Kelet-Magyarország, 1986. április (43. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-22 / 94. szám

4 Kelet-Magyarország 1986. április 22. Befejeződött az NSZEP-kongresszus Újra Erich Honecker a párt főtitkára Kommentár Túl a nehezén? Az egyik francia megfi­gyelő utófájásoknak nevezi a Fülöp-szigeteken zajló ese­ményeket. A hasonlat annyi­ban jogos, hogy Ferdinand Marcos menesztése és Cora- zon Aquino elnöki beiktatá­sa valóban nehéz szülésnek bizonyult. Máris azoknak lett igazuk, akik azt jövendölték: a dia­dal eufóriája után a hétköz­napok nem lesznek problé­mamentesek a hétezer szi­get földjén, az új rendszer­nek minden vonatkozásban súlyos örökséggel kell szem­benéznie. A legújabb hír sze­rint az elnökasszony a ma- nilai egyetemen mondott be­szédében kijelentette: tisztes­séges békét ajánl az NPA nevű baloldali gerillamozga­lomnak, de ha az nem fo­gadja el a feléje nyújtott ke­zet, akkor „ez a kéz termé­szetesen ökölbe szorul". A gerillák a rezsimváltás óta is folytatják harcukat, főleg északon és a szigetvilág de­reka táján, és semmi bizto­síték nincs arra, hogy az el­nökasszony által tisztessé­gesnek minősített béke az NPA normái szerint is elfo­gadhatónak bizonyul. Ám ha a békekísérlet megbukik — és erre meglehetősen komoly az esély —, akkor az új ál­lamfő egyik legfontosabb ígé­rete lesz az enyészeté. Ugyancsak friss hírek szól­nak arról, hogy a Fülöp-szi­geteken a déli szeparatista muzulmán zendülőkkel vívott sok éves harc sem ér egyha­mar véget. A legfontosabb déli sziget, Mindanao és kör­nyéke olyan lázadó konfe­rencia színhelye volt, amely kilátásba helyezte az elsza­kadást Manilától. Mivel a nem kevésbé fon­tos gazdasági fronton sem várható gyors javulás, az a baljós hír sem igazán megle­pő, hogy számos helyen szer­vezkednek — méghozzá nyíl­tan és az előzményekhez ké­pest meglepően nagy hang­erővel — a megbuktatott Marcos elnök hívei! A KBL, a mekbuktatott államlő párt­ja, amelynek — természete­sen — többsége volt a hata­lomváltás előtt a nemzetgyű­lésben, most ismét „alkotmá­nyos’- érvekkel áll elő: szó­nokai szerint „jogilag" még mindig Ferdinand Marcos a Fülöp-szigetek elnöke. A fejleményeket éberen fi­gyelik Washingtonban. A Fü­löp-szigetek helyzete szóba került az amerikai elnök és a japán kormányfő minapi tárgyalásain is, s az illetékes külügyminiszter-helyettes, Michael Armacost kijelen­tette: „A dolog nehezén túl vagyunk . . . ' Messziről úgy tűnik, ez a megállapítás részben igaz. Az Egyesült Ál­lamok valóban túl van a ne­hezén. A Fülöp-szigetek so­kat zaklatott népe viszont nem feltétlenül. A vezető szervek megvá­lasztásával hétfőn Berlinben véget ért a Német Szocialis­ta Egységpárt XI. kongresz- szusa. A zárónapon több de­legációvezető üdvözlő beszé­dének elhangzása után Erich Honecker, az N3ZEP KB fő­titkára ismertette a KB Poli­tikai Bizottságának és a KB Titkárságának az összetéte­lét. Az NSZEP KB főtitkárá­vá ismét Erich Honeckert vá­lasztották meg. A választásban kifejezésre jutott bizalmat Erich Honec­ker köszönte meg a küldöt­teknek. Rövid beszédében összegezte az elkövetkező évek feladatait. Hangsúlyoz­ta, hogy a jelenkor legfőbb feladata: a béke megőrzése. Erich Honecker méltatta Mi­hail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának a kongresz- szuson elhangzott felszólalá­sát. Mint Erich Honecker hangsúlyozta, Mihail Gorba­csov az NSZEP kongresszu­sán meggyőzően erősítette meg és új kezdeményezés­VADUZ Hétfő óta helyi szinten is szavazati joga van valamenv- nvi liechtensteini nőnek. A Svájc és Ausztria között fek­vő. alig 27 ezer lakosú pará­nyi fejedelemségben a nők csak 1984-ben kaptak szava­zati jogot, de a törpeállam 11 települési- közül három férfilakossága egész idáig el­vitatta tőlük