Kelet-Magyarország, 1986. április (43. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-24 / 96. szám

4 Kelet-Magyarország 1986. április 24. Támogatjuk a szovjet leszerelési javaslatokat! Berecz János a Szovjetunióban Berecz János, az MSZMP helyettese és Bereczky Gyu- Központi Bizottságának titká- la, a KB alosztályvezetője. A ra az SZKP Központi Bi- búcsúztatásra a Ferihegyi re- zottságának meghívására pülőtéren megjelent Vladlen szerdán a Szovjetunióba uta- Puntusz, a Szovjetunió má­zott. Kíséretében van Ritter gyarországi nagykövetségé- Tibor, a KB osztályvezető- nek követtanácsosa. Észak-Írországban ismét tüntetések voltak az angol—ír megállapodás ellen. A képen: egy kiégett gépkocsi az össze­csapások színhelyén. (Kelet-Magyarország telefotó) Sinowatz Líbia mellett Kommentár Tudatos kihívás Napjainkban, amikor kilo- és megatonnák szerepelnek a híradásokban, amikor robba­nófejek tucatjait említik az interkontinentális rakéták veszélyességének érzékelte­téséül, meglepő, hogy két tengeralattjáró kerül fel a napi hírek élére. Méghozzá két, meglehetősen elörege­dett, némileg elavult hadi­tengerészeti jármű. Most azonban csakugyan ez tör­tént: a világlapok napok óta az Egyesült Államok két Po­seidon típusú, egyenként 16 nukleáris robbanótöltetet hordozó tengeralattjárójá­ról cikkeznek. A magyarázat egyszerű: a két, félig már el­avult harceszköz .megtartása vagy leszerelése ugyanis el­dönti: tartja-e magát Wa­shington a SALT—II szerző­dés mennyiségi korlátozásai­hoz akkor, amikor a közel­jövőben (állítólag már május folyamán) hadrendbe állít egy új, Trident típusú ten­geralattjárót. A Poseidonok léte vagy nemléte így önma­gán jóval túlmutat. Azt jel­zi, mennyiben hajlandó az Egyesült Államok megőrizni a két nagyhatalom között fennálló szerződések maradé­kait. Az előjelek arra utalnak, hogy a Fehér Házban pilla­natnyilag (ha egyelőre még nem is végérvényesen) a SALT rendelkezéseinek be­tartása, vagyis a tengeralatt­járók leszerelése mellett ha­tároznak. „Reagan elnöksége egyik legfontosabb döntése” — jellemezte a korlátozások remélhető tiszteletben tartá­sát Paul Warnke, a leszere­lési kérdések egyik legismer­tebb amerikai szakértője, ér­zékeltetve, hogy a washing­toni vélemény hosszabb tá­von is kihathat a Moszkvá­val folytatandó párbeszéd alakulására. Sajnos, akad jó néhány olyan fejlemény is, ami éppen ellentétes folya­matokra, a két ország közti feszültség tudatos élezésére utal. Ilyen mindenekelőtt a nevadai sivatagban végre­hajtott újabb amerikai nuk­leáris kísérlet. A többször meghosszabbított szovjet mo­ratóriumjavaslat fényében érthető, hogy a mostani atomrobbantás Moszkvában rendkívül negatív visszhan­got keltett. Washington tet­tekkel is bizonyítani akarja, hogy nem hajlandó elfogad­ni a Szovjetunió békekezde­ményezéseit — hangzott a szovjet televízió kommentár­ja. Cinikus kihívásról van szó — tette hozzá a hírma­gyarázó, amely kész tények eié akarja állítani a nemzet­közi