Kelet-Magyarország, 1986. április (43. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-08 / 82. szám

1986. április 8. Kelet-Magyarorazág 7« Az utóbbi időben megjelent ál­lat-egészségügyi központi intéz­kedések nagy jelentőségűek a méhészek tevékenységében. Az egyik intézkedés az országhatár­tól 10 kilométeres területen lé­vő méhészetekkel, a másik a varroaatka okozta gazdasági kártételek csökkentésével és megelőzésével kapcsolatos. Csökken a vizsgálatok száma Az országhatárral szomszédos területeken megszűnik az éven­kénti háromszori, kötelezően elő­írt méhvizsgálat és egységesen, hasonlóan a megye egész terü­letéhez, egyszeri vizsgálat' lesz. A vizsgálatokat június 1. és szeptember 30. között a kijelölt méhegészségügyi felelősök végzik. A vizsgálat díját az ál­lam fedezi. Egynél több vizsgá­latot indokolt esetben a hatósá­gi állatorvos elrendelhet. A vizsgálatok csökkenése fo­kozza a méhészek felelősségét. Minden méhtulajdánosnak a jog­szabályi előírások alapján az ál­lományát méhegészségügyi szempontból 2—4 hetenként vizs­gálni kell, s ha az állományá­ban rendellenességet, vagy be­tegségre utaló tünetet észlel, ezt a területileg illetékes méh­egészségügyi felelősnek és az állatorvosnak be kell jelentenie. Tünetek: a hézagos és elhalt fia- sítás, behorpadt és lyukacsos sejtfedél, nyúlós anyag a sejt­ben, a család elnéptelenedése stb. Ha a méhész a fenti előírás­nak nem tesz eleget, a méhál- lományát elhanyagolja, a beteg­séget a méhegészségügyi felelős annak előrehaladott stádiumá­ban fedi fel, akkpr ennek* súlyos következményéi iehetnek: példá­ul szabálysértési éljárás kezde­ményezése, illetve nyúlós köl- tésrothadás esetén állami kárta­lanítás megvonása melletti le- öletés. Ingyenes Varrescens-csík A megye valamennyi méhé­szét érinti a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium azon intézkedése, hogy a varroaatka elleni védekezés eredményéért 1986-tól 3 éven keresztül, min­den méhész részére, méhcsalá­donként 6 ingyenes Varrescens- csíkot biztosítanak. Virágzik a paradicsom Mátészalkán Soltész Gyula portáján 400 négyzetméteres terüle­ten, fólia alatt díszlenek a zöldségfélék. A kistermelő sikerrel foglalkozik primőr áru termesztésével, sátraiban már virágzik a „igondosan nevelt paradicsom. (Baján Erzsébet felvétele) Sok a növényvédő szer és egy­re több lesz. Szakember legyen a talpán az, aki ma tévedhetet­len biztonsággal kiválasztja a bőséges kínálatból a legjobbat, a leghatékonyabbat és legolcsób­bat. A választást a gyártó a for­galmazó cégek igyekeznek meg­könnyíteni. Egyre több az olyan rendezvény, ahol (ki-ki a maga portékáját kínálva) okulásra hasznos tájékoztató hangzik el. A legutóbbi növényvédelmi ta­nácskozáson egy japán kereske­dőház a SUMITOMO Corpora­tion magyarországi képviseleté­nek vezetője dr. Horn András tartott diavetítéssel, filmmel fű­szerezett érdekes előadást. Elöljáróban néhány mondat a japánokról, a kereskedőházról és a kutatásokról. A távol-keleti szigetországban — mondotta az előadó — ősi és magas színvo­nalú a kertkultúra, magától ér­tetődő a környezetvédelem. Ja­pánban akkora területen mint Magyarország 120 millió ember él és nagyon vigyáznak arra, hogy életterük, környezetük a civilizációs