Kelet-Magyarország, 1986. április (43. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-09 / 83. szám
4 Kelet-Magyarország * 1986. április 9. A Varsói Szerződés felhívása (Folytatás az 1. oldalról) zetek csökkentéséhez, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását szolgáló rendszer erősítéséhez, az atomenergia békés célú fel- használásának kiterjesztéséhez. Az atomfegyvermentes övezetek létesítése szorosan összefügg a jószomszédság, a kölcsönös megértés és együttműködés fejlesztésével. Számos más európai állam kormánya ugyancsak síkra- száll azért, hogy Európa különböző térségeiben atomfegyvermentes övezetek lé- esüljenek. Támogatják ezt a gondolatot a parlamentek, a politikai pártok, a közvélemény széles rétegei. Az európai atomfegyvermentes övezetek létrehozása fontos bizalomerősítő intézkedési javaslatként merült fel a stockholmi konferencián, és más nemzetközi fórumokon is tárgyalnak erről. Ilyen övezetek kialakításának nagy jelentőséget tulajdonít az Egyesült Nemzetek Szervezete. A Varsói Szerződés tagállamai ellenzik, hogy növeljék a nukleáris fegyverzetet Európában vagy bárhol másutt a világon. Síkraszállnak a nukleáris fegyverek további európai telepítésének megszüntetéséért. azok csökkentéséért, azért, hogy a földrészt teljesen mentesítsék a közepes hatótávolságú és taktikai atomfegyverektől egyaránt. Idevágó javaslataik továbbra is érvényesek. A Varsói Szerződés tagállamai abból indulnak ki, hogy nukleáris fegyverektől teljes mértékben mentes övezetek Európa különböző térségeiben való létesítésére vonatkozó javaslatok megvalósítása az adott térségek államainak politikai akaratától, közös döntésétől függ. Részükről további erőfeszítések szükségesek, és más államoknak is növelniük kell konstruktív hozzájárulásukat. Az atomfegyvermentes övezetek létesítéséről szóló megállapodásoknak meg kell felelniük a nemzetközi jog általánosan elismert normáinak, megfelelő ellenőrzést kell biztosítaniuk, amely megbízhatóan szavatolja az ilyon övezetek nukleáris fegyverektől való tényleges mentességének fenntartását. Ennek során a nukleáris fegyverekkel rendelkező országoknak kötelezettséget kell vállalniuk az atomfegyvermentes övezetek státuszának szigorú tiszteletben tartására, arra, hogy az ilyen övezethez tartozó államok ellen nem alkalmaznak nukleáris fegyvereket, és ilyenék alkalmazásával nem fenyegetik őket. A Varsói Szerződés tagállamainak meggyőződésük, hogy az atomfegyvermentes övezetek létesítése és hatékonysága nagymértékben függ más, mindenekelőtt a Az előre jelzett 15 perc helyett egy óra 15 percig tartott kedden a Fehér Házban Ronald Reagan amerikai elnök és Anatolij Dobrinyin találkozója. Dobrinyin, akit az SZKP XXVII. kongresz- szusán a Központi Bizottság titkárává választották, csaknem negyed századon át volt a Szovjetunió washingtoni nagykövete és ebben a minőségében vett most búcsút az amerikai államfőtől. Az amerikai fél közlése szerint a szívélyes hangulatú megbeszélésen áttekintették a szovjet—amerikai kapcsolatok helyzetét, időszerű kérdéseit, beleértve a csúcstalálkozó előkészítését is. Mindkét fél egyetértett abban, hogy a két ország vezetőinek közvetlen, személyes találkozója igen fontos, időpontról azonban nem született megállapodás. Azt azonnukleáris fegyverekkel rendelkező államok azokhoz való viszonyától. Rámutatnak: a Szovjetunió határozottan támogatva az európai nukleáris fegyvermentes övezetek létesítését, kész megfelelő garanciákat biztosítani az ilyen övezetek számára. El- •várják, hogy az Amerikai Egyesült Államok, továbbá Nagy-Britannia és Francia- ország ugyanígy jár el. A Vaiwói Szerződésben képviselt