Kelet-Magyarország, 1986. április (43. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-01 / 76. szám

4 Kelet-Magyarország 1986. április 1 A tojás M egsütik, megfőzik, fej­be vágják, eldugják — a tojást, amely ilyen­kor húsvét táján életünk ab- ; szőlút főszereplőjévé vá­lj lik. Ott trónol a reggeliző- 1 asztalon, tőle sárgállik az ünnepi kalács tésztája, s a leglehetetlenebb helyeken í is — a rekamié díszpárnái, Í a kerti bokrok alatt — fes­tett tojások gubbasztanak. A tökéletes formájú, se i nem kerek, se nem szögle- i tes, kezdet és vég nélküli | tojás emberemlékezet óta i az élet szimbóluma. Az ősi időkben az indiaiaknál és a régi egyiptomiaknál a tojás- sárgája a napot, fehérje az eget és a földet jelképez­te. Az ógörögök szép Helé­nája is egy hattyútojás- : ból kelt ki, mivel istenapja, Zeusz, büszke hattyú alak­jában látogatta meg Lédát. A rómaiak tojást tettek halottaik sírjába az isteni életerő és halhatatlanság jelképeként. Olaszországban ma is élő szokás, hogy az új ház alapjába tojást fa­laznak be, hogy gazdagsá- I got és békét hozzon a ház­ra. J A tojás örök kihívás a j matematikusok számára. I Ma sem tudják pontosan ( meghatározni térfogatát és ; felületének nagyságát, kénytelenek, ha fogcsikor­gatva is, hozzávetőleges számításokkal megeléged­ni. Rajtuk nem segít Ko­lumbusz módszere: tojás problémáját, nevezetesen azt, hogyan lehetne egy to­jást a hegyes végén felállí­tani. Kolumbusz úgy ol­dotta meg, hogy odaütötte a tojást az asztalhoz, s az megállt a héján keletkezett bemélyedésen. ' íme, így oldja meg gondjait a lettek embere. Ellentétét, azt, aki főképp a kis szürke agy­sejtjeinek tevékenységéből él az Egyesült Államokban tojásfejűnek nevezik •— s ez a neve a Fehér Ház iro­dáit megtöltő buzgó fia­talembereknek is. A tojás különböző re­kordok főszereplője is. Ja­mes Lindop, egy brit „sportember” például 1973- ban 13 nyers tojást nyelt le 3,8 másodperc alatt. Vas­gyomra lehetett az ameri­kai Douglas Burchnek, aki 1976-ban 32 lágytojást ke­belezett be 130 másodperc alatt. „Csúcstartó” a maga nemében Otto von Bis­marck, a nagyhatalmú kan­cellár is, aki nap mint nap tucatnyi tükörtojást fo­gyasztott el reggelire — ez tápértékben megfelel másfél kiló színhúsnak. S ütve, keményre főz­ve vagy lágyan — egy tojás tápértéke 85 kilókalória, azaz 355 kilójoule. A legkoleszte- rindúsabb élelmiszerek kö­zé tartozik, így hát jól teszünk, ha gondosan meg­számoljuk a húsvéti tojáso­kat is. Akinek pedig meg­fekszi a gyomrát a húsvéti sonka, hajtson fel egy tojás­grogot. Receptje: három tojás sárgáját habarjuk össze cukorral, tegyünk hozzá három pohár rumot és konyakot vegyesen, nem túl sok forró vizet, és az egészet fűszerezzük meg némi reszelt szerecsendió­val. Nincs gyógyereje ugyan, de segíti elviselni a túl bőséges étkezés okozta megpróbáltatásokat. Ejtőernyős filmszínésznő Amikor Alekszandra Ja- kovlevának felajánlották az „Ejtőernyősök” című film fő­szerepét, a rendező nem is feltételezte, hogy a színésznő akár egyetlenegy ugrásra is rászánja magát. De az „Ejtő­ernyősök” forgatásán, a gyö­nyörű, magas, 28 éves nő, két gyermek édesanyja azt köve­telte, hogy tanítsák meg ug­rani. Jakovleva majdnem egy évig tréningezett a Szovjet­unió ejtőernyős akrobata vá­logatottjával. Grigorij Szu- rapho abszolút világbajnok oktatta, s az ő vezetésével Szépség és bátorság: Alek­szandra Jakovleva „civilben”. próbálta ki Jakovleva a leg­újabb típusú sportejtőernyő­ket és hajtott végre 110 