Kelet-Magyarország, 1986. május (43. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-16 / 114. szám

Kelet-Magyarország 1986. május 16. DALOS TEXTILESEK. Egyre többet hallat magáról az újfehértói textilipari szak­munkásképző és szakközép- iskola kórusa. Az „Üjfehértói leánykar’ dobogós lett a zá­honyi kórustalálkozón. Rend­Kiállítások A megyeszékhely kiállí­tótermeiben a hét végén a következő látnivalókkal várják a közönséget: — A Váci Mihály mű­velődési ház galériájában a békéscsabai alkalmazott grafikai biennálék anya­gából mutatnak be válo­gatást. A fotógalériában az aktfotózás iránt érdek­lődők találnak maguknak témát. A Lenin téren Györfi Sándor szobrász- művész érmeiből és kis­plasztikáiból látható ösz- szeállítás. Űj kiállítás nyílt a Jósa András Mú­zeumban, Szabolcs-szat- mári községpecsétnyomók címmel. A speciális érdek- lődésűeknek ajánlható ki­állítás mellett természe­tesen megtekinthetők a múzeum állandó bemuta­tói. Koncert­tervek szeres közreműködői nagy­községük nemzeti-nemzet­közi ünnepségeinek. A jövő textiles munkásnői által megszólaltatott művek a fiatalságot, a munkáséle­tet, napi aktualitásokat tük­rözik. Május elején Kisvár­dán igazolták eddigi sikerei­ket, s vették át III. kategó­riás kórusként a megyei ta­nács jutalmát. Szabó Barna­bás karnagy irányításával újabb megyei találkozóra ké­szülnek. Irodalmi presszó Borsod megyében élő írók, költők lesznek az irodalmi presszó vendégei május 18-án, vasárnap. Cseh Károly, Csorba Pi­roska és Furmann Imre nyíregyházi bemutatko­zása könyvpremier is egy­ben, mivel a napokban je­lent meg a „Három han­gon” című közös kötetük. Az alkotókat Serfőzö Si­mon, a Napjaink szerkesz­tője mutatja be. A beszél­getést Katona Béla veze­ti. A matiné most is a Ko­rona bárhelyiségében 10 órakor kezdődik. A hely­színen megvásárolható könyvet a szerzők dedi­kálják. Haliéból jöttek Miniinterjú Szabó Dénessel Szabó Dénes Liszt-díjas karnagyot egy rövid beszá­molóra kértük a telefonhoz, hogy a Nyíregyházi 4. sz. Ál­talános Iskola Cantemus énekkarának legutóbbi kül­földi útjáról tájékoztathassuk olvasóinkat. — Nemzetközi kórusfeszti­válon az NDK-beli Halléban jártunk. Egy kicsit rövid volt az időszak, hiszen pénteken hajnalban mentünk és hét­főn éjjel jöttünk, viszont a fellépés a várakozásunknak megfelelt és jól szerepeltünk. Díjat nem lehetett szerezni, mert fesztivál volt, viszont az a szakmai közönség, amely egy ilyen rendezvényen ösz- szegyűlik, minősítette a pro­dukciókat. Két táborra osz­lottak a részt vevő kórusok és mi a legjobbak közé ke­rültünk. — Mi lesz a következő nagy feladat, vagy esemény? — Pünkösd napján a fiú­kórussal megyünk Jászbe­rénybe, utána legközelebb majd júliusban lesz nagy ese­mény: a Nemzetközi Kodály Társaság jutalmát vesszük át, az Éneklő ifjúság ver­seny első díját. Azután az If­júsági női kar versenye kö­vetkezik Debrecenben és még egy külföldi út, Finnország­ba készülünk. Alig fejeződött be megye- székhelyünkön a hangver­senyévad — és máris a kö­vetkező koncertszezon ren­dezvényeinek megtervezése és szervezése a szakemberek feladata. Ősztől tavaszig hat koncert 'lesz a nyíregyházi művelődési házban, ebből kettőt a hagyományoknak megfelelően a Szabolcsi szimfonikus zenekar ad. A vendégzenekarok debrece­ni és miskolci együttesek, a Liszt Ferenc kamarazenekar és egy lengyel csoport lesz­nek. Két városunkban ala­kult ki már eddig is élénkü­lő zenei élet, így a kisvárdai és a vásárosnaményi műve­lődési házak már bérletes közönséggel számolhatnak a komolyzenei koncerteken. Nagy gondot fordítanak az ifjúság zenei nevelésére, a korosztályuknak megfelelő hangnemű zenei ismeretter­jesztésre. Az egyik tipikus „iskoladarab” Prokofjev: Pé­ter és a farkas című műve, amelyben a