Kelet-Magyarország, 1986. április (43. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-14 / 87. szám
1986. április 14. Kelet-Magyarország 3 Qkerpéseire|I]ÍHiWi]| a nyíregyházi tanács osztályvezető-helyettese, Mohácsi László Budai Ferencné gávavencsellöi olvasónk kérdezi: mennyi adót kell fizetni az üzlet céljára bérbe adott 109 négyzetméter nagyságú helyiség után 1986-ra? — A nem lakás céljára szolgáló építmények adóztatásáról szóló rendelet szerint — ha más egyéb adóköteles építmény vagy helyiség nincs — 2750 forint az adó összege. Amennyiben a helyi tanács a megalkotott tanácsrendeletében növelő, vagy csökkentő tényezőket írt elő, úgy a megjelölt adóösszeg ennek meg- íelelően változhat. Pénzügy- miniszteri rendelet alapján a helyiség bérleti díja után jövedelemadót kell fizetnie. Az adófizetés módja attól függ, hogy a bérlő közületi szerv, vagy magánszemély. Ameny- nyiben a bérlő közület, úgy az adóalap 70 százaléka után levonásos, magánszemély esetében az illetékhivatalhoz benyújtott bevallás alapján megállapított jövedelemadó szerint köteles adót fizetni. Kovács István nyíregyházi olvasónk azt szeretné tudni, hogy a zártkerti ingatlanon lévő 6,6 négyzetméter alapterületű szer- számoskamrája adóköteles-e? — A mező- és erdőgazdasági tevékenység céljára szolgáló gazdasági épületek rendeltetésszerű használat esetén — tekintet nélkül az alapterület nagyságára — a nem lakás céljára szolgáló építmények mentesek az adófizetési kötelezettség alól. Akiknek az ingatlanán olyan épület áll, amelyben 12 négyzetmétert meghaladó pihenőt is ki lehetne alakítani és az alaprajzi beosztásánál fogva rendeltetésszerű használatra önmagában alkalmas, nem minősíthető gazdasági épületnek és az ilyen építmény adókötelezettség alá esik. Az ön szerszámoskamrája tehát adómentes. K. Z. Nyíregyházáról, a Szarvas utcáról kérdezi: a szolgálati lakás, a 15 évre bérelt hobbitelek és garázs után kell-e településfejlesztési hozzájárulást fizetni? — Azokért a szolgálati lakásokért nem kell település- fejlesztési hozzájárulást fizetni, amelyek az üzem, a vállalat, vagy intézmény telephelyén belül (kerítésen belül) vannak. Minden egyéb szolgálati lakás (bérlakás) adóköteles. A telkek közül kizárólag személyi tulajdon- ban és tartós használatban lévő, magánerőből beépíthető lakó- és üdülőtelek után kell településfejlesztési hozzájárulást fizetni. A garázs nem tartozik az egyéb ingatlanok körébe, így az után nem állapítható meg településfejlesztési hozzájárulás. Egy sóstói nyaralótulajdonos azt nem érti, miért kell neki egy létesítmény után háromféle jogcímen üdülőhelyi díjat, településfejlesztési hozzájárulást és nem lakás céljára szolgáló építmények adóját fizetni? Igazságos-e ez, s ha igen, mért nem vonják egybe, s úgy egységes adóként fizetnék az államnak. tel szintén a lakosság által igényelt és a tanács által jóváhagyott feladatok megvalósítására használható fel, melynek végrehajtásáról a tanácsokat elszámolási kötelezettség terheli. Az építmények adóztatása 1986. január 1-től az építmények funkciója szerint kettéválik. A lakások adóztatása változatlan maradt, ezért kellett a nem lakás céljára szolgáló egyéb rendeltetésű építmények adóztatását külön jogszabállyal rendezni. A társadalmi igények befolyásolása, illetve az igények részbeni kielégítése miatt hozott központi döntéseket helyesnek és jónak, az adóztatási politikát igazságosnak tartjuk, mivel igyekszik a jövedelmi viszonyokhoz igazodni. Az elkülönített célok miatt a felsorolt adónemek összevonását nem