Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-26 / 72. szám
1986. március 26. Kelet-Magyarország 7 Postabontás Hibás kör Az idősödő asszony — nevezzük Xakácsnénak — évek óta dolgozik egyazon helyen. Egy nap közölte vele „a főnök”, hogy a jövő héttől több lesz a munkája, neki kell majd végeznie (némi külön díjazás fejében) azt is, amit eddig a közelmúltban nyugdíjba ment kolléganője csinált. Takácsné meghányta-vetette magában a dolgot, aztán úgy döntött, vállalja. Csakhogy amikor elérkezett a fizetés napja, meglepve tapasztalta, hogy ugyanannyi van a borítékban, mint máskor ... „A főnök” mindössze annyit válaszolt, amikor Takácsné magyarázatot kért a történtekre: „Ha nem tetszik, odébbállhat, vagy mehet az atyaúristenhez panaszra .. Takácsné másnap felmondott. Utódja szinte rögtön munkába állt — ő megkapta azt a pénzt, amit levélírónk hiába követelt. F. bácsi azt mondja, ma is bánja, hogy tengelyt akasztott a szomszédjával, aki széltében-hosszá- ban terjeszti a faluban, milyen jó komája neki az elnök is, meg a titkár is — ő tartja rendben a kertjüket, elrendeznek azok neki mindent... Nem tudni, mi igaz a szóbeszédből, mindenesetre furcsa játéka a véletlennek, hogy azóta a bizonyos incidens óta (amiben máskülönben a törvény szerint is F. bácsinak volt igaza), kétszer büntették meg F. bácsit, aki azelőtt sosem adott okot ilyesmire. Folytathatnám a sort a boltvezetővel, aki sajátos módon értelmezi a nyitvatartást; a műhelyfőnökkel, aki előszeretettel „csinál helyet” rokonoknak, ismerősöknek; az amőba módjára terjeszkedő telektulajdonossal, akivel szemben tehetetlen a szomszéd stb. — mindannyian ilyesmit vetnek oda az ellenvetésekre: mehet az illető akárhová, úgysem juthat ötről a hatra, mert nekik mindenütt van jó emberük ... Nemhogy innen az Íróasztal mellől, de (többnyire futó) személyes találkozás alkalmával sem lehet egy kívülállónak megítélni, mi igaz az efféle kapcsolatrendszerből. Az ennek meglétét feltételező, elég gyakori jelzésekből ítélve bizony nagyon szívósak az urambátyám- világ maradványai. Olykor ma is fehér asztal mellett, kártyaparti vagy szalonnasütés közben, rokoni, baráti érdekkörben születnek elvtelen döntések, amelyek aztán gyűrűket vetnek, mint a víz, ha követ dobnak bele — szívességért szívesség jár cserébe, akkor is, ha teljesítése már magunknak is kellemetlen, s esetleg csak újabb kötelezettség vállalása árán megy. A nagyobb közösségnek ily módon okozott kár felmérhetetlen. Hibás körről van szó — nem szabad belépni ebbe a körbe. Gönczi Mária „TISZTA, RENDES VAROS” Szerintem mindentó azt szeretné, ha szép, tiszta környezetben élhetne. Lehet, hogy naivnak tartanak, de én arra gondoltam, hogy a „Tiszta, rendes ház”-iak- ció mintájára meg lehetne hirdetni a megyében a Tiszta, rendes város versenyt is. Ennek lebonyolítását talán a Hazafias Népfront vállalhatná magára, együttműködve a tanácsokkal, illetve Nyíregyházán a közterület-fenntartó vállalattal is. Bizonyára sokan vállalnák a társadalmi munkát. Higgyék el, az idegenforgalom szempontjából sem mindegy, hogy egy szépen „kitakarított” megyében fogadjuk a vendégeket — nem beszélve saját közérzetünkről. A falvakat azért nem említettem az imént, mert véleményem szerint azok sokkal tisztábbak, ott többet törődnek az emberek azzal, hogy néz ki a saját portájuk és környéke. Egyébként'ha rajtam múlna, meg is büntetném azokat, akik nem tartják rendben környezetüket... Cs. F.