Kelet-Magyarország, 1986. április (43. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-26 / 98. szám
Fekete Zsuzsa: Együtt című Habik Csaba: Bridzs sorozatából Wéber Lajos: Zuhanórepülés tlrbán Tamás: Kisiklott sorsok sorozatából Az elmúlt év legjobb sajtófotóiból rendezett kiállítást a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum. Reprodukcióink a tárlat anyagából mutatnak be néhányat. Manek Attila: A tarlón Határőr-história Az alapító őrsparanesnok A világosi fegyverletételkor Csík és Háromszék nem adta meg magát, tovább harcoltak a két megye határán. Puskás Samuel dédnagyapját. Székeli) Lajos huszár századost szintén a küzdők között találjuk. A dédunoka egy évszázaddal később, 1945 márciusában egy határvadász őrs megalapítója és őrsparancsnoka lett. Puskás Sámuel 1906. április 18-án Csíkszépvizen született. Az elemi iskola és a gimnázium után eLvégzi a tanítóképzőt. Mint fiatal tanító, a helyi iskolában tanít, magyar és román nyelven. 1941-ben Tyúkodra helyezik. 1942-ben behívják katonai szolgálatra, mint karpaszományos elvégzi a tiszti lantot yamot és tartalékos alhadnagyként szerel le, s tovább tanít Tyúkodon. Ismét behívót kap és csak 1944 novemberében térhet haza családjához. 1945. március 13-án hajnalban gyalog indul Tyúkodról Fehérgyarmatra, hogy katonai szolgálatra jelentkezzen, Fehérgyarmaton Lánya Vidor hadnagynál, a 23. hajtárportyá- zó század parancsnokánál. Beosztása a 23, 2-es számú őrs parancsnoki posztjára szólt, amely az Ura és Csengerújfa- lu közötti terébesi uradalomban volt. Az őrs átvétele köny- nyen ment, mert a három üres szobán kívül semmi az égvilágon nem volt benne. Se ruha, se lábbeli, se felszerelés, de még pénz sem. Az állomány civil ruhában vonult be az őrsre. Egy törzsőrmester a régi, durva fegyelmet akarta tovább is, de Puskás tartalékos alhadnagy azt mondta, amíg a katonának ruhát, lábbelit és főleg ennivalót nem tud adni, addig csak halkan a parancsszóval. Első lépésként a legszükségesebb bútordarabokat szerezték be. asztalt, székeket, szekrényeket és írószereket. A községházáról, az iskolából és a község lakosságától kértek kölcsön. Fegyver- és ruhabeszerzésre járőröket küldött ki a szomszéd községekbe, ahol civilektől összeszedték a katonaszökevények és német katonák által eldobált fegyvereket, ruházatot és egyéb kincstári dolPuskás Sándor nyugdíjas tanító, az alapító határőrparancsnok. gokat. így legalább a szolgálattevők egyenruhát viseltek, bár azok is nagyon kopottak voltak, de már fegyverrel látták el a határőrizeti szolgálatot. Megindult a határon a íe- ketézés, a só és a gabona cseréje, az állatvásár, az embercsempészet, s a lemaradt német katonák civilben igyekeztek át a határon Bécs felé. .. Puskás Sámuel tartalékos alhadnagy önkéntesként 1945 márciusától augusztusig a 23. határportyázó század 2. őrsének alapító parancsnokaként teljesített szolgálatot. Leszerelése után Tyúkodon az általános iskolában újra elfoglalta a katedrát tanítóigazgatóként. Az 1945-ös helytállása elis- meréseként megkapta a jubileumi emlékérem kitüntetést. A nyírbátori határőrkerület megalakulása 40. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségen Tóth Imre vezérőrnagy, a BM Határőrség országos parancsnoka Kiváló Határőr jelvénnyel tüntette ki. Fekete Lajos ny-ugállományú alezredes Utassy József: Rigóhívogató Gyere, te kis néma madár: feketerigó! Hagyd ott, olyan vén a halár, ránézni se jó! Gyere, hallgatag testvérem, diktátor a tél! Hallgassunk együtt kevélyen, súgva, mint a szél. Ne borzongasd a bokrokat, gyere, gyere már, bajtársam a sorsban: költő fekete madár. Á Icisember-s 90 éve született M< „Amikor bejelentettem apámnak, hogy színipályára szeretnék menni, azt mondta: Gondold meg fiam, a színész nem ember. Egész életemben neki szerettem volna válaszolni. Megpróbáltam olyan színész lenni, aki ember is.” Ez volt Makláry Zoltán ars poeticája: színész és ember lenni. Mindkét elhatározásához haláláig hű maradt. 1896. április 16-án született. 18 évesen iratkozott be Rákosi Szidi híres színiiskolájába, s rövidesen már néhány mondatos szerepet kapott a Magyar Színházban. Ám közbeszólt a háború, frontszolgálatra hívták, s csaknem négy évet töltött Olaszországban hadifogolyként. Hazatérése után a Magyar Színház szerződtette 1920 tavaszán. Beöthy László, a mindenható színidirektor, az Uniotröszt igazgatója, nemcsak a színházhoz értett, jó szemmel fedezte fel a tehetségeket is: öt színházában játszatta estéről estére a fiatal színészt, ha csak villanásnyi szerepekben is. (Az már a pályakezdő Makláryról kiderült, hogy mestere a cizellált szerepmi matúráknak, valóságos kisember-specialista.) Játszott Niccodemi Tökmag című vígjátékéban (Kosztolányi Dezső szerint: „Makláry, a pincér alakítója, remek tálján figura, valósággal expresszionista hatású.’) A Hamlet ben ő a második sírásó, a Szentiván- éji álomban Zuboly, a takács, a Csongor és Tündében a Kalmár, a Lear királyban Kent. A 20-as évek második felétől újabb fejezet kezdődött pályafutásában: a Vígszínház tagja lett. „Bárdos Artur tiz órakor bejelentette, hogy megbukott, engem fél tizenegykor szerződtetett a Vígszínház” — mesélte később. A Víg vezető epizodistájá- nak lenni Peti Sándor, Mály Gerő, Gárdonyi Lajos mellett — rangot jelentett. Csaknem tíz évig volt a lipótvárosi színház tagja, számos szerepet eljátszott. mígnem 1935-ben elérkezett pályájának harmadik sorsdöntő fordulója. Ez dr. Németh Antal nevéhez fűződött, akit ebben az esztendőben neveztek ki a Nemzeti Színház igazgatójának. „Az évtized derekán, 1935-ben követ- ' kezik be a Vígszínház együttesének legnagyobb megrázkódtatása — olvashatjuk a Vígszínház története című könyvben. — A Nemzeti Színház új igazgatója, Németh Antal robbantja fel a megbonthatatlan- nak vélt társulatot.” Egyik napról a másikra, „puccsszerűen” átszerződtette Makay Margitot, Dajkát, Tőkés Annát, Somlay Artúrt, Makláry Zoltánt és másokat. Makláry Zoltán 1935-től nyugdíjba meneteléig volt a Nemzeti tagja, s pályafutása 1945-től teljesedett ki. Gellért Endre főszerepet bízott rá: a Ványa bácsit alakította, feledhetetlenül; játszott Osztrovsz- kijt, bortól rezes orrú, recsegő Szombati galéria Csorba Győző: Megint tavasz Megint tavasz. Nem lúd meghalni többé: a kell. a kell — csábiló mezbe bújva, a kell. a kell — a törvény masinája, azt. hallom én kattogni újra s újra. Mandula-, kajszi-, meggyvirág s a fűben ibolya-foltocskák. Holnaputánra hervadás, majd gyümölcs (ha jól megy), aztán megint az ősz s a tél kálváriája. Szabály, ismétlődés, nagyon meguntam. S ki örvendeztem a (örvénynek egykor, ma fázom (öle. s félek: azt szeretném, ha kizökkenne a rend a szokottból. Akkor még. akkor még (alán. De lelkem (poros hasonlat) elfáradt madár már, s ha villám vág is mellette a fába, csak odanéz, bólint, s tovább se száll már. Reich Károly: Pihenő (Az ibrányi képtár gyűjteményéből) Makláry a hangú Doolittle-t Sh maiionjában. A magyar filmgyárt legtöbbet foglalkoztatc sze volt: bölcs és dei apó a Feltámadott a ben. s talán legemléke alakítását nyújtotta az lók földje öreg kintorn 150 filmben játszott, : ta a Kossuth-díjat, az és a kiváló művész örült a kitüntetések-i egész életében irtózott ünneplésektől, valósó bujdosott az önmutoga den formája és alkaín színészetet csak „po. dásként” említette, s megkérdezték tőle, n vagy mesterség-e, ami nész csinál, így választ vészét — megélni bele — Nem vagyok szé se! — vágta a félic újdonsült hölgyismen mébe Potentát Béla, nem értett költő — n vérmes ifjú hölgy pofi és megkarmolta öt. (I kinyilatkoztatását az kiüthetjük féligaz mert ő maga eleddig tott olyan snájdig fi bért, akivel a küllev vesen lecserélte volna — Tele i'agyok gon és külsérelmi nyomm valami csavargó egy . len nemi erőszak k után — roskadt imíg\ gába a kikosarazás, vi az elfogyasztott bor h a költő. A koszlott h asztal mellett átélt s kudarc, a gyors, de sik próbálkozás inkább horzsolta meg hősünh gendö ok volt tehát, h beit ápolandó újból a után nyúljon. Bízvást modhatott a borhoz, az olyan ecetes volt, h valóan lehetett vele kezelni. — Ezek a mai ne addig szeretik a férfix annak gyorsabban sza a keze, mint a harisn — gondolta az őszülő tékú mester, és nem volna megnyalni az hirtelen úgy átjárta 1 ízét a keserűség. — persze minden férfi ú akár a rúdelem: lerne hát hol állok én még Én még lehetek a szét mes szerelem bajnok adásul az emelkedett s ormainak magassága „Oh, a Te köpeted nt héjtöréskor a lövelö m idézte biztatásképp eg zeit hölgynek írt halht sorait. Potentát Béla bár életében jobban fi mint helyesen írt. mi költöségig vitte, ö m. is — akár a legnagyob szenvedélyesen töreks végérvényességre — k sen ha a felesége utál vezményes vasúti iga nyáról van szó. Életén poeticáját — hiszen eggyé vált művészeté így fogalmazta meg: „ tő és a kardnyelö szó. sonló, hol penge van i hol meg női nyelv.” Kü Sajtófotó ‘85 r KU HÉTViei MELLÉKLET
