Kelet-Magyarország, 1986. április (43. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-16 / 89. szám

1986. április 16. Kelet-Magyarország 7 Postabontás Kertet kerítünk „Ügyes ember” — mondják arra, aki szor­galmával, rátermettségé­vel, fürge észjárásával je­leskedik környezetében. „Kiügyeskedik ez magá­nak mindent” — no, az ilyesfajta elismerést már némi fejcsóválások köze­pette szokták osztogatni, jelezvén, hogy az illető nem sokat aggályoskodik, amikor a céljához vezető eszközöket, módszereket kell megválasztania. Ilyenkor bizonyára arra gondol, szemesnek, de még inkább szemtelennek áll a világ ... Az ügyességet néha csak egy hajszál választja el az ügyeskedéstől. Es aki­nek romlik a (tisztán) lá­tása, nem képes érzékelni ezt a különbséget. Pláne, ha a környezete is hajlamos az elnézésre. Valahogy így eshetett Mándokon is. Ma már persze lehetetlen kiderí­teni, ki volt az „úttörő”, akit aztán majd egy utca követett. A történtekről egy magát megnevezni nem kívánó levélíró jó­voltából szereztünk tudo­mást. De olvassuk magát a levelet, amely egyéb­ként nem kevés humor- és igazságérzékről tanúsko­dik: „Árpád apánk sem volt talán olyan lelkes honfog­laló, mint Mándok község Ságvári u. 46. házszámtól a 90. házszámig lakó te­lektulajdonosok. Ugyanis ezeknek a telkük benyúlik a mezőségbe. így hát az ügyeskedők már pár év­vel ezelőtt megkezdték telküket önhatalmúlag hosszabbítgatni, egy-egy kis kerítésigazítással... Megéri, mert nem kell ér­te fizetni, az adásvételi szerződésért sem, meg il­letéket sem kell leróni... Még szerencsésebb a szé­len lakó, aki, ha ügyes, egy teljesen kész telket tud foglalni, akár ötven­ezer forint értékben. De miért ne foglaljon? Senki még csak meg sem szólít­ja, sőt, az ilyet sokan megdicsérik, hogy ügyes ember. Tehát ha jóvá­hagyják az illetékesek a telkek önkényes meghosz- szabbítását, akkor ez an­nak a jele, hogy akik ezt még nem tettük meg, ak­kor a tavasz folyamán minden félelem nélkül nekünk is hozzá kell kez­deni ...” Erre azért már nem ke­rült sor. A levélben fog­laltakról ugyanis tájékoz­tattuk a tanácsot, amely ezt követően a helyszínen utánanézett a dolognak. Megállapították, hogy „a hír igaz”. Összehívták az érintett (több mint har­minc __) családot, meg­hányni-vetni a történte­ket. s megállapodni a te­endőkben. Hosszas győz- ködésre. különösen pedig szankciók kilátásba he­lyezésére szerencsére nem volt szükség — az embe­rek maguk is belátták, hogy a földfoglalásnak ez a sajátos módja azért mégsem járja, s minden­kinek vissza kell tenni a kerítést az eredeti helyé­re. A határidő ezekben a napokban jár le. Gönczi Mária KONTÉNERKÉRDÉS Nyíregyháza egyik legszebb utcája lenne a mienk, ha nem csúfítanák el a konténerek. A szemét össze­gyűjtéséhez persze elengedhetetlenek — de nem az út szélén, gyakran felborítva, az illetéktelenek által ki­turkálva ... A bérházak udvara elég nagy ahhoz, hogy a kukákat, konténereket be lehessen tenni, és a szemét­szállító autó is be tud fordulni, hogy kiürítse. így vi­szont nagyon csúfítja a városképet, főleg, ha tele van, és tető híján a szél is hordja belőle a szemetet. Mi, nyíregyháziak is szépíteni szeretnénk városun­kat, és a szemetes konténerek bizony alaposan leront­ják a látványt, ahogy ott „díszelegnek” sorban. Csorna Istvánné, az Arany János utcai lakosok nevében (Kiegészítésül közöljük a Nyíregyházi Közterület­fenntartó Vállalat fentiekkel kapcsolatos álláspontját: „A belső udvaron való elhelyezés lehetőségét megvizs­gáltuk, sajnos, a hátsó kijáratok nem teszik lehetővé, hogy a konténereket mozgatni