Kelet-Magyarország, 1986. április (43. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-19 / 92. szám
HÉTVÉGI MELLÉKLET 1986. április 19. 0 Tízéves a Saillant SZOT gyógyüdülő részleges felújítását. Belső berendezésének újjávarázsolására egyelőre 1 millió 600 ezer forintot költenek. Hg valakik e honban megérdemlik a közfigyelmet és a megkülönböztetett gondoskodást, ellátást, akkor a bányásztársadalom elsősorban. Ezt szimbolizálja külső modern megjelenésében a bányászok gyógyüdülője és belső tartalmas, színvonalas ellátásával. Öröm és meglepetés volt a Nyírségből érkezettnek, amikor a fiatal igazgatóhelyettes dr. Lukács Ferenc azzal fogadta, hogy főiskolásként némi gyakorlatot a vendéglátásból Nyíregyházán szerzett. Aztán előkerült invitálására a gyógyüdülő mesterszakácsa Baráth István, aki elújságolta, hogy turnusonként egy-egy táj jellegzetes ínyencségeit tálalják a vendégeknek. Nemrégiben a nyírségi, szatmári gasztronómia remekeiből tizenhá- rom(!) ételt alkotott, s tálaltak fel. Étlapon volt a káposztás bableves füstölt csülökkel, a szálkái bátyus leves, a kanászpecsenye, a különlegesen jó ízű ecsedi csusza, a sóstói sertéstekercs, a szatmári töltött flekken. Egyszerre négyszáz vendég fogyasztotta jó étvágy- gyal e nyírségi—szatmári ételikölteményeket Baráth kreációja és sajátos ízei szerint. E gyógyüdülőnek különösen szépen gondozott, ápolt a kertje, vörös márvány alapzatú a fürdőmedencéje, a folyosói, ebédlője, s a gyógyellátás maximális igényeket elégít ki. Első iparág, amelynek gyógyszanatóriuma van. Tizennégy bányavállalat üdülője, de az üzemeltető a Tatabányai Szénbányák Vállalat. Egy turnusban 382 bányász gyógykezelését és üdültetését biztosítják. S ha a barangolásban elfáradunk, betérhetünk egy pohár igazi, tiszta, deci szentgyörgyhegyi rizlingre a róla elnevezett szakcsoport patyolattisztaságú borozójába, hol Gyula bácsi szívesen szolgál egy-egy anekdotával is a bor mellé és asztal mellé ül a sakkot kedvelő-értő magyar, vagy külföldi vendéggel is. De ha van időnk, négy kilométeres gyalogtúrával elzarándokolhatunk Vak Illés és Kö- kes Pista, a két híres betyár sírjához. Egy hatalmas fűzfa árnyékában nyírfake- resztek jelzik a gyöngyösi híres betyárcsárda mögött a nyugvóhelyüket. És ha amiatt szégyenkezem, hogy a világhíres Hévízről nem szól külön a fáma még csak egy füzetnyi terjedelemben sem, arra viszont büszke vagyok, hogy a magyar betyártörténelem eme nevezetességét könyvben olvashatja az eredeti állapotába visszaállított fogadóban az ide vetődő. Még német nyelven is! Utóbbiként így hangzik: Die Gyöngyöser Tscharda. Ára: 22 forint. Lám, lám mégsem múlt el teljesen a „betyárvilág”. Farkas Kálmán A Bányász Gyógyüdülő készül, talán már nyomdában a kézirat. Pótolhatatlan forrásmunka viszont Szántó Imre kétkötetes műve, amely hűen dolgozza fel Hévíz történetét. Ebből megtudható, hogy a hévízi tó gyógyhatásút a nép fedezte fel. A szerző idézi egyik, 1801 májusi számában először közli, hogy Gutten József orvosdoktor Hévíz fürdőjét hirdeti! íme Hévízről az első reklámpropaganda szöveg: Kocsikon, szekereken hordták az első betegeket Hévízre. Épült szekérszín, pince(l) lacigenforgalom is. Készül a 25 éves település hálózat- fejlesztési terve. Ebben a fő hangsúly gyógyító értékének növelése. Létrehoznak szabadidős centrumot sportpályával, szabadtéri színpaddal, üdülőhelyi klubokat, játéktermeket, s épül Hévíz látképe