ennek a jognak az érvényesítését helyi köz­sel gazdagította a Szovjet­unió következetes békeprog­ramját. A Német Demokrati­kus Köztársaság a maga ré­széről külpolitikájában min­den tőle telhetőt megtesz, hogy segítse az emberiség békés törekvéseinek érvénye­sülését. Az NDK az elkövetkező esztendőkben politikailag szilárd, nagy gazdasági tel­jesítményekre képes állam­ként halad tovább a fejlődés útján, következetesen meg­valósítja a gazdaság- és szo­ciálpolitika egysegére alapo­zott irányvonalat, hangsú­lyozta Erich Honecker. ★ Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára távirátban köszöntöt­te Erich Honeckert, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottsága főtitkárává történt újraválasztása alkal­mából. igazgatási szinten. A hét vé­gén azonban — a csak fér­fiaknak tartott referendumon — ezekben a falvakban is be­adták derekukat a „teremtés koronái". BONN Hétfőn. Bonnba történt ér­kezése után, Francesco Cossi- ga olasz köztársasági elnök elsőként vendéglátójával. Richard von Weizsücker nyu­gatnémet államfővel folyta­tott megbeszélést. A tanács­kozáson, az Elnöki Hivatal tájékoztatása szerint, átte­kintették a Földközi-tenger térségében bekövetkezett ese­ményeket. valamint az EGK-n belül a spanyol és a portugál csatlakozás nyomán kialakult helyzetet. BRÜSSZEL — E héten NATO-hadgya- korlat lesz a Földközi-tenge­ren — közölte hétfőn a NA­TO európai csapatainak a belgiumi Casteau-ban széke­lő főparancsnoksága. A köz­lés értelmében a gyakorla­ton olasz, török, brit és ame­rikai hadihajóegységek, hír­adó- és ellátó alakulatok, re­pülőgépek, helikopterek, va­lamint szárazföldi támogató csapatok vesznek részt. A hadgyakorlat — amelyet a NATO dél-európai tengeri erőinek nápolyi főparancs­nokságáról Cesare Pellini olasz altengernagy irányít majd — csütörtökön kezdő­dik. Harmat Endre A Kelet-magyarországi TÜZÉP Vállalat pályázatot hirdet kereskedelmi ármunkában jártasok részére ÁRCSOPORTVEZETÖI munkakör BETÖLTÉSÉRE. Feladat: — az árcsoport munkájának szervezése irányítása; — a forgalmazott termékek árképzésé: — a hálózati egységek áralkalmazásának ellenőrzése: — a vállalat ipari tevékenységének utókalkulálása; — központi árnyilvántartási feladatok végzése. Feltétel: kereskedelmi és vendéglátóipari főiskolai, vagy számviteli főiskolai vagy közgazdasági egyetemi végzettség, vagv középfokú szakirányú végzettség és árkalkulátori vagy árszakértői képesítés. Bérezés megegyezés szerint. Je­lentkezni lehel: levélben. Levélcím: Keíet-magyarországi TÜZÉP Vullulat személyzeti és oktatási osztály. Nyíregyhá­za. Tanácsköztársaság tér 2. 4401. Pl'.: 157. (7001 Képtávírón érkezett A líbiai fővárosban tárgyai az el nem kötelezett országok küldöttsége. A képen: a delegáeio tagjai a tripoli repülő­téren. (Kelet-Magyarország telefotó) TELEX • TELEX A legrealistább tervező, a legprecízebb társadalomtudós Lenin születésnapján G ondolkodónak, politikusnak, al- lamalapítónak egyaránt arány­lag fiatalon, ötvennégy éve: korában halt meg. Ma, születé­sének száztizenhatodik évfor­dulóján mégis élőbb s fiata­labb, mint bármikor ifjú korában, amikor — nem is oly paradoxon — „öregnek" ne­vezték elvtársai, barátai; elsőségét, tudá­sát, tudományos és szenvedélyes forradal- miságát ismerve el a kedves szóval maguk között. Azt, hogy mindig pontosan tudta, mi a teendő. Hogy mit kell tenni, hogy mit tegyünk — „Sto gyeláty?''