ártalmaktól ne sé­rüljön. A legkisebb lazaságot sem engedhetik meg, hiszen minden vétség a természettel szemben végzetes lehet. Japán­ban tehát nem beszélnek, nem írnak a környezetvédelemről, ők gyakorolják a tevékenységet, mert rá vannak kényszerítve. Következésképpen a japánok ál­tal gyártott és kínált növényvé­dő szerek környezetkímélők, nem egy közülük biológiai ere­detű. A kereskedőház — Japánban sok van belőlük — teljesen nyi­tott, olyan intézmény, amely kizárólagosan árueladással fog­lalkozik. Mindegy, . hogy milyen az áru, amit a gyárak felkínál­nak, azt a kereskedőház igyek­szik eladni. Így van ez a nö­A kereskedőház ajánlatát hallgatják Nyíregyházán a szabolcsi szakemberek. vényvédő szerekkel is. A keres­kedőház magyarországi képvi­selete nem egy vegyiüzem ter­mékét, de több vegyigyár több termékét ajánlja hasznosításra. Így a kereskedőház nem lehet elfogult egy-egy üzemmel, avagy annak termékével szemben. Dr. Horn András Japánban tett látogatásának tapasztalatai­ról így beszélt: a kutatás, fej­lesztés, a gyártás a növényvédő szereknél a lehető legkorsze­rűbb. Egy laboratóriumban a számítógépes molekulatervezést mutalták be. Kérték a vendé­get írjon fel egy vegyületet és az tíz másodperc alatt megje­Egészséges almát k. nál a japán hölgy. lent képben. A megtervezett molekulákat a laboratóriumban „vallatják” tovább azzal a cél­lal, hogy milyen gyorsan lehet azt előállítani, de vizsgálják a hatását is, például egy vegy­szernél, hogy az milyen hatás­sal van a kártevőkre, a hasznos rovarokra és főként az ember­re. Ezek után lássuk a japán^1* által kínált szereket a BAN- COL-t, a KASUMIN-t, a SUMI- LEX-et és a NABU-t. A BAN- COL érdekessége, hogy ezzel a japánok már 1934-ben kezdtek foglalkozni. Alapanyaga (egy gyűrűs féreg) akár biológiai nö­vényvédő szer is lehetne. A ja­pánok az említett férget horgá­száshoz használják és ami a vegyészek figyelmét felkeltette az volt. hogy a legyek ha a fé­regre szálltak, elpusztultak. A BANCOL 50 WP hatóanyaga 50 százalék bensultap kontakt és gyomorméreg. Burgonyában a burgonyabogár első és második nemzedéke, kukoricában a ku­koricabarkó, cukorrépában a ré­pát károsító barkók ellen hatá­sos. Felhasználása a házikertek ben is ajánlott. Nagyüzemekben a BANCOL-t a vetésfehérító bo gár ellen hasznosítják. (Ami a méhészek számára kedvező, a méheket nem mérgezi, nem kell tehát attól tartani, hogy perme­tezés után méhpusztulás követ kezik.) A sUMlLEX-et a japánok sok­oldalúsága miatt kínálják. Gom­baölő szer és házikertekben sző­lőnél, szamócánál, málnánál, meggynél, napraforgónál és zöldségféléknél a botrytis és a selerotimia fertőzés ellen véd. (Meggynél a meggymonilia el­len hatásos, zöldségféléknél a tárolási betegségek óvó szere szőlőnél a szürke penész meg- akadályozója.) A NABU egy új szelektív gyomirtó szer. Jellemzői, hogy az évelő gyomokat eredménye­sen irtja anélkül, hogy a két­szikű kultúrában kárt tenne. Nem mérgező, jó hatású, szinte minden kultúrában, házikertek­ben például a zöldségféléknél és gyümölcsösökben. A negyedik­ként bemutatott növényvédő Borhiány a jonatánnál Időszerű a lombtrágyás kezelés A bőr a növényi anyagcsere- folyamatok nélkülözhetetlen eleme. Szerepe van a fehérje­szintézisben, a