szövetséges országok üdvözlik az érintett államok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy atomfegyvermentes övezetet hozzanak létre Európa északi részén. E térség nukleáris fegyverektől való jelenlegi tényleges mentessége megerősítésének távlatai reálisabbakká válnak azáltal, hogy a Szovjetunió kész — az ebben az övezetekben résztvevő államoknak — két- vagy többoldalú egyezményekben megfelelő garanciákat nyújtani. Egy ilyen övezet hatékonyságát növelné, ha az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország hasonló garanciákat adna. A Varsói Szerződés tagállamai felhívják a figyelmet arra fs, hogy a Szovjetunió kész más konkrét lépésekre is az Európa északi részén "-előirányzott atomfegyvermentes övezet megvalósítása érdekében. Támogatják az atomfegyvermentes övezet létesítésére, a térség államai közötti biztonság megszilárdítására, a bizalom növelésére, a jószomszédságra és az együttműködésre irányuló balkáni erőfeszítéseket is. Üdvözlik az ez ügyben megkezdődött sokoldalú párbeszédet, annak folytatására és elmélyítésére hívják fel a térség országait. A Varsói—Szerződés—-tagállamai támogatják Svédország arra von;Vkp.zp 1. Javallatát, hogy létesítsenek F.urópá- ban hadszíntéri nukleáris fegyverektől mentes folyosót a Varsói Szerződés és a NATO tagállamait elválasztó vonal mentén. Ügy vélik, hogy ezt a folyosót — hatékonyságának növelésének céljából — szükséges lenne kiszélesíted i az elválasztó vonaltól mindkét irányban, figyelembe véve a fegyverek taktikai-műszaki jellemzőit. Ilyen folyosó létesítését Kö- zép-Európától kiindulva lehetne megkezdeni. Az európai atomfegyver- mentes övezetek gyakorlati megvalósítása szempontjából nagy jelentőségű lenne, ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok kölcsönösen kötelezettséget vállalna arról, hogy tartózkodnak bármifajta nukleáris fegyver telepítésétől olyan országok területén, ahol ilyen fegyver nincs, valamint, hogy nem növelik nukleáris fegyverkészleteiket és nem cserélik le azoban*> bejelentették, hogy Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter várhatóan május közepén Washingtonon látogat, hogy amerikai kollégájával, George Shultz- cal megkezdje a találkozó előkészítését. Shultz egy későbbi időpontban Moszkvába utazik az előkészítő munka befejezésére. Amerikai részről azt mondották, hogy a csúcstalálkozó elé egyik fél sem szab feltételeket. Korábban Washington' álláspontja az volt, hogy a Szovjetunió „feltételt” szabott Reagan és Gorbacsov újabb találkozója élé,, amikor a szovjet vezető az SZKP kongresszusán kijelentette: a csúcstalálkozón érdemi előrelépést kell tenni a fontos nemzetközi kérdések, így a leszerelés egyes kérdései megoldására. < kát újakkal olyan országokban, ahol ilyenek már van-. nak. Emellett az is szükséges, hogy a nukleáris fegyverrel nem rehdelkező államok, amelyek területén jelenleg nincs ilyen, ne engedjék meg annak telepítését saját területükön. Ezek az intézkedések elősegítenék a nukleáris fegyverek területi elterjedésének megakadályozását, az atpmfegyverkezési verseny korlátozását, az erő- egyensúlynak a lehető legalacsonyabb szinten történő biztosítását az olyan államok nukleáris fegyverektől való tényleges mentességének megőrzését, amelyek területén nincs nukleáris fegyver. Európa nukleáris fenyegetéstől való mentesítésének ■ szükségességéből kiindulva, a nukleáris fegyvereknek a népek életéből való teljes kiiktatásán munkálkodva, az atomfegyvermentes övezetek létesítésének kérdésében felhalmozódott tapasztalatokat, a helsinki záróokmány elveit és ajánlásait figyelembe véve, az összeurópai folyamat fejlesztésére törekedve