Hévíz környezetével is gyógyít, felüdít, kikapcsol, regenerál. S ezt felfedezte a külföldi és a hazai ideVarázsát festői, csodás klímájú, örökzöldeket nevelő környezete, természet- védelmi területei és tava fémjelzi. Gyógyító erejű vize teszi világhírűvé. A Balaton és Keszthely közelében terül el öreg kontinensünk legnagyobb regeneráló erejű meleg vizű tava. Hévízen jött létre a világon a második legnagyobb kiterjedésű természetes termál tó, amelynek a felszíne a 10 katasztrális holdat is eléri. Vizének hőmérséklete 35—36 Celsius-fok, a felszínén 28—32 Celsius-fok, amely télen sem süllyed a 26—29 fok alá. Napi vízhozama 80 millió liter, s a teljes vízkészlet két nap alatt kicserélődik. A forrástölcsér mélysége közelíti a 40 métert. Becslések szerint a felmelegedett karsztvíz 1000 méteres mélységből tör a felszínre. Elképzelhető, milyen megfeszített és gondos munkát igényelt és adott az idei tűzkatasztrófa mindazoknak, akik e tó varázsát, biológiai életét sok küzdelem árán minden károsodás nélkül igyekeztek megőrizni és ismét a gyógyulásért esengők birtokába adni. Szakavatottak írják róla, hogy a hévízi tó vize a radioaktív, egyszerű termális vizek közé tartozik. A benne lévő szénsav a szív- és a vérkeringési rendszer szabályozója, a kén az ízületi porc felújításához szolgáltat anyagot, a rádiumsugárzás pedig a sejtek serkentője, az elöregedett „szövetek” felújítóKissé elszomorító és gondolkodóba ejtő, hogy e világhírű fürdőhelyünkről hiába keres az idegen és a hazai turista önálló ismertetőt, prospektust. Kétheti barangolásaim során ahol csak megfordultam, mindenütt sajnálkozással tárták szét karjukat az illetékesek. ígéretük van, valami Hévíz Nárady Szabó Gyula Alsó- páh okról írt feljegyzését az alábbi szájhagyományról: „öreg koldus élt a vidéken. Nem volt senkije. Alig ván- szorgott. A kenyeret mesz- sziről dobálták feléje, mert undorító fekélyek lepték el testét, különösen meztelen lábát. A tehetetlen agg egész nyáron a Hévízben áztatta testét. És mire a gólyák elrepültek, meggyógyult. A nép addig csak pocsolyának hitte a tavat, de az eset után gyógyító víznek.” Hévíz forrástó vegyvizsgálatáról és gyógyító hatásáról az első tudományos ismertetés 1769-ben (217 éve!) jelent meg Szláby Ferenc Zala megyei orvosdoktor és fizikus tollából. Azóta sok kutató vizsgálta már a víz kémiai összetételét. Közöttük az egyik leghíresebb Papp Szilárd műegyetemi tanár, aki aprólékos részletességgel bizonyítja, s mutatja ki összetételét. Ha másért nem, azért mindenképpen hálás lehet az utókor gróf Festetics Györgynek, hogy országosan hires, ismert gyógyfürdővé varázsolta Hévizet, amely végül is a felszabadulást követő évtizedekben nyílt ki a világ előtt. De, hogy semmi sem új a nap alatt, mi sem bizonyítja jobban, mint a Magyar Hírmondó nevű bécsi, de magyar nyelven megjelent lap, amely az konyhák nyíltak, sőt köztáncolóházról és kuglizóról is gondoskodtak. Hévíz csupán 1947. május 1. óta nagyközség, mert csak 1946-ban egyesítették ezen a néven. Papp László tanácselnök kissé talán öngúnnyal jegyezte meg róla, hogy három dombon épült a település, s ezért „csak” nagyközség, s nem város. Különben Egregy, Szent- andrás egyesüléséből született. A kedves és udvarias tanácselnök 12 esztendeje él Hévízen, s megválasztása előtt öt esztendeig párttitkára volt. Hévíz fejlődésének intenzív, mondhatni összkomfortos stádiumába érkezett. Ezekben az