szénhidrát-anyag­cserében, a növekedésben, a ter- mékenyüilési folyamatban. An­nak ellenére, hogy a bór a nö­vényeik számára igen kis meny- nyiségben szükséges (mikro­elem) , bizonyos körülmények között abszolút vagy relatív hiá­nya számottevő kárt okozhat gyümölosöseinkfben. Szabolcs- Szatmár megyében a téli almá­ban — elsősorban jonatán faj­tán — több helyen észleltük a bórhiány tüneteit. Ezek elsősor­ban a homoktalajokon fordultak elő száraz tavaszi időjárás ese­tén, de a túlzott nitrogéntrágyá­zás is előidézhet bőrhiányt. A tUnetmk A hajtáscsúcs alatt a hiányos bórellátás következtében a szál­lító edény nyalábok elpusztuHnaik, így a hajtáscsúcs elszárad. A bórhiányos fákon a virágképző­dés. a kötődés gyenge. A hiány­tünetek a gyümölcsön a leggya­koribbak. A gyümölcsfejlődés korai szakaszában (mogyoró- nagyság) a héjon sötétbordó fol­tok jelennek meg, ezek később megbámulnák, elparásodnak. A gyümölcs növekedésekor eze­ken a részeken a héj felreped, a repedés a magházig is elérhet. A párás foltok a gyümölcs hú­sában is megjelenhetnek, ezért az egyenlőtlen növekedés kö­vetkeztében az deformált lesz. A torz, párás gyümölcsök a szü­retig fánn maradnak. A megelőzés A hiánybetegség kialaikulásá- nak megelőzésére, a terméke­nyülés javítása érdekében aján­latos a kora tavaszi többszöri bórtartállmú lombtrágyás kezelés. Erre a célra a Solubor készít­mény alkalmas. A Sollubor 20,5% bőrt tartalmazó kristályos ké­szítmény, amelyet finom por- alakban hoznak forgalomba. Vi­zes oldata 23 C° hőmérsékleten csaknem semleges kémhatású. A permetezést célszerű az esti vagy a reggeli órákban végezni, mivel így a levelek hosszabb ideig maradnak nedvesek, ami a bór felszívódását segíti. A vi­rágzásban is esti permetezést javasolunk, bár a Solubor a mé- hekre nem toxikus. A készítmény a már károsodott szövetet nem képes meggyógyí­tani, csak megelőzheti a fiatal fejlődő szövetben a hiánybeteg­ség kialakulását. Az előbbiek miatt a kora tavaszi használatát javasoljuk, annak ellenére, hogy a lombfelület ebben az időszak­ban a legkisebb, a bérfelvétel viszont a legeredményesebb. Ez azzal magyarázható, hogy a bór szállító képessége igen csekély, és közvetlenül a legnagyobb igénnyel fellépő tenyészőcsú­csokban és virágszervekben ma­rad. Permetezés A Solubor a növényvédő sze­rek nagy részével keverhető. Rügyfakadáskor, egérfüles1, zöld bimbös és piros bim- bós fenofázisban, valamint virágzáskor javasolt a ke­zeléseket elvégezni, az időszerű növényvédő szeres permetezés­sel egymenetben. A készítményt 0,2— 0,25%-os oldatban használ­juk. Ha a 4-5 kezelés közül va­lamelyiket nem tudtuk elvégez­ni, úgy szdromhullás után is végezhetünk még egy soluboros permetezést. Ha a betegség igen erős mértékben jelentkezik, úgy a következő évben már közvet­lenül rügyfakadás előtt végez­hetünk egy kezelést. Az istálió- trágyázott területen a bórhiány- tünetek ritkán fordulnak elő. Endreffy Zsolt Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás szer a KASUMIN babnál a bak­tériumos betegség és fenesedés ellen véd. Paprikában, uborká­ban, paradicsomban valamint dísznövénykultúrákban szintén a baktériumos betegségek ellen hatásos. A japán kereskedőház kíná­lata az ismertetett négy szerrel