a Varsói Szerződés tagállamai — felhívással fordulnak Európa államaihoz, az Egyesült Államokhoz és Kanadához. hogy energikusan tevékenykedjenek az európai atomfegyvermentes övezetek létrehozására vonatkozó javaslatok megvalósításáért, — felhívnak az atomfegyvermentes övezetek létrehozásáért síkraszálló államok erőfeszítéseinek támogatásán, ra. egyebek között a megfelelő nemzetközi fórumokon is, — kifejezik készségüket, hogy részt vesznek a megfeleli), érintett országok közötti elmélyült és konkrét véleménycserében az északeurópai és a. balkáni atomfegyvermentes övezetek létrehozását célzó gyakorlati lépések elősegítésére, — síkrasíállnak azért, hogy az érdekelt államok között kezdődjenek tárgyalások hadszíntéri nukleáris fegyverektől mentes közép-európai folyosó kialakításáról. A Varsói Szerződés tagállamainak meggyőződése szerint a nukleáris veszélyt el kell és el lehet hárítani. Ehhez szükség van minden állam — a nukleáris hatalmak és a nukleáris fegyverekkel nem rendelkezők, a katonai- politikai szövetségek tagjai, a semlegesek és az el nem kötelezettek — energikus és határozott erőfeszítéseire. Az európai • atomfegyvermentes övezetek létrehozása fontos lépés lehet a földrész népei biztonságának megőrzéséhez, Európának a nukleáris fegyverektől való megszabadításához vezető úton.” Nincs robbantás! Nem hajtották végre az Egyesült Álamok nevadai kísérleti telepén a helyi idő szerint kedd reggelre tervezett föld alatti nukleáris kísérleti robbantást. A hírt Washingtonban kő- -> zölte az energiaügyi minisztérium egyik tisztségviselője. Indoklást nem fűzött hozzá, és azt sem mondta meg, hogy végleg letettek-e a robbantás tervéről, vagy csak halasztásról van szó. Elutazott az ír külügyminiszter Kedden befejeződött 'Peter Barry ír külügyminiszter hivatalos magyarországi látogatása, aki Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására tartózkodott hazánkban. Hivatalos látogatása befejeztével az ír külügyminiszter 1 tegnap hazautazott. Reagan—Dobrinyin Gorbacsov beszéde Togliattiban Mihail Gorbacsov Togliattiban. (Kelet-Magyarország teleMihail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára kedden találkozott a Volgái Autógyár dolgozóival, Togliatti város különböző dolgozó kollektíváinak képviselőivel. Mihail Gorbacsov ebből az alkalomból mondott beszédében a többi között hangsúlyozta: A mostani találkozó célja az SZKP'XXVII. kongresz- szusáról megkezdett párbe-. széd folytatása. Az SZKP és az egész szovjet nép előtt ugyanis most történelmi jelentőségű feladat áll — a gyakorlatba kell átültetni a kongresszus útmutatásait. Az SZKP XXVII. kong• resszusán — folytatta — ösz- szegeztük az elmúlt 25 év eredményeit. Ez alatt az idő alatt minőségi változások mentek végbe a termelőerőkben, szociális és szellemi vonatkozásban. A Szovjetunió katonai-hadászati egyensúlyt hozott létre, és ezzel lényegesen korlátozta az imperialista erők lehetőségeit egy nukleáris háború kirobbantására. Mindazonáltal a hatalmas eredmények mellett az utóbbi években észrevehető lemaradás mutatkozott a gazdaság fejlődésében. Vonatkozik ez a munka ütemére és a termelékenységre, a hatékonysági mutatókra és h műszaki-tudományos haladás eredményeinek lassú átvételére. Lelassult az a lendület, amely a szovjet gazdaság egész korábbi fejlődését jellemezte. A gazdasági gondok — mutatott rá az SZKP KB főtitkára — éreztették hatásukat társadalmilag is, márpedig ez a legfontosabb terület, mivel itt valósulnak meg a szocializmusnak, mint társadalmi rendszernek legmagasabb rendű céljai, itt érvényesülnek legmagasabb rendű értékei, itt mutatkozik meg a legteljesebben a szocialista