Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-05 / 54. szám

4 Kelet-Magyarország 1986. március 5, NYÍR-DOMUS ÁRUHÁZUNK AJÁNLATA NŐNAPRA! Március 5—ti—1-en 40 százalék engedmény! Teáskészlet Asztalterítő Asztalterítő Kőtál Kaspó Kaspó Fali tányér Kőtálhenger VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT! UEKEEG5E3 Gáspár Sándor SZVSZ-elnök kongresszusi felszállása (Folytatás az 1. oldalról) mozgalomnak, a szakszerve­zeteknek napjainkban is. Amikor a tőkés világ gazda­sági válsága tovább mélyül, annak mindfen következmé­nye a dolgozók élet- és mun­kakörülményeit nehezíti. Mint az SZKP Központi Bizottságának beszámolója is megállapítja, a tőkések az egész világon, támadást indí­tottak a dolgozók nehéz és hosszú harcokban elért vív­mányai, a szakszervezeti jo­gok ellen. A töke mozgástere azonban .napjainkban egyre inkább szűkül. A válságból való ki­jutásra ma már nincsenek meg azok a lehetőségek, ame­lyek a harmincas évek elején a tőke rendelkezésére álltak. A Szovjetunió, a szocialista országok léte, a gyarmati rendszer felbomlása, az egyre határozotta-bbá és harcosab­bá váló tömegmozgalmak, a szakszervezetek fellépései azok a legfontosabb ténye­zők, melyek jelentős mérték­ben csökkentették a tőke mozgásterét. A munkásosztály, a Szak- szervezetek visszautasítják a burzsoá közgazdászoknak azt az elképzelését, a tőkés or­szágok kormányainak azt a törekvését, hogy a gazdasági folyamatoknak szabad utat engedve a válság leküzdésé­nek terheit a dolgozókra há­rítsák. A szakszervezetek vissza­utasítják a tőkéseknek azo­kat az embertelen nézeteit is, amelyek szerint a fegyver­kezési verseny jótékony ha­tással van a foglalkoztatott­ságra. A szellemi és fizikai munka emberei, a szakszer­vezetek, függetlenül attól, hogy milyen irányzathoz tar­toznak, tisztában vannak az­zal, hogy a fegyverek között nemcsak a múzsák hallgat­nak, hanem értelmét veszti minden emberi tevékenység. Ezért üdvözlik és támogat­ják a szakszervezetek a béke és biztonság megteremtésére irányuló szovjet kezdeménye­zéseket, köztük azokat a leg­újabb javaslatokat, amelyek célja a nukleáris háború ve­szélyének az emberiség éle­téből történő végleges kiik­tatása. Nací'>,‘•'lúgossá vál mok a tők. jsági cso­dája „egnirdetett elmé­letek. Megdőltek azok az ál­lítások, miszerint az osztály­harc ideje elmúlt, mert a tő­ke természete megváltozott, demokratizálódott, és a szak- szervezetek a partneri vi­szony keretében mindent el tudnak intézni. Ellenkezőleg! Az élet nap mint nap bizonyítja, hogy a tőke természete változatlan, az o.sztályharc ideje nem járt !e, a tőke és a munka ellen­téte kibékíthetetlen. Az ez év szeptemberében megtartandó XI. szakszerve­zeti világkongresszus felada­ta, hogy a jelenlegi konkrét helyzetből kiindulva fogal­mazza meg a szakszerveze­Kádár János a kongresszus egyik szünetében a Kreml-pa­lota kiállításán. (Kelet-Magyarország telefotó) tek teendőit, adjon olyan út­mutatást és ajánlásokat, amelyekre támaszkodva a szakszervezetek eredménye­sen szembeszállhatnák a tö­ke támadásával a dolgozók jogainak, érdekeinek védel­mében. A Szakszervezeti Világszö­vetségbe tömörült, 206 miljió szervezett dolgozót képviselő szakszervezetek hatalmas erőt jelentenek a kizsákmá­nyolás ellen a társadalmi