Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-11 / 59. szám

XLIII. évfolyam, 59. szám ÄRA: 1,80 FORINT 1986. március 11., kedd iS- - • ' Igényesebb gyártmányok nagyobb export Ahoz, hogy év végén ne kelljen majd kapkodni és haj­ózni, már az első hónapoktól kezdve ütemes termelésre pontos szállításra van szükség. Ezekről érdeklődtünk két -«műnkben. A SZÁTMAR BÜTOR- < TARBAN minden feltétéit megteremtettek ahhoz, hogy az idei, mintegy 80—90 mil­liós szocialista- és tőkésex- port-tervet teljesítsék. Az idén tovább növekszik az igényesebb termékek gyártá­sa, amelyeket elsősorban az NSZK-piacon értékesítenek. A tőkésexport megközelíti a S0 milliót, örvendetes, hogy jzt szerződéssel is lekötötték. Elsősorban az NSZK-beli cég megrendelésére gyártanak rusztikus vitrineket. Ezek mellett keresett termékük újabban a csempeágyas asz­tallap is, amelyet ugyancsak tőkés piacra szállítanak. Legjelentősebb szocialista partnerük Csehszlovákia és Lengyelország. Ezekbe az or­szágokba a kedvelt Szamos. Tisza és Seatmár típusú szekrénysorokat gyártják. Az első negyedéves exportterv teljesítését nem zavarja sem­mi. Ütemes a termelés, a minőség jó és a mennyiséget is naprakészen teljesítik. Március első felében tőkés­exportra 10 millió értékű ter­méket szállítottak el megren­delőiknek. Űj gyártmány a Szatmár Bútorgyárban a Gabi szek­rénysor. A tavalyi BNV-n si­kerrel bemutatkozott gömbö­lyített típusú szekrényekből áprilisig csaknem 400-at gyártanak és szállítanak el­sősorban a hazai megrende­lőknek, de exportra is szán­dékoznak gyártani. A BEAG UNIVERSIL NYÍREGYHÁZI GYÁRÁ­BAN sok erőfeszítést tettek már eddig is az idei ütemes exporttervek teljesítése érde­kében. Az év végi hajrák el­kerülése érdekében negyed­éves időarányos szállítást vállaltak. így számításaik szerint a IV negyedéves ex­porttervüket november 30-ra szeretnék teljesíteni. Az idén összesen mintegy 40 millió forint értékű laboratóriumi üvegeszköz gyártására kötöt­tek szerződést külföldi part­nereikkel, melyből 22,5 mil­lió a szovjet export. A nyíregyházi gyár a tő­kés országokba is laborató­riumi üvegeszközöket gyárt, bár az idén némi csökkenés­re számítanak. Ennek ellen- súlyozására újabb piacok után kutatnak. Ezért az idén kiállításokon vesznek részt Lipcsében, Poznanban és Moszkvában. Elsősorban egyik sikerterméküket, az áramlásmérőket mutatják be. A napokban sikerült egy francia céggel jelentős üzle­tet kötnie a vállalatnak. Idén 30 ezer gyógyszeresüveget gyártanak a francia vállalat megrendelésére. A termékek termelését megkezdték és az első fél évben leszállítják a kért mennyiséget. Ezenkívül termékeikre ajánlatot tettek Algériába, Nigériába és In­donéziába is. Reménykednek, hogy ezeken a piacokon is terem babér termékeiknek. (farkas) ÉPÜL AZ ŰJ POSTA MÁTÉSZALKÁN. Több mint 50 mil­lió forintos beruházásból a Kelet-magyarországi Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében épül a szálkáiak postája. Nyíltan, őszintén I smét bebizonyosodott: hasznos az a párt politikája iránt ta­núsított bizalmat erősítő politikai gyakorlat, hogy nyílt fórumokon váltunk szót az emberekkel közös dolgainkról. Ezt a várako­zást igazolták vissza a feb­ruárban, csaknem egy hó­napon keresztül lezajlott, aktív, őszinte hangvételű gazdaságpolitikai pártna­pok Szabolcs-Szatmárban. Bizonyították: legjobb szö­vetségesünk a közvélemény. És nemcsak illik, s érdemes ■ vitatkozni, szót váltani az emberekkel közös dolgaik- ■ ról, de a helyi politika ki­dolgozásába is be kell ven­ni őket, mert így érzik ma­gukénak azt és dolgoznak érte becsülettel. Szabolcs több mint 600 gazdálkodó egységében, in­tézményében közel 33 ezer ember nem csak vitatkozott, de ezernyi javaslatával, észrevételével, kritikai meg­jegyzéseivel is bizonyította: részese kíván lenni a poli­tika alakításának, részt óhajt venni kidolgozásában és megvalósításában. Bi­zalmat szavazott politikánk­nak. Figyelemre érdemes: a pártfórumokon növeke­dett a pártonkívüliek, kü­lönösen a fiatalok aránya és érdeklődése. Sokszínű, szerteágazó vita bontakozott ki, a gazdaságpolitika, az ideológia, a közművelődés, a lakáskérdés, a munkafe­gyelem, a gmk-k, a szocia­lista brigádmozgalom kér­déseiről, a párt XIII. kong­resszusa határozatainak a szellemében. A közgondolkodást, a tenniakarást erősítő idő­ben került sor ezekre az eszmecserékre. A pártnapok akkor érik el céljukat, ha azokon érdemi vita, a gon­dokról és a teendőkről pár­beszéd alakul ki. Ez a leg­több helyen így volt. Elé­gedettek lehetünk a párt­napok nyílt, kendőzetlen légkörével, a tartalékokat feltáró javaslatokkal, az el­hangzott figyelmeztetések­kel. Elégedettek, de nem megelégedettek. Arra van szükség, hogy a pártnapo­kon elhangzott, hasznosít­---------------------------------------------------------\ ható javaslatok bekerülje­nek az idei tervekbe, a VII. ötéves tervcélok részévé váljanak. Az észrevételekre pedig érdemben reagáljon minden gazdasági, párt- és társadalmi vezető. így lehet igazán politikai erővé vál­toztatni a közvéleményt. Nem lehet vállalkozni ar­ra, hogy még csak érintő- lég is szóljunk róla: milyen kérdések kerültek e párt- napok fókuszába. Minden, ami az embereket érdekli. Iparunk intenzív fejlesz­tésével kapcsolatos teen­dőnk, a hatékonyság vissza­húzó tényezői, a szervezett­ség javítása, a munka- és a technológiai fegyelem kü­lönböző oldalai, az élet- ; színvonal, a megyénk sajá­tos helyzetéből adódó gon­dok és teendők, a hát­rányosság csökkentésének kérdései, a vezetés színvo­nalának javítása, és sorol­hatnánk tovább. N yíltság, őszinteség és jobbító szándék. E három kulcsszóval lehetne jellemezni e. fóru­mok hangulatát. S ebből fakadt az elhatározás is: közös tenniakarás. Ezt a szándékot fogalmazták meg sokan. F. K. Ülésezik az országgyűlési képviselők megyei csoportja. A Szabolcs ~,:í«'tmár me­gyei képvi • “l; :-oport hétfőn Nyírbátorban tartotta ülését. Biró Miklós, a csoport elnö­ke köszöntötte a képviselő­ket, a vendégeket — köztük Bánóczi Gyula megyei ta­nácselnököt — és a vendég­látókat: Nyírbátor vezetőit. Az 1973-ban várossá avatott település történelmi múltját, jelenét Jánvári Tibor ta­nácselnök mutatta be és szólt a város fejlesztésének közép-, illetve hosszú távú terveiről. A gazdasági élet jelentős területét szabályozó, az ille­tékről szóló törvényjavaslat megvitatásának előkészítésé­hez Lordovics István, a me­gye illetékhivatal vezetője tájékoztatójában elmondta: a korábbi törvény 34-szer szorult módosításra, de a mai körülmények között már így sem szolgálja eredeti ren­deltetésének megfelelően a jövedelmek differenciált el­vonását, nem ösztönzi többek között a lakásépítést, lakás­hoz jutást, amely pedig tár­sadalmi céljaink között egyik legfontosabb. A sajtószabadság alapel­veit és legfontosabb jogi ga­ranciáit összefoglalni hiva­tott magas szintű jogszabály- tervezetről, a sajtóról szóló törvényjavaslatról Kopka Já­nos, a Magyar Űjságírók Or­szágos Szövetségének alelnö- ke, a Kelet-Magyarország fő- szerkesztője tájékoztatta a képviselőket. László András, a megyei tanács általános elnökhe­lyettese Szabolcs-Szatmár megye építőiparának helyze­téről és a VII. ötéves tervi feladatairól adott ezt követő­en tájékoztatást. Elmondta, hogy az elmúlt években csökkent a beruházások nagysága, a lakásépítés struk­túrájában bekövetkezett vál­tozások kedvezőtlenül érin­tették a nagyvállalatokat. Az igényekhez való rugalmas igazodás sem ment könnyen, s ennek részben objektív, részben szubjektív okai vol­tak. Kedvezőtlen volt — külö­nösen a lakásépítésben bekö­vetkezett változás miatt — az anyagellátás, és ezek mi­att csökkent az építőipari vállalatok jövedelemterme­lő képessége. Ez okozta töb­bek között, hogy ma 3 ezer­rel kevesebben dolgoznak az építőipari vállalatoknál, mint öt éve, eszközállományuk a kevés nyereség miatt egyne­gyedével, gépi berendezéseik értéke pedig harmadával csökkent. Elhangzott: csökkent a mi­nisztériumi és tanácsi építő­ipari vállalatok részaránya a kivitelezésben. Próbálkoztak a felújítási munkák arányá­nak növelésével, ez azonban még 1985-ben is tevékenysé­güknek csak húsz százalékát tette ki. Beszélt a nem épí­tőipari vállalatok építőipari tevékenységéről is, amelynek összege a VI. ötéves tervben 10 milliárd forint volt. Dol­gozott ebben az időszakban 113 vgmk, 68 gmk, 9 szak­csoport, 7 kisszövetkezet és több leányvállalat. Felelevenítette az elnökhe­lyettes a VI. ötéves terv je­lentősebb beruházásait. Töb­bek között azt, hogy 133 hí­ján felépült a tervezett 21 500 lakás. Sajnos nem javult az építkezések ütemessége, ma is nagy az átfutási idő, ma is gond a lakások minősége, hőenergia-megtartó képessége, s nem kis feszültség forrásai a lakások évi 7—8 százalék­kal (öt évben összesen 40 százalékkal) emelkedő ára. A VII. ötéves terv felada­tai közül kiemelte: fel kell építeni 18—20 ezer lakást, je­lentős építőipari kapacitás szükséges a kórházi, a szoci­ális otthoni helyek építésé­hez. Tizenöt községben kell létrehozni egészségügyi köz­pontot, várhatóan 250—300 általános iskolai, 70—80 kö­zépiskolai tanterem épül, és 800—1000 kollégiumi hely létesül. Elkészül a megyei szabadidőközpont, a tervek szerint 6—7000 köbméterrel Űj színfolttal gazdagodik az idén Fehérgyarmat: au­gusztus 20-án sörbárt avat­nak a régi ABC épületében. Az új vendéglátóhely a gyarmati fogyasztási szövet­kezet és a Borsodi Sörgyár közös boltja lesz. A Szarvasi Faipari Szövetkezet elegáns mintakollekciójával rende­zik be a sörbárt: azokkal a bútorokkal, melyek a közel­múltban nagy sikert arattak Bécsben, egy nemzetközi ki­állításon. A Borsodi Sörgyár pedig a színvonalas áruellá­tásról gondoskodik majd. Már hagyomány a fehér- gyarmati szövetkezetben, hogy különböző nagykeres­kedelmi, könnyűipari és élel­miszer-ipari vállalatokkal közösen nyit üzleteket. Az ÁFÉSZ megfelelő helyiségek­ről, s szakemberekről gon­doskodik, a társcégek pedig termékeikkel vesznek részt az együttműködésben. Erre nagy szükség van, hiszen a megyének e távoli csücské­ben csupán az együttműkö­dés a biztosíték rá, hogy gazdag választék kerüljön pultra az üzletekben. Jelenleg öt közös bolt mű­ködik a fogyasztási szövet­kezet területén. A HÓDIKÖT bővül a vízműkapacitás, 13 600-zal a szennyvíztisztító kapacitás. A közlekedési ágazat be­ruházásai közül a legfonto­sabb a mátészalkai vasúti és autóbusz-pályaudvar építése, a nyíregyházi pályaudvar magas peronjának kiépítése, s szeretnék ebben az ötéves tervben megépíteni a kisvár- dai felüljárót is. A három napirend vitájá­ban részt vett Soltészné Pá­dár Ilona, László Béla, Be- recz János, Biró Miklós, Pre- gun István, Széles Lajos, Ko­vács Andrásné, Moldvay Ist­ván és Mezei Károly. Ezt követően a képviselők jóváhagyták az idei munka- programot, majd az ország- gyűlés soron következő ülés­szakának előkészítésével fog­lalkoztak. A képviselők délután a Csepel Szerszámgépgyár nyírbátori fúrógépgyárának munkájával ismerkedtek. A vállalat életéről Erdei Ist­vántól, a gépgyár vezérigaz­gatójától kaptak tájékozta­tást, az üzemben pedig Szó­rni Iván igazgató kalauzolta a vendégeket. és az OFOTÉRT szaküzlet mellett hasonló módon nyílt meg a VASVILL-raktár, mely a környező kistelepülé­sek ellátását hivatott megol­dani. A nyíregyházi húsipa­ri vállalattal Fehérgyarma­ton, a helyi termelőszövet­kezettel kooperálva, pedig Tunyogmatolcson avattak egy-egy húsboltot. Átadásuk óta a városban lényegesen jobb a kínálat olcsóbb' árú húskészítményekből, Tu­nyogmatolcson pedig olyan különlegességek is kaphatók, mint a malacpecsenye. Szorosabb együttműködést tervez az ÁFÉSZ a ZÖL­DÉRT konzervüzemével is. Az első lépéseket már tavaly megtették: uborkát savanyít- tattak a szövetkezeti kony­hák, éttermek ellátására. Ez évben bővíteni kell — a ja­varészt tőkés exportra ter­melő — üzemet, melynek költségeihez hozzájárul a fo­gyasztási szövetkezet is. En­nek a vállalkozásnak első­sorban a kistermelők örül­hetnek: az együttműködéssel ugyanis a zöldség-gyümölcs felvásárláshoz igyekeznek biztonságos hátteret terem­teni. (h. 7S.) Fa hórgyár matt koxdamúnyezésak Boltok — együttműködéssel Napirendéi a tavaszi ülésszak előkészítése ivírnáfnriiítii isiFlíiff iilpc f II vlP sJHB MII Mvlll üüll üePov ear ■ ______aw _ _ _________■ dfffc ■{* if AHUBIkAlAlllkAIIABV 51 ií: 'iiíPi iKPiisií^**ihb ^iiniirK fl IP ff Cl Imvllvlv IUwvUIIUI t

Next

/
Thumbnails
Contents