Kelet-Magyarország, 1986. április (43. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-16 / 89. szám

Barbár amerikai támadás Líbiában A magyar kormány elítélő nyilatkozata MA Á Kelet- Magyarország Tiszavasváriban (2. oldal) I Az Egyesült Államok légiére; ' -dden — helyi idő szerint hajnali két órakor -- /abású barbár tá­madást hajtott végre Líbia ciki; Az amerikai gépek öt cél­pontot támadtak: azt a lak­tanyakomplexumot Tripoli- ban, ahol Kadhafi államfő főhadiszállása van, egy kato­nai repülőteret és egy hadi­tengerészeti kiképző közpon­tot a líbiai főváros közelé­ben, egy laktanyát Bengází- ban és egy katonai repülőte­ret Bengázi mellett. A Tripoliban, illetve köze­iében lévő célok ellen nagy- britanniai légitámaszpontok­ról kiindulva 18 F—111 típu­sú hadászati repülő hajtott végre támadást. Weinberger amerikai hadügyminiszter közlése szerint ezek közül egyről nincs értesülés. A töb­bi gép úton van visszafelé — mondotta. Bengázit és térsé­gét a Coral Sea és az Ame­rica repülőgép-hordozóról felszállva 15 A—6 és A—7 tí­pusú gép támadta meg. Az akcióban számos más gép is részt vett, köztük üzemanyag- utánpótló tartálygépek, fel­derítő és radarjelző gépek. Az amerikai légierő 500 fon­tos (kb. 250 kilogrammos) és ezer fontos (kb. 500 kilo­grammos) lézer irányítású és gravitációs bombákat hasz­nált fel. Az amerikai fővá­rosban egyelőre nincs érte­sülés az okozott károkról. Az akciót Reagan elnök a támadás után elmondott rö­vid televíziós beszédében „ön véd®1 “nmek” minősítette és azt mondotta, hogy az „megfelel az ENSZ alapok­mánya 51. pontjában rögzí­tett önvédelemnek”. Az el­nök kijelentette, hogy „köz­vetlen, pontos és megcáfol­hatatlan” bizonyítékok áll­nak az amerikai kormány rendelkezésére, amelyek Lí­biát összekapcsolják az ápri­lis 5-én Nyugat-Berlinben, egy amerikai katonák által látogatott szórakozóhely el­len elkövetett merénylettel. Az elnök szerint Líbiának része volt több más, ameri­kaiak ellen elkövetett me­rényletben is, és — mint ál­lította — bizonyíték van ar­ra, hogy mintegy harminc amerikai célpont, így diplo­máciai képviseletek ellen ter­veznek terrorista akciót Lí­bia irányításával és közre­működésével. ★ A Magyar Távirati Irodát illetékes helyen felhatalmaz­ták az alábbiak közlésére: „A Magyar Népköztársaság kormánya mélységes aggo­dalmát fejezi ki a Líbia el­len intézett újabb amerikai katonai akciók miatt. (Folytatás a 4. oldalon)------------------------------------ ^ Útravaló Április 16-án lesz a Szakma Kiváló Tanulója verseny megyei döntőjének eredményhirdetése. !W Ok búcsúznak a legha­marabb, a szakmun­kástanulók. Akik gimnáziumba, vagy szak- középiskolába mentek a nyolcadik után, még kap­nak egy év további haladé­kot a középiskolában, fel­készülni a nagybetűs élet­re. De nekik, a szakmun­kástanulóknak a harmadik tanév utolsó tanítási órá­ján végképp kicsengetnek, és akkor menni kell. Nincs több haladék, meg kell vál­ni az iskolától, amelyet, igaz, eleget kerülni nem le­hetett, de mégis óvó fészek­ként fogadhatták a gyerek­emberek. Tizenhét évesen kell talpra állni, és lehető­leg talpon maradni. Hogyan sikerült a három évet kihasználni, milyen biztonsággal mélyedtek el az egyes szakmai fogások­ban, környezetük, a szak­oktatók a tanműhelyekben és az üzemi gyakorlaton hogyan nevelte őket a mun­káséletmódra, becsületre. És elég-e csak a szakmát tudni? Milyen alapot kap­tak ahhoz, hogy felnőtt korban, amikor már nem kötelező, akkor is forgassák a könyveket? Hogy legyen önálló véleményük a vi­lág