tartjuk célszerűnek. Gy. M. nagykállói olvasónk kérdése, hogy tehergépkocsi után — melyet kizáróan saját céljára használ és kisipari tevékenységet nem folytat — milyen adófizetési kötelezettség terheli? — A rendelet alapján önsúly és a gépjármű működését biztosító üzemanyag (dízel üzemű, vagy benzinkeverékkel működő) minősége alapján meghatározott díjtételek szerint kell gépjárműadót fizetni. Akik a dízel üzemű gépjárművek után a 4/1980. (II. 6.) MT sz. rendelet alapján jövedelemadót is kötelesek fizetni, — ameny- nyiben a gépjármű hasznosításával kapcsolatos tevékenységük jövedelme részben, vagy egészben nem esik az általános jövedelemadóról, vagy a társasági adóról szóló jogszabályok hatálya alá — a gépjárműadó összegének 2400 forinttal csökkentett összegét- kötelesek fizetni. A háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadójáról szóló rendeletek szerint a tehergépkocsik után évi 5000 forint jövedelemadót kell megállapítani. Bér most, fejlesztés holnap (se) Az örömszQIők kiadósán vitatkoztak azon, milyen ruhában legyen a menyasszony, mit mutasson, meddig takarjon, fá- tyolt viseljen-e, avagy elég a mirtusz. A mérlegelés közben fel sem tűnt a szomorkodó vőlegény, aki a sok kommendált jelölt közül majdcsak találomra választotta aráját. Megeszik a jövőt? Keresetszabályozás ás előrelátás Nyíregyházán Ez a példa hasonlít némely vállalat magatartására, amikor igencsak elvitatkoztak azon, a meglévő bért hogyan osszák fel, miközben arra alig figyeltek, hogy a lehetséges formák közül melyik az a bérszabályozásban, amelyikben leginkább megtalálja a hosszú távú boldog- ságot a kollektíva és a fejlesztendő vállalat. Látszólag szigorú... B. J. — Ami aggasztó, s vizsgálódásaink alapján már a múlt év végén látszott, hogy a bérek növekedése mögött sok helyen, nincs megfelelő teljesítmény — ismerteti a látleletet Újvári Sándor, aki a városi népi ellenőrzési bizottság, valamint a városi pártbizottság felkérésére vezetett egy vizsgálatot az új keresetszabályozási rendszer bevezetésével kapcsolatban. „Könnyű” dolguk van a vállalatoknak, szövetkezeteknek 1985 óta. Ugyanis a képződött nyereség alapján maguk döntik el, milyen hányadot fordítanak a bérek emelésére, mennyit áldoznak új gépek, berendezések beszerzésére, fejlesztésére. Az egységes érdekeltségi alapnak viszont kedvezőtlen hatásai is mutatkoznak. Mintha a rövid távú érdekeltség került volna előtérbe. Látszólag dicséretet érdemel, hogy akkor, amikor választani kellett a kereset- szabáilyozási formák között — mégpedig több éves elkötelezettséggel — a legtöbben a legszigorúbb megoldást választották. Csakhogy nem azért, mert annyira felnőttek a feladatokhoz, inkább attól vezérelve, hogy így emelhetők egyik évről a másikra a legjobban a bérek. — Nem mérlegeltek hosz- szú távra, s ennek kellemetlen következményei lehetnek. Előfordulhat a megyében olyan eset, hogy a gépek pótlására szolgáló amortizációt is be kell vonni az adóterhek fedezésére — folytatja Újvári Sándor. Emelés igen, teljesítmény nem? A következtetés magától értetődő: ilyen esetben a nagyobb bérrel a kollektíva „megeszi” a jövőt, hiszen elmaradnak a szükséges fejlesztések, a következő években lemaradnak a versenyben, csődbe kerülhet a vállalat. Különösen elkényelmesedésre vezethet, ha pusztán az alapbéreket emelik — amit nem lehet visszavenni —. miközben a teljesítménykényszer háttérben marad. A vizsgálódás kimutatta, hogy az üzemek többségében túl magas az alapbérek aránya. Vannak persze jó példák is, említhető a