tudjuk. Egyedül az üz­letek áruátvevő területei vannak megfelelően kiépítve. A belső közlekedési utak zsákutcák, ahol csak tolatá- sos megközelítés lenne biztosítva, de így is az épüle­tektől 5—15 méterre kellene szállítani a konténereket. Ez balesetveszélyes ... Mindezek ellenére szívesen ál­lunk a bejelentő rendelkezésére; ha szükséges, a hely­színen személyesen kialakíthatjuk közös álláspontun­kat.”) VÉGLEG VAGY IDEIGLENESEN? Mint ismeretes, Nyíregyhá­za sajnos nem tartozik azok­hoz a szerencsés városok­hoz, ahol bőséggel lennének műemlékek vagy egyszerűen csak a régebbi idők hangu­latát idéző épületek. Ezért, úgy gondolom, különösen meg kell becsülnünk azt a keveset, ami van. Ennek szá­mos jelét tapasztalom is. Most azonban egy számom­ra érthetetlen jelenségnek voltam tanúja: szinte pél­dátlan gyorsasággal lebon­tották a Bethlen Gábor ut­cán a volt Kálvineum épület- együttesének patinás keríté­sét, mind a kő alapot, mind pedig a kovácsoltvas kerí­tést. Szeretném, ha az illeté­kesek tájékoztatnák a város­lakókat arról, miért volt erre szükség (hiszen bizonyára nem ok nélkül került rá sor), másrészt pedig, hogy mi lett a kovácsoltvas kerí­tés sorsa. Esetleg visszakerül majd az eredeti helyére? Mi, környékbeliek ebben bízunk, bár egyesek azt mondják, a bontáskor egy magánautó szállította el a lebontott da­rabokat . . . T. M. Nyíregyháza, Bethlen G. u. TAXITARIFA Azt hiszem, sokakat érin­tő és érdeklő ügyben fordu­lok önökhöz. Minden héten egyszer taxi­val vagyok kénytelen kimen­ni a hajnali vonathoz. Ha Volán-taxit kapok, akkor hossza nkodás nélkül, idő­ben és a taxióra állásának megfelelő díjazás mellett tu­dom utamat megtenni. Ál­landó bizonytalanságban va­gyak ugyanakkor a magán­taxik esetében. Kérem, szíves­kedjenek felvilágosítást ad­ni, milyen összeget mu­tathat a taxióra, ha a taxi­állomásról indulunk, és mi­lyet akkor, ha telefonon ház­hoz hívom? I. A. Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 28. sz. (Olvasónk kérését ezúton tolmácsoljuk az illetékesek­nek.) RENDBE TETTÉK Március végén közölték levelemet, amelyben azt tet­tem szóvá, milyen szemetes, elhanyagolt Nyíregyházán a Korányi Frigyes úti ABC tá- gabb környéke, a mögötte lévő park és sportpálya. Nos ha a rosszat megírtam, úgy méltányos, hogy értesítsem a szerkesztőséget arról is, azóta intézkedtek az illetékesek (bizonyára a közterület­fenntartó vállalat). Szépen rendbe tették a környéket, mé.g a bokrok alól is kigereb­lyézték a szemetet, amelynek sajnos kiapadhatatlan az utánpótlása . . . Hargitai Ferenc Nyíregyháza SZÁMOLJUNK... Bekötötték udvaromra a vizet. Előző nap kiásatták a gödröt, én azt körbekorlá­toztam, másnap jött a szere­lő bekötni. Hozott egy szala­got, feldobta a korlátra, amíg bekötötte, és ezért fizettem 71,50 forintot. A KRESZ-táb- la kihelyezése 119,20 forint­ba került, holott az utcánk­ban összesen négy ház van. A föld visszatöltése, amit a szerelő végzett, pár per­cig tartott, amiért 175,40 fo­rintot számoltak. Tehát a vagy tízperces munka 366,10 forintba került. Papp Sándor Porcsalma, Zöldfa u. 81. sz. Szerkesztői üzenetek Kérjük mindazokat, akik kéziratokat küldenek szer­kesztőségünkbe, mellékel­jék személyi adataikat is (lakcím, foglalkozás, mun­kahely, személyi szám). Az illetékesekhez fordul­tunk Nagy Miklós tiszaesz- lári, Kóródi István encsen- csi, Varga László nyíregy­házi, Tóth Gyula tiszadadai, Mák István kisvárdai, Pus­kás Mátyás nyíregyházi, Lovas Andrásné nyírpazo- nyi, Bavalics Jánosné pát- rohai, Csercsa Bálint tu- nyogmatolcsi és özv. Szabó Istvánné ópályi lakos ügyé­ben. R. Jánosné, Tiszátok: Előző számunkban véletle­nül tévesen jelent meg jogi tanácsunk egy mondata, amely helyesen így hang­zik: „Annak nincs akadá­lya, hogy a munkáltató a felmondási idő egy részére vagy teljes tartamára a dolgozót felmentse a mun­kavégzés alól; a felmentés idejére átlagkereset jár.” Elnézést kérünk. özv. Tölcsér Lajosné, Hermánszeg: Mivel olva­sónk tulajdonában van egy 800 négyszögöles terület, ezért a termelőszövetkezet (özvegyi jogon) nem tud számára illetményföldet juttatni. B. L.