közvéleményt. Szegő Gábor Ausztria nem csatlakozik a nyugat-európai közösség elhatározásához és nem szán­dékozik kiutasítani líbiai diplomatákat. A bécsi kor­mány meg van győződve ar­ról, hogy az osztrák főváros repülőterén tavaly december 27-én elkövetett gyilkos me­rénylet hátterében nem Tri­poli áll — jelentette ki szer­dán Strasbourban a 21 tagú Európa Tanács parlamenti közgyűlésében Fred Sino- watz osztrák kancellár. A semleges Ausztria kor- mányfője abból az alkalom­ból szólalt fel a 21 tagú Eu­rópa Tanács parlamenti köz­gyűlésén, hogy országa 30 évvel ezelőtt csatlakozott a szervezethez. Ezután sajtóér­tekezletet tartott. Elmondta, hogy az Egyesült Államok nem osztott meg Ausztriával olyan hírszerzési adatokat, amelyek Líbia bűnösségére utaltak volna az Európában elkövetett terrorcselekmé­nyekkel kapcsolatban. „Biz­tosak vagyunk abban, hogy a bécsi támadást nem Tripo- liban szervezték" — mondta Sinowatz. Az osztrák politikus beszé­dében azzal a felhívással élt, hogy tartsanak különleges értekezletet a 21 európai ál­lam igazságügy- és belügy­miniszterei a terrorizmus el­leni harc összehangolása ér­dekében. Világossá tette azonban, hogy ez az indít­vány csak hírszerzési adatok cseréjét és általában techni­kai jellegű együttműködést szorgalmaz. AMERIKAI BÖRTÖNLÁZADÁS Bénító gázt kibocsátó ké­zigránátokat vetettek be az amerikai Michigan Cityben egy fegyházban kitört zendü­lés leverésére. A foglyok több mint hat órán keresz­tül túszul tartottak három fegyőrt. Miután a tárgyalá­sok nem vezettek eredmény­re, a rendőrség akcióba lé­pett. Ennek során két rend­őr, két fegyenc és több túsz megsebesült. ÁLLATI JOGOK Nevezetes tárgyalópartnere volt kedden Párizsban Char­les Pasqua francia belügymi­niszternek: Brigitte Bardot, az egykori filmcsillag, aki — mint egy évtized óta csak­nem minden nyilvános fellé­pése során — ezúttal is az „állati jogok”, vagyis az ál­latok fokozottabb védelmé­nek érvényesítését követelte. (Folytatás az 1. oldalról) <> * * | Kelet-i kényelem otthonában! A BÜTOR-LAKBERENDEZÉSI ÜZLET (Síp u. 20.) AJÁNLATA: — Mecsek konyhagarnitűra 14 414 Ft — Telosa padlószőnyeg 200 cm széles 490,— Ft/m — Pehelypaplan 1500-tól 1900 Ft-ig — Petrof pianínó 35 000 Ft 2000 Ft-os vásárlási utalványt adunk ajándékba. ÜJ LEHETŐSÉG! OTP-hitelre vásárolható minden hazai gyártmá­nyú szőnyeg és csillár, ha egyenkénti vagy össz­értéke meghaladja az 1500 Ft-ot. IFJÚSÁGI HITELRE KAPHATÓ: ágynemű, függöny, takaró, szőnyeg, csillár, bútor. VARJUK VÁSÁRLÓINKAT! (819) megannyi látványosság is. Jó ütemben halad a belváros * rekonstrukciója. A tanácsel­nök méltatta a társadalmi munkaakciók jelentőségét. Nemrégiben a nyíregyházi fiatalok jégpálya építésére ajánlottak fel társadalmi munkát. 