nyíregyházi gumigyár, a papírgyár, ahol a keresetek több mint 40 százaléka nem az alapbértől függ, másutt viszont 15—20 százalékot sem ér el ez az arány, pedig így nehéz ösztönözni a jobb teljesítményekre. Figyelemre méltó — s önmagában el nem ítélhető —, hogy a vállalatok többségében a könnyebb megoldások felé törekednek, inkább emelik a béreket, mintsem a nagy teherrel járó fejlesztésekbe fogjanak. Egyfajta ellenérdekeltséget teremtett a keresetszabályozás a korszerűsítéssel szemben, hiszen a bérnövelés könnyebben számítható, népszerűbb feladat. Csakhogy a népgazdaság által kívánt célok — az export növelése, az anyag- és energiatakarékos megoldások bevezetése — elképzelhetetlen a termelés változtatása, vagyis fejlesztés nélkül. Ehhez pedig megfelelő belső érdekeltség is kell, aminek tapasztalatait így összegzi Újvári Sándor: A NEM parancsa — Amit fel lehet róni a vállalatoknak: nem történt meg a belső érdekeltségi rendszerük kiigazítása a szigorúbb követelményeket támasztó keresetszabályozási formákhoz. Oka ennek az is, hogy sok a gyáregység, ahol nincs döntési lehetőség, másrészt nem ismerik kellően a hatékonysági követelményeket. Érezhető ez többek között a vezetők érdekeltségénél is, ahol a NEM a legfontosabb parancs. Ugyanis a prémium- feltételek között javarészt az szerepel, hogy nem teljesítés esetén milyen csökkentést hajtanak végre, azonban a többlet teljesítmények honorálása már nem látszik. Pedig nyilvánvaló, hogy a boldogító IGEN, a magasabb bérek mellett a teljesítmény növekedése, a szükséges fejlesztések hozhatnak változást a termelés szerkezetében, ami megegyezik a szabályozás céljaival is. Lányi Botond •• Öregek a kastélyban Festői környezetben, közel a Krasznához a múlt év decemberében nyílt meg a volt Károlyi vadászkastély átalakított épületében a tiborszállási 100 személyes szociális otthon. A több, mint 1300 négyzetméter alapterületű, központi fűtésű épületet 21 és fél millió költséggel állították helyre. Képünkön: kulturált környezetben telnek a napok. (Császár Csaba felv.) — A lakosságot terhelő fizetési kötelezettségekről szóló jogszabályok különböző célokat és különböző adópolitikai elvek érvényesítését szolgálják. Az üdülőhelyi díjból származó bevételek kizárólag az üdülőövezet közművesítésére, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények építésére korszerűsítésére fordíthatók. A cél tehát az, hogy a megjelölt terület ellátása javuljon. A településfejlesztési hozzájárulás a lakosság többségének szavazata szerinti megállapítható fizetési köte-l lezettségből származó bévé-' Albérlet Hirdetés: „Szoba olcsón kiadó!... utca..., házszám..emelet __, ajtó”. Ez az, ez kell nekem! Gyerünk! Töpörödött öregasszony nyit ajtót. Nyájas, de fénytelen szemével gyanakvóan méreget fejem búbjától a talpamig. Szavai parttalan folyamban ömlenek fogatlan szájából. — Tudja, ötszázhetven forint özvegyi nyugdíjat kapok. A két fiam ad még 400—400 forintot havonta — ennyiből élek. Muszáj vagyok kiadni ezt a szobát. A szoba — melyről kiderül, hogy valójában egy fél — börtöncellaszerű — szűk, sötét, sivár. Szinte bőrömön érzem a falak közelségét. Benne ormótlan szekrény, kopott kárpitú heverő, rozzant szék. — Csak ezer forint — mondja tovább. — Higgye el, nem talál olcsóbbat sehol. — Tudom én milyen árak vannak mostanában ... Tíz éve fogadok albérlőket. Három lány ment innen férjhez, mindegyik rendes, szolid teremtés volt. Legutóbb meg egy tengerész lakott nálam fél évig, derék, nagyevő, nagyivó ember volt. Ügy jártak utána a nők, hogy alig győztem beengedni őket.. . igaz, fizetett is szépen, szó nélkül. — Kinek? — szólalok meg először, mióta bemutatkoztam. — Hát nekem — jön a válasz. — Mert tudja, nálam az a szokás, hogy a vendégek után is fizetni kell. — És mennyit? — keveredik hangomban a megdöbbenés és a kíváncsiság? — Ó, azt magára bízom Kérdezze meg az ismerőseit, hogyan is szokás ez? — futnak szemérmes mosolyba ráncai. Darab ideig tanácstalanul téblábolok a tenyérnyi helyiségben — kezd még nyomasztóbb lenni, mint amikor beléptem. — Na, kiveszi? — szegezi mellemnek a kérdést. — Hát... — hímelek-há- molok — nem is tudom. Meg kellene még gondolnom. — Rágja csak meg alaposan — hagyja rám. — Nézzen körül máshol is, és ha úgy látja, jöjjön visz- sza. Megmondom úgy ahogy van, magát szívesen felvenném, de ha közben jelentkezik valaki más, akivel úgy látom jól meglennék, akkor nem fogom fenntartani a helyet. Ahogy kilépek a házból szerelmesen rámlehel a tavaszi nap. Meleghullám fut át rajtam, de a szivem táját hideg sajgás uralja. Na, nézzük a következő címet — sóhajtok. Czine Gáspár AjánlóA magyar építők — köztük nem kevés számban a szabolcsiak — letették kézjegyüket a Szovjetunióban. Huszt, Irsava kompresz- szorállomásai, lakóházai, étterme, kórháza után jött az első igazi megmérettetés, a Hotel Zakarpatija, egyúttal az igazi jeles a magyarok bizonyítványába. Nem csoda hát, ha ezek után a majd 600 kilométernyi távolságú szovjet Bukovina székhelyén, Csernovciban építik életük legnagyobb méretű szállóját, az osztályon felüli Csernomost. A komplexum 326 szobája hat- száztizenkét személyt fogad be, tíz luxuslakosztályában akár államfőket láthatnak vendégül. Három — köztük magyaros — étterme, fedett parkolója, szaunája, saját televíziós rendszere, kávézója, nappali és éjszakai bárja, konferenciaterme önmagában is bizonyítja, hogy ezt a nagy igénnyel megrendelt létesítményt nem véletlenül bízták éppen a magyarokra. Hozzá kell tennünk, hogy Csernovciban lényegesen jobbat várnak a magyar építőktől, mint amilyen a saját, hazai mércénk. Egy létező és eddig átvinni nem sikerült szintet kell tehát a léc leverése nélkül átugraniuk. Sikerül, nem sikerül? Negyedévvel a műszaki átadás kezdete előtt minden remény megvan rá, hogy igen. Az akarattal, a szándékkal nincsen baj. Az emberek nagy távolságra a családjuktól, a barakkokban lakás hátrányaival megküzdve, napi tíz órát dolgozva teljesítik adott szavukat, hogy 34 hónappal a munkaterület átvétele után a távolságból következő nem kevés pluszgonddal küszködve átadják a szállót. A „magyar” szálló a negyedmilliós Prut parti város legmagasabb épülete lett. A máris vakító fehéren csillogó épületre méltán lehetnek büszkék tervezők és kivitelezők — mondták a Szabolcs-Szat- már megyei pártbizottság múlt héten odalátogató titkárának és a SZÁÉV igazgatójának a bukovinai vezetők. Akik tulajdonképpen ezt a jó véleményt tolmácsolták a rögtönzött munkásgyűlésen annak a kollektívának, amely 500 vasbeton cölöpöt vert le és 123 ezer köbméter betont „fogyasztott” el. A szabolcsi építő itt újra úttörő volt, hiszen egy számára ismeretlen terepen, fokozott górcsőtől kísérve kell dolgoznia. Ha mégis ilyen a vélemény, arra rá .kellett szolgálni. A fővállalkozó, az In- dustrialexport képviselője sem bóknak szánta, hogy elégedett velük, hogy e munka bizonyosan újabb jó ajánlólevél a még távolabbi Krivoj ffag, a Tengiz vidék, vagy éppen a tízmilliós Moszkva hasonló építkezéseihez. És ez már rendkívüli elismerés. Kopka János SZERKESZTŐ! oooooooo