mesélő előre el­beszéli, mit fogunk „kihalla­ni” a felcsendülő muzsikából. A gyerekek mindig hálásak, ha ezt a darabot műsorra tű­zik, remélhetőleg így lesz most is, amikor az általános iskolások bérleti sorozatában hallható lesz. Ennek a kor­osztálynak szól a Humor a zenében című összeállítás, amely ugyancsak a zene meg­szerettetését szolgálja a mű­vek sajátos kiválogatásával. Ebbe a sorozatba került még a Budapest táncegyüttes be­mutatója. A középiskolások bérleti hangversenyeinek mű­sora a Liszt-évforduló je­gyében tartalmaz egy kon­certet, egy alkalommal lesz diaporámás vetítés, megis­merkedhetnek a fiatalok az operatörténet jeles állomásai­val, illetve a szerenádmuzsi­ka kialakulásával és leghíre­sebb alkotásaival. A nyíregyházi Váci Mihály művelődési ház programjá­ból: Gyerekeknek: Hétvégi ját­szóházzá alakul át a műve­lődési ház fogadótere május 17-én és 18-án. Alsó és felső tagozatos gyerekeket várnak a játékos foglalkozásokra délelőtt 10 órától. A jó szó­rakozáson kívül a játszóház­ban új ismeretek játékos el­sajátítására van lehetőség, amellett a gyerekek új paj­tásokat szerezhetnek. Ugyan­csak gyerekeknek ajánlják az Apáról fiúra sorozat újabb programját, amely 17-én, szombaton délután háromkor kezdődik, és csak a címe sze­rint való fiúknak. Itt ugyan­is a lassan feledésbe merü­lő népi hagyományokról, a népszokásokról, most éppen a pünkösdölőről hallhatnak a gyerekek. Vasárnap, 18-án délután háromra azokat a gyerekeket várják, akik vi­deojátékokat szeretnének cse­reberélni. (Ügy tudjuk, eh­hez a börzéhez szülői enge­délyre van szükség!) Tanácsadás: A 32-es te­remben a jogász 16-án, pén­teken öttől fél hétig, a pszi­chológus pedig 19-én, hétfőn fél négytől ötig és szerdán, 21-én öttől fél hétig ad taná­csokat. ' Rendezvények: Kaktusz­kedvelők és -gyűjtők nagy örömére egynapos kiállításon láthatók e növényféléből a legkülönbözőbb alakzatok május 17-én, szombaton dél­előtt tíztől esti hatig. Vasár­nap este újra jelentkezik a Hangsúly, a hangos irodalmi és művészeti folyóirat. Soka­kat érdeklő témáról, a kör­nyezet kíméléséről hangzik el előadás 22-én, csütörtökön délután ötkor. Folytatódik a nosztalgiamoziban Tolnay Klári régebbi filmjeinek ve­títése, ezúttal az 1940-ben készült Tóparti látomással. A filmet 22-én játsszák a szokáshoz híven három alka­lommal. Színháznaptár Hat színdarab, kilenc elő­adás, ebből kettő tájon — ez a következő napok program­ja a Móricz Zsigmond Szín­házban. Továbbra is telt há­zakat vonz a Bástyasétány 77, amelyet pénteken, 16-án a Benczúr—Moliere-bérletben játszanak. Az eredetileg ki­adott műsortól eltérően pén­teken este egy plusz előadás lesz a színházban: a stúdió- színházban tűzik műsorra az Otthon című művet, amelyet a hónap végén a fővárosban is bemutat társulatunk. Szombaton az ugyancsak nagy sikerű Doktor urat ad­ják elő, ezúttal Cegléden. Ugyanakkor Mándokon is lesz egy tájelőadás a Négyen éjfélkor című vígjátékból. Káló Flórián: Négyen éj­félkor című bohózatát is nagy érdeklődéssel várta a közönség, sajnos a nyíregy­házi bemutató óta eddig csak a tájelőadások nézői láthat­ták. Most teljesül a nyíregy­háziak kívánsága is, mert bérletszünetes előadáson ke­rül színre a kacagtató szitu­ációk sorából álló komédia. A Négyen éjfélkor a nyír­egyházi színházban vasár­nap, május 18-án este héttől lesz műsoron. Hétfőn a gye­rekek kedvence, a Tüskeró­zsa következik, este pedig a Nő a körúton a Blaha—Biha­ri-bérletben. Ez utóbbi da­rabot 20-án, kedden a Já­szai—Kós-bérletek közönsége láthatja. Csütörtökön- ismét utazik a társulat egy része, a tatabányaiak meghívására a Doktor urat viszik vendég­ségbe. Kitüntetett véradók Utólag be kell vallanom, nem így képzeltem el egy ötvenszeres véradót, egy embert, aki