-né, Nyíregyháza: A kérdéses külföldi gyógysze­rek beszerzésére egyedi import alapján van lehető­ség. Ehhez természetesen engedélyre van szükség. Az eljárásról kórházi kezelő­orvosától kérjen részletes tájékoztatást. K. S.-né, Vjfehértó: A személyi kölcsön fedezeté­nek megállapításakor a gyes összegét nem lehet fi­gyelembe venni. H. F., Tiszadada: Balese­ti járadékra az jogosult, akinek munkaképessége üzemi baleset következté­ben 15 százalékot meghala­dó mértékben csökkent, de baleseti rokkantsági nyug­díj nem illeti meg. Az illetékes válaszol Arak és engedmények Más áron vásárolta az ir­hakabátot, mint a hirdetés­ben szerepelt — kifogásolta egy kisvárdai levélíró az áp­rilis 2-i Fórumban. A pa­naszt kivizsgáltuk, az ered­ményről az alábbiakban tá­jékoztatjuk. A március első felében megrendezett engedményes vásár alkalmával háromféle irhakabátot árusítottunk: tö­rök import női kabátot 30 százalékos engedménnyel és kétféle magyar gyártmányú női irhakabátot (eredeti fo­gyasztói áruk 20 ezer 700, il­letve 20 ezer 500 Ft volt), mindkettőt 20 százalékos en­gedménnyel. Az eredetileg 20 ezer 500 forintos kabátért a vásárlónak 16 ezer 400 fo­Müszakpátlék a tsz-ben—Családtagok szolgálati ideje Papp József geszterédi lakos feleségével együtt tulaj­donosa ezer négyszögöl földnek. Ebből a területből 600 négyszögölet a tsz — földrendezés folytán — művelésbe vett. Erről azonban a tulajdonosok nem kaptak határoza­tot, és megváltási árat, illetve kártérítést sem fizettek szá­mukra. Az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint a föld még mindig a házaspár tulajdona. Olvasóink ezzel kapcsolatos lehetőségeikről, teendőikről érdeklődnek. A földrendezés előkészítése, megszervezése és végre­hajtása az illetékes földhivatal feladata. A birtokba adást követően a földhivatalnak határozatot kell hoznia, amit az érdekelteknek megküld. Magánszemélyek földrendezés­be vont földjét megközelítőleg azonos minőségű, művelési ágú és területű földdel kell kicserélni. Olvasóink tehát forduljanak a földhivatalhoz, és kér­jék, hogy visszamenőleg rendezzék a tulajdoni állapotot, a megváltozott helyzetnek megfelelően, továbbá jelölje­nek meg részükre csereföldet. K. J.-né nyíregyházi lakos arra kér választ, hogy mi­lyen feltételek szerint jogosult gyermekgondozási segély­re. Ugyanis korábban ipari üzemben dolgozott, 1985 őszé­től kezdve pedig egy termelőszövetkezet alkalmazásában áll. Mivel a tsz-ben csak az almaszedéskor dolgozott, egyéb munkát nem végzett, ezért attól tart, nem fogja megkap­ni a gyest. A gyermekgondozási segély igen széles körben illeti meg az anyákat. A jogosultságot a munkáltató bírálja el. A gyesre az jogosult, aki a gyermek születését megelőző két éven belül összesen 270 napig munkaviszonyban állt, illetve — termelőszövetkezeti tagok esetében — legalább 90 napon át részt vett a közös munkában. Levélírónknak tehát kérelmet kell benyújtania a tsz vezetőségéhez, amely köteles díjazás nélküli szabadságot biztosítani a gyermek gondozása céljából. Erre az időre — a fentiekben