Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-12 / 60. szám

4 Kelet-Magyarország 1986. március 12. A VATIKAN KÉPVISELŐINEK LÄTOGATÄSA Luigi Poggi érsek, pápai nuncius és kísérete március 3-tól 11-ig hazánkban tar­tózkodott. A vatikáni dele­gációt fogadta Miklós Imre államtitkár, az Állami Egy­házügyi Hivatal elnöke. A szívélyes, nyílt légkörű meg­beszélésen kölcsönösen ér­deklődésre számot tartó, idő­szerű kérdésekről folytattak eszmecserét. A Vatikán kép­viselői találkoztak dr. Lékai László bíboros érsekkel, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökével és a püspöki kar több tagjával, s meglá­togattak több egyházi intéz­ményt is. KDBAI-KNDK EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZERZŐDÉS Fidel Castro kubai elnök kedden befejezte háromna­pos hivatalos látogatását a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban és elutazott Pihenj anból. A KCNA koreai hírügy­nökség jelentése szerint Fi­del Castro három alkalom­mal tárgyalt Kim ír Szén el­nökkel. Megvitatták a kétol­dalú kapcsolatok helyzetét és áttekintették a közös érdek­lődésre számot tartó nem­zetközi kérdéseket. Minden megvitatott kérdésben teljes mértékben azonos vélemény­re jutottak. A két ország kapcsolatai­nak történetében első kubai elnöki látogatás eredménye­ként barátsági és együttmű­ködési szerződést írtak alá Kuba és a KNDK között. Képtávírón érkezett 1 lennel - magyar együttműködés 1# íve Franciaország folytatja diplomáciai erőfeszítéseit Libanon­ban elrabolt állampolgárainak kiszabadításáért. A képen: Bejrútban Karami libanoni kormányfővel (balra) tárgyal a francia külügyminisztérium egy vezető beosztású mun­katársa. (Kelet-Magyarország telefotó) Challenger-feilemények Kedvezőtlen időjárási vi­szonyok hátráltatják a Chal­lenger űrrepülőgép utaska­binjának és az űrhajósok maradványainak kiemelését a tengerből. Az utaskabin roncsaira pénteken bukkan­tak rá. Bár a hivatalos szer­vek teljes hírzárlatot rendel­tek el a munkálatok befeje­zéséig, s egyelőre azt sem közölték, megtalálták-e va­lamennyi űrhajós holttestét. Értesülések szerint néhány' űrhajós maradványát a hét végén felszínre hozták, s azokat most részletes vizs­gálatnak vetik alá. Az utaskabin erősen ron­csolt állapotban van, de le­hetséges, hogy sikerül meg­találni azokat a hang- és adatrögzítő berendezéseket is, amelyek — ebben a rész­ben voltak elhelyezve és a repülőgépek fekete dobozá­hoz hasonlóan — minden adatot feljegyeznek. Közben a szerencsétlenség okát vizsgáló elnöki különbi­zottság folytatja a meghall­gatásokat. A bizottság most azt is meg akarja állapítani, vajon a program erőltetett üteme nem volt-e közvetve kiváltó oka a hét életet kö­vetelő katasztrófának. Az országos űrhajózási és űrku­tatási hivatal 1984-ben még csak ötször, tavaly már ki­lencszer indította el az űrre­pülőgépeket. Erre az évre pedig 15 rajtot tervezett. A sűrített programmal igyekez­tek gazdaságossá tenni a költséges vállalkozásokat, de mint az űrhajósok vezetője, John Young űrpilóta most közzétett feljegyzése utal rá, a felgyorsításnak bizonyos értelemben még a biztonsá­gi előírások betartását is alá­rendelték. Tornádók az USA-ban Emberéletet követelő szél­viharok söpörtek végig teg­nap az Egyesült Államok több északi és középső álla­mán. A tornádók Indianában, Ohióban és Kentuckyban há­rom ember halálát okozták, több mint húszán megsebe­sültek. A szélviharok kárt okoztak az áramszolgáltatás­ban, s több repülőgépet meg­rongáltak Cincinnatti repülő­terén! A SOK ÉVSZÁZADOS LENGYEL—MAGYAR KAP­CSOLATOK mélyen gyöke­reznek mindikéit nép tudatá­ban. Lengyelország és Ma­gyarország sorsa nemegyszer összefonódott- egymással, a történelmi korok során több­ször is összekapcsolták őket a közös felszabadító és füg­getlenségi harcok. Kevés olyan nemzet van, melynek sorsa mind a dicsőség, mind a hányattatások, a virágzás és a hanyatlás idején is eny- nyire összefonódott volna. 