Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-12 / 60. szám

FIN-program Szabolcs-Szatmárban Ünnepségek, vetélkedők, ifjúsági nap Bár az időjárás még csak ígérgeti a tavaszt, Szabolcs- Szatmár fiataljai javában készülődnek a jeles tavaszi eseménysorozat, a forradalmi ifjúsági napok rendezvényei­re. Március 15-én, szomba­ton Nyíregyházán megkoszo­rúzzák Irányi Dániel emlék­tábláját a Dózsa György ut­cán, majd délelőtt 9 órától ünnepi megemlékezést tarta­nak Petőfi Sándor szobránál. Tíz órakor nagygyűlés kez­dődik a Kossuth téren, ahol az ünnepi műsor után meg­koszorúzzák a Kossuth-szob- rot. A megye városaiban és községeiben is megemlékez­nek március 15-ről. Nyírvas­váriban ekkor tartják a ha­gyományos Vasvári Pál-em- léknapot egész napos prog­rammal. Tiszavasváriban és Kisvárdán „Forradalomról forradalomra" címmel ren­deznek területi vetélkedőt, Mátészalkán kulturális és sportrendezvényeken vehet­nek részt a fiatalok. A Tanácsköztársaság kiki­áltásának évfordulóján, már­cius 21-én Baktalórántházán megyei ifjúsági napot ren­deznek — kiállítás nyílik „Három tavasz” címmel, há­lamenetet tartanak a fiata­lok a mártírok emlékművé­hez, és itt tartják az új KISZ -tagok fogadalomtételét is. Déltől sportkavalkád várja a résztvevőket. 22-én, szomba­ton tartják a forradalmi ve­télkedő megyei döntőjét. Március 20-án és 21-én több helyen is rendeznek sta­fétát, fáklyás felvonulást, ünnepi nagygyűlést a megye településein. A megyei FIN- program része a 26-i területi politikai műveltségi vetélke­dő Tiszavasváriban, a 29-én megrendezendő FIN-sport- centrum Kisvárdán, és az áp­rilis 3-i Ifjú Gárda-lövész- verseny Fehérgyarmaton. Ugyancsak április 3-án ren­dezik a megyeszékhelyen a nagyszabású menetdalver­senyt, amelyen Szabolcs- Szatmár településeinek leg­jobbjai vesznek részt. Bővítések a nyíregyházi repülőtéren Gurulóutak, hangárok, biztonságosabb repülés A repülés biztonságát szol­gáló és a munkák irülménye- ket javító beruházást fejez­tek be nemrégiben a MÉM Repülőgépes Szolgálata nyír­egyházi területi igazgatósá­gán. A több mint százmillió forint értékű bővítésről Po- karaczki András területi igazgató adott tájékoztatást. — Az előkészítő munkála­tok már a VI. ötéves tervidő­szak közepén megkezdődtek. Bővítéssel és felújításokkal jutottunk odáig, hogy ma már nem jönnénk zavarba, ha a KGST-n belül repülő­gépek nagyjavításának egy részét bíznák ránk. Ehhez megvannak a jól képzett szakembereink és a bizton­ságos műszaki hátterünk — mondta a bevezetőben., A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat kapott megbízást az építkezésre. A Közúti Építő Vállalat és az Űjfehértói Építőipari Szö­vetkezet végzett még mun­kát a repülőtéren. A SZÁÉV elkészítette a repülőtér gu- nilóútjait, amelyek a felszál­lópályához vezetnek. Kiala­kítottak 16 repülőgép-álló­helyet, valamint egy 1054 negyzetméteres iskolagéptá- roló hangárt hoztak tető alá. Korábban jelentősen, rontot­ta műszaki állapotukat és csökkentette üzembiztonsá­gukat, hogy a szabad ég alatt tárolták őket. A SZÁÉV volt a kivitelező­je a 860 négyzetméter alap- területű sportrepülőgép-han- gárnak. Mivel a sportrepülés az MHSZ keretén belül tör­ténik, a honvédelmi szövet­ség több száz ezer forint ér­tékű társadalmi munkával csatlakozott a hangárépítés­hez. Az üzeméltető műhely sok-sok ember szabad idejé­nek feláldozásával épült fel. A nyíregyházi repülőtéren folyó intenzív munka biz­tonságát szolgálja az új re­pülésirányító torony, amelyet szintén a SZÁÉV épített. Egyúttal fűtésrekonstrukció­ra került sor, gázolaj helyett ezentúl gázzal fűtenek. A nyíregyházi reptériek lelemé­nyességét dicséri, hogy egy energiaracionalizálási pályá­zatot nyertek meg .elképze­lésükkel. A hazai kisrepülőterek kö­zül egyedül a nyíregyházin található aszfalt-beton fel­szállópálya. A hatszáz mé­ter hosszú és 24 méter szé­les felszállópálya az iskola­gépeknek és a mezőgazdasá­gi repülőgépeknek a szélső­séges, csapadékos időben is biztonságos