-né Nyíregyháza (A szerk. megjegyzése: Mivel több hasonló tartalmú levelet is kaptunk a napokban, s egyébként is elérkezett a tavaszi nagytakarítás ideje, úgy gondoljuk, érdemes fontolóra venni olvasónk véleményét.) SENKI FÖLDJE? Amikor Nyíregyháza központjában járok, nem kis irigységgel nézem, milyen szépen rendbetették a belvárost. Én sajnos olyan környéken lakom, amely joggal pályázhatna „a város legsze- metesebb része” címre (olvasóink több hasonló javaslatot is tettek mostanában — a szerk.). A Korányi Frigyes úti ABC környékéről, a mögötte lévő parkról, a sportpálya körül húzódó területről van szó, amely véleményem szerint minősíthetetlenül elhanyagolt — és akkor még nem is említettem a még beljebb lévő, tíz emeletes épületek alatti átjárók állapotát . . . Azzal sem értettem egyet, hogy miért kellett a park szélére három pavilont építeni, de ebbe kénytelen vagyok most már beletörődni. A rengeteg szemét azonban nagyon bántja a' szememet. Kinek a kötelessége volna vajon ezt a területet rendben tartani? Pillanatnyilag úgy néz ki, ez a senki földje, amit egy évben egyszer (a jósavárosi napok idején) „kiglancolnak”, a többiről pedig szó se essék ... (név és cím a szerkesztőségben) LATHATATLAN lányok Nagyon érdekel a Kelet- Magyarország családi oldala. A múltkor nagyon felháborodtam a tavaszi, nyári divatfotókon — a ruhák igazán aranyosak és könnyűek lehetnek, csak éppen nem lehet őket felismerni... Ha ebből vallató meg szeretne egyet varrni, annak röntgen szeme kell, hogy legyen. Már nem először találkoztam ilyen fotóval, azért is ragadtam tollat. Egyébként nem szokásom panaszos levelet írogatni, de véleményem szerint ezen biztosan lehet változtam. T. Endrénc Nyírmeggyes, Petőfi u. 30. (Utánanéztünk a kérdéses számnak — olvasónknak teljesen igaza van. Bizony a mi példányunkban is épp olyan láthatatlanok a ruhák, mint az olvasónk által a levélhez mellékelt, az újságból kivágott képeken. A nyomda nevében is elnézést kérünk ...) NÉMI HELYREIGAZÍTÁS ... Mindig szívesen olvasom a hazánk értékeit, szívmelengető emlékeit ismertető írá-. sokat. Ezek közé tartozik a március 8-1 számban megjelent Barangolás Zempléniben című írás is. Kissé lehangoló a sárospataki művelődési házról szóló rész, amelyben megemlítette a szerző a szellőztetési, zenekarelhelyezési, akusztikai gondokat. Nem tudhatom, mikor járt a szerző Vizsolyban. Én február 22-én. Akkor azt mondta a fiatal református lelkész, hogy a templom helyreállítását befejezték (a cikk szerint csak őszre készülnek el). Azt is láttuk, hogy építési állvány sehol sincs. A cikk utolsó előtti bekezdésébe hiba csúszott. Kazinczy Ferenc vértanú fiát, a 29 éves' tábornokot Kazinczy Lajosnak hívták. Kazinczy Gábor unokaöccse volt Kazinczy Ferencnek. Tarcsa Bálint Nyíregyháza, Dósza Gy. u. 7. ... ÉS EGY KIEGÉSZÍTÉS A Zemplénről szóló cikket a következőkkel szeretném kiegészíteni. Szent Erzsébet sárospataki szobrát Lékai László bíboros állíttatta. Varga Imre eme alkotásáról azt mondja a mecénás: „A maradandó érc azt a pillanatot örökíti meg, amikor Erzsébet férje, Lajos segítségével leszállni készül lováról, megérkezve Patakra. Első gyermeke születése után maga is szinte gyerekasszony még, a mintegy ezer kilométeres utat gyalog teszi meg Magyarországra ...” Pásztor Károly Nyíregyháza PATYOLAT-BECSÜLET Tisztításra adtam be öltönyömet a záhonyi Patyolatfelvevő helyen. Egy hét múlva jutott eszembe, hogy a zakó zsebében maradt 7 ezer forintom. Mint 76 éves nyugdíjas, ’aki apránként gyűjtögettem össze ezt a pénzt, kétségbeesve mentem a felvevőhely vezetőjéhez, és elmondtam az esetet. Azonnal a fiókjába nyúlt, és elővette az általa megtalált pénzt A véletlen szerencse folytán ugyanis abban a zsebben helyezte el a felvevő cédulát, amelyben érezte, hogy van valami. Ezúton szeretnék köszönetét mondani becsületességéért, melynek értékét még növeli, hogy a becsületes megtalálónak felajánlott, és szerintem jogosan járó jutalmat is visszautasította. Begella Ferenc Zsurk, Petőfi u. 64 Szerkesztői U 60Gtd( Az illetékesekhez fordultunk Gyányi Gyula deme- cseri, Talabos Mihály nyír- meggyesi, Kántor György nyírbátori, Varga Ferenc nyíregyházi, Molnár Bertalan jékei, Koch Józsefné márki, Oláh Mihály nyíregyházi, Paulenszki János nyirpazonyi, Balogh Fe- rencné vásárosnaményi, Kiss Béla nyírbogáti, Balogh András leveleki és Ungvári Ferencné újfehértói lakos ügyében. B. K.