1944. július 22-én forduló­pont következett Lengyelor­szág történetében, új kor­szak kezdődött Magyarország történetében 1945. április 4- én. Mindkét ország a társa­dalmi átalakulás, a szocializ­: mus építésének útjára lé­pett. A Nemzeti Egység Kormá­nyának Minisztertanácsa 1945. december 28-i ülésén határozatot fogadott el a hi­i vatalos diplomáciai kapcso­latok felvételéről Magyaror­szág kormányával. A „Szabad Nép” 1946. feb­ruár 21-i száma közölte: „Gombó István rendkívüli követ és meghatalmazott mi­niszter az alábbi táviratot küldte Moszkvából a ma­gyar kormánynak: az itteni Lengyel Nagykövetség tájé­koztatott arról, hogy a len­gyel kormány elismeri a Ma­gyar Népköztársaságot és diplomáciai kapcsolatokat kí­ván létesíteni vele”, majd 1946. -március 2-i számában írta, hogy „az MTI jelenté­se szerint a Szövetséges El­lenőrző Bizottság hozzájá­rult ahhoz, hogy Magyaror­GÖRÖG—FINN TALÁLKOZÓ Nemzetközi kérdésekről tárgyalt tegnap Athénban Karolosz Papuliasz görög és Paavo Väyrynen finn külügy­miniszter. Behatóan foglal­koztak az európai atomfegy­vermentes övezetek témájá­val. Görögország és Finnor­szág fontosnak tartja, hogy a Balkán-félsziget és Észak- Európa atomfegyerektől men­tessé váljék — szögezték le a külügyminiszterek. szág diplomáciai kapcsolato­kat létesítsen Lengyelország­gal. Ennek alapján a ma­gyar külügyminisztérium a moszkvai nagykövetségén keresztül kapcsolatba lépett a lengyel kormánnyal és ki­jelentette, hogy Magyaror­szág kormánya a legnagyobb örömmel készen áll a diplo­máciai kapcsolatok felvételé­re és javasolja követek köl­csönös cseréjét.” A háború utáni első len­gyel diplomáciai képviseletet 1946. június 9-én akkredi­tálták Budapesten, ugyanak­kor a magyar képviseletet Varsóban 1946. október 26- án. A SZOCIALIZMUS MEG­TEREMTETTE AZ ALAPO­KAT, és a legkedvezőbb fel­tételeket a barátság, az együttműködés, a kölcsönös közeledés fejlődéséhez. Szo­rosabbá váltak a politikai, gazdasági és kulturális kap­csolatok és a lengyelek és magyarok közötti közvetlen kapcsolatok és kötődések. Nemzeteink történelmében soha ilyen mértékben nem fejlődött a kölcsönös érdek­lődés, megismerés és megér­tés, dacára a nehéz nyelvi korlátoknak. A lengyelek ér­deklődését felkeltették az ér­tékes magyar tapasztalatok, többek között az 1968-as ma­gyar gazdasági reform ta­pasztalatai, az ezzel a re­formmal beindított szocia­lista társadalmi és gazdasá­gi mechanizmus működésé­nek és fejlődésének sikeres eredményei Magyarországon. A kölcsönös kapcsolatok szempontjából alapvető je­lentőségű dokumentum volt a magyar—lengyel barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, melyet 1948. március 18-án írt alá Varsóban Dinnyés La­jos magyar és Jozef Cyran- kiewicz lengyel miniszterel­nök. Lengyelország és Magyar- ország aktív tevékenységet folytat a nemzetközi poron­don. Tagjai a legfontosabb nemzetközi egyezményeken, többek között a helsinki európai biztonsági és együtt­működési konferencia záró­okmányán. Mind Lengyelor­szág, mind Magyarország nemzetközi tevékenységét a biztonság, a béke és a társa­dalmi haladás erősítéséért érzett nagyfokú felelősségtu­dat jellemzi. Mindkét ország együttműködik a szocialista közösség békés programjának megvalósítása érdekében. AZ ELMÚLT 40 ÉV SO­RÁN a lengyel-magyar kap­csolatok története sok jelen­tős eseménnyel gazdagodott. A hagyományos barátság sokoldalú és igen gyümöl­csöző együttműködéssel gaz­dagodott a különböző terüle­teken. A magyar problémák közel kerültek a lengyelek­hez — a lengyelek pedig a magyarokhoz. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagja­ként Lengyelország is és Magyarország is hozzájárul a szocialista közösség erősíté­séhez. A Varsói Szerződés többi tagjával együtt őrt áll­nak, hogy országaink és az egész szocialista közösség békében építhesse jövőjét. ÁUamUgyó&xsógt Indítványra Vizsgálat Helmut Kohl ellen Színház a pincében Március 17—26. között Magyarországon vendégszerepei a Moszk­vai Állami Színművészeti Főiskola színházi stúdiója. Budapesten kívül előadásokat tartanak Pápán, Veszprémben és Debrecenben. P incében vagyunk. A lépcsőházat színházi plakátok borítják, magyar nyelvűek is a veszprémi Petőfi Színház­ból — háromszor rendezett ott Oleg Tabakov. A fapadlós pincehelyiség fehér falain futó csöveket pirosra festették, a bútorok zsákvászonnal vannak le­takarva. Az egyik ajtón túli kis szoba ruhatárként szol­gál. Fiú sepri a fellocsolt padlót, közben hangosan énekel. Egy másik nyitott ajtón át is egy fiút látunk, fehér harisnyanadrágban ruhát vasal. — Elnézést ké­rek, itt kell leadni a meg­rendelőt? — lép be papírt lobogtatva egy asszony. — Hatvan jegyet szeretnék az „Úrhatnám polgárra”. Egy 150 néző befogadásá­ra alkalmas színházban va­gyunk, ahol — mint hajdan a vándorkomédiások — mindent maguk csinálnak a művészek; szabják, varrják, festik és vasalják a jelme­zeket, a lom közül maguk guberálják össze a kelléke­ket, rendbe hozzák őket. Tá­mogatóik társadalmi mun­kában nyomtatják a műsor­füzetet, a jegyeket. A stú­diótagok maguk fogadják a nézőket — ők a jegyszedők, az ügyelők, a világosítók, a raktárosok, a kellékesek, és persze a színészek. Oleg Tabakov, az OSZ- SZSZK kiváló művésze, a moszkvai Művész Színház színésze. 1974-ben a Szov- remennyik Színház igazga­tója volt. A Szovremennyik jövőjére gondolva, néhány művésztársával kísérletbe kezdett. Több mint három­ezer 14—15 éves moszkvai iskolás közül kiválasztottak negyven tehetségeset. Két évig dolgoztak együtt, kö­zülük nyolc a színművésze­ti főiskolára került, Oleg Tabakov 26 fős, akkor in­duló osztályába. A második év végére már tizenöt, szín­padra érett fiatal maradt. Belőlük szerveződött elő­ször Oleg Tabakov stúdió­színháza. 1976 óta rendel­kezésükre állt a pincehe­lyiség a moszkvai Csapli- gina utcában. Hat darabot tűztek mű­sorra, óriási sikerrel. A Ta­bakov és támogatói pénzén, a diákok munkájával rend­be tett pinceszínház minden este zsúfolásig megtelt. Egy- egy főiskolai hallgató itt háromszázszor is került a színpadra a diplomaosztá­sig, míg más osztályokban legfeljebb huszonötször. Egy ideig abban remény­kedtek, hogy ők lesznek a Szovremennyik Színház má­sodik nemzedéke, azután abban híztak, hogy kísérle­ti színházként együtt ma­radhatnak a pincében. Egyik terv sem vált való­ra, az évfolyam szétszóró­dott, közülük ma többen neves színészek Moszkva különböző színházaiban. Oleg Tabakov pedig új év­folyammal kezdett dolgozni. A tizenhat főiskolás már több előadást tartott a stú­diószínházban. Idén végez­nek, s ők is remélik, hogy ezután is együtt maradhat­nak. Ha mégsem, a stúdió munkájában nem lesz szü­net: Oleg Tabakov szeptem­ber óta a moszkvai Művész Színház színésztanodájának egyik osztályát is vezeti. — Elsősorban nem tanár vagyok, hanem színházi ember. A pedagógia szá­momra nem cél, hanem esz­köz. Eszköz ahhoz, hogy olyan színészeket neveljek, akikkel később szívesen ját­szom együtt, akik a legin­kább képesek arra, hogy rendezői elképzeléseimet megvalósítsák. Igen, sike­rül vagy sem, saját színhá­zam számára készítem az anyagot — mondja Oleg Ta­bakov. — Az a legfontosabb mér­ce, meg vagyok-e győződve arról, hogy a hallgatóm meg tudja keresni a kenyerét tanult