le- és felszállást tesz lehetővé. A műhelyeket bővítették, a korábbi központi épületet felújították, újra bútorozták, ezt az újfehértói szövetkezet végezte el. Egyúttal a mű­szaki feltételeket is számot­tevően javították. Az ügyvi­teli munka korszerűsítésére vásárolt 5 mikroszámítógép mellé vettek egy TPA—1148 típusú nagy számítógépet. Elsősorban a több mint tíz­ezerféle alkatrész pontos nyilvántartását, üzemidejé­nek nyomon követését, vala­mint távlati tervezését vár­ják a komputertől. A repülőtér korszerűsítése tovább tart. Már az idén hozzákezdenek egy modern festőműhely megépítéséhez, amelyben a nagyjavított re­pülőgépek átfestése történik. Versenytárgyaláson dönte­nek a kivitelezőről. Befejezik teljesen a repülőtér hosszab­bítását és így lehetőség nyí­lik más, gazdasági célú re­pülés lebonyolítására is. Me­legítőkonyhás, új ebédlőt épí­tenek még, hogy a több mint kétszáz dolgozó akár egy­szerre ülhessen asztalhoz délben. (t. k.) Szállítják a műtrágyát a baktalórántházi Dózsa Termelő- szövetkezet majorjából. A kukoricaföld előkészítése során szuperfoszfátot és kálisót juttatnak a földbe. (Elek Emil felvétele) Március 26-án 9 órára Ez év januárjában kezdték meg a próbaüzemet a nyíregyházi Szabolcs Cipőgyár záho­nyi új felsőrészkészitő üzemében. A közel százhúsz főt foglalkoztató, 450 négyzetméter alapterületű üzemben — napi két műszakban 1400—1500 férfi félcipő felsőrészeit szab­ják és készítik el a nyíregyházi gyár részére. A mindössze nyolc hónap alatt felépített üzemben az idén 416 ezer pár exportra kerülő cipő felsőrészét fogják elkészíteni. Ké­pünkön a korszerűen felszerelt üzem. (Császár Csaba felvétele) • • Összehívták a megyei tanácsot Ülést tartott kedden a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága. A testület úgy döntött, hogy 1986. március 26-án, szerdán 9 órára összehívja a Szabolcs-Szatmár Megyei Ta­nácsot. A végrehajtó bizottság javasolja, hogy a megyei tanács ezen az ülésén tárgyalja meg a Szabolcs-Szatmár megye középtávú terület- és településfejlesztési tervére, va­lamint a megye hosszú távú terület- és településfejlesztési koncepciójára készített előterjesztést. Ugyancsak a tanács következő ülésén terjesztik elő jóváhagyásra a megyei be­ruházási szabályzatot. A végrehajtó bizottság teg­napi ülésén megtárgyalta a tanács elé kerülő javaslato­kat — ennek vitájában részt vett Craveró Róbert, az OT elnökhelyettese — majd töb­bek között tájékoztatót hall­gattak meg a szálas- és tö- megtakanmány-termelés me­gyebeli helyzetéről. Ebből ki­derült: megyénkben az ál­lattenyésztés részesedése a mezőgazdasági termékek bruttó termelési értékéből az elmúlt időszakban 41 száza­lék volt. Miután az állatte­nyésztésben a költségek 60— 70 százalékát a takarmányo­zás teszi ki, ezért a ráfordí­tások alakulását nagymérték­ben befolyásolja a takar­mánygazdálkodás. Sajátos helyzetet teremt megyénk­ben, hogy az egyes szektorok különböző mértékben része­sülnek a földterületből és az állatállományból. Például a termelőszövetkezetek takar­mánytermő területén terme­lik meg a saját állomány igényén felül a háztáji állat- állomány takarmányszük­ségletének jelentős részét is. Kitűnt: megyénkben az ál­lattenyésztés a hatodik öt­éves tervidőszak a'latt to­vábbfejlődött' Az állatte­nyésztési termékek bruttó termelési értéke — az 1981. évi változatlan árakkal szá­molva — átlagban 7 milliárd forint, ami tízszázalékos emelkedést jelent az ötödik ötéves terv átlagához képest. Az elmúlt öt évre az volt a cél, hogy az állattenyész­tés szálas- és tömegtakar- mány-szükségletét a termés­hozamok jelentős növelésé­vel az üzemek kisebb szán­tóföldi vetésterületen ter­meljék meg. Ehhez növelni kellett a gyepgazdólkpdás ha­tékonyságát. Megyénk jelen­tős, több mint 80 ezer hek­tár gyepterülettel rendelke­zik. A fontosabb takar­mánynövények közül tavaly a lucerna, a vöröshere, a si­lókukorica átlagtermése egy­aránt nőtt a tervidőszak ele­jéhez képest. Kedvezőtlen viszont, hogy a