1990-ig Nyíregyhá­zán felépítenek 800—900 ta- nácsi, 3 ezer OTP-lakást, az 5 1200 telken családi házak ( sorakoznak majd, közel 100 iskolai tanteremmel, 200 ágyas kórházi szárnnyal, új Autóbusz-pályaudvarral, több *célú szabadidő-központtal, utakkal, közművekkel, par­kokkal gyarapodik a város. Az urbanizáció gyorsításá­val is lesz még feszültség a kereskedelmi ellátásban, az egészségügyben, zsúfolt lesz helyenként az iskola — er­ről is szólt a tanácselnök, aki végül Nyíregyháza la­kosságának a véleményét, javaslatait kérte, hogy a nyílt várospolitikához híven 2 minden alkotó gondolatot felhasználhassanak a holna­pi Nyíregyháza kialakításá­ban. Beszédünk legyen emberhez méltó A magyar nyelv hete után A közelmúltban befejező­dött a magyar nyelv hete, helyesebben a magyar nyelv hetei. Olyan sok nyelvi előadást, játékos nyelvi vetélkedőt, rendhagyó magyarórát kérnek ma már, hogy egy hét alatt teljesíteni nem lehet, az egyhetes ren­dezvény két-három hétre is elnyúlik. A leggyakoribb témák, ahogy a szomszédos megyék­ben is megfigyelhettem, az emberi magatartás és nyelv­használat kérdései és az ifjú­ság nyelvhasználata voltak. Ügy látszik, egyre többen látják, hogy az anyanyelvi műveltség és azon belül a beszédkultúra — vagyis az élőszóbeli közlés formája — elválaszthatatlan az emberi magatartástól s egészében a társadalmi együttéléstől. Ügyelnünk kell tehát arra, hogy mind beszédünk, mind magatartásunk, viselkedé­sünk legyen udvarias, ízléses, emberhez méltó. Különösen fel kell hívni erre a fiatalsá­gunk figyelmét, ők a jövő, s ha ma a nyelv ápolásáról és védelméről beszélünk, nem­zetünk jövőjéről is szólunk. Az előadásokat kérő és szervező intézmények, válla­latok általában úgy választot­tak témát vagy témákat, hogy oktatási, nevelési céljaik el­érésében segítsék őket. Az is­kolákban például a finn­ugor nyelvrokonságról, a nyelvváltozatokról, a mon­dat- és szövegszerkesztésről, íróink, költőink stílusáról és nyelvéről kértek előadásokat, a tantestületek magyar mun­kaközösségei az anyanyelvi nevelés kérdéseiről akartak hallani, a hivatalok a mai hi­vatali nyelvről vagy az új he­lyesírási szabályzatról. így nagyon sok nyelvi és irodal­mi kérdésről esett szó az idei magyar nyelv hetén. TIT-szakosztályunk véle­ménye szerint igen jól sike­rült rendezvénysorozatot zár­tunk le idén. Több mint 170 előadás, rendhagyó magyar­óra és nyelvi játék rendezé­sére érkezett kérelem a szak­osztályhoz. Előrelátható volt az, hogy előadó, anyagi esz­közök és vidékre szállító autó hiányában sok kérésnek nem tudunk eleget tenni. Az el­osztási elvünk az volt, hogy az üzemek, vállalatok, hiva­talok, tanári testületek, könyvtárak és klubok, az is­kolák nyelvművelő köre, a diákotthonok minden kéré­sét teljesítjük, s amennyire tudjuk, a szakmunkásképző intézetekét is. Az elosztásban így az iskolai rendhagyó ma­gyarórák számát kellett nagymértékben csökkenteni. Pedig az influenza heteiben ugyancsak kaptak az előadó­kon a beteg tanárok távollé­tében az iskolák. A több mint száz előadás­ból 15 hangzott el vállalat­nál, üzemben, hivatalban, 11 könyvtárban és klubban, 9 tantestületnek, 8 nyelvműve­lő körben vagy