ha­ladásért küzdők egyre széle­sedő táborában. A Szakszervezeti Világszö­vetség nem az egyetlen nem­zetközi szakszervezeti köz­pont, de az egyetlen osztály­harcos szervezet, melynek soraiban ott vannak a szocia­lista, a fejlődő világ és a fej­lett tőkés országok szakszer­vezetei. Olyan szervezet va­gyunk, melynek mindenki számára használható, világos orientációja van. A nemzet­közi munkásszolidaritás esz­méjének magasra emelése te­kintélyt, tiszteletet és elisme­rést vált ki a szövetségünk­höz nem tartozó szervezetek és tagságuk körében is. Korunk nemzetközi szak- szervezeti mozgalmának egyik sajátossága a sokrétű­ség, ami történelmi tény. A Szakszervezeti Világszövet­ség a jövőben is az összefo­gás útján szándékozik járni és kész kezét nyújtani mind­azoknak, akik hajlandók az együttműködésre. A nemzetközi szakszerve­zeti mozgalom másik fontos sajátossága az útkeresés. Az' eltérő társadalmi körülmé­nyek között működő szak- szervezetek új helyzetben ta­lálják magukat. Mindez nemcsak új feladatokat je­lent számukra, hanem mó­dosítja tevékenységüket, megköveteli a szakszervezeti munka újabb módszereinek és eszközeinek alkalmazását. Űj helyzetben találják ma­gukat a munkáshatalom kö­rülményei közepette, a szo­cializmust építő országokban működő szakszervezetek is. A társadalmi haladás, a de­mokratizmus bővülése, a gaz­dasági élet irányításának továbbfejlesztése bővíti a szakszervezetek tevékenysé­gi körét, növeli felelősségü­ket. Mindez a szakszerveze­teket bátor útkeresésre ösz­tönzi. Ez tükröződik az SZKP XXVII. kongresszusának mupkájában is. A szakszervezeteknek a szo­cialista társadalomban saját rendeltetésűk, sajátos szere­pük és hivatásuk van. Tel­jes felelősséggel részt vesz­nek a munkáshatalom poli­tikájának kialakításában és annak végrehajtásában. Eköz­ben nem feledkeznek meg arról, hogy — mint az a kongresszuson is megfogal­mazást nyert :—, hogy a szak- szervezetek számára „a dol­gozók érdekei mindig az el­ső helyen kell hogy szerepel­jenek. Valójában ez az alap­vető értelme tevékenységük­nek." Kedves elvtársak! Befejezésül engedjék meg, hogy elismerésünket és há­lánkat fejezzük ki a szovjet szakszervezeteknek az SZVSZ-ben végzett tevékeny­ségükért. Biztosak vagyunk abban, hogy e tevékenység az elkövetkezendő években még jobban kiteljesedik és a szovjet szakszervezetek — mint mindig — a jövőben is példát mutatnak önfeláldo­zásból és szolidaritásból. Figyelmeztető döntés Kínában A Zsenmin Zsipao keddi számában első oldalon mél­tatja az KKP Központi Fe­gyelmi és Ellenőrző Bizott­ságának döntését arról, hogy kizárják a pártból Csou Er- fu veterán párttagot és írót. A kizárás oka, hogy az író Japánban tett hivatalos út­ján Kína területi épségét és nemzeti méltóságát sértő módon viselkedett. A pártlap rámutat, hogy a kizárási döntés figyelmezte­tés és lecke, amelyből a ve­zetés minden szintjén okulni keli. A külföld-, felé- nyi­tás politikájának ered­ményeként Kína kapcsolatai gyors ütemben gyarapodnak más országokkal, s növeked­ni fognak a jövőben is. Eb­ben az új helyzetben minden eddiginél nagyobb öntudatra és nemzeti önbecsülésre van szükség. Nem szabad sem szolgaian elfogadni mindazt, ami külföldi, sem vakon el­lenezni, csak azért, mert kül­földi. Szerényen tanulni kell a