szemben jóval nagyobb. Az elő­adásban is sokkal több infor­máció hangzott el, mint ameny- nyinek leírására egy cikk terje­delme enged. Mindenesetre ér­demes a szereket kipróbálni. Ha igaz a reklám, a házikertek­ben ettől bővebb lesz a termés, nagyobb a nyereség. Seres Ernő Védekezés A tavasz három hetet késett. De nem késtek el a növényvé­delmi munkákkal azok a kert­barátok, akik a hűvös idő elle­nére gondosan megmetszették fáikat, eltávolították a sérült, beteg vesszőket. Ha szakszerű­en végezték a kéregkaparást, a fertőzött leveleket elégették, úgy növényvédő szerek felhasználá­sa nélkül is sokat tettek gyü­mölcsfáik védelme érdekében. Természetesen leghatékonyabban növényvédő sezrek kiszórásával lehet védekezni a károsító szer­vezetek ellen. Hogy milyen növényvédő szert szórjunk ki, azt mindig az elő­ző év tapasztalatai alapján dönt­sük el. Kizárólag rügypattanás előtt alkalmazható készítmény a Novenda, vagy ahogy öreg, ta­pasztalt kertészek nevezik, a „sárgaméreg”. E készítmény rendkívül hatékony almavaraso- dás, levéltetű, pajzstetvek, sod­rómolyok, bimbólikasztó bogár és takácsatkák ellen, 1,5 száza­lékos töménységben. De kiváló hatékonysággal pusztítja el a ri­biszkebokrokon megtelepedett pajzstetveket is. Amennyiben a felmelegedés hatására a rügyek duzzadni kezdenek, s apró egér­fülek formájában megjelennek az első levélkék, ne permetez­zünk Novendával, mert az au- xinokban gazdag levélkék le- perzselésével több kárt okozunk, mint hasznot. Rügypattanáskor almatermé­sű ekben kaliforniai pajzstetű, le- véltetűtojások, körtelevélbolha, atkakártevők és lombosfafehér- moly-bábok ellen 2 százalékos Agrollal védekezzünk. Az Ágról csonthéjasokban, szilvában, őszi­barackban, valamint köszmété­ben is használható a kártevők ellen. Az almafák zöldbimbós állapotban nem nélkülözhetik a rezes kezelést, amit 1 százalé­kos bordói porral vagy 0,5 szá­zalékos Miltox Speciállal végez­hetünk el. A védekezés eredményességét nagymértékben befolyásolja a permetlé szakszerű elkészítése és kijuttatása. Ezért győződjünk meg arról, hogy a permetező- gép megfelelő műszaki állapot­ban van-e. A D—2 M háti per­metezőgépnél gyakran előfordul, hogy a szelepgolyó fennakad, úgy azt gondosan megtisztítjuk, majd olajjal a dugattyú műkö­dését biztonságossá és egyenle­tes üteművé varázsoljuk. A tartályt félig feltöltjük víz­zel, de ha lehetőségünk van rá, úgy lágy vizet, esővizet hasz­náljunk! Ezután megfelelő mér­leggel vagy ha kell, mérőhen­gerrel kimérjük a szükséges nö­vényvédő szert. A permetszert kis mennyiségű vízzel jól elke­verve törzsoldatot készítünk. Ál­talában 4—5-ször annyi vizet használjunk fel, mint amennyi szert kimértünk! A törzsoldatot egy ideig duzzadni hagyjuk, mert így nem csomósodik, nem tömi el a permetezőgép szórónyílását. A törzsoldatot szakszerűen meg­szűrve a gép tartályába öntjük, jól elkeverjük, összerázzuk, hogy ezzel is biztosítsuk a ha­tóanyag egyenletes eloszlását. MIVEL, 0 HOGYAN I Kombinált permetlevek készí­tésénél előfordul, hogy külön­féle formulációkat, por alakú WP és folyékony EC készítmé­nyeket kell összekeverni. Ilyen­kor először a WP vizes törzs- szuszpenzióját, majd az emul­zióképző folyékony permetező­szert keverjük a permetléhez. A