ug­rást. A filmcsillag annyira meg­szerette az ejtőernyős sportot, hogy beiratkozott a filmmű­vészeti főiskola rendező sza­kára. Mindezt azért tette, hogy saját filmet forgasson azokról az emberekről, akik elkötelezték magukat e sport­ágnak. Illatos Mostanában gyakoriak, az illatos hírek. Olvashatunk a kölnivízforgalom felfutásá­ról, import különlegességek­ről, az álmukban is verse­ket motyogó locsolkodókat lépten-nyomon megállító al­kalmi utcai kölniárusokról és engedményes rózsavízvá­sárról. (Utóbbiról természe­tesen az ünnep után.) A téma ezúttal rokon. Il­latos divatról tudósít, mely elsősorban az általános is­kolások között hódít. Stílu­sosan nyuszi alakban árusí­tott illatozó radírgumival kezdődött. A diákoknak elég egy szippantás, és már nem olyan elviselhetetlenül kelle­metlen a matematika, fizi­ka (a sor tetszés szerint foly­tatható) óra. Az emberi ta­lálékonyságról tudjuk, amit illik. A butikokból hamaro­san elidult hódító útjára az illatozó toll. A papíron nyomot hagyó festékbe ke­vertek rózsakertekre emlé­keztető illóanyagot, és egy csapásra kellemes időtöltéssé változott az addig izzasztó, fárasztó dolgozatírás. Várom a folytatást. Tu­dom, a kereskedői bizonyta­lanság nem tart soká. Ta­lán hamarosan piacra ke­rülnek az átitatott füzetek, melyekből bármilyen egy­szerű írószerszám érintésé­re felszabadulnak az illatok. Elképzelhetőnek tartom, hogy az iskolai bizonyítványokba a kitűnő, jó, közepes átlagot és az elégtelent jellegzetes illatokkal jegyzik be a ta­nárok. A hazaérkező apák­nak elég egy mély lélegzet az otthon levegőjéből, és időfecsérlő kérdezősködés, faggatózás helyett rögtön le­csatolhatják a nadrágszí­jat... (r) — Aprill» bolondja... Reszelőzsírért lohol az inas Történőim! lővátétolok Három városunk. izgatottsá­gára emlékszem hirtelen. Az izgalomba kíváncsiság is, ta­nácstalanság is vegyült: higy- gyeinek-e a hímek vagy sem. Pécsett helyből felszálló repü­lőgéppel akarták forradalmasí­tani a légiközlekedést, mégpe­dig a Pécs—Budapest közötti személyszállító járatok (újra)- indításával. Nyíregyházán meg­kezdődtek a metróépítés mun­kálatai, s az is tudnivaló volt, hogy a szabolcsi megyeszék­hely földalattijának a végállo­mása Sóstó lesz. A harmadik esetnek magam is kaján szem­tanúja voltam: a debreceni Merkur telephely előtt vastag pénztárcáiú kuncsaftokat állí­tott sorba a hír, hogy április elsejétől, nem is olyan drágán, készpénzért lehet Toyota már­kájú személygépkocsikat vá­sárolni. Ha jobban megerőltetném az emlékezetemet, talán az is eszembe jutna, hol tétetett ló­vá a tömegestül összecsődített „nagyérdemű” a Macskák in­gyenes bemutatójának hírével, melyik kisváros főterén várta a fiatalok több száz fős tábo­ra a lemezeit dedikáló Abba együttest . . . Mondanom sem kell, hogy a pécsi repülőgép- járat nem Indult el, Krúdy vá­rosában sem építettek metrót, Debrecenben sem árult a Mer­kur japán autókat, mint ahogy elmaradt a musical előadása és az Abba együttes fellépése is. Mindez azon a napon történt, amikor csalafinta mesterek ko­moly ábrázattal reszelőzsírért, nikkelezett szemmértékért, égetlen hamuért vagy mágne­ses függőért szalasztják az inast, hogy aztán jót derülje­nek a rászedett tanonc felsülé­sén. Április elsején ki-ki vérmér­séklete szerint ötletmestere vagy szenvedő alanya a fogy­hatatlan tréfacsináló kedvnek, az ismert vagy merészen új rá- szedéseknek. Diákcsínyektől felnőttesen komoly látszató rá- szedéseken át a sajtó által is szentesített