mesterségével. Ha nem, nincs jogom aláírni a diplomáját. Nem mondom, hogy az én módszereim és nézeteim az egyedül üdvö- zítőek, de a stúdiósok 300 színpadi szereplése, össze­hasonlítva a többi hallga­tónak jutó 25-tel mégiscsak jelent valamit: edzettséget ad a tanulónak és bizton­ságot a tanárnak a döntése meghozatalakor. Alekszandr Popov maga is hallgató. „Okleveles szín­háztudós” — ez áll majd a diplomájában, ha végez. Ma a stúdió irodalmi munka­társa. Szervező, menedzser, de ő ügyel a helyes szöveg- mondásra, ellenőrzi a gépelt munkapéldányokat, össze­állítja az ismertetőket. — Nagy szerencsénk, hogy ilyen lehetőségünk van a játékra. Jó a pince akkusz- tikája, a nézőtér emelkedő padsorai könnyen mozgat­hatók, a rendező elképzelé­se szerint középre hozhat­juk a színpadot, a sarkok­ba ültethetjük a nézőket, a közönség közé vihetjük a játékot. — A darabokat Oleg Pav- lovics választotta, a válasz­tással mindannyian egyet­értettünk. Bulgakov Mo- liere-átirata, az Úrhatnám polgár igazi sikerdarab. Anouilh Pacsirtájának szín-, revitele Tabakov régi álma volt. A „Menedéket” Barrie Keeffe rendező maga aján­dékozta Tabakovnak, csak a mi stúdiónkban megy. O leg Tabakov három­szor rendezett Ma­gyarországon, a veszprémi Petőfi Színház­ban. Az egyik darab épp az „Úrhatnám polgár” volt, amit a televízió is bemuta­tott. 1980-ban a stúdiószín­ház régi összetételben nagy sikerrel vendégszerepeit Budapesten, Veszprémben és Debrecenben. A mosta­ni stúdiósok is reményked­nek, hogy a siker ezúttal sem marad el. Ök felkészül­tek ... Hosszas hallgatás után ked­den a bonni államügyészség is bejelentette, hogy megin­dítja a vizsgálatot Helmuth Kohl kancellár, a CDU elnö­ke ellen. A vizsgálat célja: kideríteni, megfelel-e a va­lóságnak a panaszt tevő Otto Schilly állítása, és a kancel­lár valóban tudatosan vála­szolt a valóságnak nem meg­felelően a Flick-bizottság ki­hallgatásán, 1984 novembe­rében a politikai pártok pén­zelését feltáró vizsgálatkor. A bizottság azóta is azt próbálja tisztázni, hogy a Flick-konszern milyen for­mában juttatott pénzadomá­nyokat pártoknak, főként a CDU-nak és az FDP-nek re­mélt adózási előnyök fejé­ben. Kohl kancellárt a Flick-bizottság részéről 1984 novemberében Otto Schilly ügyvéd, a Zöldek képviselő­je faggatta, aki most a felje­lentést tette. Kohl kancellár a sztrájk­jog módosításával kapcsola­tos koalíciós tárgyalások szü­netében úgy nyilatkozott, hogy ő már korábban szá­mított a bonni vizsgálat meg­indítására is. Mint mondot­ta, „pártatlan, igazságos és tisztességes vizsgálatra szá­mít, amelynek nyugodtan néz elébe”. Pályázati felhívás A Szabolcs-Szatmár megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat (Nyíregyháza, Tanácsköztársaság tér 9. II. em.) pályázatot hirdet GAZDASÁGI IGAZGATÓHELYETTES — FŐKÖNYVELŐ — munkakör betöltésére 1986. május 1-i hatállyal. A munkakört meghatározott időre (5 év) — megbízással kí­vánjuk betölteni, ami meghosszabbítható. Pályázati feltétel: — okleveles közgazdász, vagy üzemgazdász szakképzettség; — okleveles könyvvizsgálói képesítés, vagy ennek folya­matba tétele, — legalább 5 éves vezetői gyakorlat és számviteli-pénzügyi munkában jártasság; — középfokú politikai képzettség, — büntetlen előélet. Vállalatunk „B” kategóriába tartozik. A pályázatban kérjük a pályázó részletes önéletrajzát, mun­kahelyének nevét, beosztását, jövedelmének összegét. — Eddigi munkakörei, tevékenységei, kitüntetéseinek fel­sorolását, — mellékelje iskolai végzettségét, szakképzettségét tanúsító okiratok hiteles másolatát. A pályázatot a megjelenést követő 30 napon belül a vállalat igazgatójának kérjük beküldeni. A pályázat elbírálásának ideje: 1986. április 21.

Next

/
Thumbnails
Contents