-né, Kisvárda: a terhességi gyermekágyi segély alapját az előző évben megkeresett munkabér nyugdíjjárulékkal és bérpótlékkal csökkentett ősz- szege képezi. Nagy Józsefné, Nagykál- ló: mivel levélírónk az idén január 11-én szenvedett üzemi balesetet, táppénzét az 1985-ös nettó (nyugdíjjárulékkal és bér- kiegészítéssel csökkentett) kereset alapján kell elbírálni. Páll Jánosné, Vásárosna- mény: a biztosított halála esetén (ha már a házastárs sem él) a törvényes örökösök kapják meg a CSÉB- biztosítás értelmében fizetendő összeget. M. J., Nyíregyháza: a postaszabályzat szerint, ha a pénzküldemény címzettje nem tartózkodik otthon, akkor az összeg 5 ezer forintig kézbesíthető a címzettel közös háztartásban élő felnőttnek is, feltéve, hogy a címzett a kézbesítőhivatalnál írásban vagy szóban másképp nem rendelkezett. A feleség tehát átveheti a férje nevére érkezett pénzt. G. Lajosné, Pátroha: a helyi tsz alapszabálya értelmében azon tsz-tag, aki jogerős fegyelmi büntetésben részesült, egy évig nem kaphat prémiumot, jutalmat és nyereségrészesedést. Áz illetékes válaszol GONDOK A NYOMTATVÁNNYAL A Kelet-Magyarország 1986. február 12-i számának Fórum rovatában Nem a rendelet rossz címmel megjelent olvasólevél részben érinti a Kisvárdai Rendőrkapitányságot is, ezért kérem az alábbi válasz közlését. A Kisvárdai Rendőrkapitányság közlekedésigazgatási előadója a közölt gépjármű-átírási ügyben a szükséges és kellő részletességű felvilágosítást megadta. Az ügyfél jelentkezésekor a gépjármű átírásának feltételei nem voltak meg. Ezeket a feltételeket rendelet írja elő. Az ügyfélszolgálati munkában magunk is tapasztaljuk, hogy az 1985. szeptember 1-ével beindult számító- gépes közúti közlekedési adatfeldolgozáshoz szükséges új formátumú Adatlap I. és Adatlap II. nyomtatványok árusításában zavarok vannak. Esetenként az ügyintéző közli az ügyféllel, hol, milyen nyomtatvány kapható. Ügyintézőnk az említett ügyben szakszerűen járt el. A szükséges nyomtatványokat Kisvárdán az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat November 7. tér 37. szám alatt lévő vegyes-iparcikk boltja, továbbá a Lenin u. 2. sz. alatti dohánybolt, Záhonyban pedig az áfész papírboltja árusítja. Tóth László r. őrgy, kapitányságvezető HA MEGRENDELIK ... A március 12-i Fórumban azt javasolja egy levélíró, hogy Nyíregyháza több forgalmas csomópontjához hasonlóan az orosi elágazásnál is építsünk ki nátriumlámpákat. Közöljük, hogy az általunk szerelt nátrium-, azaz sárga fényű lámpák elsősorban a gyalogosátkelő helyek megvilágítására alkalmasak. Ha az áramszolgáltatótól a lámpák felszerelését a városi tanács műszaki osztálya vagy a közúti igazgatóság megrendeli, a tervezést és a kivitelezést elvégezzük. TITÄSZ Nyíregyházi Üzemigazgatósága NEM ZÖLDTERÜLETEN A zöldterületet féltik az épülő garázsoktól Nyíregyháza új lakónegyedében, az Örökösföldön élők. A város keleti lakótelepén tapasztalható garázsgondok enyhítésére a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. által 1985 áprilisában elfogadott beépítési tervnek megfelelően a lakótelep szélein garázsépítési helyeket jelöltek ki. Ezek a helyek az eredeti rendezési tervnek megfelelően