Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-08 / 57. szám

HÉTVÉGI MELLÉKLET 1986. március 8. í ISI III l Ali l-lt l IITII1IUN Tavaszi, nyári * divatelőzetes Ezek a divatos kánikularuhák könnyű golds portanyagból ké­szülnek. Nagyapám Inge, nagyapám mellénye a háromrészes selyem­anyagból összeállított együttes. Aranyszállal átszőtt kétrészes Indiai ruha, mellette kantáros szoknya, nagy sikere lesz a fiatalok körében. bakfis Elek Emil felvételei Családi pszichológia Szitu, eigelékenyséi, szeretet A gyermek életében a meg­születéstől a felnőtté vá­lásig tartó hosszú fejlő­dési folyamatnak döntő befolyásoló tényezője a nevelés. Számos pszichológiai kutatás igyekezett feltárni a nevelői magatartásformák különböző tí­pusait. A legismertebb elméletet Schaefer alkotta meg, tekintetbe véve a család érzelmi légkörét, és a szülők által alkalmazott nevelői eszközöket. Két irány­ból közelítette meg a nevelői magatartást: mennyire korlátoz­za a szülő a gyermekét, illetve mennyire engedékeny vele szemben; valamint, milyen ér­zelmi légkört teremt a nevelés során: meleg szeretettel közele­dik gyermeke felé, vagy hide­gen, hatalmaskodóan. A hideg s főként a szülői ha­talomra építő nevelői eljárásnak az alapja az a még igen sok he­lyen uralkodó nézet, amely sze­rint a gyermeket csak kemény kézzel, szigorral lehet ránevelni a jóra, leszoktatni a rosszról. Ez a felfogás különösen azokban a társadalmakban és rétegekben tartja magát erősen, amelyek­ben még mélyen begyökerezve élnek a patriarchális életforma hagyományai, az apa, mint a család feje, korlátlan tekintél­lyel rendelkezik, s uralkodik családja tagjai, kiváltképp gyer­mekei felett. E felfogás hívei a nevelésben is a gyermek feletti hatalom hangsúlyozására építenek. A hatalmat, a szülői- fölényhely­zetet kifejező nevelői eljárás eszközei közül a leggyakrabban használatos a gyermek testi fe­nyítése, az erőszakos parancsol­gatás, a megfélemlítés. A szülő ezekkel a nevelési eszközökkel azonban többnyire csak azt éri el, hogy a gyermek a követel­ményeknek félelemből tesz ele­get. Ezek a módszerek azonban mélyebre és távolabbra kiható magatartási változásokat idéz­hetnek elő a gyermekben. Elő­ször is hihetetlen jó érzékkel rájön arra, hogy melyek azok a viselkedési formák, amelyekkel bosszanthatja a szüleit. Nya­fog, makacskodik, dacol, vagy éppen azzal „bünteti” viszont a szüleit, hogy nem eszik, egyszó­val minden eszközt megragad, hogy türelmüket próbára tegye. Az így nevelt gyermek általá­ban minden hatalmat képviselő személlyel szemben ellenálló, a közösségben féktelen, és éppen úgy megkísérli a hatalmasko­dást, a zsarnokoskodást társai­val szemben, ahogyan azt vele teszik a szülők. Amint felügye­let nélkül marad, azonnal meg­szeg minden szabályt. A hatalomra építő, rideg ne­velő csupán azt éri el, hogy a gyermek félelemből tartja ma­gát távol a tiltott helyzetektől, és nem azért, mert lelkiisme­rete parancsára hallgat. Holott a gyermeknevelés egyik legalap­vetőbb célja az, hogy a gyer­mek bensőleg fogadja el a fel­nőttek által felállított normákat, és felelősségteljesen, lelkiisme­retesen viselkedjék. Ne a kül­ső fenyegetés, hanem a benső meggyőződés irányítsa tetteit. S zeretetre építő nevelési eljárás: feltételezi, hogy az anya meleg érzelmek­kel fordul gyermeke fe­lé. Leggyakrabban alkalmazott eszköze a dicséret, amit szóban, mosollyal, gyengédséggel fejez ki. Ha a gyerek helytelenül vi­selkedik, az anya csalódottságot mutat, amely a gyermekben megbánást ébreszt, s mivel any­jához fűződő kapcsolata a köl­csönös szereteten alapul, igyek­szik kiengesztelni anyját, jóvá­tenni a hibát. A szeretetteljes szülő gyakran érvel, megmagya­rázza gyermekének, hogy mit, miért nem szabad megtennie, s így hozzásegíti a gyermeket ahhoz, hogy megértse a szabályok és tilalmak ésszerű voltát, szükségességét. Ha a szülő keveset magyaráz, nem indokolja meg