Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-11 / 59. szám
1986. március 11. Kelet>Magyarország 3 Mérlegeli Ipari szövetkezetek Minden harmadik forint MAR TÖBB, MINT KÉT HONAPJA 1986-ot írunk, s hogy most mégis a múlt esztendőről lesz szó, annak egy oka van: most értékelik szerte a megyében az ipari szövetkezetekben 1985-öt. A minősítés röviden. annyi lehet: a vártnál jobb. Bár ez nem lehet ok az elégedettségre, mert önmagukhoz képest elmaradtak. Az év elején néhány szövetkezet „leengedett”, ■mert nem volt termékeinek biztos piaca. Aztán a későbbiekben már a magasabb sebesség sem volt elég a hátrány behozásához. Még a télnél maradva, tavaly a hideg nagy veszteséget is okozott, többletkiadással járt. Legfontosabb tényező az értékesítés bizonytalansága volt. Ez a múlt év első negyedére volt jellemző. Termeltek az ipari szövetkezetek, de nem volt biztos háttér mögöttük. S csak ellenpontként, az idén valamennyi szövetkezet már az év közepéig lekötötte a termelését, de többségük 80 —90 százalékban biztos piacot talált. Ez már önmagában optimizmusra adhat okot 1986-ot illetően. AZ EDDIGI LEGMAGASABB, 3,6 milliárd forintos termelési értéket produkálták tavaly az ipari szövetkezetek. A fejlődés ennél a mutatónál évről évre emelkedő, s hasonló az exportnál is. Ha a teljes exportkiszállítást vesszük, akkor minden harmadik megtermelt forintot külföldön értékesítettek. A tőkés exportot nézve pedig minden tizedik forint jutott a határainkon túlra. Ez ugyancsak növekvő tendenciát mutat, ám a gondot inkább az jelenti, hogy vannak hagyományosan „exportra termelő” szövetkezetek. A pálmát a nyugati piac vonzásában ismét a Rakamazi Cipőipari Szövetkezet viszi el. Más cipőipari szövetkezetek is sokat termelnek exportra, így a nyíregyházinak, vagy a nagyká'llóinak jelentős o szovjet piaca, míg a ruhaipariak közül például a nagykállói, vagy a nyírbátori a szocialista export mellett jelentős értékben szállít nyugatra is. Eddig a nyereséges ipari szövetkezetekről esett szó. Am a tavalyi év arra is példát mutatott, elég néhány rossz intézkedés, vagy bukdácsoló gazdálkodás, s máris jelentkezik a veszteség. A tavalyi arány 35:3 a hagyományosan gazdálkodó szövetkezetek esetében. Vagyis hárman „buktak” meg, ha úgy tetszik, estek ki az első osztályból. Végleges eredmény még nincsen, hiszen a bizottságok most vizsgálják az előidéző okokat, a teljes gazdálkodást, de úgy tűnik, a három szövetkezetnél — a nyíregyházi műanyag- és fényképésziparinál, az Elek- terfémnél és az ibrányi építő- és szakiparinál — a veszteség megközelíti a harmincmillió forintot. Pontos számot persze csak a jegyzőkönyvek lezárása után kaphatunk. Mindenesetre az megállapítható: mindhárom szövetkezet esetében a korábbi vezetés nagymértékben hozzájárult az ilyen arányú veszteséghez. Megromlott légkörben pedig senki sem a képességei szerint dolgozik. AZ IPARI SZÖVETKEZETEKBEN IS beszámoló közgyűlések vannak. Lehet miről számot adni a vezetőknek a tagság előtt, s minden valószínűséggel, a tagság is hozzáfűzi véleményét a beszámolóhoz. Ha csak a számokat nézzük, akkor elfogadható esztendő volt 1985. Am, hogy 1986 jobb legyen, ahhoz januártól decemberig kell keményen dolgozni.- S. B. A NYÍRSÉGBŐL AZ NSZK-BA. Közel ezer nyári ruhát varrnak egy NSZK-bell partner megrendelésére a nyíregyházi Nyírség Ruházati Szövetkezetben. Képűnkön: Balogh Lászlóné a készruhákat minősíti. íj a megcsípnek, add ff vissza, de te ne bánts senkit! — Amíg kicsik voltak, reggelenként ezekkel a szavakkal indította óvodába csemetéit Laza Andrásáé. Kilenc évvel ezelőtt kisfiától hallettn újra a régi tanácsot, azon a napon, amikor életében elSgzör munkába ment az édesanya. — Bár hamarabb beléptem volna a szövetkezetbe! — sóhajt Marika néni, aki évtizedeket fordított a tűzhely őrzésére, a család szolgálatára. Mikor megnőttek a gyerekek, s a legkisebb lány, Kati is elmúlt ötesztendős, akkor szánta rá magát, hogy munkát vállaljon a tsz-ben. — Nagyon nehéz volt egy keresetből felnevelni a gyeTisztes szerénység rekeket. Mint háztartásbeli, elestem mindenféle támogatástól, a gyestől is. Mikor Andris megszületett, szegénységi bizonyítványra kaptunk egy kis stafírungot.. Ha szerényen élt is a család, azért nem szenvedtek hiányt semmiben a gyerekek. András géplakatos lett, családot is alapított már. Édesanyja újságolja, hogy fia kiváló dolgozó! Marika harmadikos gimnazista, Kati pedig Balkányi ládák Naponta 1100 garnitúra Szaimár ládaelemei készítenek a Balkányi Állami Gazdaság fűrészüzemében. (Császár Csaba felvétele) Megjegyzések egy zárszámadás után Hosszabbítás az élethez Tetszett Varga József szenvedélyessége. Hiába akarta magát visszafogni, kibukott belőle a féltés falujáért, a gazdaságért, amelyben hosszú éveket dolgozott becsülettel, s megérdemelt nyugdíját élvezi. így érthető, hogy külön ünnepnek tartotta az ököritófülpösi Szamos menti Egyetértés Termelőszövetkezet zárszámadását, ahol ismételten veszteségről, de egyben a túlélésről adhattak számot. zertők és a tagság együttes munkálja kéül, hogy megalapozza a jelent és a jövőt. Egy élvvel ezelőtt a csőd szélén állt, már-már élet- képtelennek bizonyult a szövetkezet. Ezt mégis éppen a szövetkezet gazdái, a tagok akarták a legkevésbé elhinni, mintha ehhez nekik nem lenne közük, ennek összes rossz következményét — a jövő-menő elnökök, szakvezetők között — valaki másnak kellene viselni. így érthető, hogy a mostani küldöttgyűlésen már a túlélés tényének örültek, pedig egyelőre legfeljebb a mélypontról indultak el, de még nem győztek a betegség ellen vívott harcban. Ezért nem véletlenül figyelmeztetett Tóth József, a tsz-szövetség titkárhelyettese, hagy túlzás lenne a hurráhangulat eluralkodása. Hiszen ha az elfogadott 1986. évi szigorú tervet mindenben megvalósítják, még csak szerény, másfél milliós nyereséget tudnak felmutatni. A víz szorításában Tavaly Ököritófülpös, Győrtelek, Géberjén, Fülpös- daróc és Rápolt határa a víz szorításában vergődött. Meglehet, az 'idén is így kezdődik az év. Am túlzás lenne azt hinni, hogy a fuldoklót magára hagyták nagy bajában. Igaz, volt olyan segítség — hogy tavaly ilyenkor egyáltalán bért tudjanak fizetni — amit csak a szalmaszálért kapkodó választ ráfizetéses jellege miatt, de említhetjük a másik oldalon az újonnan létesült, egyre inkább sikeres fonodát Is, amely munkát ad az asszonyoknak, tisztes nyereséget a szövetkezetnek. Így érthető Varga József lényegre tapintó fogalmazása: „Segítünk magunkon, az állam is megsegít. Nem olyan adományért nyújtjuk a kezünket, ami nem jogos.” Azt már megint a tagság látja — is a megmaradt szakvezetés — hogy a mennyiség után a munka minősége, hatékonysága sürget. Sajnos a mostani zárszámadási adatok is ezt mutatják, amikor négyszáz forinton felüli veszteség volt egy májzsa kukorica megtermelésében, két és fél forint ráfizetés egy liter tej előállításán, de az alaptevékenység szinte minden részében inkább a veszteség, mint a nyereség dominált. A válságba, a gyengébb eredményekbe nyitván bejiát- szott a vezetők túl gyakori cserélődése is, amikor bizony sokat kaptak azok, akik nagy mellénnyel jöttek, s könnyedén távozhattak. A „Szép” eredmény, hogy az öt falu határában dolgozó gazdaságban a szanáló bizottságnak alig 13 millió veszteség alakulását káli elemeznie. Nagy „javulás” ez ahhoz képest, hogy egy évvel korábban harmincmilliónál több volt a pénzügyi hiány. Ilyen adatok látttán ugye csak nézőpont kérdése, hogy ki, s milyen mértékben örül- tjön? Nem adják ingyen Ám valahol mégis igaza van Varga Józsefnek, amikor érzékeli a változást, s örül a falu tenni akarásának. Ugyanígy szólt a küldöttgyűlésen Szarka Tamás, aki az agy évvel ezelőttiékre úgy utalt vissza, hogy csakis optimista lehetett, aki akkor bízott ezer tsz-tag sorsának jobbra fordulásában. Jól rímeit ezekhez Papp Sándor szava, aki a számvetés jelentőségét hangsúlyozta, vagy a fonodából Tordai Istvánná, Csintalan Józsefné hozzászólása, akik a tisztességes munka becsületét emelték ki. Nem először, s vélhetően nem utoljára vagyunk hívott vagy hívatlan látogatói ennek a szatmári gazdaságnak, ahol százmilliós pénzügyi terhet halmoztak fel az utóbbi évék rossz gazdálkodása következményeként. Próbáltuk már az ókokat boncolgatni, igyekeztünk látleletet adni a hangulatról, s leginkább figyelmeztetni: nem lehet, nem érdemes másfelé mutogatni, mert kívülről nem adják ingyen a pénzt, a veLaza Andrásné az idén fejezi be a nyolcadik osztályt, ö a 107-es szakmunkásképzőbe készül, varrónő szeretne lenni. — Nekem az volt a legfontosabb, hogy ők hárman tanuljanak. Legyen könnyebb nekik, mint nekünk. Mást — házat, kocsit, pénzt — úgysem tudunk adni egyiküknek sem. Legfeljebb a két kezünk munkáját. Mikor a fiam belevágott Balkányban az építkezésbe, az uram végig segített neki. Itthon, Biriben rám, meg a két lányra maradt a háztáji, ahol dohányt termesztünk. A palántázástól a dohánytörésig mindent hárman végeztünk el. Amit kerestünk, abból vesszük meg a legszükségesebbeket: a ruhaneműket, meg ami még feltétlenül kell. A pénz egy része pedig tartalék akkorra, amikor kevés a kereset. A biri termelőszövetkezet harminchárom növényter§•••••••••••••• mesztő asszonyának — köztük Laza Andrásnénak is — az ősz, az almaszedés a legkifizetődőbb. A tavaszi tennivalók: a gallykaparás, a faültetés, a dohánypalántázás csak keveset hoz. A téli pihenő után mégis alig várják az asszonyok, hogy engedjen a föld fagya, s megkezdődjön az új idény. — Januárban, februárban legfeljebb istállómeszelés, takarítás ha akad a tsz-ben. De azért télen is van dolog: ilyenkor csomózzuk a dohányt a háztájiban. A fiatalabbak szeretnék, ha egész évben lenne elfoglaltság. De nekem így jobb. Kell egy kis pihenés. H. Zs. nagyobb teher azokra maradt, akik kitartottak. S fel kellett ismerni azt is, hagy nem csak az öntözött háztáji zöldségtermeléshez és eladáshoz kall igazi szakértelem, hanem előbb legyen erő a közösre is. ('Bár ez a felismerés, a példamutatás, a gyakorlati 'megvalósítás .mintha lassan haladna.) A gazda felelősségével Az autóbuszvezető Gellért Dezső a gazda felelősségével sürgette az új módszerek alkalmazását, még ha az egyeseknek kellemetlen .is lesz. Erdődi György az adott célokról beszélt, az intenzív termelésről, ami talán meghozhatja a változást a tövisekkel tűzdelt adósságteher görgetésében. Bízik, hátha egyszer a tubarózsa is megterem. Belülről és kívülről 'látják, hogy sürgősen meg kell erősíteni a vezetést. Joggal kérhetik a helyi irányító szervek támogatását is ebben, hogy az életért harcoló, lábadozó szövetkezet erőre kapjon. Feszültségekkel, nemegyszer megoldhatniIonnak tűnő nehézségekkel is számolni kell az összes optimizmus ellenére. S ezekben a nehéz pillanatokban kell az egység, a szenvedélyes szó és az okos tett. Lányi Botond KÉT VÄLLÄLAT EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL Számítógépek Számítógéprendszert hoznak létre az idén a Keletmagyarországi Állami Építőipari Vállalatnál, és a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalatnál, amelynek központja az ÉPI-TEK közös Vállalatnál lesz. A több millió forint értékű rendszerrel az említett építőipari vállalatok anyagkészleteit fogják nyilvántartani, sőt azzal építőanyagok is rendelhetők. így a jövőben az építőanyagok mozgása is korszerűen nyomon követhető, elemezhető. A KEMÉV-né! bevezetik a szerződések számítógépes nyilvántartását, aminek eredményeként a jövőben gyorsabbá, áttekinthetőbbé válnak az úgynevezett költség- bontások, és mód nyílik a különböző munkák megfelelő pénzügyi ütemezésére is.