maradjon el a jutalomút. Kár lenne, ha a nagy kitartással megszerzett első díj ve­szélybe kerülne. Balogh Klára, Albert Rita, Bori Margit és Jakab Ildikó ezért haladéktalanul hoz­zálátott ehhez a szokat­lan „írásbeli feladathoz" — az űrlapok kitöltésé­hez —, melynél számta­lan nehezebbet is megol­dottak a Ki tud többet a Szovjetunióról? vetélke­dők során. Dolgozatírás után történt. A kisvárdai Császy László Gép- és Gyorsíró Iskola négy másodikos tanulójának Szűcs András történelem- tanár azt mondta, maradja­nak bent a szünetben. Leg­jobban Albert Rita lepődött meg, ugyanis súgott padtár­sának. — Megkérdeztem tőlük, .lenne-e kedvük a Ki tud többet a Szovjetunióról? ve­télkedőhöz. Korábbi felelete­ik, tudásuk alapján alkal­masnak találtam őket erre, és a főnyeremény — tenger­parti utazásért — érdemes versenyezni. Kis töprengés után igent mondtak — ma­gyarázta a gépírós lányok felkészítő tanára, Szűcs And­rás. A komoly felkészülés 1985 decemberében kezdő­dött, akkor volt az iskolai házi döntő. A négytagú lány­csapat fölényesen nyert. Messze hátuk mögött hagyva a mezőnyt győztek a megyei döntőn is. Az országos elő­döntőben egy pillanatra ve­szélybe került a továbbju­tás, de a lányok nem veszí­tették el a fejüket. Szorgalmasan forgatták a Szovjetunió című folyóiratot, a kiküldött irodalomjegyzék alapján tanulmányozták az orosz és szovjet irodalom je­les alakjainak munkásságát. Szabad idejükben az űrhajó­zás történetével ismerkedtek. A fiúkhoz közelebb állnak a műszaki tudományok, még­sem adták fel. Forgatták az űrhajózási lexikont, a Szov­jet Kultúra Házától kapott diafilmekről tanulták meg a Vosztok és Voszhod űrhajók felépítését. Fáradozásukért megérdemelten kaptak di­cséretet a zsűritag Farkas Bertalantól, aki kiemelte, hogy a négy kisvárdai ver­senyző az űrhajózási szakki­fejezéseket pontosan, jól használta. A gépírós csapat jókedvében ezután elénekelt egy igazi űrdalt. Sőt, a mú­zeumi séta élményéről oro­szul beszéltek. Ez annál is inkább figyelemre méltó tel­jesítmény, mert a szakiskolá­ban nem tanulnak idegen nyelvet. A pontvadászatból végül győztesen kerültek ki a kisvárdaiak. — Iskolánkból harmadi­kos szakközépiskolások is bejutottak a döntőbe, ám kategóriájukban csak a nyolcadik helyen végeztek. Ez is szép teljesítmény, mert a többi szakközépiskola me­net közben kiesett — magya­rázta Szűcs András. — A gépírós lányok a televízió.- ban is szerepeltek, igaz, a döntő utáni ráadásban ne­gyedikek lettek. Az országos eiső helyezésükkel kiérde­melt jutalmat azonban már nem vehetik el tőlük. Az idei tanévben végző Balogh Klára, Albert Rita, Jakab Ildikó és Bori Margit mun­kába állás előtt tíz napot tölt­het a Fekete-tenger part­ján, Szocsiban. A kisvárdai iskola diákjai pedig három nyáron át pihenhetnek a ba- latonberényi Gorkij-üdülőte- lepen a győzelemmel „bérbe vett” faházban. A Ki tud többet a Szovjetunióról? vetélkedő győztesei. Balról jobbra: Balogh Klára, Albert Rita, Szűcs András ta­nár, Jakab Ildikó és Bori Margit az oklevéllel és az üdülő díszkulcsával. ÉpítkBzó», pmrkoBítúm Elmaradt lakbérek Először attól féltek a kis­várdai költségvetési üzem­nél, hogy az építőipari rész­leg nem kap elég megrende­lést. Végül harmincmilliós kapacitásukat duplán leter­helték, múlt évi munkájuk megítélésében ez okozta a legnagyobb kárt. Tizenöt hó­napot csúszott például a dö­géi orvosi rendelő átadása, tíz hónappal „fejelték meg” az eredeti határidőt a gyu­laházi óvodánál. Késett a fényeslitkei hat tantermes iskola kivitelezése, valamint a Bessenyei kollégium elké­szítése. A késésekkel együtt növe­kedtek a költségek, elhúzód­nak a hiánypótlások, ugyan­akkor a szakértők megállapí­tásai szerint a szerkezetépí­tési munkák általában jól haladnak. Az objektív és szubjektív okokra visszave­zethető gondok orvoslására a költségvetési üzem vezetősé­ge több intézkedést is tett. Mindenekelőtt a jövőben meg kell teremteni a beruhá­zási és fenntartási munkála­tok optimális arányát. Az üzem feladataihoz tartozik a lakóházak fenntartása, ja­vítása. Jelenleg közel nyolc­száz lakás és száz egyéb bér­lemény ad munkát. Ez a szám 1986-ban tovább bővül, ugyanakkor a házkezelési keret változatlan marad. Csökkenti a pénzügyi ke­retet az is, hogy nő a lak­bérhátralék. Keresik annak a módját, hogyan lehet a no­tórius nem fizetőkkel szem­ben eljárni. Felmerül a kény­szercsere, illetőleg a rossz­hiszemű jogcím nélküli la­kókat szükséglakásba költöz­tetik. A tervek szerint nagyobb gondot fordít a költségvetési üzem az utcák, terek, par­kok tisztántartására. A Fel- szabadulás lakótelep jelen­tős részét még nem füvesí­tették be, és elhanyagolt a Dimitrov, valamint Mártírok útja környéke.

Next

/
Thumbnails
Contents