Kelet-Magyarország, 1986. április (43. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-15 / 88. szám

1986. április 15. Kelet-Magyarország 7 Hasznosításra ajánlják l TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Mikroelemek a borjúnevelésben A napokban tartották meg Debrecenben a mezőgazda­ságban dolgozó kutató-fej­lesztő intézetek szocialista brigádjainak innovációs ren­dezvényét. Hasznosításra ajánljuk címmel hét Szekció­ban több tucat előadás hang­zott el. közülük jó néhány szabolcsi kutató eredményei­ről. Ezekről szeretnénk be­számolni rovatunkban a kö­vetkezőkben. BOVI STIBOL néven fo­lyékony halmazállapotú mik­roelemeket szerves-komp­lex kötésben tartalmazó ké­szítményt kísérleteztek ki Kisvárdán borjak növeke­désének és ellenállóképessé­gének fokozására. A- készítmény előállítását indokolta az állattenyésztés­ben jelentkező bizonyos ká­ros tünetek (újszülött állatok gyenge életképessége, rossz, vagy nem kielégítő takar- mányértékesülés, anaemia, ellési bénulás, ataxia stb) hazánkban való gyakori elő­fordulása is, amelynek első­sorban a nagy teljesítmé­nyekre képes, értékesebb ál­latfajtáknál fordulnak elő. E bajok kivédését, vagy mérséklését hivatott szolgál­ni a szabadalmi oltalom alatt álló B—3/80 jelű készítmény, mely — a borjakra adap­tált összetétele alapján a BOVI STIBOL fantázianevet kapta. A készítmény más állatfajokra (juh, pulyka, csirke) adaptálva szintén gazdaságosan alkalmazható. A BOVI STIBOL-t az ita­tásos borjúnevelésben vezet­tük be elsősorban, mivel a borjak elválasztás előtti fej­lődése, valamint az ezután következő szilárd takarmá­nyon való nevelése során testtömegének gyarapodása a fajta genetikai tulajdon­ságaitól is függően igen je­lentős (600—1100 gramm/nap is) lehet. Az állat fejlődésének ko­rai időszakában szervezeté­nek élettani-biokémiai vál­tozásai az élet későbbi idő­szakára is kihatnak. Ezért a készítmény korai alkalma­zásával kedvezően befolyá­solható az állat szaporodó és termelőképességének kifej­lődése is. Ezenkívül a válasz­tással járó kisebb-nagyobb visszaéléseket, és a külön­féle vírusos, baktériumos ere­detű fertőzésekből szárma­zó fejlődésbeli visszamara­dásokat könnyebben vésze­lik át, illetve gyorsabban „hozzák be” az állatok. Az elmúlt 1—2 évtized alatt sajátos vizsgálataikon kívül a szakirodalomban is megjelentek olyan közlemé­nyek, — sőt a BOSCOOP ál­tal végzett anyagforgalmi vizsgálatok is utalnak arra, — hogy a borjak jelentős aránya kisebb-nagyobb mér­tékben mikroelemhiányosnak minősíthető. Kezdetben még tünetet nem okozó hiányállapotok későbbi fokozásával klinikai tünetek is jelentkezhetnek. A hiányállapotot egy vagy több mikroelemben szegény takarmány etetése és felszí­vódási zavarok is kiválthat­ják. A BOVI STIBOL folyé­kony halmazállapotú. A ha­Szervezéstechnikai eszközök és alkalmazásuk címmel hatodik alkalommal rendeznek nemzet­közi szakkiállítást és konferen­ciát a Budapest Sportcsarnokban október harmadik és nyolcadik® tóanyagokat oldottan tartal­mazza. .A bontatlan készít­mény minőségét legalább 1 éven át megőrzi. A hatóanyagok élettanilag nélkülözhetetlenek, ezért kis koncentrációban alkalmaz­va is kedvező hatásúak, és az alkalmazásra javasolt koncentrációban nem is to- xikusak. Tartós fogyasztása esetén sem kell káros hatás­ra számítani. Előnye, hogy kedvezően alakul általa a takarmányok kihasználása, mely a testtö­meg fokozott gyarapodásá­ban is megmutatkozik. Lé­nyegesen csökken az elhul­lás, a borjak gyógyszerigé­nye, az állatgondozás költsé­ge, a fejlődésüben vissza­maradt állatok „erőre kap­hatnak” tőle stb. Alkalmazásának technoló­giája: a folyékony halmaz- állapotú készítmény az ita­tásos borjúnevelésben egy­szerűen, pontosan adagolha­tó. Akár nagyobb állatcso­portok, akár egyedi keze­lés során a borjak tejpót­ló tápszerében homogén elkeveréssel az itatás technológiai