kész bekevert permetlevet lehetőleg azonnal juttassuk ki, ne tároljuk. A permetlé finom eloszlása, a jó porlasztás, ked­vező a munka minőségére. Dr. Széles Csaba Japán vegyszerek a házikertekben Mit kínál a Sumitomo kereskedőház? Méhek egészségvédelme Gyógykezelés 6-8 átkelőmmel A Szabolcs-Szatmár megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomástól az illetékes állatorvosok már megkapták az ez évre járó csíkokat és azok a méhegészségügyi felelősök közreműködésével jutnak el a méhtulajdonosokhoz. Mivel in­gyenes gyógyszerről van szó, a méhészeknek a csíkok átvételét saját kezű aláírásával kell elis­mernie. A vándorolni akaró méhészek szándékukat jelezzék a méh­egészségügyi felelősnek és így a vándorlást megelőző méhvizsgá- latkor már megkaphatjuk a csí­kokat. Egyébként a gyógyszer folyamatosan kerül kiosztásra. A csikók mennyiségének alapja az 1985. évi kötelező vizsgálatok során megvizsgált méhcsaládok száma volt. Ezért minden mé­hésznek annyiszor 6 csík jár, ahány méhcsaládja az 1985. évi kötelező vizsgálatkor volt. A csí­kokat idén gyártották, felhasz­nálásuk tartama 8 hónap, ké­sőbbi alkalmazáskor a hatékony­ság nem lesz megfelelő. Atka elleni védekezés A betegség ismertetésétől mo§t eltekintek, mert azt egy koráb­bi cikkben e lap hasábjain már ismertettem. A betegség elleni eredményes védekezésben alap­vető a méhészeti eljárásokkal való védekezés (herefiasítás, gyé­rítés stb.), amelyet a gyógy­szerrel történő védekezés csak kisegít. A gyógykezelésre min­dig olyan időszakot kell kivá­lasztani, amikor a méhcsalád­ban nincs, vagy kevés a fiasí- tás. A gyógyszer hatóanyaga csak ilyenkor ,.érheti” el az at­kákat, mert nincsenek a sejtbe zárva, a sejtfal védelme alatt. Gyógykezelésre alkalmas az akácot követő pergetés utáni fi- asltásszegény és az őszi fiasítás- mentes időszak. Kivételesen ko­ra tavasszal is lehet a kezelést végezni, amikor még nincs, vagy csak kevés a fiasítás. Min­den más időszakban végzett ke­zelés csak Igen korlátozott ered­ménnyel jár. Javaslom ezért, hogy a fertőzött méhcsaládban az atkák feldúsulásának megelő­zése céljából az akácot, napra­forgót, vagy egyéb virágzó nö­vényt követő pergetés után, a fertőzöttség mértékétől függően 3—4 kezelést alkalmazzunk, 3 na­pos időközzel a csík mellé adott használati utasítás szerint. Szep­tember végén, vagy október ele­jén, amikor már nincs fiasítás, de a hőmérséklet még plusz 10 Celsius-fok felett van. szintén 2 —3 kezelést végezzünk, 3 napos időszakkal. Indokolt esetben, ha az őszi kezelés valamilyen ok miatt el­maradt, akkor a fent javasolt kezelést a következő év tava­szán el kell végezni plusz 10 Celsius-fok feletti külső hőmér­séklet mellett. Ilyenkor frissen vásárolt Varrescens-csíkkal 1—2 alkalommal ajánlott a kezelést megismételni. A kezelés mindig sorozatos le­gyen, vagyis a 3 napos időkö­zökkel történjen és arra leg­alább 3—4 alkalommal kerüllön sor. Évente 10-nél több kezelés teljesen fölösleges. A mai isme­reteink szerint a megfelelő idő­szakban végzett 6—8 kezelésnek elégnek kell lennie. Gyógykeze­lés csak engedélyezett gyógy­szerrel történhet. Dr. Bodnár András megyei szakállatorvos KISTERMELÖK-KISKERTEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents