Kelet-Magyarország, 1986. április (43. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-26 / 98. szám

Fekete Zsuzsa: Együtt című Habik Csaba: Bridzs sorozatából Wéber Lajos: Zuhanórepülés tlrbán Tamás: Kisiklott sorsok sorozatából Az elmúlt év legjobb sajtófotóiból rendezett kiállítást a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum. Reprodukcióink a tár­lat anyagából mutatnak be néhányat. Manek Attila: A tarlón Határőr-história Az alapító őrsparanesnok A világosi fegyverletételkor Csík és Háromszék nem adta meg magát, tovább harcoltak a két megye határán. Puskás Samuel dédnagyapját. Székeli) Lajos huszár századost szintén a küzdők között találjuk. A dédunoka egy évszázaddal ké­sőbb, 1945 márciusában egy ha­tárvadász őrs megalapítója és őrsparancsnoka lett. Puskás Sámuel 1906. április 18-án Csíkszépvizen született. Az elemi iskola és a gimnázi­um után eLvégzi a tanítókép­zőt. Mint fiatal tanító, a helyi iskolában tanít, magyar és ro­mán nyelven. 1941-ben Tyú­kodra helyezik. 1942-ben be­hívják katonai szolgálatra, mint karpaszományos elvégzi a tiszti lantot yamot és tartalé­kos alhadnagyként szerel le, s tovább tanít Tyúkodon. Ismét behívót kap és csak 1944 no­vemberében térhet haza csa­ládjához. 1945. március 13-án hajnal­ban gyalog indul Tyúkodról Fehérgyarmatra, hogy katonai szolgálatra jelentkezzen, Fe­hérgyarmaton Lánya Vidor hadnagynál, a 23. hajtárportyá- zó század parancsnokánál. Be­osztása a 23, 2-es számú őrs parancsnoki posztjára szólt, amely az Ura és Csengerújfa- lu közötti terébesi uradalom­ban volt. Az őrs átvétele köny- nyen ment, mert a három üres szobán kívül semmi az égvilá­gon nem volt benne. Se ruha, se lábbeli, se felszerelés, de még pénz sem. Az állomány civil ruhában vonult be az őrsre. Egy törzsőrmester a ré­gi, durva fegyelmet akarta to­vább is, de Puskás tartalékos alhadnagy azt mondta, amíg a katonának ruhát, lábbelit és főleg ennivalót nem tud adni, addig csak halkan a parancs­szóval. Első lépésként a legszüksé­gesebb bútordarabokat szerez­ték be. asztalt, székeket, szek­rényeket és írószereket. A köz­ségházáról, az iskolából és a község lakosságától kértek köl­csön. Fegyver- és ruhabeszerzésre járőröket küldött ki a szom­széd községekbe, ahol civilek­től összeszedték a katonaszö­kevények és német katonák által eldobált fegyvereket, ru­házatot és egyéb kincstári dol­Puskás Sándor nyugdíjas ta­nító, az alapító határőrpa­rancsnok. gokat. így legalább a szolgá­lattevők egyenruhát viseltek, bár azok is nagyon kopottak voltak, de már fegyverrel lát­ták el a határőrizeti szolgála­tot. Megindult a határon a íe- ketézés, a só és a gabona cse­réje, az állatvásár, az ember­csempészet, s a lemaradt né­met katonák civilben igyekez­tek át a határon Bécs felé. .. Puskás Sámuel tartalékos alhadnagy önkéntesként 1945 márciusától augusztusig a 23. határportyázó század 2. őrsé­nek alapító parancsnokaként teljesített szolgálatot. Leszere­lése után Tyúkodon az általá­nos iskolában újra elfoglalta a katedrát tanítóigazgatóként. Az 1945-ös helytállása elis- meréseként megkapta a jubi­leumi emlékérem kitüntetést. A nyírbátori határőrkerület megalakulása 40. évfordulója alkalmából megrendezett ün­nepségen Tóth Imre vezérőr­nagy, a BM Határőrség orszá­gos parancsnoka Kiváló Ha­tárőr jelvénnyel tüntette ki. Fekete Lajos ny-ugállományú alezredes Utassy József: Rigóhívogató Gyere, te kis néma madár: feketerigó! Hagyd ott, olyan vén a halár, ránézni se jó! Gyere, hallgatag testvérem, diktátor a tél! Hallgassunk együtt kevélyen, súgva, mint a szél. Ne borzongasd a bokrokat, gyere, gyere már, bajtársam a sorsban: költő fekete madár. Á Icisember-s 90 éve született M< „Amikor bejelentettem apámnak, hogy színipályára szeretnék menni, azt mondta: Gondold meg fiam, a színész nem ember. Egész életemben neki szerettem volna válaszol­ni. Megpróbáltam olyan szí­nész lenni, aki ember is.” Ez volt Makláry Zoltán ars poeticája: színész és ember lenni. Mindkét elhatározásá­hoz haláláig hű maradt. 1896. április 16-án született. 