kívánságait, kö­vetelményeit, a tilalmak és az óhajok érthetetlenek maradnak a gyermek számára, s így a szülő-nevelő eljárásai a puszta idomítással válnak egyenértékű- ekké. Vannak azonban a szeretetre építő nevelési eljárásoknak olyan eszközei is, amelyek ká­rosíthatják a fejlődő gyermek személyiségét, s nem a lelkiis­meret kialakulásához, hanem tartós szorongásos állapothoz, általános gátoltsághoz vezetnek. Ez történik akkor, ha az anya, céljai elérésének érdekében, visszaél a gyermeknek a szere­tet utáni vágyakozásával, és saját szeretetét az érzelmi zsa­rolás eszközéül használja. Bün­tetésképpen azt helyezi kilátás­ba, hogy nem szereti többé kis­gyerekét, eltávolítja őt maga mellől, nem szól hozzá, azt a félelmet és szorongáskeltő ér­zést támasztva benne, hogy any­juk végleg elfordul tőle. Külö­nösen veszélyes ez a fiatalabb gyermekek esetében, hiszen ők fokozottabban függenek az anyjuktól, és ez a büntetésmód alapvetően megingathatja bizal­mukat az anyában. Később ez a bizalmatlanság általánossá is válik. A kívánatos magatartást az a nevelői eljárás alakítja ki, amelynek hatására a gyermek azért áll ellent a tiltott dolgok csábításának, és fogad szót szü­leinek, mert azok szeretik őt, nem pedig azért, hogy majd így nyerje el szeretetüket. M eleg, szeretettel!, engedé­keny szülői magatartás biztosítja leginkább a gyermek személyiségé­nek kedvező irányú fejlődését. Szinte minden kutató egyetért abban, hogy a szeretetteljes lég­körben, engedékenyen nevelő szülő segíti hozzá leginkább a gyermekét, hogy önállóvá vál­jék, alkotókészsége sikeresen kib ontateozhassék. Az engedékenység természete­sen nem azt jelenti, hogy az anya egyáltalán nem fegyelmez, mindent ráhagy a gyermekére. A gyermeknek, éppen a mások­hoz és a környezethez való biz­tonságos alkalmazkodás érdeké­ben kell megtanulnia azt, hogy bár sok szabadságot élvez, nem teheti, mindig azt, amit akar. OLVASÓNK KÉRI — TELJESÍTJÜK Interjú a koraszülésről „Rendszeres olvasója vagyok a Kelet-Magyarország családi mellékletének. — írja Kálmán Dénesné mátészalkai olvasónk. — Leginkább az egészségügyi témák érdekelnek, ezen belül is a gyermekápolás. Tekintettel arra, hogy családi és baráti körömben is aggodalmat okoz a koraszülés és a témát körülve­vő hiedelmek vagy félismeretek dolga, szeretném kérni, hogy erről, közöljenek ebben a csa­is­ládi rovatban ilyen témájú meretterjesztő cikket is.” Olvasónk kérésének természe­tesen eleget teszünk. Mához egy hétre, lapunk szombati számá­ban a „Család-Otthon” oldalon dr. Gáti István professzorral, az Orvostovábbképző Intézet szülé­szet-nőgyógyászati klinikája igazgatójával beszélgetünk a ko­raszülésről. (A szerkesztő) Falitáblán kicsi tárgyak Szőrmemellény Selejtezés. Egy ócska kabát is majdnem a kukába kerül. Még sze­rencse, hogy időben kiderül: meleg barna színű műszőrme bélése, egy­két kopástól eltekintve — kifogásta­lan. A bélést ki lehet fejteni, s kész az alapanyag a rajzon látható diva­tos téli mellényhez. Erős varrógép híján, kézzel, sűrű pelenkaöltéssel megvarrható a rajzon látható szabá­sú mellény, amelynek szélét saját- horgolású bortni díszíti. A karöltőbe ferdén szabott csíkból hurkaforma szegőpánt illik. A bort­ni készítése: 5—6 deka Bea-fonalból láncszemsor, amelynek a második sora sima pálcákból áll. Ezt kell a mellény szélére láthatatlan öltések­kel odaerősíteni. Kiegészítője a ra­kott, vagy egyenes vonalú szoknyá­nak, a mustárszínű könnyű blúznak. Hol a pincekulcs? Ki rakta el az ollót? Hova tettétek a ruha­kefét? Hiszen az előbb még itt volt a cipőkanál?! — Ugye, is­merős kérdések? Az ezzel járó bosszúság is megelőzhető, ha megfelelő he­lyet jelölünk ki minden ilyen apróság számára. Ez pedig lehet egy falitábla, amit elhelyezhe­tünk előszobában, konyhában a falon, s amelyen sok minden el­fér. A lakkozott farostlemezlap (1) felső sarkaiban két lyukat (2) fúrunk (a. ábra). A