években valósul meg a gázprogram. Utcáinak egy részét felfúrták. Lakossága alig haladja meg a 4 ezret, de Hévízen az egy év alatt eltöltött vendégnapok száma meghaladja a másfél milliót. Hévíz és Bécs között rendszeres autóbuszjárat közlekedik, öt évvel ezelőtt nemzetközi gyógyüdülő központtá nyilvánították. Főszezonban, május 1. és szeptember 30. között naponta tizenötezer ember fordul meg Hévízen. Ennek legalább 30—35 százaléka külföldi. Hat utazási iroda, s ezek mellett több, mint 750 család foglalkozik szobák bérbe adásával. Szinte minden második ház kertjének kapuján kétnyelvű, két szóból álló felirat olvasható: Zimmer frei, szoba kiadó. A tanácselnök elmondta, hogy 1985—86-ban 56 milliót fordítanak gázvezeték építésére. Ebből 40 milliót már beépítettek, mely 13,2 kilométer gázvezeték-hálózatnak felel meg. Hévíznek 36 utcája van, ebből ez a program sokat érint. Költségvetési üzemük évente 2,5—3 milliót költ parkok fenntartására, parkosításra. Most alakul a fürdőhely szoborparkja is, a gyógyfürdőkórház előtt, a csaknem 40 holdas park egyik, bejárati részén, szerblucok, juniperuszok, évszázados fák között, a sétány mellett. Bizonyos vagyok benne, Hévíz, gyönyörű, oszlopos tujáival, két oldalon beültetett Kossuth utcájánál aligha van szebb e hazában. Megközelítően szép a tiszta utca címet viselő Attila utca is, amelynek egyik oldalán Nyírségünk fehér ruhájú nyírfái őrködnek, míg a másik oldalon gömhakácsor áll őrt. Kertjeikben ott pompáznak tavasszal a tőzikék, a krókuszok, a mályvirágok, a karcsú ezüstfenyők, a kúszó juniperuszok, lucok alatt. strand a tó mentesítésére. Hévízen jelenleg 70—72 a gyógyüdülők, vállalati üdülők száma. Horváth Róbert, az igazgatóság főelőadója mondta el, hogy ezek sorában az egyik legrégebbi, 58 éves a postások gyógyüdülője, ahol az országban az elsők között kezdték meg a gyógyüdültetést, s az eltelt idő alatt 160 ezer mozgás- szervi beteget gyógykezeltek. Működik gyógyüdülője és szanatóriuma a SZOT- nak, az építőmunkásoknak, a nyomdászoknak, a textilmunkásoknak, vegyészeknek, a vasmunkásoknak, a vasutasoknak, termelőszövetkezeteknek, tsz-szövet- ségeknek. Minden luxusigényt kielégít a Hotel Aqua és a Thermál saját fürdőmedencéivel, osztályon felüli ellátásával. A hazai gyógyulást keresők legpatinásabb gyógyüdülője a most 10 éves fennállását ünneplő, a Szakszervezeti Világszövetség egykori főtitkárának a nevét viselő Louis Saillant. Vörös János, az üdülő új, fiatal igazgatója mondta el, hogy az üdülő 13 emeletén 208 kétágyas fürdőszobás helyiségük van. Évente 26 turnusban 10 500 vendég üdültetését és gyógykezelését biztosítják. A gyógyüdülők pihenését 140 fős személyzet látja el. A SZOT Helikon szanatóriummal együtt az elmúlt évtizedben 115 ezer vendéget fogadtak. Ebből közel 10 ezer volt a külföldi, elsősorban a szocialista országokból érkezett szervezett munkások, a szak- szervezeti mozgalom aktivistái. Fennállása óta a Louis Saillant két ízben nyerte el a Kiváló üdülő címet. Idén megkezdik a Barangolás Homlaknyi piciny hazánk egyik gyöngyszeme Hévíz. Ilyenkor olyan, mint gyógyító tavának a vizében nyíló tündérrózsa. Kikeletre felgyorsul életritmusa, sokezernyi hazai és külföldi vendég, gyógyulni vágyó, turista, a vén Európa és Amerika randevúzik itt. Ha hinni lehet a krónikásnak ez év áprilisának 27. napján 75 esztendeje, hogy Hévízfürdőt a belügyminiszter gyógyfürdővé nyilvánította. KM