18 évesen iratkozott be Ráko­si Szidi híres színiiskolájába, s rövidesen már néhány monda­tos szerepet kapott a Magyar Színházban. Ám közbeszólt a háború, frontszolgálatra hív­ták, s csaknem négy évet töl­tött Olaszországban hadifo­golyként. Hazatérése után a Magyar Színház szerződtette 1920 tavaszán. Beöthy László, a mindenható színidirektor, az Uniotröszt igazgatója, nemcsak a színház­hoz értett, jó szemmel fedezte fel a tehetségeket is: öt szín­házában játszatta estéről esté­re a fiatal színészt, ha csak villanásnyi szerepekben is. (Az már a pályakezdő Makláryról kiderült, hogy mestere a cizel­lált szerepmi matúráknak, va­lóságos kisember-specialista.) Játszott Niccodemi Tökmag című vígjátékéban (Kosztolá­nyi Dezső szerint: „Makláry, a pincér alakítója, remek tálján figura, valósággal expresszio­nista hatású.’) A Hamlet ben ő a második sírásó, a Szentiván- éji álomban Zuboly, a takács, a Csongor és Tündében a Kal­már, a Lear királyban Kent. A 20-as évek második felé­től újabb fejezet kezdődött pá­lyafutásában: a Vígszínház tagja lett. „Bárdos Artur tiz órakor bejelentette, hogy meg­bukott, engem fél tizenegykor szerződtetett a Vígszínház” — mesélte később. A Víg vezető epizodistájá- nak lenni Peti Sándor, Mály Gerő, Gárdonyi Lajos mellett — rangot jelentett. Csaknem tíz évig volt a lipótvárosi szín­ház tagja, számos szerepet el­játszott. mígnem 1935-ben el­érkezett pályájának harmadik sorsdöntő fordulója. Ez dr. Németh Antal nevéhez fűző­dött, akit ebben az esztendő­ben neveztek ki a Nemzeti Színház igazgatójának. „Az év­tized derekán, 1935-ben követ- ' kezik be a Vígszínház együtte­sének legnagyobb megrázkód­tatása — olvashatjuk a Víg­színház története című könyv­ben. — A Nemzeti Színház új igazgatója, Németh Antal rob­bantja fel a megbonthatatlan- nak vélt társulatot.” Egyik napról a másikra, „puccssze­rűen” átszerződtette Makay Margitot, Dajkát, Tőkés An­nát, Somlay Artúrt, Makláry Zoltánt és másokat. Makláry Zoltán 1935-től nyugdíjba meneteléig volt a Nemzeti tagja, s pályafutása 1945-től teljesedett ki. Gellért Endre főszerepet bízott rá: a Ványa bácsit alakította, feled­hetetlenül; játszott Osztrovsz- kijt, bortól rezes orrú, recsegő Szombati galéria Csorba Győző: Megint tavasz Megint tavasz. Nem lúd meghalni többé: a kell. a kell — csábiló mezbe bújva, a kell. a kell — a törvény masinája, azt. hallom én kattogni újra s újra. Mandula-, kajszi-, meggyvirág s a fűben ibolya-foltocskák. Holnaputánra hervadás, majd gyümölcs (ha jól megy), aztán megint az ősz s a tél kálváriája. Szabály, ismétlődés, nagyon meguntam. S ki örvendeztem a (örvénynek egykor, ma fázom (öle. s félek: azt szeretném, ha kizökkenne a rend a szokottból. Akkor még. akkor még (alán. De lelkem (poros hasonlat) elfáradt madár már, s ha villám vág is mellette a fába, csak odanéz, bólint, s tovább se száll már. Reich Károly: Pihenő (Az ibrányi képtár gyűjteményéből) Makláry a hangú Doolittle-t Sh maiionjában. A magyar filmgyárt legtöbbet foglalkoztatc sze volt: bölcs és dei apó a Feltámadott a ben. s talán legemléke alakítását nyújtotta az lók földje öreg kintorn 150 filmben játszott, : ta a Kossuth-díjat, az és a kiváló művész örült a kitüntetések-i egész életében irtózott ünneplésektől, valósó bujdosott az önmutoga den formája és alkaín színészetet csak „po. dásként” említette, s megkérdezték tőle, n vagy mesterség-e, ami nész csinál, így választ vészét — megélni bele — Nem vagyok szé se! — vágta a félic újdonsült hölgyismen mébe Potentát Béla, nem értett költő — n vérmes ifjú hölgy pofi és megkarmolta öt. (I kinyilatkoztatását az kiüthetjük féligaz mert ő maga eleddig tott olyan snájdig fi bért, akivel a küllev vesen lecserélte volna — Tele i'agyok gon és külsérelmi nyomm valami csavargó egy . len nemi erőszak k után — roskadt imíg\ gába a kikosarazás, vi az elfogyasztott bor h a költő. A koszlott h asztal mellett átélt s kudarc, a gyors, de sik próbálkozás inkább horzsolta meg hősünh gendö ok volt tehát, h beit ápolandó újból a után nyúljon. Bízvást modhatott a borhoz, az olyan ecetes volt, h valóan lehetett vele kezelni. — Ezek a mai ne addig szeretik a férfix annak gyorsabban sza a keze, mint a harisn — gondolta az őszülő tékú mester, és nem volna megnyalni az hirtelen úgy átjárta 1 ízét a keserűség. — persze minden férfi ú akár a rúdelem: lerne hát hol állok én még Én még lehetek a szét mes szerelem bajnok adásul az emelkedett s ormainak magassága „Oh, a Te köpeted nt héjtöréskor a lövelö m idézte biztatásképp eg zeit hölgynek írt halht sorait. Potentát Béla bár életében jobban fi mint helyesen írt. mi költöségig vitte, ö m. is — akár a legnagyob szenvedélyesen töreks végérvényességre — k sen ha a felesége utál vezményes vasúti iga nyáról van szó. Életén poeticáját — hiszen eggyé vált művészeté így fogalmazta meg: „ tő és a kardnyelö szó. sonló, hol penge van i hol meg női nyelv.” Kü Sajtófotó ‘85 r KU HÉTViei MELLÉKLET

Next

/
Thumbnails
Contents