életmód emberséges és demokratikus jellege. A pártot és a népet aggodalommal töltötték el az elosztás területén mutatkozó kedvezőtlen folyamatok is. Ezek lényege, hogy egyenlős- di mutatkozott a bérezésben, ami pedig ellentétes a szocializmus alapelvével: mindenkitől képességei szerint, mindenkinek munkája szerint. Egyesek jövedelme lényegesen magasabb volt, mint amennyit munkájukkal megérdemeltek. Márpedig ez tűrhetetlen a szocialista társadalmamban, nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi mesfontolásokból is. Mihail Gorbacsov a kongresszusi határozatok megvalósításából adódó változások méreteit érzékeltetve leszögezte: az elkövetkező 15 évben annyit kell termelni, mint amennyit a szovjet ha* talom majd 70 éves fennállása alatt termelt. A társadalmi-műszaki fejlesztés terén a feladat a termelési potenciál megkétszerezése, a termelékenység két.és félszeres növelése, hogy ezen az alapon lehessen magasabb szintre emelni a nép jólétét, a jelenleginél kétszerié több erőforrást irányítva erre a területre. A szónok ezután kifejtette, hogy mindenekelőtt a munkastílus és munkamódszer, a gondolkodás és a szervezés átalakítására van szükség. Ugyanis ha mi magunk nem változunk meg, akkor sem gazdaságunkat, sem társadalmi életünket 'nem tudjuk a párthatározatok szellemének megfelelően átalakítani. Ebben az esetben viszont nem birkózunk meg a kitűzött — méretüket és újszerűségüket tekintve példa nélkül álló — feladatokkal sem. — Nem szabad ragaszkodnunk a régihez, az idejét múlthoz, a megszokotthoz, a kényelmeshez. Abból kell kiindulni, hogy az új feladatok nem oldhatók meg a régi módszerekkel és a régi hozzáállással. A másik, hasonlóan fontos kiindulópont az. hogy az átalakításokat maguknak az embereknek az átalakításával kell kezdeni. Világosan meg kell különfotó) böztetni: ki az, aki valóban átalakul — még ha közben esetenként mulaszt, vagy melléfog is, de keresi az újat, a jobbat — és ki az, aki csak köpönyeget fordított, ám valójában mit sem változtatott korábbi gyakorlatán. Most már nem elég szóbeli nyilatkozatokat tenni a párt terveinek támogatásáról. Gyakorlati tettekre van szükség, és másképpen kell dolgoznunk, mint eddig tettük — húzta alá Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára kiemelte az irányítási és a gazdálkodási módszerek gyökeres reformjának végrehajtásával összefüggő kérdések fontosságát, kitért az ÜRAL- MAS kollektívája által elért eredményekre, a meglévő hiányosságokra, majd kijelentette: a gépgyártásban és más ágazatokban fellelhető negatív irányzatok azzal függenek össze, hogy nem mindenhol törekednek a legkorszerűbb technika meghonosítására, hanem gyakran megelégednek a már meglévő gépek apró-cseprő javítgatásával. A szocializmus fölényének nemcsak a politikai rendszerben, hanem a gazdasági eredményekben, az élenjáró technológiában és a kiváló minőségek előállításában is meg kell mutatkoznia. A hiányosságok éles bírá-. latának célja — mondotta a szónok — nem az, hogy lekicsinyeljük • a gépgyártásban, a könnyűiparban, a rádióelektronikában és más területen elért hatalmas eredményeket. Most másról van szó: minden, amit az országban állítunk elő, az eddiginél magasabb színvonalat kell, hogy képviseljen. /Egyelőre azonban ez nem így történik. A háztartási gépek . esetében például megférnek egymás mellett az eredmények és az elmaradottság is. Kitűnő hűtőszekrények, mosógépek, tv- és rádióberendezések vannak, de ezek a berendezésfajták nem mindig működnek megbízhatóan, nem gazdaságos az energiafogyasztásuk, és nagy az anyagigényességük. A szakemberek kiszámították: a háztartási gépek korszerűsítése lehetővé