dolgairól, és törekedje­nek minél teljesebb életre, ideértve az általános, poli­tikai és szakmai művelt­ség rendszeres gyarapítását. Ezekről a gondolatokról is szó lesz aáon az ünnepsé­gen," melyet a nyíregyházi 107-es számú szakmunkás- képző intézetben rendeznek, ahol átadják a díjakat a Szakma Kiváló Tanulója verseny megyei legjobb­jainak. Azok állnak „dobogóra”, akik a legtöbbet gyűj­töttek össze a min­denkinek rendelkezésre ál­ló tananyagból. Szép siker­rel és dicséretes munkával a hátuk mögött most már a jövő képét tervezgetik: a közeledő önálló élet első lépéseit. Legértékesebb „ha­muba sült pogácsájuk”, ami elsőként kerül a tarisznyá­ba: a tudás. Utravalónak, és példaképpen az utánuk jövőknek: ígéretes „elemó­zsia”. B. E. Halászmúzeum, sétahajó, vadászturizmus, új kempingsk Élénkülő idegenforgalom Ülést tartott a megyei tanács vb Szabolcs-Szatmár idegenforgalmának VII. ötéves tervi fejlesztési lehetőségeiről tárgyalt többek között keddi ülé­sén a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A napirend vitá­jában rész vett dr. Meggyes István, az Országos Idegenfor­galmi Hivatal vezetője. Ezt követően tájékoztató hangzott el a káder- és személyzeti munkát segítő tevékenységről, majd az egyéb napirendi pántok-között a tanácsi házkeze­lési szervek üzemeltetési, karbantartási és felújítási elő­irányzatairól tárgyaltak. A konferencia megnyitó előadásán — Frigyes Andor, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezetője beszél. A lakosság életmódjában, a nemzetközi kapcsolatokban végbement változások hatá­sára egyre jelentősebb sze­rephez jut az idegenforgalom, mely Szabolcs-Szatmarban 1970-től fokozatosan előtérbe kerül és dinamikusan nö­vekszik — állapította meg többek között a testület. Me­gyénk természeti adottságai, környezeti lehetőségei, törté­neti emlékeink, kulturális eredményeink és állandó ren­dezvényeink nemcsak itthon, hanem az országhatáron túl is mind ismertebbé teszik Szabolcs-Szatmárt. Kialakult a megye hat idegenforgalmi tájegysége, a védett területek rendszere (26 egység), amely ma a megye összterületének közel 4,5 százalékát jelenti. A műemlékileg védett létesít­mények — kastélyok, kúriák, várak és vármaradványok — száma 290, a termál és strand­fürdők napi befogadóképes­sége meghaladja a 16 ezer főt. A fokozatosan javuló infrastruktúra is kedvez az idegenforgalom fejlődésének, csakúgy, mint a viszony­lag kielégítő autóbuszhálózat. Ugyanakkor a távhívású te­lefonrendszer hiánya gátolja a turizmus lehetőségeinek ki­használását, továbbfejleszté­sét. A testület megállapítot­ta: -a fogadási feltételek kö­zül az elmúlt ötéves tervek­ben befejezték az áruházi rendszer kiépítését, az ABC-k telepítését, létrejöttek az uta­zási irodák. A 9500 szállás­helyből a kereskedelmi szál­láshelyek öt év alatt ezerrel bővültek, ebből 360 hely szál­lodában, 300 kempingben, a többi fizető-vendéglátó jelle­gű. Gond viszont e téren a szálláshelyek alacsony kom­fortfokozata és az olcsó szál­láshelyek aránya. Hasonló hiányosság tapasztalható a Robotok — avagy újabb kihívás az automatizálás te­rén. Ez volt a címe annak a nyitóelőadásnak, amellyel tegnap délelőtt kezdetét vet­te Nyíregyházán az Automa­tizálás ’86 néven megrende­zett országos konferencia és kiállítás. A háromnapos, nagyszabású összejövetelen mintegy kétszáz — a tudo­mányos életben és a gya­korlatban dolgozó — szakem­ber vesz részt. Az érdeklődés nagyságát, valamint a mon­danivalók felgyülemlését jel­zi, hogy az előadások témái­hoz kapcsolódva