említett feltételek megléte esetén — a gyer­mek hároméves koráig jár a gyermekgondozási ellátás. V. L. Nyírbátorban feladott levelében a munkabére­zésről és a munkabér-kiegészítésről kér tájékoztatást. A levélíró tsz-alkalmazott, két műszakban dolgozik. A ter­melőszövetkezet 10 százalék műszakpótlékot fizet, holott levélírónk tudomása szerint ennek mértéke a törzsbér 20 százaléka. Kifogásolja a bérkiegészítés összegét is, amely a vállalatoknál dolgozókkal szemben nem 310, hanem 210 forint. A műszakpótlék fizetésére vonatkozó jogszabály a ter­melőszövetkezetekre nem terjed ki, de belső szabályza­tukban elhatározhatják annak rendszeresítését. Nem köti a tsz-eket a vállalatokra megállapított, a délutáni műszak­ban végzett munka után járó 20 százalékos pótlék sem (leg­feljebb annyiban, hogy ennél magasabb mértéket a tsz-ek sem állapíthatnak meg). Levélírónkat tehát a tsz munka­ügyi szabályzatában meghatározott mértékű műszakpót­lék illeti meg (amely a fentiek értelmében 10 százalék is lehet). A termelőszövetkezetek 1984. január 1-től kezdődően 210 forint bérpótlékot kötelesek fizetni dolgozóiknak, füg­getlenül attól, hogy azok tagok vagy alkalmazottak. A többi munkáltató valóban 310 forint bérpótlékot fizet. A tsz tehát ez esetben is jogszerűen jár el. Kópis Bertalanná mátészalkai lakos a szolgálati idő számításáról kérdez levelében. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél 1967 előtt fennálló tagság alapján szerzett szolgálati időnek számít az első belépés teljes naptári éve és minden további tel­jes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállt, és a tag a közös munkával legalább 120 (nők 80) munkaegységet teljesített. A tsz-tag közös munkában részt vett családtag­ja kérheti azoknak a naptári éveknek (legfeljebb 5 évnek) szolgálati időkénti beszámítását, amikor — egykorú ok­irattal igazoltan — a fenti mértékű munkaegységet telje­sítette, s amely időre a nyugdíjjárulékot megfizeti. Dr. Nyitrai Zoltán rintot kellett volna fizetni, s számára ennél valóban töb­bet számláztak 160 forinttal. Az árkülönbözetet postautal­ványon feladtuk címére. A történtekért elnézést ké­rünk. Nyírbátor és Vidéke Afész KÖZÖS ERŐVEL MEGOLDHATÓ Nem folyik el a csapadék­víz Nyíregyházán, a Rákóczi utca déli oldalának egy sza­kaszán — panaszolták az ot­tani lakosok. A helyszínen megállapítot­tuk, hogy a járda külső szé­lénél — a lejtő miatt — na­gyobb esőzés után valóban megáll a csapadékvíz, ami nehezíti a közlekedést, és a lakóházakat is károsítja. Ezért abban állapodtunk meg a jelenlévőkkel, hogy a víz elvezetésére a lakosság szik­kasztó árkot létesít a járda mellett, s azt a műszaki osz­tály a Rákóczi utcai csapa­dékcsatornába bekötteti. Nyíregyházi Városi Tanács műszaki osztálya VALÓBAN VÉTLEN... Lapjuk március 12-i szá­mában volt olvasható, hogy hibás („féloldalas”) az er­kölcsi bizonyítványhoz szük­séges nyomtatvány. Tájékoztatásul közöljük, hogy az említett nyomtat­ványt mi csak árusítjuk. Biz­tosak vagyunk benne, hogy a rossz nyomtatványt a postai dolgozó visszacserélte volna, ha a hibát az ügyfél észre­veszi, és kéri a cserét, hi­szen szándékosságról nem le­het szó. Debreceni Postaigazgatóság (A szerk. megjegyzése: A nyomtatvánnyal kapcsolatos észrevétel címzettje nem is a posta volt, ők valóban vétle­nek. Mi több, sem a postai dolgozó, sem pedig az ügyfél nem tudhatja, hogy a nyom­tatvány mindkét oldalának tartalmaznia kell az adatköz­léshez szükséges kérdéseket.) w.v.v.v.v.w *>>>;• .............................

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents