Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-27 / 73. szám

A megyei tanács ülésén Á hosszú távú terület- és településfejlesztési koncepció a testület előtt Nyírbátor—Omboly javasol­ják, hogy az eddigi szerződé­sen alapuló együttműködést fejezzék be, mert a partne­rek úgy megerősödtek, hogy ilyen segítségnyújtásra már nem szorulnak. Természete­sen ez nem jelenti azt, hogy a kapcsolatot is szakítsák meg. Az így felszabadult segít­ségnyújtó szövetkezeteknek javasolják az illetékesek, hogy válasszanak maguknak új gyenge párt, akivel szo­ros együttműködésre léphet­nek. Jó lenne, ha ebben az eredményes mozgalomban a jövőben az eddiginél is több termelőszövetkezet venne részt. Cs. B. Losonczi Pál Szolnok megyében Képviselők bizottsági Illése Napirenden: az alkoholizmus Az alkoholbetegségek meg­előzésének és gyógyításának kérdéseivel foglalkozott szer­dai ülésén az országgyűlés szociális és egészségügyi bi­zottsága. Ebből az alkalom­ból a képviselők a válasz­tott téma egyik szakmai in­tézményébe, a Fővárosi Já­nos Kórház-Rendelőintézet pszichiátriai osztályára, Pest- hidegkútra látogattak. Az itt szerzett személyes tapaszta­latok alapján vitatták meg az alkoholizmus miatt felve­tődött problémákat, keresve azok megoldásának módjait. Magyarország jelenleg az egy főre jutó évi alkoholfo­gyasztásban a világranglista ötödik helyén áll; a „fej­adag” sörből 89, borból 33, égetett szeszből 4,8 liter. Nö­vekszik az alkohol okozta megbetegedések, balesetek száma, az italozással össze­függő bűnözés, az ittasság miatti termeléskiesés, nem említve öngyilkosságokat, a családok széthullását. Töb­ben, többféleképpen kifej­tették, hogy a túlzott mérté­kű alkoholfogyasztás meg­előzése társadalmi összefo­gást igényel: a családnak, is­kolának, közművelődési in­tézményeknek, a tömegtájé­koztatásnak egyaránt van­nak feladatai az egészséges életmódra nevelésben. A gyógyítás az egészségügynek ad munkát. A gyógyultak re­habilitációjáért viszont opti­málisan összehangolt tevé­kenységre lenne szükség az egészségügyi intézmények, a család és a munkahely kö­zött. Egy budapesti képviselő szerint a ma már csaknem félmillió embert beteggé te­vő alkoholizmus elleni hat­hatósabb fellépés érdekében törvényt kellene alkotni. A kormányzat az alkoho­lizmus veszélyességének meg­felelően foglalkozik a kérdés­sel, s ezt két éve programba is foglalták. Szerdán délelőtt, a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lya és a TESZÖV összehív­ta azokat a termelőszövetke­zeti vezetőket, akik az „Erős segítse a gyengét” mozga­lomban 1985-ben részt vet­tek. Ebben a mozgalomban, mint a korábbi években is gazdasági, vezetési segítség- nyújtásra kerül sor, ami az esetek nagy részében kétirá­nyú. A kölcsönösség alapján az úgynevezett gyenge tsz is tud segítséget nyújtani. Ilyenek például a munkaerő­átengedés, vagy a gépi fe­lesleg bérbeadása. Losonczi Pál, az MSZMP PoLitikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke szerdán Szolnok megyében tett látogatást. Szolnokon a pártszékházban a megyei párt-végrehajtó bizottság tagjaival találkozott, s meg­hallgatta Majoros Károly be- beszámolóját. Ezt követően vendéglátói társaságában Martfűre in­dult, ahol elsőként a növény­olajgyárat kereste fel. Lo­sonczi Pál programja a lát­ványosan fejlődő Szolnok megyei település másik nagy­üzemében, a Tisza Cipőgyár­ban folytatódott. Az Elnöki Tanács elnöke ezután a zagy- varékasi Béke Termelőszö­vetkezetet látogatta meg, vé­gül Zagyvarékason a megye mezőgazdasági nagyüzemei­nek vezetőivel találkozott. Eredményes együttműködés ^ » Értékelték a termelőszövetkezetek egymást segítő mozgalmát Megyénkben 1982-ben, amikor a MÉM és a TOT meghirdette ezt a mozgal­mat, hat tsz vett részt, a múlt évben már tizenegy pár, huszonkét szövetkezet működött együtt. Az erő­sebb szövetkezetek többsége e mozgalom keretében átad­ta a vezetési módszerét, a munkaszervezési, díjazási ta­pasztalatait. Ennek nyomán tértek át több gyenge ter­melőszövetkezetben az önel­számoló rendszer bevezetésé­re. A segítségnyújtók legtöbb helyen közreműködtek a ve­tőmag, a műtrágya, az al­katrész beszerzésében. Ja­vaslatot tettek a termelés szerkezetének átalakítására. Űj növények termelését va­lósították meg. Máshol se­gítettek a melléküzemi te­vékenység kiszélesítésében, megszervezésében. Mások a terményértékesítésben adtak segítséget. A sokoldalú együttműködésnek ered­ményeként könyvelhetjük el, hogy a mozgalomban részt vevő tizenegy termelőszövet­kezetből, kilencben jelentős eredményjavulás volt a múlt évben. Közülük hat szövet­kezetben már tekintélyesebb nyereségről is számot adhat­tak. Az értékelő szervek öt szövetkezeti párnak: Kisar— Milota, Kótaj—Demecser, Nyírbátor—Nyírcsászári, Gá- vavencsellő—Vasmegyer és Alkatrész-üzlethéz Üzletházat avatnak VA­GÉP—AUTÓKER összefo­gással április 2-án 14 óra­kor a Vagép Lujza utca 1. szám alatti központi tele­pén. Szabolcs-Szatmár megyé­ben közel 14 ezer haszonjár­művet üzemeltetnek. Ebből 50 százalékos arányt képvi­selnek a motorikus meghaj­tású járművek, ugyancsak 50 százalékot a különféle vontatott szerelvények. A járművek műszaki álla­gára jellemző, hogy az állo­mány 80 százalékának átlag- életkora megközelíti a 10 évet. A járműállomány mű­szaki színvonalának megtar­tására, a szigorodó közleke­désbiztonsági, energiatakaré­kossági követelmények meg­tartására egyre nehezebb le­hetőségük van a gazdálkodó szervezeteknek. Szaporítják a gondokat az alkatrészei lá­tási feszültségek. Különösen nehéz helyzetben vannak a kisfogyasztók, a kisebb gaz­dálkodó szervezetek és a la­kossági árufuvarozók, mert nehezen juthatnak hozzá ja­vító készlethez, de nagy gon­dot jelentett a nagy- és kö­zépfogyasztók napi igényei­nek kielégítése is. Számukra jó hírt jelent, hogy e beruházásinséges idő­szakban is megtalálták a megoldáshoz vezető utat, mert az ellátásért felelősséget érző szervek összefogtak. Az együttműködésre ugyanis jó példa az Autóker-Vagép kö­zös üzemeltetésében — a megyei tanács illetékesével egyeztetett formában — most felavatásra kerülő haszon­járműalkatrész-üzletház, • mely április 3-tól várja 15 millió forintos alkatrész készletével a . vásárlókat. Ezentúl tehát a Vagép nemcsak a szovjet import haszonjárművek belföldi for­galomra történő felkészítésé­vel, javításával, hanem a korszerű közös üzemeltetésű alkatrészüzletházával is a megye közületei rendelkezé­sére áll, elsősorban a Szov­jetunióból és az NDK-ból be­szerzett járművek alkatré­szeinek forgalmazásával. A Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács szerdán ülést tartott Nyíregyházán. A tanácskozás munkájában részt vett Varga Gyula, a megyei pártbizott­ság első titkára, Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár és Tóth Lajos, az MSZMP KB munkatársa is. Elsőként Wathy Ákos, az ügyrendi és jogi bizottság el­nöke tett jelentést arról, hogy Dögé és Fényeslitke községi tanácsai Pekó Lászlót, a Kis- várdai ÁFÉSZ elnökét vá­lasztották megyei tanácstag­nak. Ezután az ülést leveze­tő Lakatos András tanácsel­nök-helyettes adott tájékoz­tatást a végrehajtó bizottság előző tanácsülés óta végzett munkájáról, valamint a fon­tosabb tárgyalásokról, vála­szolt a korábban elhangzott tanácstagi interpellációkra és javasolta, hogy a testület fogadja el Kőrössy Kálmán lemondását a megyei tanács­tagságról, akit nyíregyházi tanácselnökként választottak a testület tagjává. Miután a megyei tanács vb-titkára lett, munkaköréből eredően résztvevője a megyei tanács­ülésnek és tagja a végre­hajtó bizottságnak. Ezt követően Szabolcs- Szatmár megye VII. ötéves középtávú terület- és telepü­lésfejlesztési tervét, valamint a hosszú távú feladatokat vi­tatta meg a testület, majd jó­váhagyta a megyei beruhá­zási szabályzatot, a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság idei ellenőrzési tervét. Dön­tött arról, hogy ezután a