betervezett zöldterületeket, közparkokat és köztereket nem érintik, így a gyalogosutakat, parkokat gépjárműforgalom nem fogja zavarni. Megnyugtathatjuk tehát a lakosságot, hogy aggodalmuk alaptalan. Nyíregyháza Városi Tanács műszaki osztály Vállalati kezesség H haszonélvezet korlátozása T. J. nyíregyházi olvasónk és felesége fele-fele részben tulajdonosa egy házas ingatlannak, amelyre az apósnak haszonélvezeti joga van. Mind olvasónk és családja, mind pedig az após ezen a portán lakik. A házat olvasónk saját vagyonából rendbehozatta úgy, hogy gyakorlatilag két lakást alakítottak ki. Így most külön háztartásban élnek. Az após mégis azt mondja, hogy ott minden az övé, és az nem számít, mennyit költött a házra olvasónk. Meg- felel-e ez a valóságnak? — kérdi a levélíró. Tény, hogy a haszonélvezeti jog rendkívül erős jogosultság. Tehát függetlenül attól, ki az ingatlan tulajdonosa, a haszonélvezőnek joga van az ingatlant saját belátása szerint használni, sőt akár ahhoz is ragaszkodhat, hogy olvasónk fizessen lakbért, vagy családjával együtt költözzön el. De azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a haszonélvezeti jog eredetileg a régi lakásra vonatkozott, amely a beruházások következtében most sokkal nagyobb értéket képvisel. Ezért olvasónk pert indíthat a haszonélvezeti jog korlátozása végett. A per során szóba kerülhet, hogy az após haszonélvezeti joga az ingatlannak csak egy részére fog kiterjedni. M. J.-né vajai lakos különváltan él férjétől, akit a bíróság arra kötelezett, hogy a két gyermek után fizesse meg az 1982-től járó tartásdíjat. Ugyanis a férfi hosszú időn át nem dolgozott, ezért jelentős hátralék keletkezett. Most már munkaviszonyban áll, dé volt felesége csak a minimum tartásdíjat kapja, holott férje jövedelme — tudomása szerint — lehetővé tenne jóval magasabb tartásdíjat is. Tanácsunkat kéri, hogyan juthat hozzá az elmaradt tartásdíjhoz, és a férfi tényleges jövedelmének 40 százalékához. Az elmaradt tartásdíj teljes összegének behajtására nincs sok remény, mert ez a követelés 6 hónapon túl elévül; azaz visszamenőleg csak 6 hónapra lehet érvényesíteni. Levélírónknak hathavonta meg kellett volna kérni a végrehajtást, sőt ajánlatos lett volna bűnvádi feljelentést is tenni. Hogy a jelenlegi levonások helyesek-e vagy sem, minden további nélkül tisztázható, mert olvasónk kérésére a vállalat köteles kimutatni, mennyi volt a férj keresete, és valóban levonták-e belőle a tartásdíjat. A vállalat a levonásért készfizetői kezesként felel, ami azt jelenti, hogy ha nem vonta le a jövedelem 20 százalékát, akkor azt utólag köteles a saját terhére és egy összegben megfizetni. Még egy megjegyzés: a minimum összeget sem lehet levonni abban az esetben, ha az meghaladja a jövedelem 50 százalékát. Cs. J. újfehértói levélírónk ugyancsak külön él feleségétől, és most az apa neveli gyermeküket. Az egyik alkalommal a feleség meglátogatta, majd magával vitte a kislányt a fővárosba. Ott azonban hamarosan ráunt a gyerekre, aki végül a rendőrségtől kért segítséget. Ok értesítették levélírónkat, menjen a kislányért. Az anya tartásdíjat nem fizet. A levélíró rokkantnyugdíjas, kevés a jövedelme, nincs pénze arra, hogy volt feleségével pereskedésbe bonyolódjon. Mit tehet? Azt javasoljuk, hogy a községi tanácsnál váltson ki vagyoni nyilatkozatot, ami a bírósági eljáráshoz kell költségmentesség megadása céljából. Ehhez csatolja legutóbbi nyugdíjszelvényét is. A pert bármelyik szerdai napon megindíthatja a bíróságon, kérve egyidejűleg a költségmentesség megadását is. A bontóper során a bíróság hivatalból dönteni fog a gyermek elhelyezéséről és a tartásdíjról. Dr. Juhász Barnabás