lóvátevésekig gaz­dag tárháza deríthető fel az agyafúrt bolondozásoknak. Hi­szen már a rómaiak is szeret­tek lóvá tenni mindenkit ezen a napon, amely a szájhagyo­mány szerint Júdás születés­napja, illetve az a nap, amikor Lucifer a pokolba jutott. A néprajzkutatók a németországi Augsburgot tartják a szokás származási helyének, ahol 1530. április 'elsején pénzreformnak kellett volna életbe lépnie. A spekulánsok jó előre dörzsöl­ték tenyerüket a biusás haszon reményében, aztán megtudhat­ták, milyen a rászedettség ér­zése, mert a pénzreform — és vele együtt a pénzváltásból re­mélhető haszon — végül is elmaradt. Alig háromszáz évvel az áp­rilisi szokásra utaló első írá­sos feljegyzés után a sajtó is bekapcsolódott az erre az al­kalomra kiagyalt hírlapi ka­csáival az intézményesített össznépi lóvátételekbe (s a próba olyan frenetikus hatást váltott ki, hogy azóta nemcsak április 1-én bukkanhatunk ka­csákra a lapok hasábjain). A szeszélyes hónap hírlapi ka­csáit hajdanában az első olda­lakon tálalták. 1908-ban Ber­linben vízről felszálló repülő­géppel harsogott egy szalag­cím, két évtizeddel később autóba szerelhető rádióról szólt az április elsejei hír, míg a századforduló amerikai sajtó­jában Edison nevével éltek vissza az újdonászok. A szén­pormikrofon, a hengeres fo­nográf és a szénszálas izzó­lámpa feltalálójára „ráfog­ták”, hogy feltalálta a vizet borrá változtató szerkezetet. A történelem iróniája, hogy a találomra kiszemelt három esetből az előbbi kettő azóta megvalósult. Tulajdonképpen nem is rossz arány, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy az Edisonnak tulajdonított ötlet­nek is akadtak azóta követői. Csak a technológiát nem tud­ták tökéletesen elsajátítani: ahhoz, hogy a víz borrá vál­tozzon, megtévesztésül még némi borra is szükségük van . . . Juhani Nagy János Ritka jubileumot ünnepelt a grúziai Heti faluban Mev- lud Davitadze: most töltötte be 125. évét. Elsőként 90 éves fia, Oszmán Davitadze gra­tulált neki. A 120 gyerekből, unokából, dédunokából álló nagycsalád tagjai, akik között szőlő- és narancstermesztők, földmű­vesek és állattenyésztők, or­vosok, pedagógusok, mérnö­kök is vannak, a Szovjetunió különböző városaiban dolgoz­nak. — Davitadze egyike a köz­társaság 907 hosszú életű la­kosának, akik már átlépték a 100. év határát — mondta I. Dalakisvili professzor, a hosz- szú életűek életmódjával fog­lalkozó csoport elnöke. Érdekes hírt közölt szer­kesztőségünkkel Pintér Mik­lós, a népfront nyíregyházi városi bizottságának titkára. A nyíregyházi városi nép­frontértekezleten dr. Fazekas Árpád főorvos, az értekezlet egyik küldötte javasolta a nagyecsedi vár régészeti fel­tárását, illetve annak társa­dalmi segítését. A javaslat alapján március 27-én a népfront égisze alatt munkabizottság alakult, amely szakemberek részvéte­lével kidolgozta a több lép­csős feltárás előkészítését. Mi indokolja az ecsedi vár feltárását, a még szunnyadó értékek felkutatását és meg­mentését? A korabeli fel­jegyzések szerint — Berey József nagyecsedi református lelkész feldolgozása alapján — a vár Nagyecsed történe­tében fontos szerepet ját­szott. Fő erőssége a láp volt, amely körülvette a várat. Ró­bert Károlytól a Báthori csa­lád kapott engedélyt a vár építésére, amelynek időpont­ját ma még nem tudják pon­tosan, egyesek 1325-re teszik, mások tíz évvel későbbre. Száz év múlva, 1423-ban és 1425-ben találták a kutatók az első feljegyzést az ecsedi várról: 1492-ben Báthori András nagy