külföld pozitív tapasztala­taiból, de anélkül, hogy eközben feladnánk nemzeti önbecsülésünket. A külföldi kapcsolatok fenntartásával foglalkozók többsége példamutató maga­tartást tanúsít. Hu Jao-pang, a KKP főtitkárának szavai szerint azonban egyesek el­veszítették személyes és nemzeti méltóságukat és szé­gyenteljes módon viselked­tek külföldi tartózkodásukon. Az ilyen emberekkel szem­ben, függetlenül rangjuktól és beosztásuktól, a legszigo­rúbban kell eljárni. Semmi­lyen körülmények között nem szabad megtűrni, hogy veze­tők vagy közismert személyi­ségek tetszés szerint megsért­sék a mindenkire egyformán kötelező fegyelmet és visel­kedési normákat — mutat rá kommentárjában a Zsenmin Zsipao. Fejlemények a Palme-gyllkesság ügyébee Az ok és a tettes még ismeretlen A svéd rendőrség továbbra is sötétben tapogatózik Pal­me gyilkosa után: alig jutot­tunk valamivel előbbre — mondta a rendőrség szóvivő­je a svéd hírügynökségnek. Bár több telefonáló is je­lentkezett különféle terror­szervezetek nevében, a rend­őrség ezeknek nemigen hisz, mert a szakértők és a bonni belügyminisztérium szerint a kérdéses szervezetek ■— ha valóban ők lennének a tette­sek — másképpen jelentenék ezt be. (Londonban hétfőn ismét felhívta egy ismeretlen fér­fi az egyik nyugati hírügy­nökség szerkesztőségét és megerősítette, hogy a nyugat­német Vörös Hadsereg Frak­ció (RAF) — ismertebb ne­vén Baader—Meinhof-cso­port — Holger Meins-külö- nítménye hajtotta végre a gyilkosságot. A RAF-t terhe­lő gyanút erősíti, hogy tavaly februárban Ernst Zimmer­mann nyugatnémet iparmág­nást is ugyanolyan fegyverrel gyilkolták meg emberei, mint amelyikből Palme gyilkosa tüzelt. A stockholmi repülőtér biztonsági főnöke nem zárta ki a lehetőséget, hogy Palme gyilkosa már nincs Svédor­szágban : olyan szegényes volt a róla adott személyleírás, hogy átcsúszhatott a megszi­gorított ellenőrzésen. Az első gép szombat reggel indult a Stockholmi Arlanda repülő­térről. A biztonsági főnök azt is közölte, hogy minden utas adatait megőrizték. A svéd rendőrség elismer­te, hogy a kompátkelőhelye­ken igen gyenge az ellenőr­zés, így ott még könnyebben át tudott jutni a tettes. Mi­vel Norvégia felé számos közúti határátkelőhelyet egy­általán nem is őriznek, oda is átmehetett a gyilkos —■ kö­zölték Stockholmban. A svéd televízió beszámo­lója szerint országszerte munkások tízezrei tartanak gyáraikban ötperces gyász­szüneteket, hogy így adózza­nak tisztelettel a miniszter­elnök emlékének. 150 külföldi az Unita fogságában Százötven külföldit ejtett túszul az Unita angolai ellen- forradalmi fegyveres szerve­det szombaton — jelentették be Lisszabonban közzétett nyilatkozatban. A túszok között brit, Fülöp- sziigeteki, nyugatnémet, por­tugál és román állampolgá­rok vannak. A foglyul ejtett külföldiek szabadon bocsátá­sáról az Unittá hajlandó a Nemzetközi Vöröskereszten (keresztül tárgyalásokat kez­deni — állítja a szervezet közleménye. A túszejtés akkor történt, amikor az Unita elfoglalta az Angola északkeleti részén lé­vő Andrada városát, ahol gyémántbányák , találhatók. A iuandai kormány ellen több mint tíz éve fegyveres harcot folytató ellenforradal­mi szervezet azt is közölte, hogy a kisváros elfoglalása­kor több mint 60 kormányka­tonát megöltek. Az