diákotthon­ban, 15 szakmunkásképző in­tézetben, a többi iskolai rendhagyó magyaróra volt. A nyelvi ismeretterjesztő alkalmak látogatottsága is jó­val magasabb volt most, mint az előző években. S ahogy az ilyen nagyszámú előadást tartalmazó rendez­vényeken lenni szokott, vol­tak előadások, amelyeket 140 —150-en hallgattak meg, má­sokon, a rendező közösségek­ben dolgozók számának meg­felelően 10—15-en jelentek meg. így volt ez Borsodban is, s így volt ez nálunk is minden évben. Ezen az elő­adók nem csodálkoznak s nem akadnak fel, mint me­gyei újságunk glosszaírója. Tudjuk azt, nem egyszerűen szervezés dolga az, hogy egy előadásra hányán jönnek. Sok szerencsés körülmény összejátszása kell ahhoz, hogy egy rendezvénysorozat láto­gatottsága magas legyen. Kü­lönösen a központi rendezvé­nyek esetében igaz ez. Ami­kor nagyon sokféle kulturális esemény van. minden rende­ző szerv örül annak, ha azok, akiket az a műfaj, az a kér­dés érdekel, eljönnek. Kál­mán Béla akadémikus mond­ta el már többször is, szíve­sebben tart előadást olyan kis közösségnek, amelyben lát négy-öt figyelő szempárt és érdeklődő arcot, mint olyan tömegnek, amelynek arcán ott ül az érdektelen­ség, az unalom. Ezzel mi is egyetértünk, s ezért vagyunk elégedettek a megyei könyv­tárban rendezett sorozat láto­gatottságával is. Hetvenen, nyolcvanan, egy alkalommal negyvenen hallgatták meg az előadást. Az utolsó alkalom valóban rosszul indult, hama­rosan azonban jöttek néhá- nyan, olyanok, akiknek kér­déseik voltak, és nem is akár­milyenek. Igen élénk, ötne­gyed óráig tartó beszélgetés alakult ki. A glosszaírónak kár volt elmennie. Hiszen neki is lehetett volna kér­dése. A magyar nyelv hete igazi eredményét az jelentené, ha e hét után a nyelvhasznála­tunk helyesebb, szebb és jobb lenne. Bachát László ( ~ Megyénk a hazai lapokban i I ÉLETÜNK. KUNSZABÓ Fe­renc: „Felséges Monarchia...!” Bátor. Fejezetek egy társada­lomrajzból. Életünk 1986. 2. sz. 98—116. old. I FILM, SZÍNHÁZ, MUZSIKA. BERCZES László: Két előadás ( Nyíregyházán. — Film, Szín­ház. Muzsika, 1986. 5. sz. 3—4. old. (Gabnai: Tüskerózsa. Storey: Otthon.) A FIZIKA TANÍTÁSA. TÓTH Imre: A. tehetséggondozás le­Í hetőségei és tapasztalatai Sza- bolcs-Szatmár megyében. — A fizika tanítása, 1986. 1. sz. 22— 25. old. KÉPES ÜJSÁG. CSENDES Csaba: Lappangó veszélyek. — Képes Újság, 1986. 13. sz. 4—5. old. (TBC Szabolcs-Szatmár- ban.) KONZERV ÉS PAPRIKA­IPAR. SZENES Endréné—SZA­BÓ Pál: OMÉK ’85. — Konzerv és Paprikaipar, 1985. 4. sz. 154—159. old. (Fényképes is­mertető a Nyíregyházi Kon­zervgyár nagydíjas „Nagyma­ma lekvárja” termékéről.) KÖZNEVELÉS. A munkafe­gyelem lazulása ellen. — Köz­nevelés, 1986. 12. sz. 7. old. Nyírbátor, 1. sz. Általános Is­kola. MAGYAR ÉPÍTŐIPAR. Épült 1985-ben. Irodaház, Fehérgyar­mat. — Magyar Építőipar, 1986. 1—2. sz. 67. old. MAGYAR HÍRLAP. Művésze­ti hetek Nyíregyházán. — Ma­gyar Hírlap, 1986. március 8. 