előírása szerint megitatható. Egy borjú 8x7 adagja összesen 133 millili­ter. A készítmény 2 hónapos koron túl is adható. A BOVI STIBOL nagyüze­mi etetési kísérletei során a Kemecsei Állami Gazda­ság tehenészetében a leg­kedvezőbbnek bizonyuló dózis 17,5 százalékos súly­többletet adott a kontrollal azonos takarmányok felhasz­nálása mellett. Két gyenge borjú a BOVI STIBOL-lal való itatás eredményeként felerősödött és a választás korára behozta lemaradását. A BOSCOOP nyíregyházi kirendeltségének szervezé­sében 1983-ban a sárospa­taki Kossuth Tsz tehenésze­tében a különböző borjúcso­portoknál 10,2—17,9 százalék átlagos súlytöbbletet értek el, a kontrollal azonos meny- nyiségű takarmány etetése mellett. 1984-ben ugyancsak a BOSCOOPal közös szerve­zésben és az Állattenyészté­si és Takarmányozási Minő­sítő Intézet (ÁTMI) egyetér­tése és ellenőrzése mellett a Szamos menti Állami Tan­gazdaság és a kemecse-kóta- ji Egyesült Erő Tsz tehené­szetében beállított itatásos borjúnevelési kísérletekben 5, 2, illetve 17,1 százalék súlytöbletet kaptak 60 napos etetési idő alatt. Mindezekből kitűnik, hogy a BOVI STIBOL az itatásos borjúnevelésben igen gaz­daságosan alkalmazható. Ha például a BOSCOOP szak- tanácsadói területén lévő átlagosan évi 300—320 ezer borjúnak csak a felét vesz- szük is alapul, és a leadási súlyból csak 5 százalék súlytöbbletet tulajdonítunk a BOVI STIBOL-nak, — fi­gyelmen kívül hagyva más gazdasági tényezőt — ak­kor is mintegy 30—40 millió forint népgazdasági többlet- haszon jelentkezik. Dr. Béres József Vetőmag Vállalat Kutató Központ Teichmann telepe Kisvárda között. Az Országos Találmányi Hivatal közleménye szerint a kiállításon először bemutatásra kerülő találmányokat és ipari mintákat a jogszabályban meg­határozott kiállítási elsőbbség illeti meg. Vállalkozás Napjainkban is sokat vita­tott kérdés megválaszolására vállalkozott Názon Gyula a közgazdasági társaság pályá­zatára írott tanulmányában. Az első díjat nyert elemzés a vállalkozással, versenyképes­séggel, a beruházásokkal fog­lalkozik, a cselekvés fő irá­nyait boncolgatja. Elmondja, hogy a beruhá­zások vállalatba adásának új módszere — amikor csak megbízó és vállalkozó van — ellenére az irányítás a jö­vőben is számol a beruházás­ban részt vevők jelenlegi körével, amikor elkülönült beruházóra, tervezőre, kivi­telező és lebonyolító szerve­zetre oszlik a munka, és sok­szor a nem megfelelő kezde­ményezőkészség okozta a súrlódásokat. A megoldás módja az lehet, amikor a vál­lalkozó egyesíti magában a szervező apparátust, a terve­ző, szállító és kivitelező szer­vezetet. Mivel a piaci vi­szonyok gyors változásaira gyorsan kell reagálni, ez leg­inkább úgy képzelhető el, ha a változások érzékelője és a cselekvő ugyanaz a személy, a vállalkozó. Több tényező határozza meg a vállalkozó lehetőségeit, így említhető, hogy megha­tározó lehet az árak alakulá­sa, az árrendszer változása, a jövedelemelosztás rendsze­re. a bérezés és annak sza­bályozása, a vállalati szerve­zet működésének gazdasági feltételei, a különféle piaci hatások alakulása. Négy évvel ezelőtt jelentek meg a vállalkozással és a szállítási szerződéssel kap­csolatos, versenytárgyalásról szóló jogszabályok. A ver­senytárgyalások legnagyobb .jelentősége a beruházások körében, valamint a fenntar­tási munkáknál van. A szer­ző részletesen elemzi, hogy milyen létjogosultsága van a változtatások között az egyes szervezeteknek, többek között a beruházási vállala­toknak, amelyek nagy szak- apparátussal rendelkeznek ugyan, de náluk az ered­mény felelőssége csak mini­mális mértékben vethető fel. Az elmúlt években a beru­házási piac az egyensúlyi helyzet irányába fejlődött — állapítja meg a tanulmány. Bár a legtöbb vitát az ár váltotta ki, azonban jó esz­köz a szabadár bevezetése, amely a feleket megegyezés­re készteti. Az a helyes, ha az árutermelő