farostle­mezre két sorban felerősített kis horgok (3) mindenféle apró háztartási tárgy felakasztására alkalmasak. Horog helyett egy­szerű szögeket is használhatunk. A lemezbe számos kis lyukat fúrunk, majd a lap hátoldala felől ezekbe a lyukakba kb 30 mm hosszú kis szögeket verünk (b. ábra). A kifúrt lyukak át­mérője 1/3-dal kisebb legyen, mint a szögé. Teljes beverés után a mellső oldal felől a sze­get meghajlítjuk (c. ábra). A szöghorgokat színes nitrolakkal befesthetjük vagy behúzhatjuk azokat színes pvc-csővel (d. áb­ra). Ruhakefe egyik végébe U-szö- get üthetünk, hogy fel tudjuk akasztani. A farostlemezt tet­szőlegesen formázhatjuk, kivág­hatjuk például levél, szív, alma stb. alakúra. Hidegtálak KASZINÓTOJÁS. Hozzávalók: főtt tojások, mustár, tejföl, só, bors, a személyek számától és ízlésétől függően. A tojásokat 10—15 percig ke­ményre főzzük. Utána hideg vízben lehűtjük, így a héjától is könnyen elválik a fehérje. Majd hosszába vágjuk a héjától meg­tisztított tojásokat. Kiszedjük a sárgákat, szitán áttörjük, ízlés szerint kevés mustárt, tejfölt, sót és törött borsot adunk hoz­zá. Jól összekeverjük, és meg­töltjük vele a fél tojásokat. Te­tejét apróra vágott zöldpetrezse­lyemmel díszítjük, és ráhelyez­zük a franciasalátára. Tálalás előtt tartármártással leöntjük. FRANCIASALATA. Hozzáva­lók: sárgarépa, fehérrépa, zeller, burgonya, zöldborsó, alma, ece­tes uborka, vaj, kemény tojás, só. Mennyiségét ízlés szerint magunk választjuk meg a sze­mélyektől függően. A megtisztított, kockára vá­gott sárgarépát, a kevés fehér­répát, s a még kevesebb zellert kockára vágjuk, és vajon puhá­ra pároljuk. (Természetesen, ha a zöldborsó mirelit vagy fris­sen szedett, akkor ezt is együtt puhítjuk.) Ha mindez kész, ak­kor hozzáadjuk a kockára vá­gott nyers almát, ecetes ubor­kát, és az ugyancsak felaprított kemény tojást és főtt burgonyát. Mindezt hidegen keverjük össze, és tartármártással leöntjük. CSIRKEKOCSON Y A. Hozzá­valók : 1 db csirke, 1 nagyobb sárgarépa, 1 fehérrépa, szemes bors, só, 5 dkg zselatin. A csirkét megtisztítjuk, fel­daraboljuk, és enyhén sós víz­ben föltesszük főni. Hozzáadjuk a zöldségeket, zselatint, 5—6 szem borsot. Ha puhára főtt, kiszedjük a levéből, bőrét lehúz­zuk, és ízlésesen tálakra rak­juk. Közben meggyőződünk ar­ról, hogy a lé megalszik-e. Ha a kiszedett egy kanálmennyiségű lét gyengének találjuk, akkor még tovább sűrítsük forralással, vagy zselatin hozzáadásával. DIVATTERVEZŐK FIGYELMESE! Idős férfi pantallója ROVATUNK POSTÁJÁBÓL Divattervezők, konfekció­készítők figyelmébe ajánl­juk R. L. Nyíregyháza, Ser­ház u. 10. sz. alatti lakos, ol­vasónk tanulságos levelét: „Kérjük a divattervezőket, hogy az idősebb emberekre is készítsenek a ruhagyárak viselhető pantallókat (a za­kók jók)! A ruhaüzletek csak fiataloknak való pantal­lót árulnak, olyat, hogy a felmenője elöl, hátul rövid, a fiataloknak ez jó, divatos, még zseb sincs rajta, térdnél szűk, a mandzsettánál bő. Kérjük azonban a tervező­ket, nézzék az idősebb fér­fiak érdekeit is, mert hogy néz ki egy 70 éves ember az ilyen pantallóban például nyáron, ha lehajol, s az in­ge, akármilyen hosszú is, azonnal kihúzódik a derék­szíj alól. Biztos vagyok ben­ne, hogy megértik az illeté­kes szakemberek, hogy mit igénylünk ...” flKitüntetés"-kitűző A nők különböző formájú strassz dí­szeket tűznek a kosztümkabátjuk­ra, de nem ám ha­gyományosan, ha­nem ripszszalagon, mintha „kitüntetés” volna (egy egyszerű biztosító tűvel). íme az új divathóbort „technológiája”: A ripsz is, a strassz is kapható. A strasszokat fel kell erősíteni egy ke­mény selyemmel be­vont kartonformára. Egyéni és nagyon divatos ékszer ke­rekedik belőle. A „kitüntetésire is ripszfület varrunk, amely ovális, vagy ellipszis alakú kulcskarikával il­leszkedik a szalag­hoz. A divat szerint még a barrett- sapkát is díszíthe­tik. B KM

Next

/
Thumbnails
Contents