. A többféleképp fordítható címmel, ezzel az adott pillanat­ban kristályélesen egyértelmű művel kife­jezve. Mindig pontosan tudta azt is. mit nem szabad, mit nem lehet tenni. Tizenhét éves, amikor szeretett bátyját, Alekszandr Ulja- novot — akinek könyvespolcáról először emelt le, kíváncsi gimnazistaként, ízlelget­ni Marx-köletet — kivégzik a cár elleni merényletben való részvételért. S ő — Vla­gyimir, Vologya — egy életre szólóan megérti-megtanulja. hogy ezt nem szabad, nem lehet tenni, az anarchista összeeskü­vés nem járható út, ettől nem dől meg sem a cári önkényuralom, sem a kapitalizmus, nem mozgósítja a tömegeket, csak komp­romittálja az ügyet, a terrorcselekmények­nek semmi közük a forradalomhoz. És tud­ta harminc évvel később, tizenhét nyarán, mit nem szabad tenni: nem szabad objek­tív feltételek nélkül, forradalmi helyzet nélkül, a tömegek többségének támogató­sa nélkül kalandor módon beleugrani a fegyveres felkelésbe. És tudta néhány héi múlva, tizenhét októberében is, mit nem szabad tenni: nem szabad tovább halogatni a jegyveres felkelést. Tudta, hogy abban a konkrét helyzetben, abban a konkrét pil­lanatban mi a teendő. Aki évtizedek távolából „szentírásként" olvassa Lenint, kiragadott idézetekkel mindent igazolhat. És mindennek az ellen­kezőjét is. (Csakugyan, mint a Bibliával le­het fenni.) Legfeljebb a lényeget nem lát­ja, nem érti az idézethalmaztól: a dialek­tikát. Nemcsak a tanulmányozó utókort, de saját kortársait, legharcedzettebb forradal­már követőit és társait is zavarba tudta ej­teni azzal, hogy rövid időn belül — haj­lékonyán alkalmazkodva a konkrét helyzet megváltozásához — homlokegyenest ellen­kező álláspontot foglalt el, mini nem sok­kal korábban. Tizenhét februárjától októ­berig a központi bizottságban vagy tízszer leszavazták; elvtársai nem mindig s mind­járt tudták követni; rengeteget kellett vi­táznia legközvetlenebb munkatársaival is. Leszavazták többször ezerkilencszázti- zennyolc februárjában is, nem értettek meg a breszti béke megalázó, kényszerű kompromisszumát: ő kierőszakolta mégis, mert az életet jelentette, a túlélést, a léleg­zetvételt. Mélységesen tisztelte a tényeket: tudta, hogy abban a pillanatban nincs elég katona, elég szurony, elég töltény megállí­tani a németet. De tudta, hogy lesz hadse­reg. S azokban a napokban valóban, már szerveződött is a Vörös Hadsereg a pol­gárháború fehérgárdistái s a külföldi in­tervenciós hadak ellen. S nem értették három év múlva az éhező, kivérzett s le­rongyolódott országban, mit akar ezzel az új közgazdasági politikával (NÉP), miért akarja vele felcserélni az igazságosan egyenlő hadikommunista elosztást, mit akar. ezzel a kapitalistagyanus paraszti ér­dekeltséggel; „balról" támadták természe­tesen, akik forradalmárabbak akartak lenni — nála; a tanítványai támadták, akik tőle tanulták meg, hogy a magán parasztgazdaság naponta szüli a kapitaliz­must ... Hát akkor melyik Leninnek volt s van igaza? Annak-e, aki a legszigorúbban meg­rója Zibovjevet és Kámenyevet, amikor fontos titkokat fecsegnek ki a sajtóban (s ezzel megkönnyítik Kerenszkij dolgát), vagy annak a Leninnek, aki háromévi kor­mányfői tapasztalatok birtokában a nyíl vánosságot veti be a legfőbb fegyverül a gyűlölt bürokrácia ellen, a tehetetlenség ellen, a „piszkos huzavonák kulisszák mö­götti eltussolása" ellen. Hat és fél éve volt rá (abból is kettő sú­lyos betegen), hogy 02 emberi történelem legnagyobb sorsfordulatal végbevigye az a mozgalom, az a párt, az a nép, amelyet ö készített Tel erre s ö vezetett. Előtte három évtizedig készült erre a feladatra, erre a lehetőségre. Készült illegális találkozókon, börtönben, szibériai száműzetésben, ügy­védként és újságíróként. London, Párizs. Zürich könyvtáraiban, parasztoktól és munkásoktól tanulva és milliókat tanítva, tömegeket mozgósítva a pedig kellemetle­nül éles. raecsoló hangján, mégis ellenáll­hatatlan vonzerővel Hazájában halálos ítélet várta volna a forradalom győzelme előtt; utána merényleteket kíséreltek meg ellene. Eszméit, művét azonban már nem lehetett — s már soha nem lehet — elpusz­títani. Pedig ölik eszméit a világban naponta azóta is eleget. Azzal, hogy ma már. a huszadik század végefelé — úgymond — „érvényét veszítette" tanítása. Hogy a szá­zadfordulón. a tízes-húszas években, az el­ső háborúban s a nagy forradalomban még „érvényes volt", de ma már nem az. Azzal, hogy kora gyermeke volt, kora szellem- óriása, de — úgymond — nem a mi korun­ké. Azzal, hogy az általa-vele létrejött lé­tező szocializmus, a tőle elindult nemzet­közi mozgalom — úgymond — „kimerítet­te fejlődési lehetőségeit". Kimerítette volna? Nevetséges. Ak­kor honnan az erő, a belső energia az általa alapított párt szüntelen meg­újulásához? Honnan a frissesség az olyan politikai és erkölcsi megif'jodás- hoz, amilyennek — nem először — a jelen időszakban is tanúi lehetünk? Hon­nan ez a lendület a gazdaságfejlesztés gyorsítási programjához, honnan ez a ha­talmas energiájú kezdősebesség, amely kétségtelenül kiszámíthatóvá teszi a továb­bi magasabb sebességfokozatokat, mint egy űrrakétáé a felemelkedés pillanatá­ban? Honnan ez a bátor és elfogulatlan kritika és önkritika, amely így, ilyen lenini éles tekintettel tud szembenézni minden elöregedett módszerrel, évek-évtizedek minden megkövesült lerakódásával, min­den tespedéssel, bürokratizmussal, korrup­cióval, konzervatívizmussal? Honnan a póz tálán, egyszerű, emberközeli lenini stílus reneszánsza, a nyílt és egyenes beszéd, honnan minden álünnepélyesség és dagály száműzése egy fuvallattal? Nem, nincs eb­ben semmi meglepő; a lenini örökség ugyanolyan eleven, mint bármikor. A Téli Palota ostrománál tíz ember halt meg. Vértelen forradalom volt. A forra­dalmak — ha nem kalandorságból, hanem valóban forradalmi helyzetben és feltéte­lek mellett, a nép legmélyebb akaratából születnek — többnyire vértelenek. Vér akkor folyik, amikor a forradalmat vérbe akarják fojtani. A szocializmus minden harca önvédelmi harc volt. Krasznov tá­bornok ellen, intervenciós hadak ellen, fe­hérgárdisták és anarchisták ellen. Ez az­tán huszonnégy év múlva az akkori világ legfélelmetesebb hadereje, a hitleri fasisz­ta hadsereg ellen. A szocializmus nem ag­resszív, nem expanzív természetű. A szocializmus mindig önvédelmi harcot vi­vőit — a Volgánál épp úgy. mint a Jang-ce vagy a Mekong vidékén — és mindig győztesen és megerősödve. De a szocialista békepolitika axiómája: ma egy újabb világháborúnak nem lenne, nem lehetne győztese senki. A Téli Palota ostroma éjjel két óra után pár perccel fejeződött be. Lenin, aki a megelőző napokban semmit sem pihent. Boncs-Brujevicsnek a Szmolnijhoz közeli lakásán lefeküdt aludni. De, mintha rugó lett volna az ágyban, a következő pillanat­ban már föl is pattant; csendben, hogy senkit ne zavarjon, írni kezdett. A béke- dekrétumot szövegezte. Amelyet másnap a szovjetek kongresszusa elfogadott. Ez volt az első szocialista állam első szava a vi­lághoz. E tárgyban, ezzel a céllal — nap­jainkig és tovább — messze nem az utolsó. A mi a távoli jövőt illeti, sokan álmodozónak tartották, s gon­dolják ma is. Öt, a legrealis­tább tervezőt, a legprecízebb társadalomtudóst, statisztikai adatok legaggályosabb ellen­őrét, makacs tények legmakacsabb szám­ba vevőjét. Álmodozó? Tény — Krupszká- jától tudjuk —, hogy álmában gyakorta beszélt. Ez veszélybe is sodorhatta. Ami­kor a cárizmus bukásának hírére Zürich­ből azonnal haza akart utazni a világhá­borús Európán keresztül, vad, fantasztikus ötleteket ötlött ki Például, hogy svéd útle­véllel (persze hamissal) megy, s hogy gyenge svéd nyelvtudása miatt le ne lep- leződjék, majd némának tetteti magát. Csakhogy — vetették el a bizarr tervet — mi lesz. ha álmában megszólal? Mert álmában sem tudott hazudni. Ál­modva is az igazat mondta. K. I.

Next

/
Thumbnails
Contents