tenné, hogy a Szovjetunióban évente több mint 20 milliárd kilowattórát takarítsanak meg. Ez majdnem kétszer annyi, mint a volgai Lenin vízi erőmű éves termelése. íme, ezt jelenti a minőség. Ezért mondható, hogy a gyenge minőség a pazarlás legveszélyesebb formája. Mihail Gorbacsov síkra- szállt olyan intézkedések kidolgozásért, amelyek lehetővé teszik, hogy már a közeljövőben sokkal szorosabb összefüggés alakuljon ki a munka bérezése és a munka minősége között. Leszögezte, hogy a minőségről a jelek szerint külön törvényt kell elfogadni, mert a gyenge minőségű terméket előállító vállalatok esetében adminisztratív és gazdasági megszorításokat kell alkalmazni. Ha termékeik nem elfogadhatóak, nem értékesíthetőek. akkor ennek tükröződnie kell a kollektíva anyagi helyzetében a bérszínvonalban is. Mihail Gorbacsov külön szólt a bírálat és az önbírálat kérdéséről. Rámutatott: ha valaki úgy véli, hogy véget ért a kongresszus, „kibírálták” magukat, és ez elég, akkor ki kell mondani, hogy ez nem lesz így. Számunkra a bírálat és az önbírálat nem rövid lejáratú kampány. A bírálatnak és az önbírálatnak állandó helyet kell biztosítani a társadalom életében. Mindent bírálni kell, ami zavarja a haladást, a fejlődés meggyorsítását. Nem szabad elnézőnek lenni a hibákkal és fogyatékosságokkal szemben. Ügyanakkor azt sem szabad eltűrni, hogy a bírálat és az önbírálat egyfajta divatjelenséggé váljék. Sajnos van, ahol ilyesmi történik: beismernek minden hiányosságot, ám a dolgok a régi módon mennek. Ezt nem szabad megengedni. A bírálat és az önbírálat cselekvést követel, s ha a hibák beis- mérése után nem történik meg kijavításuk, akkor ez az első jele annak, hogy nincs őszinteség, s a szavakat nem követik a tettek — hangsúlyozta az SZKP KB főtitkára. Külpolitikai kérdésekre térve kifejtette, hogy az SZKP XXVII. kongresszusa részletesen elemezte a mai világ egész ellentmondásosságát és a benne tapasztalható összefüggéseket. Modern világunk problémáinak megoldásához teljesen elengedhetetlen az újszerű gondolkodás, az újítói megközelítés, annak felismerése, hogy a fegyverkezési hajsza és a haditechnika fejlődése elérte a kritikus pontot. Ebből in- , dulunk ki. Emellett tudomásul vesszük, hogy a világpolitikában szomszédok vagyunk egy osztályszempontból ellentétes rendszerrel, s a béke megóvása szempontjából szemben áll velünk egy olyan fontos realitás, mint az Egyesült Államok. Ennek az országnak a kormányzata sehogyan sem tud lemondani a korábbi idők megszokásairól és a jelek szerint nem akar számolni a Szovjetunió realitásával. — Ez a tény azonban ftem akadályoz meg bennünket a szerr^ienállásból való kiút keresésében. Más út ugyanis lehetetlen. A másik út az atomkatasztrófához vezető hajsza. Magatartásunkat, irányvonalunkat nemcsak elveink és erkölcsünk diktálja, hanem az is, hogy tudatában vagyunk a másféle megközelítés irrealitásának. Ezért utaztam Párizsba és Genfbe. A Szovjetunió ezért lépett fel egész sor jelentős kezdeményezéssel. Ezért törekedtünk arra, hogy Genf után azonnal gyakorlati tettekké változtassuk az ott elért megállapodásokat és a közös nyilatkozatot. — Kétszer meghosszabbítottuk az atomrobbantásokra kimondott egyoldalú moratóriumot és javasoltuk, hogy haladéktalanul kezdődjenek tárgyalások minden atomfegyver-kísérlet beszüntetéséről. A Nyugatnak kompromisszumos javaslatokat tettünk a bécsi és a stockholmi konferencián. Nagy jelentőségű kezdeményezés volt január 15-i nyilatkozatunk, amely konkrét és világos tervet tartalmaz a tömegpusztító fegyverek felszámolására, más fegyverek csökkentésére a megfelelő védelmi szintig — mondotta Mihail Gorbacsov.