évtizedeken át ön­zetlenül nyújtja a karját a mások megsegítéséért. Sza­bó László, a MÁV záhonyi üzemigazgatóságának szállí­tásvezetője nem is próbál megingatni korábbi elképze­lésemben. A véradókat nagy és erős embereknek hi­szik a kívülállók. Ez az alacsony, vékony, nyugdíjhoz közeledő férfi roppant egyszerűen beszél önmagáról. — Mi érdekes van abban, hogy 43 éve a vasútnál kere­sem a kenyerem? Én más munkát nem is láttam ma­gam előtt. Apám pályames­ter volt. Nekem esténként a vasútról, a véget nem érő vo­natozásokról, a hajnali fel­kelésekről meséltek odahaza. Mi sem természetesebb, mint hogy engem is beajánlott az apám. Igen egyszerű mun­kát kaptam először. De ha­marosan .tanfolyamra küld­tek, iskoláztattak. Debrecen­ben a vasútnál dolgoztam éveket, míg 37 évvel ezelőtt helyeztek ide Záhonyba. Itt ismertem meg a feleségemet, ő fuvardíj-számfejtő. S az már talán magától értetődik, hogy a fiaimat én is idehoztam, mint annak idején apám tet­te velem. Az egyik számvite­li vezető, a másik a számí­tástechnikai üzemben dolgo­zik. A kislányom még hat­éves, ki tudja, őt merre vi­szi a sorsa? Szabó László véletlenül csatlakozott a véradók tábo­rához. Még az iskolában a tornaórán az egyik osztály­társa leesett a korlátról, kórházba vitték, majd érte­sítették az osztályt, hogy véradással segíthetnének a szerencsétlenül járt gyereken. Társaival együtt Szabó László is ment. Később a vasútnál hallotta, hogy ön­kéntes véradást szerveznek, sose húzta ki magát semmi­ből, így elment ide is. — Csak később tudatoso­dott bennem, mekkora jelen­tősége van a véradásnak — mondta az idős ember. — A Vöröskereszt rendezvényein mindig hangoztatták, hogy a véradás életet ment. S aztán megható volt az is, amikor köszönőleveleket kaptunk a segítségért. Persze, a legtöbb esetben fogalmunk sem volt, kinek lesz szüksége a mi vé­rünkre. Tudja, úgy van ez, mint a vasútnál. Valahol a végtelenben találkoznak a sí­nek — tartja a vasutasmon­dás — mindannyian részesei vagyunk az országot beháló­zó hatalmas üzemnek. És így egymásra utaltak. Jólesik tudni, hogy valahol valaki éppen az én segítségemnek örül. A véradás is ilyen csa­patmunka. Ha adhatok, több­nek érzem magam. Évtizedek alatt számtalan­szor kellett a gyors segítség. Egy váltókezelőnek levágta a lábát a vonat. Két mikrobusz vitte be Kisvárdára a vér­adókat. Szabó László a má­sodikra fért fel, de mire be­ért, már sajnos nem élt a munkatársuk... — Élet és halál kérdése gyakran csak néhány percen múlik. Ha meg nem tennénk meg mindent, egy életen át furdalna a lelkiismeret. Ép­pen ezért sose számolom, hányszor adhattam vért. Örülök, ha segíthetek máso­kon ... Nagy és erős ember. Lélek­ben, emberségben. ★ A Vöröskereszt világnapján a közelmúltban megtartott megyei ünnepségen ötvensze­res véradásért kapott elisme­rést Szabó László és egy má­sik vasutastársa, Kovács Pál ajaki darukezelő. T. K. „Ugye tetszenek emlékezni, kedves szülők — mondja a pedagógus a szülői értekez­leten —, hogy az év elején beszéltünk arról: szeretnénk, baton? Hiszen a hétvége a legalkalmasabb egy ilyen programra!” — kérdezik, a tanár azonban csak széttárja a karját. Így döntött az isko­Kirándulás ha a gyerekekkel közösen a papák-mamák szerveznének egy kiruccanást. Ez jó lenne a gyerekeknek is, meg a szü­lök megismerkedésére is mó­dot adna. Nos, itt az év vége, megcsinálhatjuk. Az iskola vezetése május 30-át jelölte ki a gyermeknapi közös programra, nem lesz taní­tás . . . ” A szülők legtöbbje kész­séggel bólogat, emlékszik a megállapodásra, tényleg jó lenne egy ilyen közös kirán­dulást szervezni. Aztán va­laki a naptárra néz, és meg­lepődve közli: a kijelölt nap péntek. Márpedig ha tanítás nem is lesz, ez bizony mun­kanap. „Nem lehetne s'zom­lavezetés, péntek, és kész. Néhányan félszegen közük, hogy megpróbálnak szabadsá­got kivenni, a többség vi­szont morog. Végképp nem értik, . hogy miért kell egy ilyen, állítólag pedagógiailag is fontos eseményt munka­napra tenni — hiszen így nemigen lesz belőle több, mint amolyan osztálykirán­dulás. A szülők nem tudnak részt venni — pedig tulajdon­képpen a család-iskola kap­csolat erősítése lenne a cél, mondják. Végül annyiban tudnak megegyezni: lesz, ami lesz. Egy szép elképzelés mindenesetre dugába dőlt.. . (tgy) Jogosítványért fiatalok és idősek A fehérgyarmati fiatalok többsége rajong a motorokért. Szinte már az általános isko­lában megkezdődik a komo­lyabb érdeklődés. Jól szolgál­ják ezt az MHSZ segítségé­vel működtetett gépjármű­barát szakkörök. Tunyogma- tolcson, Cégénydányádon és Rozsályban legnépszerűbb a gyerekek körében a szakkör. Különösen vonzó, hogy a szakkörösök tanfolyami díj fizetése nélkül megszerezhe­tik a segédmotorkerékpár- vezetői igazolványt. Az MHSZ fehérgyarmati bázisa azon­ban abban is segít, hogy a 14. életévüket betöltött, de nem szakkörös fiatalok (és idő­sebbek) is jogosítványhoz jussanak. Az alig 14 éves Turbucz Sándortól, az 57 éves Török Lajosig (aki kisari fuvarosként kerékpá­rozott eddig, de már elfá­radt, s motorra ül) széles a skála. Általában senki nem sajnálja a tanfolyami díjat, amiért közlekedési és műsza­ki ismeretekből felkészítik a vizsgára. A jelenlegi tanfo­lyamon hatvanan gyakorol­Ingerlékeny, labilis idegrend­szerű, neurotikus .személyként jellemzik a vádlottat a bírósági iratokban, akit emiatt gyógysze­res kezelésben is részesítenek hosszabb ideje. Ingerlékenysége odavezetett tavaly év elején, hogy testi sértés miatt felfüg­gesztett szabadságvesztésre ítél­te a bíróság. A próbaidő alatt, szeptemberben azonban újabb, súlyosabb bűncselekményt kö­vetett el. Bár sok enyhítő kö­rülményt lehet a javára értékel­ni, tettéért mégis bűnhődnie kell. A még húszon inneni, kis­várdai Simon László fuvarozó kisiparosként dolgozik. Nála volt segédmunkás B. Sándor, sőt ott is lakott Simonéknál, de meg­bízhatatlansága miatt gyakran adódott közöttük összezördülés. December 25-én Simon észrevet­te a szomszédban B.-t, aki már két napja nem jelentkezett mun­kára, a fuvardíjjal sem számolt el, s lopott tőle. Az ittas B. a A tárgyalóteremből szemrehányó szavakra durvasá­gokkal válaszolt. Szidalmazta Si­mon feleségét, amiért is a vád­lott arcul ütötte. B. ezután Si­mon anyját emlegette, amitől a labilis idegrendszerű férfi még zaklatottabb állapotba került, felkapott egy kést, majd bele­szórta B. mellébe. A sértett még kiment az ud­varra, ott azonban összeesett. Si­mon látta, milyen súlyos álla­potban van B., ezért gyorsan ko­csiba rakta, elvitte a körzeti or­voshoz, majd a kórházba. Ennek köszönhetően gyors műtéttel si­került megmenteni a férfi éle­tét. B. azóta felgyógyult, újból Simonnál dolgozik és lakik, s ha rajta állna, támadójának a büntetése el is maradna. Erre azonban ilyen súlyos cselekedet­nél nincsen mód, ezért a me­gyei bíróság felelősségre vonta Simont. Emberölés kísérletében találta bűnösnek Simon Lászlót, akit ezért — az enyhítő körülmények figyelembevételével — négy év szabadságvesztésre ítélt. A bíró­ság határozata nem jogerős, a fellebbezések után majd a Leg­felsőbb Bíróság hoz végleges döntést az ügyben. „Ha segíthetek, többnek érzem magamul A bábuk között. nak, illetve készülnek a má­jus 20-i vizsgára. Mint Fórizs Jenő kiren­deltségvezető elmondta, éven­te 200—300 hallgató sze­rez segédmotorkerékpár-ve­zetői igazolványt, de 17. élet­évük után — többségük — „úrvezetői” tanfolyamra is beiratkozik, hogy a motorke­rékpárt felcserélhesse a sze­mélygépkocsira. (m. k.) Késsel vett elégtételt

Next

/
Thumbnails
Contents