költséggel meg­erősítette és „messze terjedő pincékkel bővítette” a várat. Az 1615-ös évekből és ké­sőbbről már megtalálható a levéltárakban a vár leírása, rajza is. A vár magvát ezek szerint egy négyszárnyú, egyemeletes épület — a belső vár — ké­pezte. Három kapu zárta el a közlekedést a vár bejáratá­nál, az egyik felvonó csigá­val működött. A belső várban ilyen szobák, illetve termek voltak: Ebédlő palota, Urunk háza, Asszonyunk háza, Le­ányasszonyok háza, öregasz- szonyok háza, Alsó leány- asszonyok háza, Sütő ház, Szegeletes palota, Középső palota, Szegletes boltos ház. A leírások szerint a belső vár összes szobáinak száma, a bejárati tömlöccel és szenelő- hellyel együtt 24 volt, a föld­szinten és az emeleten. Azt is megtudjuk a vár tör­ténetét feldolgozó forrásmun­kából, hogy a várromok kör­nyékét a képzelet boszorká­nyokkal is benépesítette. „A várdomb babonás félelem tár­gya lett és Szentgyörgy éj­szakáján a helyiek lesték az elrejtett kincsekből fellobba­nó lángot...” A későbbi években számos kőgolyót és ágyúdarabot és más tárgyakat találtak az itt lakó emberek. A vármegyei út építésekor 27 emberi csont­váz is előkerült. Később vá­sártér lett a várdomb kör­nyéke, s egy árkoláskor ta­láltak egy 63 kilós ágyúdara­bot is a Báthoriak címeré­vel. Ki tudja, mit rejt még a föld? Ezekre derülhet fény a következő években egy tár­sadalmi kezdeményezés alap­ján. Páll Géza r Úszómedence kerekeken Szokatlan rendelés érke­zett a voronyezsi Thälmann vagonjavító üzemhez. Egy öt vagonból álló hűtőszekrényt kellett sürgősen mozgó állat­kertié átalakítani. Erre a „komfortra” a világ­hírű Durov állatcirkusz kül­földi turnéra induló „művé­szeinek” volt szükségük. A feladat komoly gondot jelen­tett, hiszen hasonló bonyo­lultságú átalakítást korábban sehol sem végeztek a vilá­gon. Ennek ellenére a gyár kollektívája nagy lelkesedés­sel kezdte meg a munkát, hi­szen voronyezsi születésű volt A. Durov, az első orosz cirkuszi bohóc is. Időközben már elkészültek a vagonok átadásával. Az egyik vagonban még meden­ce is épült az oroszlánfóka számára, egy másikban uta­zik majd a legnagyobb testű utas, az elefánt. 1 *111 J HALLGASSUNK CT IU11! NÉZZÜNK MEG M 1 JliypMTrWTf 1986. április 1., kedd KOSSUTH RADIO 8,20: Társalgó. — 9,44: Ének­lő ifjúság. — 10,05: Diákfél­óra. — 10,35: Dallal üzen Ázsia. — 10,52: Arturo Tosca­nini vezényel. — 11,40: Isten egyetlen igazi pénze. Elbeszé­lés. IX/1. — 12,30: Ki nyer ma? — 12,45: A férj kopogtat. Dal­játék. — 13,30: Kóruspódium. — 14,10: Magyarán szólva. — 14,25: Orvosi tanácsok — a he­lyes légzésről. — 14,30: Dzsesszmelódiák. — 15,00: Arc­képek a német irodalomból. — 15,18: Tudós és diplomata — Sík Endre. — 16,05: Hallgató­zó. — 17,00: Magyarok a VE- GA-ban. — 17,30: Beszélni ne­héz. — 17,45: A Szabó család. — 19,15: Gondolat. — 20,00: Hangportrék. —« 21,04: Szebe- nyi János fuvolázik. — 21,30: beszélgetés az árpolitikáról. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: A hét zeneműve. — 22,42: „Rögeszméim”. — 22,52: Bee­thoven: IX. szimfónia. — 0,10: Himnusz. — 0,15—4,20: Éjfél után. PETŐFI RÁDIÓ 8,08: Slégermúzeum. — 8,50: Délelőtti torna. — 9,05: Nap­közben. — 12,10: Áprilisi tré­fa. — 12,30: Nóták. — 13,05: Popzene sztereóban. — 14,00: Viselkedjünk! — 15,05: Maros Éva hárfázik. — 15,20: Könyv­ről könyvért. — 15,30: Csúcs­forgalom. — 17,30: Tini-tonik. — 18,30: Talpalávaló. — 19,05: Csak fiataloknak! — 20,00: Né­pi zene. — 20,30: Kottafejek indigó alatt... — 21,05: Blaha Lujza naplója. XII/ll. — 21,31: Népdalkörök pódiuma. —21,56: Zeneközeiben a hallgató. — 0,15—4,20: Éjfél után. 3. MŰSOR 9,08: Zenekari muzsika. — 10,41: Humorimpex. — 11,51: Operaáriák. — 12,30: Kovács Lóránt fuvolafelvételeiből. — 13,05: Külpolitikai arcképcsar­nok. — 13,20: Zenekari muzsi­ka. — 14,18: Szokolay-művek. — 15,00: Népdalfeldolgozások. — 15,25: Zenei tükör. — 16,00: Vígopera-felvételek. — 16,55: A zeneirodalom remekműveiből. — 18,30: Na maternjem jeziku. — 19,05: In der Muttersprache. — 19,35: Madárénekek Algériá­ból. — 19,40: A szólótól a ka­marazenekarig. XVI/12. — Kb. 21,20: Dzsesszfelvételek. — 21,42: Szerbusz. Hangjáték. — 22,45: Zenei panoráma. NYÍREGYHÁZI RADIO 17,00: Hírek. — 17,05: A P. Box együttes felvételeiből. — 17,20: Tiszántúli kaleidoszkóp. (A tartalomból: Egészségünk. Dr. Dicső Ferenc előadása a gyermekkori szívbetegségről — öt éve kísérlet! (Antal István) — Innen már csak egy lépés (Pálfi Balázs) — A vastagabb boríték ára (Haskó József) — 18,00—18,30: Észak-tiszántúU krónika. Lapszemle. Műsorelő­zetes. (A nap szerkesztője: An­tal István.) MAGYAR TV 8,55: Tévétorna. — 9,00: Is­kolatévé. Kémia (7. oszt.). — 9,30: Környezetismeret (3. oszt.). — 9,55: Kristóf, a ma­gánzó. Tévéjáték. — 11,20: Kép­újság. — 15,45: Iskolatévé. — 15,55: Állatmesék. — 16,25: Hí­rek. — 16,30: Három nap té­véműsora. — 16,35: Kíváncsi kamera. Amerikai film. — 17,05: Képújság. — 17,10: Tege­zendő. — 18,05: Diagnózis. — 18,25: Reklám. — 18,30: Iparvi­lág. — 18,50: Ministúdió ’86.— 18,55: Reklám. — 19,10: Tévé- torna. — 19,15: Esti mese. — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: A pármai kolostor. VI/5. — 21,00: Stúdió ’86. — 22,00: Rekviem egy hídért. — 22,40: Tv-bíradó 3. — 22,50: Himnusz. 2. MŰSOR 17,35: Tv-Basic tanfolyam.— XVI/13. — 18,05: Autó-motor­sport. — 18,25: Képújság. — 18,30: Körzeti adások. — 19,35: J. S. Bach: 3. G-dúr branden­burgi verseny. — 19,50: Vörös szén. Román klsfilm. — 20,00: Gondolkodó. — 20,40: Barango­lás a természetben. — 21,00: Tv-híradó 2. — 21,20: Reklám. — 21,25: Nincsen hulla Lilly nélkül. Tévéfilm. — 23,05: Kép­újság. SZOVJET TV 12,30: Hírek. — 12,45: Doku­mentumfilm. — 14,00: Találko­zás V. M. Smakinnal. 14,40: Hí­rek. 14,45: Népi hangszerek. — 15,15: Dokumentumfilm. — 16,15: Élet és tudomány. — 16,45: Világhíradó. — 17,00: Rajzfilmek. — 17,30: A nevetés körül. — 1§,00: Híradó. — 19,40: Koncert. — 21,10: Világhíradó. — 21,30: Rajzfilm. 21,40: Nap­lopó. — 23,15: Filmkoncert. SZLOVÁK TV 16,15: Hírek. — 16,20: Iskola- tévé. — 16,40: Kisfilm. — 17,20: Sportrevü. — 17,50: Kelet-szlo­vákiai magazin. — 18,15: A rendőrség nyomoz. — 18,20: Es­ti mese. — 18,30: Tudományos és műszaki magazin. — 19,10: Gazdasági jegyzetek. — 19,20: Időjárásjelentés. — 19,30: Tv­híradó. — 20,00: Áldozat nél­kül nem megy! Skót film. — 20,55: Munka nélkül. — 21,35: A nemzeti bizottságok munká­járól. — 22,05: Kamarahang­verseny. — 22,50: Hírek. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: TE MÄR NAGY KIS FID VAGY. A HÁZIBULI FOLYTATÓDIK. Béke mozi: de.: FEHÉR LÓ­TUSZ. du.: HAMLET I—II. Móricz mozi: ÜZENET AZ ŰRBŐL. ■ MBGvn esvAioai r^jMOmfloe« KflWHiT 1., kedd, 19,00 óra: Bástya- sétány 77. Jászai. BflIBflIIflIBflIBBflailBIBflflIIflIBflBlIflBiaflIIflflBBflBflaiflflaaaflIBaCiai gj^ÉRBEKES flBBfliaRBBfliiiBflflBiBiiiBBiBiBBBiiBBBBiBiBiBBiBiiBBBiiBiiBflBifl 125 éves Több lépcsős feltárást terveznek Feltárul-e az ecsedi vár titka?

Next

/
Thumbnails
Contents