hetvenen jelentették be igényüket kor- referátum tartására. Az elképzelések szerint a tanácskozáson kísérletet tesznek arra, hogy felmérjék az automatizálás szerepét és helyét hazánk gazdaságai­ban; megvizsgálják a mű­szaki fejlődés legújabb ered­ményeit és felhasználási le­hetőségeit. Ugyanakkor sze­retnének rámutatni az elő­relépést segítő és gátló té­nyezőkre. Minderre nagy szükség van, hiszen Magyar- ország sem nélkülözheti a legmodernebb technikákat a termelésben. Az Országos Méréstechni­kai és Automatizálási Tudo­mányos Egyesület, valamint a Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövet­ségének Szabolcs-Szatmár megyei Szervezete által ren­dezett konferenciának célja az is, hogy a jelenlévő mű­szaki szakembereknek be­mutassák a szűkebb pátria üzemeiben, intézményeiben alkalmazott automatikákat, számítástechnikai megoldá­sokat, megismertessék őket a szerzett tapasztalatokkal, illetve a Szabolcsban elért eredményekkel. Ezért láto­gatásokat szerveznek a nyír­egyházi konzervgyárba, a papírgyárba, a Taurusba, a BEAG Universil nyíregyhá­zi gyárába, valamint a me­zőgazdasági főiskolára. Az egyes előadások után szekcióüléseken cserélhetik ki gondolataikat, adhatnak egymásnak hasznos ötlete­ket a résztvevők. A konfe­renciával párhuzamosan a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán az egyes agrár­ágazatok automatizálásának lehetőségeit bemutató kiállí­tás nyílt. A résztvevők egyéb­ként a programok során olyan hazai és külföldi fil­meket tekinthetnek meg, ame­lyek jelenleg a világ leg­jobb technológiai és vállala­ti automatizálási eszközeit mutatja be. Pillaigftsok előnyben A még javában tartó idei vetésekből kitűnik az is, hogy örvendetes váltás kez­dődött meg megyénkben a pillangósok irányába. A bú­za előveteményének is kivá­ló — a tapasztalatok szerint 2—300 kilogramm többletter­mést adó — vetésforgóba vont pillangósokból most megélénkült a vetőmagter­mesztési kedv is. A Tiszalö- ki Állami Gazdaságban pél­dául 100 hektáron a szemes bab, Fehérgyarmaton, Sza- mosszegen, Barabáson, Gá- vavencsellön a lóbab, lucer­na, vöröshere termesztéséhez fogtak hozzá több száz hek­táron vetőmagtermesztési cél­lal. A magnyerés mellett a ta­laj nitrogéntartalmát is dúsí­tó — és természetesen a ta­karmányalapot is bővítő — növények termesztését a me­gyei vetőmagtermeltető vál­lalat sokirányúan segíti. Most a fábiánhází Kossuth Tsz- nek adtak a gépvásárláshoz jelentős anyagi támogatást. De kaptak már ilyen jellegű segítséget a pátrohaiak, sza- mosszegiék is, jövőre pedig emelni szeretné a vállalat a gazdaságok műszaki fejlesz­tését szolgáló körülbelül 600 ezer forintos keretét. A burgonyát, borsót és ka­lászosokat leszámítva az idén a megyében már húszezer hektáron termelnek gazda­ságaink vetőmagvakat. A Szabolcs-Szatmárban termelt vetőmagvakból egyébként a vállalat tavaly 70—80 va­gonnal exportált, 90 száza­lékban tőkés országokba. Ter­veik erre az évre hasonlóak. Az esztendő első felében még érződő, a tavalyi belvíz miat­ti kiesést a nyári magátvétel után azonnal megkezdődő, gyorsított ütemű tisztítással kívánják pótolni. (Folytatás a 4. oldalon) KONTÉNER CSILLAGHÁZAKAT gyárt a nyíregyházi Fémmunkás Vállalat 35 mil­lió forintért. A késztermékeket a szovjetunióbeli Tengizbe szállítják az ott dolgo­zó magyar munkások részére. (Farkas Zoltán felvétele) (t k.) jXLIII. évfolyam, 89. szám ARA: 1,80 FORINT 1986. április 16., szerda Országos konferencia Nyíregyházán Automatizálás a gazdaságban

Next

/
Thumbnails
Contents