gyepgazdál­kodásra, a fejlesztésre ko­rábban nyújtott állami tó- mogatás megszűnése után visszaesett az üzemek ilyen irányú tevékenysége. Hiányos a t ömegta ka rmány-termel és gépesítése, a meglévő gépek jelentős mérvű elöregedése figyelhető meg. Az e célra kezdeményezett társulások még szerény eredményt hoz­tak. Bár a tervidőszakban a silózott takarmányok tárolá­sára szolgáló tér befogadóké­pessége több mint kétszere­sére nőtt, a megtermelt siló- kukoricának még így is csu­pán a 41 százalékát tudják tárolni. (A téeszekben ez az arány még alacsonyabb.) Sze­rényen, mindössze 3 száza­lékkal növekedett az elmúlt időszakban a hideglevegős szénaszárító kapacitása. Március 11-én ülést tartott Nyíregyházán a megyei köz­művelődési bizottság. Első­ként tájékoztató hangzott el a tanácsok gazdálkodásának ez évi változásairól, a köz- művelődést érintő VII. öt­éves tervi céljairól. Az ülé­sen hangsúlyozták, hogy a tervezett nyíregyházi, több célú hasznosításra alkalmas szabadidős létesítmény és á mátészalkai művelődési köz­pont és ifjúsági ház meg­építése mellett elsősorban a szinten tartásra, a közműve­lődési épületek állagának megóvására fordítanak nagy figyelmet. A megyei közművelődési bizottság ezt követően tájé­kozódott a nyíregyházi Jósa András Kórházban és Ren­delőintézetben folyó közmű­velődési tevékenységről. Az intézmény csaknem 3400 dol­gozót foglalkoztat, négyszáz az orvosok száma, az 1500 középfokú egészségügyi dol­gozó közül hetvenen rendel­keznek főiskolai végzettség­gel. A művelődési bizottság tartalmas kulturális progra­mot valósít meg, a Művelő­dési Minisztérium támoga­tásával korszerű audio­vizuális eszköztárral rendel­keznek, 20 ezer kötetes köz- művelődési könyvtár segíti az olvasást. Rendszeresek a különféle témájú ismeretter­jesztő, kulturális rendezvé­nyek, író-olvasó találkozók, képzőművészeti tárlatok. Négy művelődő kisközösség — fotóklub, üzemtörténeti A MÉM 1985-ben meghir­dette a gyep-gabonaváltó gazdálkodást. Megyénkben eddig az üzemek 1223 hektár gyepterület feltörését és eb­ből 407 hektár újratelepíté­sét tervezték. Az e program­hoz kapcsolódó állami tá­mogatás segíti a jó minősé­gű gyepterületek kialakítá­sát. Gondok tapasztalhatók viszont a tömegtakarmány minőségében éppúgy, mint az önköltség növekedésében. Mindent egybevetve a szá­las- és tömegtakarmány-,ter­melés mennyiségi növekedé­se megfelelő alapot terem­tett az állati termékek ter­melésének dinamikus fejlő­déséhez megyénkben. A jö­vőben nagyobb figyelmet in­dokolt fordítani a minőségre és az olcsóbb takarmányter­mesztésre. szakkör, amatőr festők köre és irodalmi színpad — tevé­kenykedik a kórházban. A megyei közművelődési bizott­ság elismerését fejezte ki a kórházi közművelődési bi­zottságnak a sokszínű, igé­nyes, színvonalas népművelé­si munkáért. Az ülésen ismertették az idei megyei közművelődési rendezvények tervét. Az or­szágos jellegű rendezvények között találjuk a szatmári tavaszi napokat, a IV. orszá­gos zeneiskolai zongoraver­senyt, a nyírbátori zenei na­pokat, a III. országos fotó­szalon kiállítását, a nemzet­közi ifjúsági vonószenei tá­bort és a nemzetközi régésze­ti konferenciát. Igen gazdag a kiemelt megyei rendezvé­nyek, szakmai módszertani programok választéka is. Az ülésen fogadták el a megyei közművelődési bizott­ság idei munkatervét is. Leg­közelebb májusban a csen- geri Lenin Tsz-ben tartják kihelyezett ülésüket, ahol a művelődési ágazat távlati szakmai fejlesztési program­ja, a nyíregyházi megyei és városi könyvtár tevékenysé­ge, s a helyi tsz közművelő­dési tevékenysége szerepel a napirenden. A továbbiakban szeptemberben és november­ben többek között a me­gyei kulturális intézmények műsorpolitikájáról, a nagy- rendezvények, közművelő­dési táborok tapasztalatairól, a megye művészeti életéről tárgyal a bizottság. II közművelődési bizottság Sléss Országos rendezvények tavasztól őszig gXL.UI. évfolyam, 60. szám ARA: 1,80 FORINT 1986. március 12., szerda I

Next

/
Thumbnails
Contents