7. old. MAGYAR IFJÚSÁG. ÁCS Zoltán: Szimbólum és válla­lás. Szabolcsiak 1848-ről. Ri­port Gyulaházán és Nyírcsá­száriban. — Magyar Ifjúság, 1986. 11. sz. 9—11. old. DALA László: Vitamininjek­ciót a Vitaminnak! — Magyar Ifjúság, 1986. 13. sz. 12. old. „Vitamin” Vállalat Nyíregyhá­zán. magyar NEMZET. Társa­dalmi összefogásból óvoda Kó- tajon. — Magyar Nemzet, 1986. március 11. 3. old. Avató — Berecz János. Újjáalakultak a népfronttes­tületek. A helyi adottságok előtérben. — Magyar Nemzet. 1986. március 11. 3. old. Foglalkozási gondok, elmara­dott térségek Szabolcs-Szatmár- ban. (BOGÁCSI) Julie kisasszony. A nyíregyháziak vendégjátéka. Kamaraszínházi találkozó. — Magyar Nemzet, 1986. március 29. 9. old. MAGYAR MEZŐGAZDA«*' LAKATOS András: A kedve­zőtlen adottságú térségekről. — Magyar Mezőgazdaság, 1986. 9. sz. 21—22. old. Felszólalás „Az agrár- és élelmiszer-termelő ágazatok VII. ötéves tervfeladatai” c. tanács­kozáson. MAGYARORSZAG. TAK * Péter: Elaludt az ügy. (Hon­védtoborzás Oroson.) — Ma­gyarország, 1996. 11. sz. 38. old. (1849. február 2.) MUNKASÖR. nAbrAdi La­jos: Szabolcsban is csúcstech­nika. — Munkásőr, 1986. 2. sz. 39. old. NÉPFRONT. TÖTH LáiSZlóné: A cigánylakosság beilleszkedé­se Szafcmárcsekén. — Népfront, 1986. 2. sz. 61—63. old. NÉPMŰVELÉS. PRIBULA László: A Kisvárdai Várszín­ház öt éve. — Népművelés, L986. 1. sz. 30. old. NÉPSPORT. Sportkarnevál T is zava sváriban. — Népsport, 1986. március 15. 5. ol<L (KOVÁCS Gy.) A diáksport­ról, ezúttal Nyíregyházán». — Népsport, r986. március 27. 5. old. NÉPSZABADSÁG. SOMOGYI Gyula: Emlékezés a nehéz kezdetre. — Népszabadság, 1986. március 6. 10. old. Nagy- cserkesz. Női szandálok szovjet ex­portra. — Népszabadság. 1986. •árcius 12. 5. old. nyírbátori cipőgyár. Szentendrei tavaszi napok. A megnyitó ünnepségen részt vett Berecz János. — Népsza­badság. 1986. március 14. 4. old. Szabó bcs-Szatmár megye művészeinek és kulturális éle­tének bemutatkozása. Horváth István látogatása Szabölcs-Szatmárban. — Nép- szabadság, 1986. március 14. 5. old. NÉPSZAVA. Exportkesztyűk a mándoki szövetkezetből. — Népszava, 1986. március 3. 8. old. Korszerűbb elemes bútorok. — Népszava, 1986. március 12. 4. old. Szaitimár Bútorgyár — Mátészalka. Szakszervezeti tanácskozás Nyíregyházán. — Népszava, 1986. március 21. 9. old. NÁBRÁDI Lajos: A nyíregy­házi légikikötő. Krúdy Gyula utazott az első járaton. — Nép­szava, 1986. március 28. 5. old. A nyíregyházi reptér — 1928­ban alapították. SZÖVETKEZET. VADAS Zsuzsa: Házias ízek, családi hangulat, rugalmas árpolitika. Turizmus hazai terepen. — Szövetkezet, 1986. 10. sz. 5. old. Mátészalka — vendéglátó- helyek. (Balogh) Lakásprogram Nyír­egyházán — segítene az össze­fogás. Beszélgetés Diczkó Jó­zseffel, a Nyíregyházi Lakás- szövetkezet elnökével. — Szö­vetkezet. 1986. 11. sz. 5. old. ÜJ TÜKÖR. SIPOSHEGYI Pé­ter: Bástyasétány 77. nyíregy­házi Móricz Zsigmond Színház. — Űj Tükör, 1986. 10. sz. 2. old. ö ss zeáLlí tóttá: Toldi Gyuláné

Next

/
Thumbnails
Contents