Unita-ka­tonák közül a közlemény sze­rint 19 meghalt és 30 megse­besült. A szervezet az andradai gyémántbánya berendezéseit megsemmisítette. Az Unita rendszeresen intéz támadá­sokat az angolai gyémán.tbá- nyák és olajkutak ellen, mi­vel ezek jelentik az Iuandai kormány fő bevételi forrását. Incidens az afganisztáni- iráni határon Az afgán külügyminiszté­rium hétfőn Irán kabuli ideiglenes ügyvivője útján határozott tiltakozást jutta­tott el Teheránnak. Mint a kábuld rádió jelentette; Af­ganisztán. húsz ember meg­ölése és az ország belügyeibe való beavatkozás miatt tilta­kozik Iránnál. Iráni fegyveresek az elmúlt évben — a határt átlépve — több ízben is afganisztáni te­rületeket támadtak, miköz­ben húsz személyt megöltek, huszonnégyet megsebesítet­itek és további tizenkilencet elraboltak. A kabuli rádió szerint Irán 33 alkalommal légi .és tüzérségi támadást hajtott végre a közös határ mentén. A rádióközlés azt is felrót­ta Iránnak, hogy területén gerillákat képez ki a törvé­nyes afganisztáni kormány elleni harcra és ezeket fegy­verekkel látja el. Irán — hangzott a kommentár — megsérti továbbá a két ország között a közös határfolyóval kapcsolatos megállapodást is. likítósztrek az USI-kao 25 mllliáan használják a kokaint Legalább 25 millió ameri­kai próbálta már meg a ko­kain használatát, s körülbe­lül 5—6 millióan havonta legalább egyszer élnek vele. Egy enyhébb hatású, de gyakran a „nehezebb fajsú­lyú” kábítószerekhez vezető drog, a marijuana használa­ta még nagyobb körre ter­jed ki: az Egyesült Államok lakosságának egynegyede legalább egy alkalommal ki- ' próbálta, s rendszeres hasz­nálata körülbelül 20 millió emberre terjed ki. Ezeket az adatokat a szer­vezett bűnözés kivizsgálására alakított különbizottság tet­te közzé hétfőn. A bizottság Reagan elnök számára ké­szített jelentése egyebek kö­zött megállapítja: a szerve­zett bűnözésen belül a kábí­tószer-csempészés és -keres­kedelem ma a legjelentősebb ág; az egész szervezett bűnö­zésnek több, mint egyharma- dát jelenti és évente 100 mil­liárd dolláros forgalmat bo­nyolít. Egyiptom: Kik szitották a rendőrlázadást? A kormány irányvonalát tükröző kairói Al-Ahram kedden interjút közölt az új belügyminiszterrel, Zaki Badr vezérőrnaggyal. Badr szerint elképzelhető az, hogy a gizai piramisoknál egy hete ki­robbant rendőrzendülést be­szivárgó politikai elemek szí­tották. Erre — mint mondot­ta — az vall, hogy szerte Kairóban szinte egyidejűleg lázadt fel ennek a sorozott állománynak több körlete, s hogy a lázongás vidéki váro­sok rendőrtáboraira is át­csapott. Az Ai-Ahram megjegyez­te: a hatóságok már az An­var Szadat elnök elleni me­rényletet követő aszjuti lá­zadás óta tudták, hogy az Al-Dzsihad iszlám fegyveres mozgalomnak azért nem si­került Egyiptomban kormányt buktatnia, mivel nem tudott kellőképpen beépülni a köz­ponti biztonsági rendőrség soraiba. Erről tanúskodnak állítólag dokumentumok, amelyek az 1981-es felkelés egyik elítéltjétől származik. A mostani eseményekben — a miniszter szerint — nem 8000 biztonsági rendőr vett részt, hanem 17,000. Ko­rábban a kormány a nyolc­ezres adatot említette. A se­besültek számát a kormány­zati szervek 321-ben jelöl­ték meg, a halottakét pedig (eredetileg) harminchatban.

Next

/
Thumbnails
Contents