ti- borszállási szociális otthon és a szakolyi foglalkoztató inté­zet a megyei tanács irányí­tása alatt működjék és dön­tött a testület Alkotói díjak adományozásáról. Végezetül tájékoztatót' hallgattak meg a tanácstagok a településfej­lesztési hozzájárulás beveze­tésének tapasztalatairól, s ál­lást foglaltak a nem lakás céljára szolgáló építmények adóztatásáról. A megye VII. ötéves terü­let- és településfejlesztési tervéről készített előterjesz­téshez László András általá­nos tanácselnökhelyettes fű­zött szóbeli kiegészítést. A két beszámoló rövid áttekin­tést adott a VI. ötéves terv­ben elért eredményekről, majd a most kezdődött kö­zéptávú tervidőszak terület- és településfejlesztésének főbb céljait ismertette. Első helyre sorolta a gaz­daság intenzív — néhány tér­ségben az extenzív fejlesz­tését sem kizáró — fejleszté­A tanácsteremben. sét, olyan módon, hogy mér­séklődjenek a foglalkoztatási gondok és számottevően ja­vuljon a megye jövedelem- termelő képessége. Az infra­strukturális ellátásban a fel­zárkóztatást tekinthetjük cél­nak, valamint azt, hogy csökkenjenek a megye tele­pülései közötti indokolatlan alapellátási különbségek. Ter­mészetesen a településháló­zat továbbfejlesztése sem ma­radt ki a fő célok közül. Nagy figyelmet kapnak a várossá fejlesztendő telepü­lések, hiszen arra is ügyelni kell, hogy a települések egy­re inkább megfeleljenek funkciójuknak. Mindezek mellett lényegesen javítani szándékszik a terv a több­szörösen hátrányos települé­sek helyzetén. Ami a tanácsok gazdálko­dását illeti: a VII. ötéves terv idején közel 42 milliárd forint áll rendelkezésükre. Ebből a pénzből kell fenn­tartani, működtetni a meg­lévő és a közben felépülő intézményeket. Mivel ez 31 milliárdba kerül, a fejlesz­tésekre még 11 milliárd sem jut. öt évvel ezelőtt ilyen­kor a megyei tanács határoz­ta meg, hogy ebből a pénzből hol és mi épüljön. Most a he­lyi tanácsoknál volt - a pénz, a lehetőség, ők döntöttek annak sorsáról, természete­sen úgy, hogy egyeztették elképzeléseiket a megyei ta­náccsal is, hiszen a fejkvóta- rendszerben megkapott pén­zen kívül kaphattak egyéb (Folytatás a 4. oldalon) Vagép—Autókor együttműködésben nyílik Nyíregyházán XLIII. évfolyam, 73. szám ARA: 1,80 FORINT 1986. március 27., csütörtök Függöny rkoldog az az ember, aki játszani tud. Aki csak kívül lesz felnőtt, belül mindvégig gyermek marad: tiszta és sebezhető. Aki nem veszi tudomásul, hogy lázas, aki hajnalban érkezik meg a tájelőadásról, aki a vi­lágon mindenről megfe­ledkezik, ha színpadra szólítja az ügyelő. Aki el­hiszi és másokkal is ké­pes elhitetni a „játékot”, ami neki maga az élet. Sok ilyen boldog em­bert ismerhettünk meg, amióta a mi társulatunk tagjai beköltöztek Thália nyíregyházi otthonába. Immár az ötödik évad előadásainak lehetünk a közönsége. Sok-sok mara­dandó élmény, rendezés, szerepalakítás emlékét őrizzük, a mai napon azonban illendő, hogy ne csak a művészekről szól­junk. Ne csak azokról, akiket a színpadon látha­tunk, hanem a hátország­ról is. Súgók, kellékesek, ■ fodrászok, szabók, gépko­csivezetők, jegyszedők, portások, • takarítók, dísz­letkészítők és berendezők — és még sorolhatnánk — az ő munkájuk is nél­külözhetetlen. Mert a színház világa semmihez sem hasonlítható — az életben egy külön sziget. Thália hajlékában ma megállnak egy pillanatra: március 27-ét a Nemzet­közi Színházi Intézet 1962- ben színházi világnappá nyilvánította. És ma is fölmegy a függöny, pedig ünnep van — a Színház­nak, amikor előadás van, akkor van ünnep ... (b. e.) V ..........J Űj épületbe költözött Kéken a nagyhalászi Takarék- szövetkezet kirendeltsége. Betétállományuk meghalad­ja a tizenötmillió forintot. A kirendeltség kezeli a betéteket, különböző hiteleket folyósít, ifjúsági betétet kezel, takaréklevelet árusít. Űj szolgáltatás az átuta­lási betétszámla, melyet nem régen vezettek be. (Já­vor) Elfogadták a VII. ötéves tervet

Next

/
Thumbnails
Contents