piaci tevé­kenység végterméket, vagyis az építményt állítják a kal­kulációs rendszer középpont­jába. Ellátás-gazdálkodás: e ket­tős — egymásnak sokszor el­lentmondó feladatnak keil megfelelni a megye fogyasz­tási szövetkezeteinek. A múlt évben eredményesen oldot­ták meg ellátási feladataikat és előreléptek a gazdálkodás területén is. Figyelmeztető viszont a jelentős költség- és készletnövekedés, valamint az érdekeltségi alap felhaszná­lásánál tapasztalható rövid távú célok előtérbe kerülése. Nemrégiben fejeződtek be a szövetkezeti mérlegbeszá­molókat jóváhagyó küldött-, illetve közgyűlések. A nép- gazdasági és ágazati összesí­tések munkálatai még javá­ban tartanak, a rendelkezés­re álló adatok azonban már lehetővé teszik az 1985. évre érvényes főbb szövetkezeti tendenciák előzetes ismerte­tését. Az ÁFÉSZ-ek által bonyo­lított áruforgalom árbevétele folyó áron 11 973 millió fo­rint volt, 4,3 százalékkal haladva meg az előző évit. Korlátot szabott az áruforga­lom bővítésének a lakossági reáljövedelmek stagnálása (egyes rétegeknél csökkené­se), valamint a településeken lévő vásárlóerő meghatáro­zottsága. Egyes ÁFÉSZ-ek e kedvezőtlen hatások ellenére is dinamikusan növelték for­galmukat (Üjfehértó, Ibrány, Tiszavasvári). A szövetkezetek működési területén élők is jövedelmük egyre jelentősebb részét for­dítják élelmiszerek, napi cik­kek vásárlására, ugyanakkor egyre kevésbé engedhetik meg makuknak a vendéglátás igénybevételét. Ezt igazolja a bolti kiskereskedelmi és ven­déglátó üzemágak fejlődése között meglévő ütemkülönb­ség is. Orgtechnik Hungária Budapest '86 Á mágnesség titka Egy kísérleti berendezés látható a mágnesség tanulmányo­zására. A régi Kínában már tudták, hogy bizonyos fajta vasérc kes­keny darabja zsinegre függeszt­ve meghatározott irányban he­lyezkedik el, mégpedig egyik vége nagyjából északra, a másik délre mutat. A mégneses irány­tűnek a viselkedéséből az derül ki, hogy a Föld mágneses térrel van körülvéve, ami a mágnes- vasdarab és más természetes, vagy mesterséges mágnes észak- déli beállását eredményezi. Az iránytű viselkedésében megmu­tatkozó mágneses tér más módon is jelentkezik, így például a Napból érkező elektromosan töl­tött részecskék nyalábját az egyenes irányból eltéríti és ez­zel a sarkvidékek színpompás látványát, az északi fémyt idézi elő. A Föld mágneses terét acélrudak mágnesezésére is fel lehet hasz­nálni: a rudat a tér irányába állítjuk be és kalapáccsal ismé­telten ütögetjük. Ezek a heves ütközések megrázzák a rúd pa­rányi részecskéit, amelyek — legalábbis részben — a mágneses tér irányába állnak be. Valójá­ban minden vas- és acéltárgy a Föld mágneses tere indukciós hatásának a következtében bizo­nyos fokú mágnességgel rendel­kezik. A második világháború alatt például nagyon komoly erőfeszítéseket tettek a hadiha­jók és csapatszállító hajók ,,de- mágnesezésére”. mágnesteleníté- sére. hogy így az ellenség által elhelyezett mágneses aknák be­gyújtását elkerüljék. Ha két mágnesezett acélrudat közelítünk egymáshoz, azt ta­pasztaljuk, hogy a rudak „azo­nos” végei — vagyis azok a vé­gek, amelyek a mágnesezóskor egy irányba mutattak — taszít­ják egymást, ha viszont az egyik rudat megfordítjuk, akkor a rűdvégek között vonzás jelent­kezik. Ez a viselkedés arról ta­núskodik, hogy egy hosszabb mágnesezett anyagdarab — mag- netitérc, acélrúd, az iránytű — mágneses sajátossága legerősebb a végek, a mágnes pólusai kö­zeiében. A lágyvas gyorsabban mágne- seződik, de gyorsan el is veszíti a mágnességét. Ha elvisszúk a mágneses térből, az elemi mág­nesek ismét a hőmozgás követ­keztében kialakuló rendezetlen­ségben helyezkednek el. A ke­mény acélban és még inkább bizonyos speciális ötvözetekben a már rendezett állapotba ke­rült elemi mágnesek megmarad­nak ebben a rendezettségben mindaddig, amíg az anyagot ma­gas hőmérsékletre fei nem he­vítjük. Ezért az állandó (perma­nens)- mágnesek ilyen anyagok­ból készülnek. Ugyanakkor eze­ket az anyagokat csak erős mág­neses térrel lehet felmágnesezni. Megtanulnak kereskedni Fogyasztási szövetkezetek zárás után Továbbra is dinamikus fej­lődés jellemzi a szerződéses formákban bonyolódó kiske­reskedelmi, illetve vendéglá­tóipari forgalmazást (37,7, ill. 14,5 százalék). Közel sem ilyen felhőtlen a kép viszont, ha a forgalom szerkezeti megoszlását tekintjük, a ha­gyományos és az új üzemelé­si formák között. A bolti kis­kereskedelemnél az összfor­galom csupán 0,6 százaléka realizálódik korszerű for­mákban (egyes ÁFÉSZ-eknél egyáltalán nincs ilyen üzlet, Nagyecsed, Balkány, Tisza- szalka stb.), míg a vendéglá­tásnál közel fele-fele az arány, de még ez is lényege­sen elmarad a lehetségestől. Az ÁFÉSZ-ek többsége a szükségesnél nagyobb készlet lekötésével oldotta meg gaz­dasági feladatait, néhánynál az átlagos árukészlet és a zárókészlet is jóval nagyobb ütemben nőtt, mint a forga­lom (Demecser, Vásárosna- mény, Fehérgyarmat). Az összforgalom 4,3 százalékos bővüléséhez az átlagos áru­készlet 4,2 százalékos és a zárókészlet 9,3 százalékos nö­vekedése tartozott. Kettősség jellemzi a szö­vetkezetek költséggazdálko­dását is. Sikeresnek értékel­hető a tiszta forgalmi költsé­gek előző évi szinten tartása, ugyanakkor a takarékosság szempontjainak nem kielégí­tő érvényesülése tapasztalha­tó a fel nem osztott költsé­geknél az árbevétel ütemét meghaladó 8,3 százalékos emelkedésben. Ügy tűnik, a szövetkeze­tekre érvényes szabályozás egyes elemei gyorsan kifej­tették kívánatos hatásukat, az ÁFÉSZ-ek többet tettek a belső tartalékok feltárása ér­dekében, növelték nyereségü­ket Demecser, Záhony, Tisza- szalka kivételével — javult a hatékonyság. A realizált összes nyereség közel 350 mil­lió forint, mely 20 százalék­kal haladja meg az előző évit. Kiemelkedően magas fejlődést ért el az Üjfehértói ÁFÉSZ (262,3 százalék) és a Tiszavasvári ÁFÉSZ (224,2 százalék). Itt kell megjegyezni viszont azt is, hogy a kereskedelmi árrésekbe beépített kockázati fedezet alapszerű kezelésé­nek megszűnése lehetővé tet­te a fel nem használt rész nyereségnövelő tényezőként való funkcionálását. Az or­szág 60 kereskedelmi vállala­tánál elvégzett témavizsgála­tok tapasztalatai szerint a képződött árkockázati fede­zet kb. harmadát nem adták tovább a gazdálkodók. Ez a magatartás súlyos problémá­kat rejt magában, egyrészt elfekvő készletek keletkezé­séhez vezethet, másrészt a fogyasztói árszínvonal növe­kedését is kiválthatja (enged­mények adása, leértékelések elmaradása miatt). A jövedelmek bújtatását, a rejtett tartalékolást felesle­gessé tevő nyereségtartalék­képzési lehetőség 1984. évi be­vezetése kedvező fogadtatás­ra talált a szövetkezetek kö­rében is. Valamennyi ÁFÉSZ élt a legalizált alkalommal és így összességében egy köze­pes nagyságú ÁFÉSZ nyere­ségének megfelelő (12 millió forint) tartalékállomány ke­letkezett. A gazdálkodók érdekeltsé­ge hosszabb távon a vállala­ti vagyon gyarapításához fű­ződik, növekedése mindig a folyó évi gazdálkodás ered­ményességétől függ. A va­gyon bővítésének forrása a nyereség szövetkezeteknél maradó része, e téren viszont még kevésbé tapasztalható a távlati fennmaradási, fejlő­dési célok primátusának ér­vényesülése. Az ÁFÉSZ-ek az érdekeltségi alap felhasz­nálásánál az adók igen erős progresszivitása ellenére is a személyi jövedelmek fejlesz­tését helyezték előtérbe. Így a szövetkezetekben dolgozók átlagkeresete 6,1 százalékkal emelkedett, miközben a vál­lalati vagyon csupán 1,6 szá­zalékkal bővült. Ügy gon­doljuk, a jövőben a szövet­kezeteknél a taktikai és stra­tégiai célok helyesebb egyez­tetése kiválthatja a szabályo­zókkal konform magatartást. Bede József, a PM Ellenőrzési Igazgatóság főrevizora

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents